Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-07 / 205. szám

> \ 1924 szeptember 7. SZBQBD 15 ntány visszavonta csapatait. De még a vörös5k ideje alatt is a légionáriusoknak meg kellelt érni, hagy nagyrészt kiverték őket a megvál­tott területeiről. Az uj alakulást c?ak a st-ger­maini és trianoni békék pecsételték meg. Eze­ken a békéken a csehszlovák köztársaság már mint szerződő fél szerepelt Ausztriával és Ma­gyarországgal szemben. A csehek a népek ön­rendelkezési jogára való hivatkozással az án­tánttól ajándékba kapták állami önállóságukat, de ugyanakkor a népek önrendelkezési jogának nagyobb dicsőségére az ántánt a csehszlovák államba erőszakolt olyan német, magyar, ruthén, sőt tót nemzeti kisebbségeket, melyeknek nem­zeti törekvései nem Prágában találják központ­jukat. A házszabályrevizió terve. Budapest, szepl. 6 (Tudósítónk telefonjelentése,) A kormány még mindig szükségesnek tartja a házszabályreviziót. ö ffy Imre tervezetet készit elő a házszabályok módosítása célj'ból. Erre vonatkozólag a következő felvilágosításokat adta: — A helyzet az, hogy a reform anyagi jogi része ma már teljesen tisztázott. Mindenesetre csak a költségvetés után kerül a plénum elé a javaslat és még ebben az esztendőben letár­gyalja ezt a nemzetgyűlés. A javaslat első része az InterpeUációs jog szabályozását tartalmazza, a második rész a beszédidő korlátozásával fog­lalkozik, a harmadik rész pedig az uj fegyelmi intézkedéseket tartalmazza. Az interpellációknál ujttás az, hogy angol mintára behozzák az irdsos Interpellációkat. Megmarad ugyan a szó­beli interpelláció, azonban bizonyos megszo­rításokkal. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy csak több képviselő aláírása esetén lehet szóban előadni az interpellációt. A revízió leg­fontosabb rész a beszédidő korlátozása. Itt ís angol rendszerrel élünk, továbbá az elnöki vétójog, amely a kisebbségek védelmére irá­nyul és abban az esetben, ha a többség be is akarja zárni a vitát, az elnök a kisebbség érde­kében ezen jogával élhet és a vita folytatását engedélyezheti. Klotür nem lesz, de nem lesz maximális beszédidő sem, csupán nem lehet majd újságokkal igénybevenni a plénum idejét. A mentelmi bizottság elé utasítás kérdését is A biztonság kérdése a genfi konferencián. Elfogadták Macdonald és Herriot határozati javaslatát. rendezni fogjuk és a 20 koronás bírságot arany i lapon vetjük ki. A külkereskedelmi tárgyalások. Az egységes párt számos agrár tagja felke­reste tegnap a parlamentben a szakminisztere­ket és felvilágosítást ké'tek arra vonatkozólag, hogy milyen stádiumban vannak a kereskedel­mi szerződési tárgyalások. A képviselők azt az információt kapták, hogy a tárgyalások eőké­szitése legjobban halad előre. Számos kereske­delmi szerződés tárgyalására már a legköze­lebbi időben sor kerülhet, még pedig felváltva Prágával és Budapesttel, a román és jugoszláv kormányokkal pedig írásbeli megállapodás léte­sül arról, hogy mindkét kormánnyal szemben elfogadjuk a legtöbb kedvezmény elvét. A közmunkák elrendelése. A miniszterelnök helyettes: a jövő héten magához hivatja az ország összes főispánjait és alispánjait, hogy velük a közmunkák elrende­léiének ügyét tüzetesen megbeszélje. Ugy ter­vezik, hogy már ősszel kezdik meg az utak és hidak javítását. A törvényhatóságok külön gazda­sági helyzetükben nem rendelkeznek a javítás céljaira szükséges összeggel, ezért a miniszter­elnökhelyettes érintkezést keres a pénzügy­miniszterrel, hogy a törvényhatóságok hitelt kapjanak a közmunkák végeztetésére. A köz­munkák irányában a munkások közt nagy az érdeklődés, mert ezek nagyban hozzájárulnának a munkanélküliség enyhítésére Genf, szeptember 6. A Népszövetség köz­gyűlése ma délelőtt folytatta a biztonság kér­désének a tárgyalását, hogy az lehetőleg még ma befejezhető legyen. Az első szónok Bikall maharadzsa volt, aki teljes hozzájárulását fejezte ki Macdonaldnak a leszerelésről és a döntőbíró­ságról elhangzott kijelentéseihez. A maharadzsa ismertette India súlyos határviszonyait, amely­nek olyan törzsek a szomszédai, akik nem ismernek el semmiféle jogot. Ezekkel szemben a garanciaszerződés nem igen válna be. Carati (Panama) hangsúlyozta, hogy az ö állama 1903. évben az Egyesült Államokkal kötött garancia­szerződések során a mag« állami egzisztenciá­ját és függetlenségét szerencsésen megoldotta. Ismertette a hazája által megtett haladást és előadta, hogy Panama nem ismer kötelező ka­tonai szolgálatot, sem pedig fegyver- és lőszer­készítő magángyárakat. Genf, szeptember 6. Polltis volt görög kül­ügyminiszter beszédében kifejti, hogy az egyez­mény csak olyan háborúkat engedne meg, me­lyeket a közvetítési határidő letelte után üzen­nének meg. Az egyezményben tervbe vett gazdasági szankciók csak ilyen háború ellen irányulnának. De a 10. cikkből kitűnően az egyezmény maga is számol katonai szankciók­kal. Tartózkodni kell a pacifista elvekből való kiindulástól. A nemzetközi ítélőszék alapszabá­lyának 36. cikke megelégszik fakultativ elisme­rési móddal, ezt a jegyzőkönyvet három évvel ezelőtt 15 állam irta alá. Helyesebb, ha az álla­mok a fakultatív döntőbíróságnak vetik alá magukat, mintha általánosan kötelező döntő­bíráskodást fogadnak el. Nem lehet ugyanis kiküszöbölni azt az esetet, amidőn egy nép, saját erejét érezve, megsértője ellen támad. Fel­tűnést keltett, hogy Salandra is igen szívélye­sen üdvözölte Politist, akivel az elmúlt évben ugyancsak a népszövetségi ülésen a korfui konfliktus :i)iatt nézeteltérései voltak. A további tanácskozást délutánra halasztották. Genj, szeptember 6. A Macdonald és Herriot üti/ benyújtott hetározati javaslat a következő: A közgyűlés tudomásul veszi a képviselt kor­mányok nyilatkozatit, amelyekből megelége­déssel Iá ja a végleges béke fenntartása ügyé­ben való megegyezés alapjait. A közgyűlés ab­ból a célból, hogy a Népszövetség utján tény­leg rövid idő alatt nemzetközi konferenciát lehessen összehívni, a leszerelés kérdésében a következőket határozza : A 3. bizottság megbízást kap arra, hogy vizsgálja meg a biztonság kérdéséről és a fegy­verkezések korlátozásának kérdésére vonatkozó okmányokat, mindenekelőtt a különböző kor­mányoknak a kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződés tervezetére tett megjegyzéseit, amely tervezetet a harmadik közgyűlés 14-ik hatá­rozati javaslata alapján dolgoztak ki, azonkívül a szerződéstervezet közzététele óta elkészített és a nemzetek szövetsége titkárságához jutta­tott többi tervet. Az 1. bizottság megbízást kap: 1. hogy az esetleges módosításokra való tekintettel vegye vizsgálat alá a nemzetek szö­vetsége egységokmányának a viszályok rende­zésére vonatkozó cikkelyeit; 2. vizsgálja meg, hogy a nemzetközi biróság alapszabályai 36. cikkének 2. §-ában foglalt rendelkezések a klauzula elfogadásának meg­könnyítése célj iból minő határok közt precizí­rozbaíók és mindezt azzal a céllal, hogy a világ népeinek szolidaritása és biztonsága megszilárditlassék azzal, hogy minden viszályt, amely a nemzetek közt támadhat, békés uton oldjanak meg. A határozati javaslatot, amelyben Macdonald és Herriot szombat délután, miután mindkét miniszterelnök felvilágosító magyarázatokat fű­zött hozzá, 46 szavazattal egyhangúlag el­fogadták. Motta elnök felolvasta a Macdonald—Herriot­féle határozati javaslatot. Több szónok jelen­tette be hozzájárulását a döntőbírósághoz és a fegyverkezések fokozatos korlátozásához. A spanyol kiküldött kijelentette, hogy a garancia­szerződés tervezetének Spanyolország részéről való elutasítása egyáltalán nem jelenti azt, hogy Spanyolország megtagadja a csatlakozást másformáju segélynyújtási és leszerelési ter­vezethez. Macdonald és Herriot szombat este elutaztak Genfből. Fantasztikus szerb vád egy magyar biró ellen. Szeged, szeptember 6. (Saját tudósítónktól.) A szerb hatóságok és általában az ottani embe­rek elfogultságának vakmerő példájáról ad hírt belgrádi tudósítás alapján a Szabadkán meg­jelenő B. N. Eszerint Cselebonovics Jákob bel­grádi ügyvéd kiadatási eljárást indított meg báró Láng Mihály volt huszárkapitány ellen, aki a háború idején mint magyar politikai meg­bízott a belgrádi lakását lakta. Azt a rágalmat süli ki most ellene, hogy Láng az 1918. évi kiürítés alkalmával feltörte Cselebonovics Wert­heim-kasszáját s elvitte onnan az összes érté­keket. A zajra odasiető Bogdánovics Vukoszáv szolgát revolverlövésekkel arra kényszeritette, hogy az irodát h-gyja el s megfenyege'te, hogy megöli, ha elárulja. A vakmerően fantáziáló ügyvéd szerint báró Láng Mihály kétmillió aranykorona értékű rész­vényt vilt el, amiket szerb és horvát pénzinté­zetek bocsátottak kí. Elvitt továbbá egy, a bécsi Buchhaber-cég által kiállított 7498 aranykoro­náról szóló váltót, becsomagoltatta a lakás arany és ezüst evőeszközeit, szőnyegeit, függö­nyeit s letépte a női ruhákról az értékes csip­két. Végül elvitt egy vaskazettát 225.000 arany­korona értékű különféle aranypénz tartatommal. A kiadatást kérő iratokat a belgrádi törvény­szék már elküldte Budapestre. Semmi kétség benne, hogy az ilyen rém­regény csakis egy szerb ügyvéd fantáziájában születhetett meg. Vakmerőségének semmi sem áll útjában s gyalázkodhatik a biztos távolból, összetévesztve a magyar lovagiasságot, tisztes­séget a szerbbel, amely egész rövid életében csak királygyilkosságokat tud felmutatni. A mű­velt Nyugat bizonyára ezért fogadta szeretetébe és szövetségébe. De nem lehet csodálkozni már semmin, ami Jugoszláviából érkezik. Csak ott eshetik meg, hogy Peirovics Nasztáz belügyminiszter előd­jéről, a hírhedt Pribicsevicsről ugy nyilatkozik, mint aki „a politikai ellenfeleivel való barcbin mindenre képes és lelkileg sem normális. Sze­rencsétlenebb és kártékonyabb ember nem volt még a régi Szerbia politikai életében és nincs az „uj államban". Az uj belügyminiszternek a régiről való nyi­latkozata sokkal hosszabb ennél s az „esze­veszett" kifejezés benne a legszelídebbek közül való. Amint ebből a rövid szemelvényből is ki­tetszik, elég jól ismerik egymást a szerbek. BMMMMNAMMMMMMWWMMMWMfMl A spanyol csapatok válságos helyzete Marokkóban. Páris, szeptember 6. Tangeri jelentés szerint a spanyol csapatok helyzete Marokkóban to­vábbra komoly. A spanyol katonák ugyan vi­tézek és harcrakészek, de nem rendelkeznek elég tapasztalattal és ezért nem igen válnak be a kegyetlen ellenséggel való harcban. A szállí­tás nehéz és a mocsárláz is pusztít a katonák között. Merénylettel fenyegetik a walesi herceget. London, szeptember 6. A lapok newyorkí jelentést közölnek, amely szerint az ottani rend­őrség a walesi herceg mellé beosztott hat dete­liv számát felemelte. Ennek az intézkedésnek az az oka, hogy az angol konzul levelet kapott, amelynek írója megfenyegette a herceg életét, A rendőrség azt hiszi, hogy a levelet valami őrült irta. AMMMMMMMMMWMMWíHMMMMM A német követ eljárt a kormánynál Förater kiadatása ügyében Budapestről je­lentik: A német követ Berlinből visszaérkezett Budapestre és a német kormánytól Erzberger gyilkosai ügyében kapott instrukcióknak meg­felelően eljárt a magyar kormánynál. Noha s német hatóságoknak az a véleménye, hogy Bloóss detektív tanúvallomása elegendő Förster személyazonosságának kétségtelen mepállapitá­sára, a detektívek mégis magukká vitték a letartóztatott bajor fiatalember fényképét és azt több 8zeméIyazono*i«5gi tanúr. » 'elmulatva, jegyzőkönyvet vettek fel, amelyek már Buda­pestre is érkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents