Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-06 / 204. szám

SZBQBD 1914 sieptember 6. Huszonnegyedikére tűzték ki Kopornyik Mária bűnügyének folytatólagos tárgyalását. Szeged, szeptember 5. (Saját tudósttónktól.) Részletesen beszámolt a Szeged annak idején arról a minden oldalról érdeklődéssel kisért monstre-bűnpörröl, amelynek középpontjában Kopornyik Mária tekintélyes vásárhelyi gazdál­kodó és Nagy Sándor vásárhelyi fő!dnives állanak. Ai ügyészség ugyanis azzal vádolja őket, hogy még két évvel ezelőtt Nagy Sándor Kopornyik Mária felbujtására megfojtotta Kovács Qáspár jómódú gudát, majd ennek holttestét Nagy Sándor bevonszolta saját istállójába, hogy ugy látszón, mintha a lovak rugdalták volna Össze Kovács Qáspirt, aki egyébként közösen dolgozott, sőt egyes tanuk szerint kOzOs ház­tariácban is élt Kopornyik Máriával. 1923 tavaszán tartották meg a törvényszéki főtárgyalást, amelyen bűnösnek mondották ki Kopornyik Máriát a gyilkosságra való felbujtás bűntettében és ezért 15 évi fegyházra ítélték, Nígy Sándort pedig nyolc évi fegyházra Kélték és nünősnek találták a szándékos emberölés bűntettében. A tábla azután Nagy Sándor bün­tetését is tizenöt esztenáőre emelte f;l. Semmi­ségi pmaszok folytán az ügy a Kúria elé ke­rült, amely — mint ismeretes — megsemmisí­tette az alsóblróságok ítéletét is uj főtárgyalást rendelt el. A szegedi törvényszék Pókay-lanácsi augusz­tus huszonhatodikán kezdte meg a vásárhelyi városháza nagytermében ennek a monstre bűn­ügynek uj törvényszéki fStárgyalását. A harma­dik napon pedig dr. Elsner Mtnó és dr. Relch Zoltán védők érvelésének helyt adott, elnapolta aZfőtárgyalást, abból a célból, hogy a bizonyí­tás kiegészítésénél előterjesztett tanukat meg­idézze és kihallgassa. A törvényszék az elna­oolási határozatában azt is kimondotta, hogy harminc napon belül Szegeden fogja folytatni a főtárgyalást. A Pókay-tanács most már mind megidézte a bejelentett tanukat és a folytatólagos főtárgya­lást szeptember huszonnegyedikére Szegedre tűzte ki. A monstre-bünügy folytatólagos főtár­gyalását a (örvényszik esküdtszéki termében fogják megtartani, tekintettel a nagy érdeklő­désre. Ez a tárgyalás immár az ötödik ebben az egyre több szenzációt hozó bűnügyben. NMMMMMIMWMM^^ Hogyan készül a városi költségvetés? Szeged, szept. 5. (Saját tudósítónktól.) Az egyszeri hntes megkérdette a poétát. — Mondja csak, hogy csinálja a verset? — Egész egyszerűen. Mindenekelőtt meg­várom, amíg hangulatom van. Azután ehhez jön egy kis sierelem, napsütés, virágillat, emlék, keli továbbá papiros, tinta, meg toll . . . — Szóval sok mindenféléből ál', akárcsak a kolbász. Majdnem igy jártunk mi is, mikor Scultéty Sándor városi főszámvevőt megkérdeztük : — Hogyan szokta c inálni a költségvetést, aminek tárgyalása a közigazgatási élet legköze­lebbi, legfontosabb munkája lesz. Scultéty csak mosolygott. — Nehéz erre válaszolni. — Elképzeljük, hiszen horribilis munka. — Na igen, annak, aii kivűl áll rajta. Szokni kell hozzá. A tehnikáját mégis megtanultuk, olyan egy­szerű az igy messziről. — Először is vannak bevételek és kiadások s mindegyik feloszlik rendesre és rendkívülire. A kiadásoknak három csoportja van. Az első a fix, amit tudunk előre. A tisztviselők fiietése, vagy a szerződésen alapuló tartozások kielégí­tése. Azután jönnek az évről-évre ismétlődő, de nem fix kiadási tételek s végre az előre nem láthatóak, a rendkívüliek. A bevételek szintén szerződésen alapulnak, csak évről-évre ismét­lődnek és végül rendkívüliek. — Ezeket mind ismerni kell. A kiadásoknál cimenkint fel van tüntetve, hogy mire mi van előírva. Hirtelenében a mértékhitelesítő hivatal példáját veszem. Itt tudom, hogy van személy­zeti és dologi kiadás. A hordójelzés a vasak tüzesitésével történik, itt gondolnom kell arra, hogy ehhez fa, világítás, tisztogatás szükségel­telik, szüretkor pedig, mikor több a munka, egy kisegítő napszámos. — A bevételek tételeivel is tisztában vagyok. A legnagyobb például a földhaszonbér, amit buzavalutában számítunk. Az idén, a költség­vetés összeállításánál, elöltem állt ugyan a 400.000 koronás búzaár, mégis reálisabbnak tar:ottam, hi a költségvetésbe csak a békebeli husz koronának megfelelő öjszeget veszem ala­pul, azaz 350.000 koroná'. Könnyen fellibben az egész egyensúly, ha én négyszázezerre épí­tek s ez az összeg később leszáll Ha megma­rad, annál jobb. — Igy megyek tételről tételre, a végén ösz­szehasonlitom a bevételeket a kiadásokkal. Az idén is felfedeztem, hogy nini, maradt még pénzünk, fordítsuk ezt a városiasság fejleszté­sére. Megvolt már az előirányzat a kiadások világítási, kövezési tételeinél, a fölöslegből azért meggyarapitottam. A mérnökség 600.000 aranykoronát tervezett kövezésekre, én fölemel­tem ezt egymillióra. A világításra a rendesen felül még 100.000 aranykorona jut, megosztva kétfelé a nagyköru'on belüli és a kívüli terü­letek tökéletesebbé tételére. Épp igy jutott több a fogadalmi templom javára is az ezen célt szolgáló földek 78.000 aranykoronáján felül. — Régen kényelmes munka volt a költség­vetés készítése, sokban sablonok alapján dol­goztunk, legföljebb egy-két ezer korona volt az eltérés, de most a legnagyobb meglepetéseknek vagyunk kitéve a foly onos áremelkedések révén s erre is kell gondolni. Mindenesetre fontos, hogy a szakhivatalok pontos adatokat adjanak egyes üzemek szükségleteiről, az anyagbeszer­zésről. Igy, elmondva, olyan játékosnak, egyszerűnek tűnik fel az egész, de roppant munka a való­ságban s csak a pénzügyi bizottság hozzá­szólása, változtatási szándéka a könnyű. Az már a készhez nyul hozzá, de mlg az a kész elkészüli E<t nem a fösiámvevö mondja, ha­nem mi, akik látjuk évről-évre a költségvetés körüli eljárásokat, főleg azt, hogy a bizottság munkája a fontosabb. A közgyűlésen alig tör­ténik már hozzászólás, sokszor negyedórát se vesz igénybe az egésznek letárgyalása. Az újságíró mindenesetre mély tisztelettel hajol meg eme tudomány előtt annál is inkább, mert a saját, sokkal lényegtelenebb költség­vetése súlyos zavarokkal van tele, a bevételek és a kiadások sohasem stimmelnek s nagy be­ruházási kölcsönök, a függő kölcsönök, az előlegek dominálják minden egyes hónapját. Ugyanazért mi mondjuk el Scultéty Sándornak, úgyis, mint okleveles hentesmesternek, a költő­ről és a kolbászról szóló adomát. — Van benne valami, feleli, hiszen előfordul az is, hogy hol itt, hol ott kell valamit lefa­ragni, elcsípni, akárcsak a jó gulyáshusnál. Az a lényege az egésznek, hogy tudni és ismerni kell miident, még pedig kívülről, mert a ke­resgélés már baj. A magyar politikai világban csak Wekerle tudta ugy az állami költségve­tés', hogy nyomban felvilágosítást adott a leg­apróbb tételről is, lett légyen az bár a bikityi elemi iskola szubvenciója. — Ugy látjuk, főszámvevő urnák Wekerle az ideálja. — Hát szó sincs róla, belejöt'em a gyakor­latba, elég régen csinálom, nekem könnyű az egész dolog. Fajka J'nos mellett tanultam, már husz év előtt rám bízta a legnagyobb felada­tokat. Erre az időre már magunk is emlékszünk. A költségvetés készítése épp abba az időbe esik, amikor érik a szőlő s pirosodik az alma, jó Fajka János pedig ilyenkor szeretett utánanézni a balástyai kis birtokának. A megnyugtató egyéniségű Scultéty-Nachwuchs ott volt kéz­nél, sose baj az, ha a fiatalok belejönnek a gyakorlatba. Mikor aztán megvolt a költségvetés tervezete, Fajka hóna alá kapta a nagy csomagot s balla­gott vele az emlékezetes sarokszobába Kállay Albert főispánhoz. Az gondosan végigbogará­szott minden sort, hol megelégedetten dünnyö­gött, hol a főszémvevőt tette személyesen fele­lőssé, ha kételye támadt, hogy valamelyik bé­vé eli tétel csakugyan annyit hoz-e majd, de végül megegyeztek. Jő öreg Pálfy polgármsster legföljebb a közgyűlésen értesült a dolgok tény­beli mivoltáról. Jelentékenyen befolyt a költség­vetések szerkesztésébe Lázár Qyörgy is, Fajka legelőször neki referált el mindent. De hol vannak azot a régi játszi idökl Scultéty Sándorral at uj, modern szellem vo­nult be a közigazgatásba, Lázár ugy tartogatta, ajnározfa, mint a ritka dísznövényt, amely pom­pás virágot hajt mielőbb. Nem is csalódott. Somogyi Szilveszter is nyugod'an alszik, vele beszél meg legelőször mindent s ha pénzről, vagy általában kiadásról van a szó, az az első megjegyzése. — Majd megkérdezzük a Slndort. Más alkalomra tartozik az ö egyéniségének érdem szerint való méltatása, itt még csak egy felvilágosítását örökitjük meg. — Az idei költségvetésnek az a lényeges újítása, hogy az előre nem látott kiadások ter­hére csak olyan tételek krrOÍnek, amelyek nin­csenek meg valamilyen címen. Ha tehát vala­minek nincs fedezete, arra a célra póthitelt je­lölünk ki, de nem számoljuk el a rendkívüli kiadások terhére. Nagy horderejű különleges­ségek a szegedi Baross áru­mintavásár és kiállításán. Figyelem I A rendező bizottság ezúton hívja fel a nagyközönség figyelmét, hogy a kiállításra egy oly céget kapott meg nagy szállítási költségek árán, amely egyedül áll az ország­ban, de még a külföldön is igen kevés van. Ezen ritka különlegességre, amelyre a nagy­közönség figyelmét felhívja annak megtekin­tésére, amelyet az országban minden apának, anyának és gyermeknek meg kell te «inteni, mert abból mindenki örö­met, élvezetet és tanúsá­got vonhat le. De még az ország előnyére és fejlő­désére is nagy horderejű eredményeket jelent. Ezen alkalmat az országban egyetlen egy embernek sem siabad elszalasztani, mert éle­tében először fogjí lelkét és szemét gyönyör­ködtetni ezen titka tanúságos látványosságon. Szeptember 6-14-ig nyitva. 156 Rendezőség. i 2 és 4 szobás lakások, üzletek \ Szentháromság-utca elején most épülő házbm egy drb. 1 4 szobás, három drb. 2 sxobás modern lakia, s valamint 4 drb. üzlethelyiség építési költség hozzá­járulásával bérbeadó. Feltételek megtudhatók 187 Gaól Irodától, Kigyó-u. 7. Telefon 18-04. 11 7%. nn~V r V1?T\TT17"I? legújabb filmje * MAM.M1áKw M. IVIj hétfőtől a Korzóban: „Álom & boldogságról^

Next

/
Thumbnails
Contents