Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-06 / 204. szám

mn&m ára 2000 ki iwMíDMi ta UMtira­ali Mák Ptmw-Elcz J (Fö. IfftlMcltfal tstmben.) TcIb­on d-H,A.Sie0ed" Meelelf (O MUS Wrtteltael mindé» •M. t«/« tikm isi 2000 ka­«su. DMinttoi árak i Bd MMffi fctlyben 40000, tada­MM Él vtftken 45008 kar. Hirdetési Int i Félhasábua I mm. 400, egy hasábon 800 Báslél hasábon 1200. SzOveg­kfizt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzOvegkOztl közlemé­nyek toronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 6, SZOMBAT. 204-ik szám. A nyugodt ország. Ezen a héten zajlik le Németországnak legnagyobb ipari- és kereskedelmi jellegű sokadalma, a lipcsei vásár, amelyen sok ezer kiállító és másfélszázezernél több látogató adott egymásnak találkozót. Amit ezen a vásáron alkalma van látni a nézőnek, az nagyjából a német ipari termelő erejének, sokoldalúságának és teljesítőképességének szemléltető bemutatása. Tanúbizonysága annak, hogy az Összeomlás nem tette teljesen tönkre Németországot. Német­ország lélekzik, dolgozik és élni akar. Amit a politikusok és katonák tönkretettek, azt a német munka és a német szorgalom kezdi ismét jóvátenni. Az idei őszi vásár üzleti szempontból talán nem bizonyult olyannak, aminőnek igen sokan várták. Kiállítók voltak igen sokan, látogatók még sokszorta löbben, de a vevők az üzlet­kötéseknél tartózkodást mutattak. A magyarázat egyszerű. Az idegenekre nézve megszűnt az a boldog állapot, mikor az infláció áradatában uszó Németország olcsón termelt és bárki olcsón tudta szükségleteit Németországban fedezni. Ma a német ipari termelés a vi ágpiaci paritáson van, sőt egyes szakmákban az árak ezt a szinvonalat meg is haladják. Ellentmondásnak látszik, de ugy van, hogy e pillanatnyilag kedvezőtlen üzleti helyzet mellett is a hangulat Németországban teljesen nyugodt és bizakodó. Mindenesetre sokkal jobb, mint volt bármikor az összeomlás és a varsaillesi béke megkötése óta. Németország rövid idő alatt két nagy válságot ért át; leküzdötte az inflációt és tető alá hozta a londoni egyez­ményt. A milliókkal, milliárdokkal és billiókkal való számolás Németomágban megszűnt, sz emberek a villamoson pfenningekért utaznak, a vendéglőkben egy-két márkáért ebédelnek és cipőt tiz-husz márkáért vásárolnak. Egyidejűleg i megkezdődött a rajnavidéki idegen megszállás 1; lefaragása. Első pozitiv eredmény gyanánt j kilencedikén megszűnik a közbenső vámvonal, j melyek a franciák állítottak fel az anyaország ' és a megszállott tartományok között. Két vál- I ság van igy elosztóban és ezek eloszlása ) méltó megelégedéssel töltheti el a németeket, f Az inf ációs válság megszűnése azonban ! mgyon sok értékes tanulságot rejthet magában Magyarország és a papirgazdálkodás örvényé ben fuldokló 'többi országok számára is. MiKor Németország valóságban és nemejak o yan elméleti módon, mint nálunk történt, átment az aranyniárka, illetőleg járadékmárka rendszerére, hirtelen földrengés rázkédtat'a meg zz egé?z gazdasági életet. Mikor a mii iók és milliárdok helyett az állam komoly pénzben fizet'e tiszt­viselőit, az ipar és kereskedelem pedig alkal­mazottait és munkásait, kiderült, hogy a nagy számok semmivé olvadtak össze. Egyszerre nem lehetett sok nullákkal elkábítani a keresetükből élő osztályokat. Akarva nem akarva meg kellett kezdeni a fizetések és munkabérek átépi ését a békeidők színvonalára. Ez a processzus most a befejezéséhez közeledik s ez a német terme­lés megdrágulásának, egyúttal azonban az ország nyugalmának és a bizakodó hangulatnak a magyarázata. A nagy átértékelési folyamat feltétlenül meg­drágította az ipart, ugyanakkor azonban meg­növelte a keresetükből élő osztályok vásárló erejét. Ma ezek az osztályok ismét kezdenek vásárolni és egy-két év alatt bizonyára helyre­áll az az állapot, hogy emberi módon fogják fedezni emberi szükségleteiket. Az ipar nyu­godtan számit ennek a bekövetkeztére. £an azonban még valami, amit az ipar máris' a maga javára könyvelhet el. Az általános átérté­kelés mellett megszűnt a mezőgazdasági és ipari cikkek között mutatkozó diszparitás és helyre­álltak a békeidők viszonylagos értékei. Lehet kalkulálni és lehet dolgozni. A legfontosabb eredménye az átértékelési folyamatnak pedig az, hogy az alkalmazottak munkateljesítménye akár sz állami hivatalokban, akár az ipari üzemek­be", bankokban és kereskedésekben erősen megnövekedett. A megelégedett ember többet dolgozik, jobb és eredményesebb munkát pro­dukál. Az inflációs évek alatt erről nálunk is, Németországban is nagyon sokan megfeledkez­tek. Ma Nőmetoiszág gyakorlatilag igazolja a tétel igazságát. A munkateljesítménynek ez a megnövekdése adja meg a bizakodó hangulatnak az alapját. Ha pillanatnyilag a német ipar versenyképes­sége csökkent is, elm£jeti közgazdák és gyakor­lati üzletemberek egyaránt biztosra veszik, hogy az uj pénzügyi és szociális helyzet az ipari termelésnek uj lehetőségeit rejti magában. Németország hangulata ezért bizakodó és ezért nyugodt. Emberi számítás szerint Németország átélte a legnehezebb esztendőket. A politikusok jobbról és balról még szeretnének mesterséges j csatazajt ütni. Az ország többsége nem hallgat rájuk és nem törődik velük. Németország nyu­I godt és dolgozik. T. S. Izgalmas volt a Ház egynapos ülése. Budapest, szeptember 5. A nemzetgyűlés nagy érdeklődéssel várt mai ülését háromne­gyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök, több mint száz képviselő jelenlétében. Különösen nrgy tömegben jelentek meg azegy­ségespártíak. Az e'nök, miután elparentálta Vadász Lipót nyugalmazott államtitkárt, jelenti, hogy a kormányzó a miniszterelnöki leendők ellátásával Bethlen István gróf távollétében VŰSS Józsefet bízta meg. Bodó József jegyző felolvassa a Ház össze­hívását kérő ivet, majd Farkas Titor a házszabályokhoz kér szót. Szóváteszi, hogy a kormányzó Bud János tárca­nélküli mirisz'ert a közélelmezési miniszteri tárcától való felmentésekor a pénzügyminiszté­rium bizonyos ügyköréhek ellátásával bizta meg. Ez májusban törlént. Azóta még nem ka­pott értesítést a Ház ártól, hogy Bud János milyen miniszter is tulajdonképpen? (Nagy zaj a baloldalon.) Meg keli állapítania, hogy ez az eljárás közjogellenes. Vass József miniszterelrökiielyettes válaszol Farkas Tibornak. Váratlanul érte Faikas Tibor felszólalási». Ha valami mulasztás történt, gon­doskodni fog a helyreigazításról. (Zaj a bal­oldalon. FeIkiállé8ok: És mi lesz a közjoggal? Maholnap kevés lesz a bársonyszék 1) Peyer Károly a drágaság és a munkanélküliségről. Peyer Károly a Ház Összehívásának szüksé­gességét okolja meg. A drágaság okairól beszél először és megállapítja, hogy maga a kormány rsntoita le Itgjobban a korona értékét, amidőn valori2álatl8n hiteleket nyújtott a bankoknak. A gazdasági helyzet teljes leromlásáról szól és ráiru'at a munkanélküliség állandó emelkedé­sének oksirp. Az áliatn a munkanélküliség miatt augusztus hónspban 5564 millió koro­nától esett el a kereseti adó és forgalmi adó elvesztése mialt. Kifejti, hogy Magyarországon mennyivel többet kell dolgozniok a munkások­nak egy kiló kenyérért, mint Bécsben, vagy Pozsonyban, vagy Belgrádban. Budapesten a legnagyobb a drágaság — állapítja meg ez­után. Forster Elek: Elég disznóság, hogy míg a marha ára lefelé, a hus ára feljelé megy. Peyer Károly: A cukor is mérhetetlenül drága. Kiss Menyhért: Sokat panamáznak a cu­korral. Peyer Károly: Az ausztriai keresztény uralom megfelelően kezeli a munkanélküliség kérdését. A munkanélküliséget nem lehet politikumnak felfújni. A munkanélküliség pusztán csak tár­sadalmi probléma, amelynek megoldása minden állam létérdeke. A vagyon ellen elkövetett bűn­cselekmények számát is kétségtelenül a munka­nélküliség idézi elő. Az erkölcsi lejtő, a lopás, a rablás és a prostitúció is ennek a következ­ménye. A kormány pedig vgan nézi ezt a problémát, mintha nem is magyar, hanem hot­tentotta probléma volna. Ezt a kérdést tisztára csak munkaalkalmak létesítésével lehet meg­oldani. Munkások befizetéseiből adnak a mun­kanélkülieknek segélyt. Kiss Menyhért: Mennyit vettek be. Reisinger Ferenc: A Sörház-utcára legyen gondja. Ehhez csak azoknak van köze, akik be­fizettek. Szeder Ferenc: Azokra a piszkos párt­kasszákra. (Zaj.) Peyer Károly: Mit fett a kormány a munka­nélküliség enyhítésére ? Kiadta a rendőrségnek, hogy munkásoknak nem adhatnak útlevelet. Az ipari munkások százai találnának alkalmazást külföldön, de a kormány megakadályozza, hogy ezeket az állásokat elfoglalják. Ezt a kérdést nem lehet utlevélmegtagadással elintézni. A i tatarozás! hitellel szanálták a háztulajdonosokat, de uj munkaalkalmat ezzel sem teremtett a ' kormány. A forgalmiadé ellenőrök nézzék meg, hogy a háztulajdonosok eleget tettek-e ígére­tüknek. Az Eskütt-iigy. Peyer Károly: Hogy ez a kormány alkalmat­lan már összetételében is a hemzeti együtt­működés biztosítására, bizonyságul szolgálhat az a pör, amely már hónapok óta izgalomban tartja a közvéleményt. (Ugy vanl Ugy vanl a baloldalon.) Kiss Menyhért: Több év óta! Peyer Károly: Ugy vélem, hogy kötelességet teljesítek, ha ezt az ügyet szóváleszem. Nem kívánok foglalkozni az ügy birói részével, nem akarom követni a miniszterelnök urat, aki a bírói ttélet előtt állásfoglalásával bejolyást kíván gyakorolni a bíróságra. Lendvai István: Közbelépett, mint Weiss Manfréd esetében. Nagyatádi Szabó István ekkor lép a terembe. Esztergályos János (Nagyatádi felé): Isten hozta Buster keatont! (Nagy derültség ) Peyer Károly: 1921 óta folyik ez a pör. Három évvel ezelőtt történt, hogy nagyatádi Szabó István íróasztalát távollétében feltörték. Nagyatádi Szabó István: Nem az enyémet! Peyer Károly: A főkapitányságon miniszter­tanács volt, amelyen Esküit Lajost kihallgatták. Lendvai István: Akkor még rendben volt az elmebeli állapota. Azóta szanálták! (Derültség.) Peyer Károly: Akkor az volt a cél, hogy Nagyatádit kiszorítsák és a szabadkirályválasztó irányzatot gyöngítsék. Ez közvetlenül a pécsi beszéd után töttént, amidőn a miniszterelnök ur magát a Habsturg-ház hivének vallotta. — Ügy van! — a jobbközépen. Kiss Menyhért: Azután megtagadta a királyt! Farkas István: Lövetett rá! Lendvai István: Bethlen-féle logika 1 Peyer Károly: Miután azonban nem sikeiült a kisgazdákat kiszorítani, újra miniszter lett Nagyatádiból. Hosszú idő telt el, amíg a több interpelláció után végre kitűzték ennek az Ügy­nek a fötárgyalását. A miniszterelnök urnák mindenütt ott volt a bizalmi embere, Oroszy Qéza ügyvéd személyében. 1924 januárjában újra letartóztatták Eskütt Lajost, mert nem sikerült vele kiegyezkedni.

Next

/
Thumbnails
Contents