Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-10 / 206. szám

1924 szeptember 10. SZBQBD 15 A belügyminiszter takarékosságra hivja föl a városokat. Az ujabb létszámcsökkentés — elkerülhetetlen. Budapest, szeptember 9. A belügyminiszter a szanálási törvény alapján a városokhoz két ren­deletet intézett, amelyben figyelmez'eli a mi­niszter a városokat, hogy költségvetéseikben az egyensúly bevételeik teljes kihasználása mellett is csak akkor fog helyreállni, ha kiadásaikat tetemesen leszállítják. A városok háztartását leg­súlyosabban t tisztvselőilletmények terhelik és ez a teher az illetmények válható emelkedésé­vel még inkább fokozódni fog. Az ujabb létszámcsökkentés tehát, amint azt a szanálási törvény is elrendeli, elkerülhetetlen. A miniszter szerint a közigazgatási eljárás egyszerűsítésével, amelyre nézve a rendelet rész letes utasításokat foglal magában, továbbá a munkaidő meghosszabbításáról és a munkaerők gazdaságos kihasználásával még sok tisztviselő lesz nélkülözhető Foglalkozik még a rendelet a városi üzemekkel is. Elrendeli, hogy azokat a városi üzemeket, amelyeknek városi kezelésben tartósát a közérdek nem kívánja, meg kell szün­tetni. A rendelet u'asitja a városoka*, hogy költségvetésüket már erre az évre ís arany­alapon állítsák össze. A rendelet a városi tiszt­viselők összeférhetetlenségét újra szabályozza és a külföldi államoknak magyarországi kép­viselete részére a városi adók alól mentességet biztosit. Fabinyi Lili el akarja pusztítani a bűnös Budapestet. Egy kis Baross-vacsora egy csöndes kerthelyiségben. buckái bortól harsányan kacagott. — Szegeden lehet is ilyen jóízűen kacagni, mondotta, bezzeg a mi Budapestünkön nem kacagnak így a becsületes emberek. Nagyon szomorú város Budapest, szégyelni kell ma­gunké a szegediek előtt. Mig a fővárosbau ismét fölütötte a fejét a vörös rém, hogy össze fogion a keresztény Wolff Károly ellen, addig itt Szegeden megmutatták, hogy mit kell csi­ná ni a keresztény magyarságért. A Baross­Szövetség megrendezte nagyszerű kiállítását, büszkeséggel nézhetnek erre a szegediek és elszomorodhatunk mi, a bűnös főváros lakói. A Baross-Szövetség Jelekezetl különbség nél­kOl dolgozott egy nagyszerű kiállítás megren­dezésén, ehcl a keresztény magyar erőt együtt képviseli a kereskedelem, ipar és meiögazda­ság. De ne tessék félreérteni. Felekezeti kü­lönbség nélkül, ez nem jelenti azt, hogy a zsidóval együtt, mert a zsidó nem felekezet, hanem Jaj. A zsidót mindenből ki kell kap­csolni. Nagyon sok még mindig, mindenütt a zsidó. — A szégyen városa Budapest — folytatta nagy hangon és egyre nekitüzesedve Fabinyi Lili, amikor asztala tapeolt és éljenzett a fön­tiekre —, minden bűnös ott, csak a házakat szabadna ott meghagyni, a többit mind ki­irtflni. Csak n házfk jelentenek értéket Pes'en, a többi, az mind semmi, csak bűn és szégyen. — Budapest tűri azt a gyalázatos akna­munkát, amit a tiszta életű, dolgos, áldásos kezű magyar Grál lovag, Wolff Károly ellen folytatnak I De bíztosithatom önöket, a sz?gedi példa erfit és biztatást adott nekünk és nem fogjuk tovább tűrni, hogy elgáncsolják a ke­resztény községi politikát, amelynek nagyszerű harcosa Wolff Károly. — A főváros nem tudja ezt egyedül meg­csinálni. A vidékről Induljon el ez a nagyszerű munka. Szeded már elindult és ne hagyja magát semmitől visszatántoritani. Fabinyi Lili ezután tovább szónokolt arról, hogy semmi szükség a zsidóra, jöjjön egy vidéki áradat, amely elsöpri a bűnös fővárost, ahol Bárczy István átkos bűneit nyögi még mindig a város és ezt próbálják most a nyakába varrni a magyar Qrál lovagnak, a tiszta életű, eszmenyü Wolff Károlynak. Dörgő tapssal fogadták a kurzus oszlopának és nagyértékü írónőjének mélyhatásu beszédé», tapsolt az egész asztal a csöndes kerthelyiségben. Lipcsében napfényre került, hogy hogyan hamisították meg gróf Forgách Károly 50 milliárdos végrendeletét. Fiscbhoff Gyula szenzációs előadása a lipcsei nemzetközi grafológus kongresszuson. Szeged, szeptember 9. (Saját tudósítónktól.) J kongresszust most szombaton és vasárnap tartották Szeged, szeptember 9. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn este a Tiiza-szálló kerthelyiségéhen Szegeden eddig még egészen szokatlan dolgok és szónoklatok adódtak. A Baross-Szövetség kiállítása alkalmából ugyanis a fővárosból bi­zonyos személyiségek érkeztek le Szegedre a kormány képviselőjén fcivü', akik részint a Baross-Szövetség agilis tagjai, részint pedig a kurzus fővárosi nagy bajnokai közé tartoznak. A kiállítás megnyitása uUn Csi magyar szokás­hoz híven bankeitezni gyűltek össze ezek az emberek. Egy fársasvacsora volt hétfőn este a Tisza-szálló kerthelyiséí.ében, egy magyar szo­kású, magánjellegű borozás, mint amilyet min­den társadalmi és sportegyesület is szokott tartani győzelmeinek és ünnepségeinek estéjén. Ezek a lársasvacsorák azonban rendszerint cssk kölcsönös pohárköszöntőket szoktak hozni és ezt a szokást Szegeden mindig híven be­tartották. A Baross-Szövetség hétfő esti áldo­másán, a buckái borck után azonban szokat­Iw dolgok történtek. A kurzus fővárosi „osz­lopai" körül az egyik leghatalmasabb, a csen­des vendéglő fehér asztalánál, békés vasárnapi söröző polgárok megbotránkozására, határo­zottan „politikai" szónoklatot tartott, amelyben egyszerűen szelid pogromra szerette volna hangolni a hallgatóságot Fabinyi Lili, a kurzus hatalmas oszlopa és nagy ériéfcü írónője, A Lép és a Szózat belső hargonása mondotta el ezt a beszédet egy békés kerthelyiség fehér asztalánál. £s ennél a bankettnél jelenvoltak természetesen a szegedi kurzusnagyságok, de jelenvolt a Baross-Szövetség szegedi csoport­jának elnöke iv, sőt jelenvolt a szegedi ipar­testület egyik vezető egyénisége is, aki viszont jelentős ezerepet (Olt be annál a kereskedelmi és iparkamaránál, amelyet a Baross-Szövetség a legutolsó pillanatban tartott szükségesnek meghívni a kiállításra, amelyet mellőzött és amelynek nagy erkölcsi presztízsét igénybe vette. Minden kommentár nélkül irjuk ide ennek a Baross-áldomásnak tudósítását. A Tisza kert­helyiségében egészen tiz óráig minden baj nélkül folyt a poharazgatás, amikor is egyre hanfcosabb kezdett lenni a bankett. A részt­vevők harsány hangon kezdték kiáltani: Hall­jukl halljuk l, mire egy kis kéretés után a kurzus egyik hatalmis oszlopa, Fabinyi Lili emelkedett szólásra. Egy valódi kurzusszónok nagy hangján kezdett beszélni. Először as asz­talnál ülö társaságot aposztrofálta, amely a Mintegy tiz nappal ezelőtt részletesen beszámolt a Szeged arról a nagyjelentőségű meghivásról, ame­lyet FischhoJ Gyula, a Magyar-Olasz Bank szegedi fiókjának igazgatója kapott Leipzigből. A szegedi bankigazgatót ugyanis a lipcsei nemzetközi írás­szakértők kongresszusa meghívta egy előadás meg­tartására a kongresszus alkalmából, amelyen ki­meg. Fischhof Gyula meghívása külföldi szakkörök előtt nem volt meglepetés, mivel a szegedi bank­igazgatónak már évek óta elismert hire van a kül­földön, mindenütt tudják, hogy Fischhofnak Szege­den európai viszonylatokban is igen értékes gra­fológiai laboratóriuma van és már a háború előtt amikor is hivatalos szakértője volt a nyitrai vüle az előadás emelvényén két egyetemi tanár: • törvényszéknek — jelentős kutatásaival vitte előbbre Brunner zürichi és Scheffel berlini, valamint a [ a grafológiát. berlini rendőrfőnök, Hans Schmeikert jelentek meg. ! Fischhof Gyula szombati leipzigi előadása igen Az általános figyelemmel és érdeklődéssel kisért nagy feltűnést keltett és különösen a szenzáció erejével hatott Magyarországra, mivel az előadás keretén belül olyan régi nagyarányú bűnügyekről vonta le a hallgatás fekete fátyolát, amelyek két­ségtelenül a közérdeklődés homlokterébe kerültek volna, ha annak idején különböző utakon és mó­' dokon el nem sikerült volna terelni a nyilvános­Í ság figyelmét. A szegedi bankigazgató olyan nagy­arányú bünügyekkel foglalkozott előadásában, ame­lyekben őt kérték fel szakértőnek és rendszerint • az ö vizsgálatainak eredménye adta meg a döntő | lökést. így elsősorban most kiderült, hogy tizen­három évvel ezelőtt meghamisították Magyarország egyik leggazdagabb főurának, gróf Forgách Ká­rolynak ötvenmilliárdos végrendeletét. A Szeged \ munkatársának most alkalma van erről az igen érdekes előadásról részletesen beszámolni. Hamisítások. Fischhof Gyula előadásában először a híresebb bünügyekkel foglalkozott, így vetített képek kap­csán előadta, hogyan lehet okmányok felületéről kézzel, vegy vegyi folyadékkal eltávolított szöveget a mikrofotografiával ismét láthatóvá tenni. Egy katonai bizonyítvány XI. számát utólag XIII-ra ha­misították. Ez is a mikrofotográfia utján nyert tisztázást, amennyiben mikroszkópikus felvétellel az utólagos toldás a világosán előkerült tinta­különbségek révén beigazolódott, sőt kétségtelenül megtudta állapítani Fischhof a használt tollak kü­lönbözőségét is. Egy váltón szereplő hat falusi gazdának aláírá­sát egy gépügynök meghamisította és a hamis váltót a gazdák egy pozsonyi intézetnél felhívásra be is váltották. Nemsokára egy másik pénzintézet a valódi váltó beváltására szólította fel őket, amit megtagadtak azon a címen, hogy az a hamis. Erre meg is akartak esküdni és a hamis esküt ugyan­csak Fischhof szakértői véleménye hiúsította meg, mert a fényképészeti uton egymás mellé helyezett két váltónak erősen megnagyitoit felvétele utján kétségtelen beigazolást nyert, hogy az egyiken mindvégig folyó, normális vonások, mig a másikon ugyancsak egytől-egyig rajzolt vonásokból állanak az aláírások. A Forgács-ügy. A legnagyobb feltűnést azonban Fischhof egy nagy bünügyben az irás pathologiájára alapított és teljes eredményre vezetett szakértői vizsgálatá­nak ismertetése keltette. Az eset a magyar nyilvá­nosság számára is szenzációt képez, amennyiben egy eddig még nem ismert érdekes bünügy — gróf Forgách ghymesi földesúr végrendeletének meghamisítása — került ezzel napfényre és a bűn­ügyi krónikában szinte egyedül álló eset, hogy Fischhof Gyula Írásszakértő' a végrendeleten sze­replő 4 tanú hitelesítése dacára tudományos ala­pon kidolgozott véleményében be tudta bizonyí­tani azt, hogy a végrendelet aláírása hamis. Az előadásban azután részletesen foglalkozott ezzel az üggyel. Gróf Forgách Károly ugyanis 1911-ben 87 éves korában, évekig tartott betegség után, mint agglegény Ghymesen meghalt. A hit­bizományi vagyonon kivül mai koronában mintegy 50—60 milliárd értékű saját vagyonáról előzőleg végrendelkezett s abban a felvidéki Thuróczy­család egy tagjának, ki bizalmas barátja volt, egy tekintélyes összeget hagyott. Ezt Thuróczy Károly dr. tudomására is hozta. Halála után a a közjegyzőnél letétben volt végrendeletet felbon­tották és nagy meglegetésre a gróf által röviddel halála előtt szabályszerűen aláirt oly tartalmú végrendeletet találtak, amelyben a Thuróczyakról említés nem volt. A szabályszerű végrendelet alap­ján jóformán teljesen kilátástalan volt a végrende­let megtámadása, azonban Thuróczy ügyvédje mégis megnyugtatására Fischhof Gyulát megkérte, vizsgálja meg az örökösödési eljárás folytán már a bíróságnál fekvő végrendelet aláírását. Fischhof a vizsgálat után, melyhez az ügyvéd, neki már előzetesen megfelelő összehasonlítási anyagot szer­zett be, meglepetésszerűen kijelentette, hogy a i végrendelet aláírása hamis. A Forgách grófok és Thuróczyak ügyvédei kö­zösen kérték ezek után a bíróságtól, hogy a vég­rendelet még az örökösödési pör folyamán szak­értők által megvizsgáltassék és amikor Fischhof Gyula, mint a Thuróczyak szakértője, egy kis kötetre terjedő véleményét, amelyhez a gróf Forgách Károly Írására vonatkozó gyönyörű irás­pathologiai tanulmány és a hamisnak nyilvá­nított aláírás vonásainak jóformán minden egyes részletéről hatalmas mikrophotograpiai felvételek voltak csatolva, benyújtotta, ez a pör megszűnt pör lenni. A Forgách-család feltétel nélkül aThu­róczyakkal szemben érvénybe állította a korábbi végrendeletet, mely csak annyiban különbözött a hamis végrendelettől, hogy abban — az elhunyt gróf Forgách Károly tényleges akaratához képest — dr. Thuróczy Károly a grófnak hosszú éveken át volt hűséges orvosa és bizalmasa megkapta az őt illető hagyatéki összeget. A hamis végrendelet. Gróf Forgách Károlynak ugyanis husz évre visszamenőleg megszerezték kétségtelenül valódi

Next

/
Thumbnails
Contents