Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-06 / 204. szám

1924 szeptember 7. SZBQBD 15 ha megtörténhetik az az eset, hogy a miniszter­elnök ígéretével szemben egy minisztérium ren­deletileg másként intézkedhetik. Ripka Ferenc­nek pedig azt üzenem, hiába igérte meg a drágaság letörését, ahol a legnagyobb uzsorás az állam, ott száz Ripka sem tud olcsóságot teremteni Magáévá teszi Peyer Károly napi­rendi indítványát. Homonnay a párba] ellen. Homonnay Tivadar a kővetkező felszólaló. A keresztény gazdasági párt nem tartja szüksé­gesnek, hogy a Ház holnap ülést tartson, mert a munkanélküliség sokkal nagyobb horderejű kérdés, nemhogy azt egy ülésen el lehetne intézni. Van itt azonban egy másik fontos kér­dés : az elharapódzott párbajmánia. Pikler Emil: Nagy Pál az oka, tessék el­csapni, akkor nem lesznek párbajok. Szeder Ferenc (rácsap a padr«): A munka­nélküliségről beszéljen, ne a párbajmániáról. Pikler Emil: Engem is kihívtak párbajra, mégsem párbajozom. Kabók Lajos: Ezt októberben is elmondhatja 1 Dénes István: A mágnáspárt tagjától nem is várhatunk mást! Homonnay Tivadar óva int mindenkit attól, hogy politikát keressen ebben a kérdésben. Az elnök napirendi indítványát fogadja el. Vasa minl«z!er válasza. Vass József helyettes miniszterelnök röviden kiván válaszolni az elhangzottakra. A párbaj­mániát maga is elitéli, barbár szokásnak tartja. De ildomtalannak tartaná, ha a honvédelmi mi • nlszter távolléte alatt nyilatkoznék a sorozatos párbajokról. Ezeknek a lovagias ügyeknek alapja egy biróság elölt folyó rágalmazási pör, amelyet még ebben a hónapban tárgyalásra tűztek ki és a vele kapcsolatos kérdések is megoldást fognak nyerni. Semmiféle különbség nincs polgári és katonai becsület között. A forgalmi adóra vonatkozólag kijelenti, hogy havonkint csak felerésze tekinthető elö­legezettnek, minthogy 15 én történnek a kifi­zetések és 15-ig a pénz a kereskedők pénztá­rában hever. Legközelebb a pénzügyminiszter­rel folytatott tárgyalások alapján rendelet jele­nik meg, amely a 15 iki terminust 5—6 nap­pal megbossjabbítja. így a kincstárnak járó összeg 20—21-ig a kereskedők pénztárában marad. Áttérve a földreform kérdésére, nem mondja, | bogy ezen a téren minden rendben van, ér­keznek be panaszok és az eljárás nagyon is gyors. Ez a kérdés az állam állandó gondol­kodását illeti, nem lehet azt állítani, hogy ezt el akarnák gáncsolni, sem azt, hogy befolyá­solja a bíróságot. Csupán a munkanélküliség kérdése volna alkalmas arra, hogy miatta a Ház fotyta88a üléseit, azonban ez nem annyira po­litikai, mint inkább gazdasági kérdés. Bizonyos mértékben mindig volt Magyarországon munka­nélküliség, de ez nem magyar specialitás. Lon­donban egymagában 1,148.000 munkás van munka nélkül. A kormány három módon kísé­relte meg a munkanélküliség enyhítését. Hitelt nyújtott a háztulajdonosoknak tatarozásra, 100 milliárd korona előleget, amit igénybe is vet­tek, a tatarozásokat ellenőrzik, az őazön azon­ban ezeket a munkákat befejezni nem lehet. A kormány a saját hatáskörében is javitáiokat rendelt el. Természetesen a költségvetés kere­tei között. A saját tárcája keretében jóformán felhasználta a hiteleket. Qondoskodni kívánt a kormány arról is, hogy a gyárakat rendeléssel lássák el, a másfélmilliárdos külföldi rende­lésnél a tényállás az, hogy bizonyos gépeket és műszereket egyáltalán nem, másokat pedig azzal a biztonsággal nem lehet belföldön be­szerezni, amint a cél megkívánja. Amennyiben a sz'akértők megállapítása szerint ez nem helyes, ugy a kereskedelmi miniszter az illetők felelőségre vonásával a kérdést meg fogja vizsgálni. A harmadik terv, amellyel a munka­nélküliséget enyhíteni kívánta a kormány, a közmunkák megindítása. Magához kérette a főispánokat és velük megbeszélte a legsürgő­sebben megindítandó munkákat és a kereske­delmi miniszterrel ilyen irányban is módot fog találni a kérdés megoldására. A munkanélküli­ség ügyében nem lehet azonban olyan alapokra helyezkedni, hogy pl. biztosításokat a kormány folyósition. A kormány mindent megtesz a helyzet enyhítésére, ezért nem látja szükségét annak, hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Az elnöki napirendi indítvány elfogadását kéri. A igazaágügyminiszter beszéde. Peslhy Pál igazságügyminiszter szólal fel ezután. VisszEutasilja Drózdy Győzőnek azt a vádját, hogy a földbirtokrendező biróság ameri­kázik. Százezrek érdeke kerül elbírálás alá és figyelemmel kell lenni arra, hogy az ország fél kontingensét már letárgyalták. Reflektál ez­után Peyernek az Eskütt-üggyel kapcsolatos kijelentéseire. Bizonyítani tudja, hogy a kormány ebbe az ügybe nem tolyt bele. Esküit akarta bitóságon kívül elintézni az Cgyet, a miniszter­elnök és a földmivelésügyi miniszter azonban ragaszkodtak az ügy bitói elintézéséhez. Peyer azt mondta, hogy a kormány kebelén beiül aknamunka folyik a kormány egyes tagjai ellen. Bethlen István kijelentettr, hogy teljesen együtt érez a földművelésügyi miniszterrel, a kijelentés. tehát csak őreá vonatkozhafik, ő pedfg ki­jelenti, hogy felfogásbeli és poli'iksi különbség közte és a földművelésügyi miniszter közt nincs. A tárgyalás utín felvilágosítást kért Törekytől, hogy miért engedték Esküttet a vád keretén is túlmenően beszélni. Töreky közölte vele, hogy az irafokban foglalt adatok szerint Esküit születési terheltségben szinted és az orvosok kívánták, hogy Esküttet szabadon engedjék beszélni. Ellenzéki oldalról a kérdést ugy akar­ják beállítani, mintha a kormány részéről poli­tikai ügyként kezelnék, nem áll, sőt ellenke­zőleg a baloldal részéről van politikai célzata a dolognak. (Felkiáltások: Ezt tagadjuk.) A cél az, hogy éket verjenek a kormány tagjai közé. Igazságtalanságot követ el az, aki a földmive­lésügyi minisztert, vagy a miniszterelnököt támadja, fejezte be beszédét az igazságügy­miniszter. Bud miniszter a gazdasági kérdésekre válaszol. Ezután Bud János tárcanélkűlí miniszter szó­lalt föl. Tiltakozik Drózdy kijelentése ellen, hogy a földmivelési miniszter kényszer és fe­nyegetés hatása alatt járult hozzá a pénzügy­miniszter rendeletéhez, amikor a vállságöi sze­get megállapították. A kormány nem gáncsolja el a földreformot. Sándor Pállal egyetért, ami­kor azt követeli, hogy határozott költségvetésünk és zárószámadásunk legyen. A költségvetés a legrövidebb idő alatt a nemzetgyűlés elé kerfll és mindenkinek módjában lesz, hogy tájéko­zódjon a kormány terveiről. Meglesznek a havi zárszámadások is. Hosszasabban cáfolja ezután a miniszter, mintha a kormány átlépte volna a kereteket, amelyeket a szanálási terv kitűzött. Ki kell nyilatkoztatni, hegy a kormány és a főbiztos közt egyetlen kérdésben sincs ellentét. A forgalmi előleg ügyében nincs tör­vénytelenség. Ezután Peyer Károly szólal föl félreértett sza­Merénylet a lengyel köztársaság elnöke ellen VL inak helyreigazítása címén. Az elnök ezután szavazásra bocsáj'otta a napi­rendi javaslatott. A többség az elnöki javas­latot fogadta el, minélfogva a nemzetgyűlés október 7 én ül össze. Farkas István a házszabályokhoz kér szót és kérdi, kinek az intézkedésére történt, hogy a parlament környékét rendőrség szállta meg. A rendőri készültség, tudomása szerint, Vanczák képviselőt is feltartotta és 11 embert állított elő igazolásra. Az elnök kijelenti, hogy az elnöknek joga van arra, hogy a csoportosulásokat a parlament körül megakadályozza. A háznagy kért intéz­kedést a rendőrségtől, de mihelyt annak szük­sége megszűnt, ugyancsak a háznagy kérte a rendőri intézkedés megszüntetését. A Ház az elnök kijelentéseit tudomásul vette, i mire az ülés 6 órakor véget ér'. Lemberg, szeptember 5. Amikor Wojciechowski, a lengyel köztáisaság elnöke péntek délután a lembergi keleti vásár ünnepélyes megnyitása után a vajdaság épületébe ment, az ember­tömeg soraiból petárdát dobtak az elnök auto­mobilja felé, amely néhány lépés távolságra csak gyönge robbanást idézett elő, mert a petárda tartalma még a robbanás előtt kiömlött. Sem az elnök nem sebesült meg, sem a kisérő­személyzetből nem sebesült meg senki. Egy merénylőt letartóztattak, a többinek si­került elmenekülni. A letartóztatott merénylő neve Steiger, Bécsben tanuló főiskolai hall­gató, egy lembergi üveges fia. Az elnök a meghiusult merénylet után a vajdaság épületébe ment, amelynek bejáratánál a tömeg élénk ovációban részesítette. Herriot, Theunis és Benes a biztonságot hangsúlyozzák. Genf, szeptember 5. Ma nagy feszültséggel várták, mit fog válaszolni Herriot Macdonald miniszterelnök tegnapi beszédére. Herriot elsőnek szólalt fel és hosszantartó élénk ünneplés közben lépett a szónoki emel­vényre. Mikor megkezdte beszédét, tolmácsolta a közgyűlésnek a franciák üdvözletét, akik be­igazolták szeretetüket a béke iránt. Majd kije­lentette, hogy a kis nemzeteknek joguk van ahhoz, hogy egyenlő tekintettel legyenek rájuk. Herriot megállapitja, hogy a népszövetségi egyezségi okmány összakapcsolta a biztonsági kérdést a leszerelés kérdésével, épp ezért a ga­rancia-egyezmény is a népszövetségi egyezségi okmányra támaszkodik. Hangoztatta, hogy meg kell akadályozni a modern háborút a maga óriási borzalmaival. Franciaország ragaszkodik az egyezségi okmánynak a döntőbíróságról szóló 12. cikkéhez. Egyedül a döntőbíróság azonban nem vezethet célhoz. Nem szabad odáig jutni, hogy a döntőbíróság kelepce legyen olyan nemzetek számára, amelyek jóhiszeműen cselekszenek. (Viharos tetszés). A döntőbírósági eljárásnak szoros kapcsolat­ban kell maradnia a biztonsággal. — Igen kedves barátom, mondotta Herriot Macdonald felé fordulva, mi követni akarjuk önt a gondolat magas szárnyalásában, nem szabad azonban elvesztenünk lábunk alól a talajt. Nekünk tartozásunk van azokkal az emberekkel szemben, akik ma még a leg­drágábbjaikat gyászolják. Kötelességünk szá­mukra biztonságot teremteni. A franciák, akik ártatlanok, esküszöm, bogy ártatlanok, akik ártatlanul szenvedtek, akiket ártatlanul támad­lak meg s akik a háború borzalmait minden más népnél jobban megsínylették, a legforrób­ban óhajtják, hogy a béke égi virágait végre j egyszer kivirulni láthassák. A francia miniszterelnököt fejtegetései végén a delegátusok élénk tetszéssel, helyükről föl­emelkedve, ünnepelték. Theunis belga miniszterelnök a népszövet­ségi közgyűlés délutáni ülésének első szónoka. A modern háború rettenetes pusztítása foko­zott veszélyt jelent Belgium számára. Emlékez­tet a 10 év előtti eseményekre és reméli, hogy esetleges uj támadások a világ lelkiismeretét mozgósítják. Amennyiben azonban Belgiumnak csökkentenie kell védelmi haderejét, ugy nem szabad vele alkudozni a biztonsági garanciák tekintetében. Theunis a népszövetségi közgyűlés munkálataiba vetett bizalmának hangoztatásával fejezte be beszédét. Theunis után Benes emelkedett szólásra, akinek az a felfogása, hogy a mostani időkben olyan kormány van, amely nem csökkentheti haderejét anélkül, hogy kielégítő garanciát kapjon. Benes hive a döntőbíráskodásnak, de felismeri ennek a kérdésnek komplikált voltát. A dön'.őbiráskcdást a kis nemzetek csak üdvö­zölhetik. Benes kijelentette, hogy szükségesnek tartja valamennyi nemzet közt a barátságos együttműködés rekonstruálását, amihez szük­séges a kötelező döntőbíráskodás, bogy ennek a révén el lehessen érni a békét és a bizton­ságot és helyreállítani a gazdasági rendet. N01 KALAPOT a legújabb modellek után bárkinél olcsóbban formáz Berényi, kalapipar Bécsi-körut 10. 2ii Tisza L.-kőrut 48. i

Next

/
Thumbnails
Contents