Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-28 / 223. szám

1924 szeptember 28. SZEGED lfegyen-e fel a város külföldi kölcsönt? Irta Wimmer Fülöp. Amikor tegnap a keresel! adó ügyében a polgármester urnái jártam, ö a bezzédet » neki felajánlott külföldi kölcsönre is ráterelte és velem szemben is azt hangoztatta, hogy ö a városnak felajánlott kölcsönt igénybe venni nem szándékozik. A ma délben megjelent újságban a polgármester ur ezen szándéka egész határozottan kifejezésre jut, miért is helyénvalónak tartom a kérdéssel behatóbban foglalkozni, olyirányban, hogy fontos, a város fejlődésére és jövőjére döntő okok nem szólnak-e mégis amelieit, hogy Győr, Miskolc, Debrecen, Pécs városok példájára Szeged is nem-e vegye igénybe a neki felajánlott nagyobb külföldi kölcsönt Jól tudjuk, hogy a városnak a jelenlegi normális viszonyok között folytatandó közigazgatás keretében pénzre, illetve egy nagyobb kölcsönre szüksége nincs, hisz a polgármester ur nyilatkozata szerint több milliárdnyi betétje van a Csongrádinál s a Felső- és Alsótanyán, valamint Röszkén eladott es eladás alatt álló nagymennyiségű háztelek árából nagy összegek állanak rendelkezésre, ameyek természetesen csak ujabb beruházásokra használhatók fel, ugy hogy például ezen összegekből fedezik a két uj bérpalota költségeinek nagyrészét. Épp oly bizonyos azonban az, hogy a mostani ker tben és méretben haladva, a vdrosiassdg szempon jából joggal emelhető igények kielégítése belátható idón belül nem lehetséges. Erre nézve csak arra kell rámutatnunk, hogy az utolsó évben köveze re kiadott milliárdok dacára, Szeged város kövezete ma is több mint hiányos és minden kívánni valót hagy hátra. Tényként lehet állítani azt is, hogy a most már 20 év ó a ánézikutakkal biztosítani kívánt vízszükséglet fedezése csütörtököt mondott és ha tehát a városnak ezt az első helyen álló szükségletét kielégíteni kívánjuk, feltétlenül folyamodni kell azon már többször ha^gostatott tervhez, hogy a Tisza vizéből, lermészeesen kellő szűréssel egy „hasznalali" — Nutzwasservezetéket ke 1 létesíteni, a vízvezeték minden egyéb céljának (locsolás, fürdés, mosát stb.) kielégi éstre és «z ártézi kutakból nyert vizet csakis Ivóvíznek szabad felhasználni, persze igy két külön vezeték lenne, amely esetben a meglevő ártézikutak a város ivóvizszükségletét teljesen fedeznék és a „használati" vízvezetéket is olyannak kellene tervezni, hogy szintén az egész várost bőségessen ellása a fönt említett célokra vízzel. A kövezetet az egész városban egyszerre, nagy munkaerővel, az itt Szegeden legjobbnak bizonyult anyagból kellene elkészíteni, főleg pedig — a kövezést megelőzően — az egész váiost egy talán meglevő helyes terv szerint csatornázni kellene. Hogy egy uj, modern városi kórház építése olyan szükségletet jelent, amit - ha Szegedből várost akarunk teremteni — feltéllenül ki kell elégíteni, az nem lehet vitás. Azután sétatereket: parkokat, gyermeMá<szóhelyeket kell létesíteni és még a legközelebbi 1-2 évben, amig az általános épités megindul, a városnak még 5—10 nagy bérházal is kellene építeni. A világítás megfelelő kiterjesztéséről szándékosan nem beszélek, mivel meggyőződésem szerint ez a gázgyárral fennálló viszonyunk keretében megoldható. Ezen létesítésekkel a városból talán 3 év múlva vatóban város lehetne, atnirek sajnos ma épenséggel nem mondható és nem képzelhető helyesebb és igazságosabb eljárás annál, hogv az ilyen évtizedekre ki erjedő és az egész lakosságnak óriási siolgálatokat levő befektetési költségek terheit egy hosszú lejáratú amortizációs kölcsön utján későbbi generációkra is kiterjesztenék. ,, , , . Mindezeket tisztelettel ajánlom a polgármester ur szives figyelmébe avval, hogy — még mielőtt az általa várt külföldi pénzcsoport kiküldöttjét, illetve ennek ajánlatát elutasítja, egy ilyen nagy város vezetésénél — nagyobb, messzebbre kiható feladatokra is kell gondolnunk, mivel a polgármester ur feltétlenül alá kell, hogy írja azt, hogy a mostani viszonyok között az ezek állal egyedül megengedett javításokkal és foltozásokkal az itt fent emiitett intézmények nem létesíthetők s mert másrészt be kell látnia azt is, hogy itt semmiféle fölösleges luxuskiadásokra nem mutattam rá, hanem csak oly legelsőrendü szükségletekre (kövezet, viz, csatorna, kórház), amelyek egy váró?ban, ha a város nevet kiérdemelni akarja, feltétlenül nélkülözhetetlenek, hiszem és remélem, hogy az itt felvetett eszméket alapos megfontolás táifeyává fogja tenni, mielőtt, szerintem kisebb jelentőségű szempontokból, a kölcsönt visszautasítja. Szeged városának az ő nagy birtokaival sokkal /edvezőbb feltételeket kell, hogy nyújtsanak, mint más városoknak és hogyha egyszer a Nemzeti Bank hivatalos kamatlába hosszabb időn át 10% és ma 12 7, */0 volt, akkor a külföldiek által kivánt kamat nem tekinthető tulmagasnak. Másrészt — ezt ugyan különösen éa fentartással mondom — az általános felfogás az s az országot vezető miniszterek minduntalan hangoztatják, hogy valutánk stabilizálva van s e szerint külföldi valutában felvett kölcsöntől sem kell félni. Egyezkedés a szalámigyári munkások ügyében. h munkások egy heti haladékot kaptak. Szeged, szeptember 27. (Saját tudósdónktól.) Megina a Szeged, hogy a szegedi szalámigyárak és a szalámigyár! munkások között bizonyos differenciák merüllek fel, amelyek bizonytalanná tették a közeledő üzemi szezonra vonatkozó munkaszerződések megkötésének lehetőségét. A szalámigyárak elhatározták, hogy minden eshetőségre elkészülve olasz munkásokat hoznak gyáraikba és ebben az irányban már meg is tették a szükséges lépéseket. A szegedi szalámigyárosok terve élénk megütközést keltett az egész országban, ahol soha olyan fenyegető veszedelem nem volt a munkanélküliség, mint mosttnában. Kiderült azonban, hogy a szegedi szalámigyárosok elhatározása nem végleges, a tárgyalások még folyamatban vannsk és minden remény megvan a magyar munkásokkal való békés megegyezésre. A szegedi munkaadók szövetsége szombaton délelőtt értekezletet tartott ebben az ügyben a kereskedelmi kamara széképületében. Az értekezletre meghívták a munkásság képviseletében Valentini Ágostont, a szociáldemokrata párt titkárát is. Az értekezleten a szalámigyárosok abban állapodtak meg, hogy a munkásoknak egy heti haladékot adnak a szerződés aláírására. Az olasz munkísok behozatalára csak abban az esetben kerül sor, ha a szegedi munkások addig nem írják alá a szerződés*. Ugy munkaadói körökben, mint a munkások között megvan a békés megegyezés reménye. A szalámi munkások bíznak abban, hogy a gyárosok honorálják kívánságaikat. A jövö hét elején ugyanis hazaérkezik Lsyer Dezső párttitkár, magával hozza a vidéki és fővárosi munkások pontos bérkimutatását és annak alapján kezdik maid meg ismét a munkások a tárgyalás'. Remélik, hogy a gyárosok összhangba hozzák majd béreiket a kimutatásban szereplő bérekkel. Klebelsberg miniszter nem állja Klebelsberg államtitkár megállapodásait. Felujul a harc a szegedi tanonciskola körül. ros hatósága között az óradijak rendezése miatt annyira, hogy majdnem kenyértörésre került a sor. Végre mégis megtörtént a kiegyezés olyan alapon, hogy a fölemelt óradijak a városi alkalmazottak mindenkori fizetésével arányosan emelkednek. Igy legutóbb ötezer korona volt az óradíj. Az érdekelt tanerők az idén még hivatalosan nem közölték a város hatóságával az órabérek emelésére vonatkozó kívánságukat, Gaál tanácsnok bejelentése tehát, amely szerint a tanítók egy aranykoronára reflektálnak, magánértesülésen alapult, azonban már igy is meglehetős ellenhatást keltett a tanácsban. A polgármester méltatlankodva javasolta, hogy a tanács azonnal, táviratilag kérjen gyors intézkedést a kultuszminisztertől egy régebben kiadott kultuszminiszteri rendelet értelmében, amely határozottan kimondja, hogy azok a tanítók, akiknek napi óraszáma nem éri el az átlagos hat órát, minden külön difazds nélkül, a differencia erejéig, más iskolákba is kirendelhetók, sőt kötelességük az is, hogy az országos testnevelési tanács rendelkezésére álljanak ugyancsak minden külön honorárium nélkül. A polgármester kissé szigorú álláspontja általános helyesléssel találkozott, a terv azonnali végrehajtását a kulturszenátor akadályozta meg annak a bejelentésével, hogy az aranykoronás órabér még nem bizonyos, a tanítók ugyanis eddig nem nyilatkoztak. Később bejelentette Gaál Endre, hogy gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratban arról értesiti a város hatóságát hogy a kormány ezidőszerlnt nem halHXÍZ a*°n*M™gedt tanonciskola is tanoncotthon felépíttetésére. Szeged, szeptember 27. (Saját tudósitónktól.) A kereskedő- és iparostanonciskolák, valamint a tanoncotthon kérdésének rendezése szintén az évtizedek óta megoldásra váró problémák közé tartozik Szegeden. Nem múlik el év anélkül, hogy a kérdés valamilyen formában napirendre ne kerülne a városházán, egyszer a tanárok órabére körűi támadnak differenciák, máskor az iskola elhelyezése okoz súlyos gondot. Pedig az ilyen gondok egyszer és mindenkorra való kiküszöbölésének egyedüli módja az önálló tanonciskola létesítése lenne, amit azonban a város állami, az állam pedig városi feladatnak tart és igy ez az eléggé fontos űgy két szék közül mindig a pad alá kerül. Ez bizony eltzomoritó valóság, de igy van. Ma, amikor az ország talpraállitását a kulturális értékek gyarapításától várja mindenki, amikor az ország jövő boldogulása függ attól, hogy a magyar ipar és a magyar kereskedelem felveheti-e a harcot az ellenséges érzületű külfölddel, az iparos és a kereskedő generáció előkészítése nagyon komoly kötelesség és semmi esetre sem tanácsos könnyelműen napirendre térni fölötte. A város tanácsának egyik utóbbi ülésén dr. Gaál Endre kulturtanácsnok bejelentette, hogy értesülése szerint azok a tanítók és tanárok, akik vállalkoztak az iparos-és kereskedőtanoncok oktatására, egy aranykorona óradijat fog* nak kérni a mult évi ötezer koronás óradijak helyett. A dolog ugyanis ugy áll, hogy Szegeden önálló tanonciskola nincs és a nem létező tanonciskolának még kevésbé van külön tanítótestülete. A tanitást olyan tanárok és tanítók vállalják el, akik más iskolák tanitótestüleietéhez tartoznak. Már a mull évben is kiéleződött a helyzet az óradíjas tanítók és a váRészletfizetésre BLAU 8GNÁC Sxeged,lKelemen-uka 5* felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szörmebundákat raktárról és mérték után is szállít: Angol uri szabóság.