Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-10 / 206. szám

SZEGED 1924 szeptember 10. dálatos 6B szomorú — soha sincsen, pedig annál inkább keresztényeknek kellene képviselni a kö-gazdaságot, n;ert hiszen keresztény ország vagyunk és p vagyoni megoszlás szerint is a többlet, hála Istennek, még a mi oldalunkon van." nA zsidó elemet — úgymond — nem kellene azért onnan kitolni, mert bizonyos irányban eredményesen működik, de működését felhasználja arra, hogy a keresztény elemet teljesen leszorítsaKeresztény intézményeket kell létesíteni, a már meglévőket megerősíteni. Nagy István, a kispesti fiók elnöke a hitelIgények megkönnyitéEe érdekében beszélt. Stcud Elemér államtitkár a mezőgazdasági hitel nagy szükségét hangoztatta. Czigler Arnold, a szövetség szegedi fiókján rak elnöke a mezőgazdasági ipar fejlesztésének szükségességéről beszélt. Császár Ferenc épi ész-tanár a lakásproblémáról tartott előadást. Ez nemzetközi kérdés, amellyel a berni konferencia tizedik rezcluciója is foglalkozott, de súlyosabb a probléma a háború vesiteseinél, igy nálunk is. Elmodta, hogy a Magyar Mérnök-Egylet memorandummal fordult a kormányhoz és kérte, hogy a hadigazdagoktól messze az aranyparitáson alul vásárolt ingatlanokat, főleg házakat erős mértékben adóztassa meg s ebből a bevételi forrásból oldja meg a lakásproblémát. Kivánja az e ő dó az építőanyagokat gyártó kartellek leszorítását is. Ezután Farkas Elek, a szövetség központi igazgatója számolt be a középosztály Brrnben tartolt nemzetközi konferenciájáról. Czigler Arno'd társelnök zárószavai után a kongresszus véget ért. A budapesti és vidéki vendégek Szegedről 9 én reggel utaztak el. «MMMMMMMM Di*. tiüilkó Endre öngyilkos lett. Szeged, szeptember 9 (Sóját tudósítónktól.) Szegeden is elterjedt ma annak a híre, hogy d . Milkó Endre, a Mi kó Vilmos és Fiai cégnek nemrégen még beltagja, Budapesten hirtelen meghalt. A hir ebben a formában hihetetlenül hangzott, mert Mllkó Endre javakorbeli, 52 éves férfi volt, senfcisem tudott róla, hogy valami be egségben szenved. Viszont közismert az a vtlöság hogy dr. Milkó a cég szegedi érdekeltségéből a vagyoni viszonyaiban beállott gyökeres változás következ'ében a közelmúlt he'ekbsn megvált. Fővárosi jelentésből aztán az esti órákban nyilvánossá vált, ho^y dr. Milkó Endre vagyoni romlása miatt öngyilkossá vált. Erről a Magyar Országos Tudósító c. kőnyomatos a köve ke • ző^el jelenti Budapestről: Ma délben értesítették a IV. kerületi kapitánysá ot, hogy az Eskü-ulca 6. sz. I. emelet l.sz. lakásában dr. Milkó Endre kormányfőtanácsos öngyilkosságod követett el. A kapitányságról rendúri bizottság szállt ki a lakására, ahol az öngyilkosság körülményeiről Milkó Endre felesége és sógornője elbeszélése alapján a következeket állapították meg: Dr. Mii ó tegnap este, anélkül, hogy különösebb nyűg alansagot árult volna el, vagy végzees szándékát cs k sejttette volna is, hálószobájába tért aludni Ma délelőtt netn adott életjelt magéról és többszöri kopogtatásra sem hallatszott felelet. Mikor bi akartak nyi ni hozzá, megdöbbenve Játták, hogy az tjtó zárva van. Lakatossal nyittatíák fel az ajtót s belépve, a szobában borzasztó látvány tárult szemeik elé. A szoba padlózatán a szekrény és oz ablak közt egy karosszék mellett feküdi nagy vértócsa közepett dr. Milkó, jobb kezében görcsösen szorongatva egy fehérnyelü boroivakést. Innen véres lábnyomok vezetlek az íróasztalhoz, melynek nyitott fiókjában szétszórt névjegyek vannak. Inén a lábnyomok az ágy melletti szekrényhez vezetnek, ahol a faidön véres ceruza és névjegy fekszik. A névjegyre, már azután, mikor borotvával keresztülvágta a nyakát, vérbemártott ceruzával két kusza sort vetett. Az Írásból esik ennyit leh telt kibetűzni: ,bocsássa"... semmi többe*. A nyomok szerint dr. Milkó átvágott torokkal tántorogva a karosszékhez akart vánszotogni, hogy megpihenjen, de eszméletét vesz- ' tette és a padlóra vágódott. h kormanyfőtanácsos felesége és sógornője mondották, hogy dr. .Milkót az utóbbi időkben súlyos üzleti veszteségek érték. Hónapok óta idegességről panaszkodott, mi miatt hat hőiig az István-uti szanatóriumban kezelés alatt is állott. Dr. Milkó holttestét a rendőri bizottság a törvényszéki orvostani intézetbe szállíttatta. Eddig szél a budapesti jelentés. Dr. Milkó Endrét Szegeden általánosan ismerték, noha trár busz éve elköltözött innen. Most rövid íd:ig ismét Szegeden lakott és a Milkó-cég szegedi érdekel ségéből való megválása után költözött megint vusza a fővárosba. Jótékony emberbarát volt s különösen Szegeden sok szegény ember és intézmény ismerte áldoxatkemégét. Kát évvel ezelőtt nevezték ki kormányfötinácsossá. Tragikus hilálának hire mély réízvétet kelt. Holttestét valószínűleg Szegedre hozzák s itt helyezik örök nyugalomra. Zarándokok Szeged, szeptember 9. (Saját tudósitónktól.) Kisisszonynap vigi iáján, a radnai bucsu előestéjén. megállunk az ősi Mátyás-templou oromfalánál, amely a hold fehér fényében az égbe tör, mint az imádság. Századok óla áll a középkori gótika e nemes remeke, az az erős és magasztos hit emelte, amely Amiensi Pé'er zarándokait \itte a titokzatos és távoli keletre a Sirhoz, az a hit, amely Meister Eckart, Tauler, Suso és az Imita'io lapjain ragyog az a hit, amely Assisi poverellóját a madarak és virágok nyelvére taniiotia és amelv itte ma is, annyi századok után, a magyar falvak földmives sze»ényein?k ezre t hozza id», a fekete Máriáhor, hogy vigasztalást és enyhülést találjanak. Benyitunk a tárda kapuján a nagy, boltíves folyosóra, amelyet néhány szál sárga gyertyaláng világit és ahol a tisztán fOlmosott pallón iám bor vidéki zarándokok százával fekszenek. Fekszenek és nem alszanak, csak a nagyon eifárad'akat és a nagyon elaggotakat nyomja el időnkint az édes és áhítatos szender. Fekszenek és v nrasztanak a többiek mind és nekem Onkénytelen eszembe Ötlik az evangéliumi mondás: Vgilate el oratel És eszembe jut a gyönyörű parábola az öt okos és öt oalga szűzről. Mert virrasztani és imádkozni kell, quia nescimus dlem, neque horam l A legtöbben •regek és asszonyok, feketében. A gyülekezet közepén egy vak asszony, valami Mari néni nevezetű, hangosan besiél el egy csodálatos látomást. Mindenki rá figyel, néha többen közbeszólnak, bizonyítják a látomás hitelességét, igy Örzse néni, aki szin'én jelen volt akkor. Az ószentiványi Máriáról van szó, de beszélnek a tornyai Máriáról is. Az egyik a nagy háború előtt kerek tiz esztendővel mutatkozott, ékes szivárvány kíséretében. Talpig fekete tafotáuan, fekete koronával a fején jelent meg az éjjeli mezőben Magyarország Pátrónája, a vad lovak az országúton megtorpantak előtte és a kártyás emberek is kiszaladtak hozzá. Mikor vaiaki megkérdezi, hogy királyi korona volt-e a Mária fején, Mari néni fejét rázza és vallja, hogy az mennyei korona volt. És édes jó szag terjedt el a mezőben akkor és tizenhármán látiák a csudát, akik közül többen ma is itt vannak és tanus*got tesznek felőle. Meghatva és megrendülve hallgatjuk ezt a sejtelmes magyar gyülekezete», Isten szegényeit, világ árváit, a zarándok sereget, szOz Maria hazai s regét, amint szelíden és bánatosan itt táborozik az öreg Ferences kolostor kongó és homályos folyosóján. Vigília ez, a szó középkori szép ér'elmében, vigyázat, ahol az Isten jelenvalóságát érezik remegő elkek, aláza'os szivk és ahol a misztérium titkos értelmű rózsái nyiladoznak az éjfél boldogságos órájában. Majd énekbe kezdenek. Régi, szép egyházi dallamok, ódon, népi szövegek zendülnek fel, harsog a bizó hit, megcsuklik a fájdalmas lemondás, zokog a magyar siralom ét egekbe zendül a jó remény, amely trónusának lábainál keresi föl Máriát, aki a háborgó tengerek csillag s, az elesettek vigasztalója és a keresztények segítsége. És Magyarország Pátrónája is. Egy homályos sarokban, a templomba vezető folyosó ijtíjíb;n, a szárnyas köangyal lábainál, kopott gubáját maga alá gyűrve, fekszik egy világtalan öreg ember. Halóit tekíntele a ho.'dra bámul, amely a kapu rácsain betűz, a fekete fellegek közül kibukkanva koronkint és az ősz magyar fenszóval beszél. — Jaj átoknak, akik nem látják öt és nem hismek benne, hogy van, hogy itt van, ó a szOröncsétlenek, ó a kuduslelkűek, akik az örök halálba mönnek. Térjetök mög mindnyájan, met elkövetkeznek az utolsó napok! Fiiig éneklő-, félig siró-, félig imádkozó hangon tördeli szavait, a mellette térdelök és heverők helyesléssel bólogatnak neki. Olyan furcsa, hogy egy öreg nénike, kékben és feketében, hirtelen azt kérdezi tőlünk: — Hány óra van, kérőm? Én ugy érezem most, hogy örökkévalóságban vagyunk valahányan, a középkor időtleu idejében. Kibaktafunk a térre, ahol a zárda háta mögött szunnyadoznak a hajóhinták és a ringlispileár. A tükrös lovak, tarka zebrák ís elefántok, hattyúk és gondolák most alszanak. Az egyik céllövő ki van világítva. A piros huszár, a zöld vadász, a barna baka ott állanak sorban, mereven. A puskák a szögletben pihenne«, alszik a háború. A temető felöl, a hold ezüstjétől sujtásosan, egy toprongyos, görnyedt százéves zsrándok ballag. GOrcsös botjára támaszkodik, valami pántlika lobog a vállán, istenes éneket dúdolgat félhangosan. A temetőből jött, vagy a Holdbó', amely Mária csillaga? Az elmúlt magyar századokbúi bukkant elő talán? Nem merem megkérdezni töle. A közeli duttyánok felöl u] nótát hoz ide a szeptemberi szél. A toronyban az első hajnali misére harangoznak. A kakas elsőt kukorékol: vigyázók, virrasszatok l Juhász Gyula. •>rt<WW<W<W<W<W<W<W<W<W<W<W<W<WW<V Ünnepség a kamarában három kitüntetett munkás tiszteletére. Szeged, szeptember 9. (Saját tudósitónktól.) Beszámolt szombati számában a Szeged, hogy a kereskedelemügyi miniszter díszes oklevéllel és száz-százezer koronával tüntetett ki három olyan szegedi munkást, akik több mint huszonöt évet töltöttek egyetlen munkaadó szolgálatában. Az oklevelet és az ajándékot hétfőn délelőtt meleg ünnepség keretében nyújtotta át a kamarában Wimmer Fülöp elnök, a kitüntetett Pördi Józsefnek (államvasuti műhely), Kovács Józsefnek (újszeged! kendergyár) és Fazekas Pálnak (Szegedi Kenderfonógyár). Az ünnepségen megjelentek a kitüntetett munkások hozzátartozói is, valamint a két kendergyár főtisztviselőinek, tisztviselőinek és munkásainak képviselői. Kinos feltűnést keltett azonban, hogy az államvasutak szegedi műhelye senkivel sem képviseltette magát az ünnepségen, annak ellenére, hogy a műhely egyik munkását is kitüntette a miniszter. A kitüntetett munkásokhoz Wimmer Fülöp mondott meleg szavakat: — Amikor a munkásoknak átnyújtom a kormánynak ezen szerény ajándékát, amely szerény az állam szegény és szomorú viszonyai miatt, a kereskedelemügyi miniszter kívánságának teszek eleget, de ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy a magam érzéseit is tolmácsoljam. — Nekem — mondotta ezután — a közelmúltban egy hasonló elismeréses ünnepségben volt részem és igy szerénytelenség nélkül állapithatom meg, hogy tudom értékelni, hogy mit jelent harminc évnél is többet eltölteni egy munkaadó szolgálatában. Nem akarom összemérni, hogy a testi munka nagyobb-e, vagy a szellemi munka. Nem akarok semmiképen sem párhuzamot vonni, de értékelni tudom a munkát, ahogy az megérdemli. — A testi munkások továbbra is küzdjenek gazdasági jobblétükért egységese«, egy erővel a törvényes keretek között, de vigyázzanak a küzdelemben, nehogy olyan kilengés álljon elő, amely egy tragédiát idéz elő. Amikor a gazdasági jobblétükért küzdenek, ne igyekezzenek, hogy ők legyenek a vezetők, ne igyekezzenek megfordítani az egész rendet, mert a természetnek megvan a maga »endje. Mindenkinek meg kell maradni a maga helyén, de ott joga van mindenkinek a jobblétért harcolni. Ezután Wimmer Fülöp mel«g szavakkal köszönetet mondott a munkásoknak harmiic évi munkájukért, majd átnyújtotta egyenkint a kitüntetéseket. Az ünnepség a munkások megható köszönő szavaival ért véget. Délután az egyes gyárak háziünnepséget rendeztek a kitüntetett munkások tiszteletére.