Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-07 / 205. szám

i SZEQED 1924 szeptember 7. A legnagyobb magyar művészek játszanak szombaton a szegedi szinházban. tartoznak mindazon módszerek és eiméletek, melyek az ezidőszerlnt elképzelhető legfinomabb közelitésckkHdolgoznak. A második csoportba pedig azok, melyek tudatosan durvább közelitésekkel dolgoznak, de bizonyos gyakorlati szempontoknak legjobban megfelelöleg. Ha a különböző exakt tudományoknak valamennyi módszereit és teóriáit ezen két szempontból átvizsgáljuk, csakhamar rájövünk ama gyakorlatilag rendkívül jelentőséggel bíró igazságra, hogy a legtöbb tudós és akadémikus tényleg oly módszerekkel és elméletekkel foglalkozik, melyek közelítő voltuk tekintetében az első csoportba nem sorozhatók, a második csoport (gyakorlati módszerek) szempontjából pedig értéktelenek Kocsiderékszámra lehetne összehordani azokat a rendkívül sok szellemi munkával szült ilyen — úgynevezett — tudományos munkákat, melyek lényegében a szellemi energia pazarlását, rettenetes elfecsérelését jelentik. Ezen szomorú tünet ugy érzékelhető, mint amidőn egy teljesen tarthatatlan alapra épített épületben drága ornamentikára óhajtunk költeni. Ily szempontból szigorúan és lelkiismeretesen átvizsgálva a főiskolákon tanított exakt tudományok tananyagát bámulattal konstatálhatjuk, hogy_ az anyag túlnyomó része tulajdonkép kiselejtezendő volna, miután „a haladáshoz tul nyers, a gyakorlathoz tul kényelmetlen". Egy másik, a közelítések elméletéből folyó rendkívül fontos gyakorlati tétel, annak megtámadhatatlan, kétségtelen megismerése, hogy a tisztán empirikus kutatás, amilyen például az amerikaié, ismét rendkívüli energia fecsérlés, a szellemi energia pazarlása. Támaszkodva rengeteg anyagi eszközeire és elrettentve az európai theoria-tultengéstől, folytatott eljárásuk akként érzékelhető, mint Temesvár,augusztus. Midőntöbbmintféléve innen, sitásokat adni, hanem épp uey, mint az elméleti 1 mikor például egy bányafelkutatásnál valaki szülői házból Szegedre hazaérkeztem, a Szeged fizika és kémia, tekintet nélkül a gyakorlati alkal- szándékosan és tudatosan egyoldalú, korlatolt Remekbe készült kétives plakát jelent meg tegnap a szegedi utcákon: a plakát olyan színházi eseményt nlrdet Szeged közönségének, amilyen a fővárosban is páratlan ritkaság. A budapesti Színházi Élet kedveskedik szegedi előfizetőinek egy olyan estéllyel, amelyen a főváros majdnem minden számottevő művésze szerepel. Az estély műsorának kiváló szakértelemmel való összeállítása tanúskodik arról, hogy azt az ország legnagyobb szinházi lapja rendezi. Az a szeretet pedig, j ami a Szinházi Élet iránt Szegeden is megnyilvánul, késztette a lap vezetőit arra, hogy olyan estélyt rendezzen itt, az ország legnagyobb vidéki városában, amely évtizedek múlva is emlékezetes marad. Péchy Erzsi, Biller Irén, Pallay Annus, Rózsahegyi Kálmán, Halmay Tibor, Fehér Gyula és Kompothy Gyula, a főváros legkörülrajongottabb színművészei szerepelnek együtt a Szinházi Élet estélyén, amelynek egyik szenzációja, hogy az idei szezon legnagyobb operettsikerének Ígérkező, de míg Budapesten sem ismert Aótás kapitány-ból fogják az összes slágerszámokat előadni Péchy Erzsi, Biller rén, Halmay és Kompothy. Ezeket a számokat a Nótás kapitány szerzője, Farkas Imre személyesen fogja zongorán kisérni. Azután még egy Szemelvények dr.ing. Fasching Antal közelítési elméletéről. Közli: Tardoa Taussig Á. egészen rövid mondat: Karinthy Frigyes konferál. A legnagyobb magyar humorista ragyogó ötleteivel lesz tele a műsor. Incze Sándor, a Szinházi Elet szerkesztője a közönség bármilyen szinházi kérdésére a színpadon nyomban válaszol. Rózsahegyi Kálmán és Fehér Gyula a legkiválóbb magánszámokkal és duettekkel gazdagítják a műsort. Szünetek alatt a szegedi katonazenekar hangversenyez. Az estély egyik érdekességéül emiitjük meg, hogy a megjelenő közönségről az első rész után fényképfelvételek készülnek, amelyek a Szinházi Életben megjelennek. Az estély re kizárólag a Szinházi Élet előfizetői kapnak jegyet és pedig teljesen ingyen. Aki a Szinházi Életre a rendes előfizetési áron egész évre előfizet, az páholyt, aki félévre fizet elő, az két földszinti ülőhelyet, aki negyedévre fizet elő, az egy földszinti ülőhelyet, vagy három földszinti, illetve másodemeleti zártszéket, vagy négy karzati jegyet kap ajándékba. Páholyjegyet két különböző névre szóló féléves, vagy négy negyedéves előfizetésre is adnak. A jegyeket a jelentkezés sorrendjében hétfő reggeltől osztogatják az előfizetőknek a színház nappali pénztáránál. Az estély 13-án, szombaton 8 órakor kezdődik a szinházban. munkatársa temesvári benyomásaim iránt érdeklődött. Beszámoltam akkor arról is, hogy itt általános a tudományos körök érdeklődése dr. Fasching Antal, Femesvár szülöttjének közelítési elmélete iránt, easching volt magyar miniszteri tanácsosnak, a felső geodezia európai hírű szakemberének, a kommün bukása után szintén kellemetlenségei támadtak, úgynevezett „viselkedése" miatt. A magyar mérnökegylet tagjai sorából kizárta, viszont Jugoszláviában a zagrebi miiegyetemre meghívták, hol német nyelvű előadásokat tart. Épp ezidőszerint ő is itt tartózkodik és a román kormány ama ajánlata felett kell határoznia, nem volna-e módjában Nagy Románia országos felmérését megszervezni és az itteni műegyetemen a tanári állást elfogadni. Abban a helyzetben voltam, hogy Fasching barátommal közelítési elméletéről elbeszélgethettem s tőle a Szeged számára az elmélet rövid ismertetését kértem. Ezen elmélet szélesebb magyar tudományos köröknek is még nóvum, tehát altalános érdeklődésre tarthat számot. — Két ok vezetett arra, hogy a közelítések elméletével foglalkozzam és tovább fejlesszem. Az egyik az volt, hogy midőn egyetemi tanárnak kineveztek és előadásaimat megkezdtem, konstatáltam, hogy ama tudományokban, melyek az alkalgyakorlati mazhatóságra, ujabb és finomabb megismeréseket regisztrálnak. Épp ugy, ahogyan ezen két utóbbi tudományból a gyakorlati kémia és több technikai tudomány (gépészet, vasszerkezetek stb. konstrukciója, géodézia stb.) egyes megállapításokra támaszkodva az emberiség részére fontos gyakorlati eredményeket tudtak produkálni, analóg módon: a közelítések elmélete az exakt megismerési bölcseletből a gyakorlat részére akar és tud eredményeket produkálni. Első fogalmazásban a közelilések elméletét ugy is definiálhatjuk, mint: a gondolkodó ember hibaelméletét. Hasonlóan ahhoz, mint ahogy minden finom müszerfajtára hibaelméletet dolgoztak ki, melynek segítségével tökéletlen műszerekkel, tudatosan finom eredményeket lehet elérni. Az exakt megismerési bölcselet az emberi gondolkodás módjának eddig több száz jellegzetes tulajdonságát állapította meg, de az olvasó e könyvekből nem képes megállapítani, hogy a gyakorlati gondolkodás szempontjából az egyes tulajdonságoknak mi az igazi súlya, illetve jelentősége. A közelítések elmélete most már azt állítja, a képzelhető legsokoldalúbb tapasztalatok és vizsgálatok alapján, hogy: az emberi gondolkozásnak minden téren döntő sajátsága annak: közelítési jellege. Ezen sajátságra egy egész exakt uj tudományos rendszer építhető fel. Ezen sajátság dominál minden téren: a gyakorlati életben és az mázott mathematika körébe soroztainak, hiányzik összes tudományokban egyaránt. Ama tudomáegy felsőbb kritérium, ugy a haladást, mint az j nyokban, melyek az adott valóságra (fizikai vi1 \ f T/\r1 n 4 1,/^nrM *\ly T . . . _ iK * I _ L 1 / A egyes módszerek értékmegállapitását illetőleg. Sőt azt tapasztaltam, hogy az európai tudósok a mathematikát helyezték mindenek fölé s tanításomban szinte mathematikai terrorról beszélhetünk. Ezzel szemben az amerikaiak, sőt ujabb időkben az angolok is: az empíriát, a gyakorlatot helyezik mindenek fölé. (\z Einstein-elmélet, amely lágra) vonatkoznak. Nem vonatkozik tehát a mesterséges fogalmakkal dolgozó tudományokra, pld. a tiszta mathematika, klasszikus mechanika, elméleti teológia, elméleti jogtudományra stb., de ezeknek a való világra való alkalmazásánál is, akár a gyakorlati életben, akár a legmagasabb tudományos életben egyáltalán döntő ez a fogalom, tisztán tapasztalati uton jött létre, ma már világ- í hogy: közelités. szerte tisztán niatheinatikailag kezeltetik.) í Minden elhatározás, elv, theoría, melyet a valő világra vonatkozólag valaki kieszel: közelítésekre A másik ok általánosabb természetű. Megálla-1 pitható, hogy egyes emberek, nemzetek — általában az emberiségnek legkatasztróíálisabb eltévedései nem erkölcsi, hanem elsősorban szellemi kisiklásokra vezethetők vissza. Kétségtelenül megállapítható, hogy minél inkább bővül és sűrűsödik az emberiség fogalom-erdeje, annál több az alkalom végzetes eltévelyedésekre. Ez ellen ösztönszerűleg a védekezés: a speciálizálásban állott, ezen erdő egy kicsiny részére. De azért az egymás közötti vonatkozások nem szűntek meg és a szellemi eltévelyedések lehetősége évről-évre nagyobbodik. A filozófiának ama része, melyet ujabban megismerési filozófiának neveztek :±az emberi gondolkodás kritikájával foglalkozik, épp ugy, ahogy a fizika, vagy a vegytan a természetet bírálja a maga körében. Ezen exakt tudományt a görög és római fllozofusokon keresztül Descartes és Kant fejlesztették és mélyitették; legjobban bizonyítja exakt voltukat az a szinte csodálatos tény, hogy legrégibb megállapításaik ma is helytállók. Sajnos, az emberiségnek, eme felsőbbséges megismerésekből nem volt sok gyakorlati haszna, mivel nemcsak a nagy tömegek, de még intelligens tanárok, kutatók sem értik át kellőleg. Különben is ezen nagy bölcsek nem akartak gyakorlati utavan épitve. Ezek lényegébe behatolni tehát azt jelenti: keresd, illetve fedezd fel a közelítési jelleget, melyet meg kell találnod, mert okvetlenül jelen van. Például, midőn a szülő gyermekének jövőjéről óhajt határozni, akkor közelítőleg — sajna nagyon is durván közelítőleg — ismeri gyermekének képességeit, ismeri saját összeköttetéseit, közelítőleg ismeri az életpályák helyzetének ismérveit, közelítőleg ismeri saját anyagi helyzetét s ezen közelítő adatokból, mint összetevőkből egy közelítő eredő kerül ki, mint eredmény. Az Einstein-elmélet is: közelités,csakhogy finomabb közelités, mint a Newton-féle. A közelítési jelleg megállapítása, konkrét esetekben mindékor haladást jelent. A közelítések elméletének egyik főfeladata ama módszereket megadni (gyakorlatiasan, érthetően), melyekkel a közelítési jelleg kideríthető. Tudományos téren ezen methodika valósággal felszabadulást fog jelenteni az Európában, különösen a matematikusok által inaugurált dogmaticizmus alól. A közelítések elméletének egyik legszebb eddigi eredménye ama megismerés, hogy a valódi világra vonatkozó összes tudományok valóban tudományosan csak egyfélekép oszthatók be: Az olső csoportba számú és minőségű eszközökkel dolgozik. A közelítések elmélete tehát hivatva lesz minden tekintetben a tudományos racionális haladásnak — tehát a tanításnak is — helyes, okszerű, értékes gyakorlati módszereit megadni: a lehető legkisebb energiapazarlással a lehető legnagyobb eredményeket és valódi, gyakorlati eredményeket elérni. (Dichtung und Wahrhett egyszeresitése.) A közelités mindennek biztos fundamentuma, tehát igazi haladást, finomodást j'it ni. Egész általánosan is, a itozelitések elméleti és gyakorlati tudományának az egész emberiségre idővel nagy jelentősége lesz. Szellemi téren ez egyedül képes oly mentorinondatokat szolgáltatni, amilyen normális téren például az emberszeretetröl szóló evangéliumi mondat. Én magam éveken át szándékozom ezen elmélettel gyakorlatilag foglalkozni, mindaddig, amig annak teljesen általános érvényű, gyakorlati mondataival a nyilvánosság elé lépnék. Saját speciális tudományágamban már a teljes revíziót elvégeztem ezen alapon és az így keletkezett uj geodézia, ugy a tudományos, mint a gyakorlati csoportot tekintve, egy igen kis terjedelmű, igen világos és egyszerű matériává redukálódott. Ezt a munkát el kellene végezni minden oly tudományágban, mely a valódi világgal, az élettel csak némi kapcsolatban is áll. A nemzetközi tudományos folyóiratokban vezető helyen, állandó rovatot kellene nyitni, mely az illető tudományok alapközelitéseinek fejlődésével és kritikájával foglalkozna, az imént elmondott szempontok értelmében. A főiskolákon pedig — ugy miként most ez már a zagrebi műegyetemen történik — a tisztán matematikai és tisztán tapasztalati tanításon kivül a közelítési elméleteknek tanítása mindenütt megkisérlendő volna, llymódon, évtizedek munkája révén, minden szellemi téren beköszönthet az emberiségre az a boldogabb állapot, midőn Krisztusnak e megismerését, hogy: „hiszen nem tudják, hogy mit cselekszenek", igy lehet majdan módosítani, hogy „közelítőleg mégis tudják, hogy mit cselekszenek". Végül még megemlítem, hogy a közelítések elméletének eddigi zagrebi egyéves eredménye: a hallgatóság gondolkodásmódjának átalakulása, mely ugy jellemezhető, hogy: mentesek minden végzetes dogmától, de egész lényükben sokkal szerényebbek lettek, mint ahogy azt elvárni mertem volna. Amiként a közelítések elmélete szerint is: az igazi bölcseség kezdete a szellemi szerénység. Alkalmi és nászajándék dísztárgyak üvig porcellán és fémből nagy választékban megleő polcsó árakon. világítási Üzletében Kő csey utca 4. 96