Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-28 / 223. szám

Ily— mill ára 3000 km+nnm iWSWSMHtt tt Ml WUl ImMlM L (Fft. naiMMtnl Ilimben.) Tilf «lMU.f»S«l- •««•• 301 Mt» kMt«l**el aMM Igya* nfta ára 2000 kam UWlMttsl iraki Uf rliim balybn toooo, Mail ftdiktl 4S0GS l» SZEGED •irűetest árak i p«ib*a«nal •un. 400, egy h.fábotr' 800 nádtl buáboo 12U0. Sx0»eg> kOzt S izáultkkal drágább Apróbirdetét 10 izóig 0001 kor. SzOvegkBzti köziemé, •jrek *oronk«nt 6000 korona. Culádi érteiltéi 45000 kot V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 28, VASÁRNAP. 223-ik szám. Mindenki jól járt. Igenis, merjek állítani minden desfruktiv véleményekkel szemben, bogy a szolnoki pör nem is végződhetett volna jobban, mint ahogy végződött. Állitjuk, hogy a nagyszerű Ítélettel mindenki jól jirt és aki az ellenkezőt állitja, azzal merünk fogadni — mibe meijdnk fogadni, amihez könnyű hozzájutni ebben a drága világban ? Mondjuk, fogadunk egy kisebbfajta kézigránátba, sminek a kezeléséhez nem kell olyan nagy testi erö és ügyesség, amilyen a csongrádi bombához kellett. Tehát — kezdjük a köszöntéieket érdem és rang szerint — jól {árt először a független magyar biróság, amely nem nézelt se jobbra, se balra, nem engedett a közhangulat nyomásának és olyan példásan korrekt és preciz Ítéletet hozott, amelyet még Ulain Ferenc is kénytelen volt mély tisztelettel és teljes megnyugvással tudomásul venni, pedig ez az ur rerdkivfll válogatós ember és kritikus férfiú. Jól járt dr. Fuchs Oyula, a szolnoki itélötanács elnöke, akiről e nélkül a pör nélkül talán soha se tudtuk volna meg, hogy ma egyik legnagyobb ériéke a magyar birói karnak. Az ébredők nemzetépítő munkáját sokra tartó legitimista lapban olvastuk ezt s abból értesülünk arról is, hogy már a tárgyalás alatt is azt jósolgatták, hogy „ezt a bírót alighanem hamarosan Budapesten találjuk". Azt ugyan nem olvassuk, bogy az ügyészről is ugyanezt jósolták volna, noha az is igen kiváló munkát végzett, de azért tulajdonképen ő is jól járt, mikor a csatát elvesztette. Mert igy csak azt vélik neJji szemére, bogy miért nem ejtette el a vádat már a tárgyalás során, ellenben ba ai ítélet véletlenül marasztaló lett volna — bár véletlenektől ilt ] sió sem lehet —, akkor Borsos ügyész úrról 1 ma nyilván tokkal súlyosabb kritikát is olvas- 1 nánk a bombásiok szaklapjában. Igy azonban • még csak B-listát se kiván neki az elnéző f hazafias közvélemény. Nem szólunk arról, hogy jól járt a védő, akinek az erkölcsi dicsőségen felül, amellyel a közvélemény honorálja, hetvenmillió perköltséget fizet a magyar állam az igazság hathatós megvédelmezéseért, sem arról, bogy milyen jól járt a szegedi biróság, amelynek hatásköre alól kivonatván az ügy, nem volt alkalma egy esetleges jusiticmord elkövetésére, ami politikailag is súlyos következményekkel járt volna, mert a csongrádi ébredők esetleges elitélése — bár itt esetlegességekről természetesen nem lehet szó — ellenünk fordította volna azoknak a nyugati országoknak a rosszindulalát, amelyeknek barátságát kormány elnökünk annyira ke esi. A felmentő itélet ellenben egész bizonyosan rendkívül jó hatást fog tenni Macdonaldra és Herrioira és igy az ország is jól jár. Hogy jól jártak a felmentetlek, akiket fehér virággal ünnepeltek a szolnoki honleányok s akiket talán diadalkapuval fogadott ma Csongrád, ami meg is illetné e kis város nagy szülötteit, — azt talán nem kell bizonyítani, bár a felmentő itélet bizonyára őket lepte meg legkevésbé, hiszen az ártathnságát istreiő lélek derűs nyugalmával nevették végig az egész tárgyalást. Hogy jól jártak az ébredők, az talán szintén nem szorul bizonyításra, mert ha eddig véres árnyak vették is őket körül díszőrség gyanánt némelyek szemében, a szolnoki ítélet után bizonyára egy lélek sincs az országban, aki álmában is arra merne gondolni, hogy a mindig kinyomozhatatlan gonosztevők rémtettei és az ébredők vezérkara közt valami összefüggés volna. De mi azt merjük állítani, hogy még a zsidók is jól jártak, mert ha az iiélet mártírokká avatta volna a csongrádi ébredőkel, az igazságtalanság boszuért kiáltott volna az égre és a ctelekvő rnsgyarok meghallották vt Ina ; ezt a kiáltást, — igy aztnban vigan bálozhat- í nak és kaszinőzhalnak a zsidók, mert aknamunkájuk nem s került és a csongrádi fiuk különben is gavallérok és jó keresztények és bizonyosra lehet venni, hogy ebben az országban többet nem rebban bomba, hanem tyúkitatót csinálnak mindnyájából. Volna az<án itt még három rév: Nagyjdnos Julit nna cselédlány, Farkas Balázs cigányprímás és Wolt Sándor diákgyerek. Kint fekszenek a csongrádi temetőben, mint az ismeretlen tettesek bombái által szétszaggatott veszedelmes destruktivok, akiknek halála érdekében állott a hazának. Hát vájjon ök is jól jártak-e? Bizony ök járlak legjobban, mert őnekik már nem kell félni az ismeretlen lettesektől, akik láthatatlanok és megfogta itatlanok és mindenkit számon tartanak és mindenkinek ismeretlenek maradnak. Kivéve az Örök Birót, akinek itélöasztala előtt fejetlen, lábatlan, fölszaggatott testű roncsok álltnak és kiiértetujjukkal lemutatnak a földre és az ujjuk a végtelenségen keresztül leérnek egész az ismeretlen tettetekig és megtalálják őket pesti palotában és bogárhátú fjdéki házban, frakkb n és szűrben, vad tivornyában és rémületes álomban, hordó tetején és aszlal alatt és megkopogtatják a reszkető szivüket: ,mi ismerünk, ml latunk, mi várunk" ... A jövedelmi- és vagyonadóról készülő rendelet. Budapest, szeptember 27. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a tegnapi minisztertanácson ismer ette azt a rende etet, amelyet a jövedelem- é» vagyonadó 1924 évi kivetése tárgyában folyó évi október 1-én összehívandó 33-as bzottság elé kiván <erjeszteni. A rendelet főbb intézkedései a következők: Nem fizet jövedelmi adót az, akinek az 1923. évi összes adóköeles jövedelme nem volt 800.000 aranykorona, a közszolgálati alkalmazottak szolgálati illetményei és egyéb járulékai után nem esnek jövedelemadó alá. A magántisztviselők és lelkészek jövedelme is csak akkor esik adó alá, ha a 2400 aranykoronát meghaladja. A házbérjövedelemnél a tatarozási költségek minden esetben levonandók. A rendelet részletesen szabályozza azt, hegy a földbirtcknál, ha előzetes bevallás nem löriént, milyen jövedelem veendő é* pedig 15—20 holdig terjedő ingatlannál 800—1200 korona, 20—25 holdig 1100—1500 korona, 90—100 holdig 3600—5000 korom. A 100 holdnál naf

yobb ingatlanok jövedelme holdankint 30—50 lrónában számítandó. A 15 holdnál kisebb ingatlanok csak akkor esnek jövedelmi adó alá, ha 15 aranykoronánál ntgyobb a tiszta jövedelem. Vagyonadót csak az fizet, akinek 1923. év végén leg«lább 4000 korona értékű vagyona volt. A vagyonadó 500 aranykorona után 4*50 aranykorona (1 százalék), 800 aranykorona után 1150—12 aranykorona (13 száz.lék), 1000 aranykorona után 15 aranykorona (1*5 százalék), 2000 korona után 40-45 k, (2 százalék), 10.000 k. után 500—550 (5 százalék), 20000 k. után 1300-1400, (6 háromnegyed százalék), 100000 k. után (22 százalék), 150000 k. után (50 százalék), 200.000 k. után (40 százalék). Akinek 3—5 családtagja van 1 fokozattal, 6 vagy annál több családtag esetén 2 fokozattal alacsonyabb adót fizet, mint rendes adótélel szerint fizetnie kell. A vagyonadó 1000 aranykorona nagysága vagyonnál kezdődik 01 százalékkal és 16 milliónál 1 százalék. A miniszterianács foglalkozott még a vámkülföldről visszaszállítandó borok behozatalának kérdé1 érői. 907. évi 33 t.-c. szerint a vámkülföldről visszahozott áru csak azon esetben szállíthatók vissza vámmentesen, ha az áru változatlannak tekinthető. Ez a törvénycikk a borra nem alkalmazható és tgy a vámhivatalokat utasítani fogják, hogy a vitszaszálli andó borokat vámmentesen behozatali engedély nélkül ne kezeljék, hanem a vonatkozó konkrét kérelmeket a pénzügyminiszterhez terjesszék be. Benes jelentése a döntőbíráskodásról és a szankcióról. GenJ, szeptember 27. A közgyűlés III. bizottságának mai ülésén, miután a bizottság befejezte munkáját, Benes felolvasta azt a jelentési, amelyet a bizottság a döntő bíráskodásról és a szankciókról szóló jegyzőkönyvre vonatkozólag a Nemzetek Szövetsége közgyűlése elé fog terjeszteni. Benes jelentésében a jegyzőkönyvet a döntőbirói eljárás, a biztonsági kérdés és a fegyverkezés korlátozása tökéletes és lezárt rendszerének mondja. Miután Benes felolvasta a jelentést, a bizottság megkezdte az általános jelentéstől a vitái. A gyűlés végén Lange (Norvégia) panaszt emelt amiatt, hogy a delegációknak nincs elég alkalmuk a bizottsági munkák eredményeinek megvizsgálására. A legyőzött államok katonai ellenőrzése. Genf, siepfember 27. A népszövetségi tanács ülésén elfogadták a Németország és a volt ellenséges áiltmok katonai ellenőrzéséről szóló tervezetet. Az ellenőrző bizottság t»gjait a népszövetségi tanácsban hellyel biró államok sorából nevezik ki. A népszövetségi állandó katonai bizottság az ellenőrzés alá vetett államok eszereléséröl minden szükséges információt meg fog szerezni. Genf, szrp'ember 27. A népszöve'ségi tanács ma meg*sro:t záróült sében befejezte munkálatéit a Németországban, Ausztriában, Bulgáriában és Magyarországon megejtendő katonai j nyomozások megszervtzése ügyében. A most már \églegesen elfogadott határozatot holnap fogalmazzák meg véglegesen. Azt, hogy azután a szöveget hivaialosan közzéteszik-e, vagy pedig hogy előbb megvárják a határozatnak a szövetséges kormányoknak való kézbesítését, még nem állapították meg. A népszövetségi ülésszak berekesztése. Genf, szeptember 27. A nemzetek szövetségének ma délelőtti közgyűlésén Motta elnök közölte, hogy az ülésszakot legkésőbb szerdán berekesztik. Ezután a római nemzetközi jogi intézet tekintetében benyújtott olasz ajánlatot kiadták a II. bizottságnak. Mennsdorff gróf nyilatkozata a leszerelési vitában. Genf, szeptember 27. A népszövetségi közgyűlés szombat délutáni fllétén a III bizottságnak a gázharc ügyében beterjesztett ielentésének tárgyalása során Mennsdorff oróf szolgálatonkivűii nagykövet, Ausztria fltó detegátusa a következő rövid nyilatkozatot tette: -Auszria készen áll arra, hogy hozzájáruljon minden olyan javaslathoz, amely alÍT11?" >« '"""•ésnek bármilyen módon történő előmozdítására acnál is inkább, minthogy a saint-germaini sierződés megszövegezőinek szándéka szerint a ránk kimondott leszerelés az általános leszerelés bevezetésének tekintetett. A mi leszerelésünk megtörtént és azt nsm lehetett volna tökéle_