Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-28 / 223. szám

Ily— mill ára 3000 km+nnm iWSWSMHtt tt Ml WUl ImMlM L (Fft. naiMMtnl Ilimben.) Tilf «lMU.f»S«l- •««•• 301 Mt» kMt«l**el aMM Igya* nfta ára 2000 ka­m UWlMttsl iraki Uf rliim balybn toooo, Ma­il ftdiktl 4S0GS l» SZEGED •irűetest árak i p«ib*a«nal •un. 400, egy h.fábotr' 800 nádtl buáboo 12U0. Sx0»eg> kOzt S izáultkkal drágább Apróbirdetét 10 izóig 0001 kor. SzOvegkBzti köziemé, •jrek *oronk«nt 6000 korona. Culádi érteiltéi 45000 kot V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 28, VASÁRNAP. 223-ik szám. Mindenki jól járt. Igenis, merjek állítani minden desfruktiv vé­leményekkel szemben, bogy a szolnoki pör nem is végződhetett volna jobban, mint ahogy vég­ződött. Állitjuk, hogy a nagyszerű Ítélettel min­denki jól jirt és aki az ellenkezőt állitja, azzal merünk fogadni — mibe meijdnk fogadni, amihez könnyű hozzájutni ebben a drága világ­ban ? Mondjuk, fogadunk egy kisebbfajta kézi­gránátba, sminek a kezeléséhez nem kell olyan nagy testi erö és ügyesség, amilyen a csongrádi bombához kellett. Tehát — kezdjük a köszöntéieket érdem és rang szerint — jól {árt először a független magyar biróság, amely nem nézelt se jobbra, se balra, nem engedett a közhangulat nyomá­sának és olyan példásan korrekt és preciz Íté­letet hozott, amelyet még Ulain Ferenc is kény­telen volt mély tisztelettel és teljes megnyug­vással tudomásul venni, pedig ez az ur rerd­kivfll válogatós ember és kritikus férfiú. Jól járt dr. Fuchs Oyula, a szolnoki itélötanács elnöke, akiről e nélkül a pör nélkül talán soha se tud­tuk volna meg, hogy ma egyik legnagyobb ériéke a magyar birói karnak. Az ébredők nemzetépítő munkáját sokra tartó legitimista lapban olvastuk ezt s abból értesülünk arról is, hogy már a tárgyalás alatt is azt jósolgat­ták, hogy „ezt a bírót alighanem hamarosan Budapesten találjuk". Azt ugyan nem olvassuk, bogy az ügyészről is ugyanezt jósolták volna, noha az is igen kiváló munkát végzett, de azért tulajdonképen ő is jól járt, mikor a csatát elvesztette. Mert igy csak azt vélik neJji sze­mére, bogy miért nem ejtette el a vádat már a tárgyalás során, ellenben ba ai ítélet véletlenül marasztaló lett volna — bár véletlenektől ilt ] sió sem lehet —, akkor Borsos ügyész úrról 1 ma nyilván tokkal súlyosabb kritikát is olvas- 1 nánk a bombásiok szaklapjában. Igy azonban • még csak B-listát se kiván neki az elnéző f hazafias közvélemény. Nem szólunk arról, hogy jól járt a védő, akinek az erkölcsi dicsőségen felül, amellyel a közvélemény honorálja, hetvenmillió perköltsé­get fizet a magyar állam az igazság hathatós megvédelmezéseért, sem arról, bogy milyen jól járt a szegedi biróság, amelynek hatásköre alól kivonatván az ügy, nem volt alkalma egy esetleges jusiticmord elkövetésére, ami politi­kailag is súlyos következményekkel járt volna, mert a csongrádi ébredők esetleges elitélése — bár itt esetlegességekről természetesen nem lehet szó — ellenünk fordította volna azoknak a nyugati országoknak a rosszindulalát, amelyek­nek barátságát kormány elnökünk annyira ke esi. A felmentő itélet ellenben egész bizonyosan rendkívül jó hatást fog tenni Macdonaldra és Herrioira és igy az ország is jól jár. Hogy jól jártak a felmentetlek, akiket fehér virággal ünnepeltek a szolnoki honleányok s akiket talán diadalkapuval fogadott ma Cson­grád, ami meg is illetné e kis város nagy szülötteit, — azt talán nem kell bizonyítani, bár a felmentő itélet bizonyára őket lepte meg legkevésbé, hiszen az ártathnságát istreiő lélek derűs nyugalmával nevették végig az egész tár­gyalást. Hogy jól jártak az ébredők, az talán szintén nem szorul bizonyításra, mert ha eddig véres árnyak vették is őket körül díszőrség gyanánt némelyek szemében, a szolnoki ítélet után bizonyára egy lélek sincs az országban, aki álmában is arra merne gondolni, hogy a mindig kinyomozhatatlan gonosztevők rémtettei és az ébredők vezérkara közt valami összefüg­gés volna. De mi azt merjük állítani, hogy még a zsidók is jól jártak, mert ha az iiélet mártírokká avatta volna a csongrádi ébredőkel, az igazságtalanság boszuért kiáltott volna az égre és a ctelekvő rnsgyarok meghallották vt Ina ; ezt a kiáltást, — igy aztnban vigan bálozhat- í nak és kaszinőzhalnak a zsidók, mert akna­munkájuk nem s került és a csongrádi fiuk különben is gavallérok és jó keresztények és bizonyosra lehet venni, hogy ebben az ország­ban többet nem rebban bomba, hanem tyúk­itatót csinálnak mindnyájából. Volna az<án itt még három rév: Nagyjdnos Julit nna cselédlány, Farkas Balázs cigány­prímás és Wolt Sándor diákgyerek. Kint fek­szenek a csongrádi temetőben, mint az isme­retlen tettesek bombái által szétszaggatott ve­szedelmes destruktivok, akiknek halála érdeké­ben állott a hazának. Hát vájjon ök is jól jár­tak-e? Bizony ök járlak legjobban, mert őnekik már nem kell félni az ismeretlen lette­sektől, akik láthatatlanok és megfogta itatlanok és mindenkit számon tartanak és mindenkinek ismeretlenek maradnak. Kivéve az Örök Birót, akinek itélöasztala előtt fejetlen, lábatlan, föl­szaggatott testű roncsok álltnak és kiiértet­ujjukkal lemutatnak a földre és az ujjuk a végtelenségen keresztül leérnek egész az is­meretlen tettetekig és megtalálják őket pesti palotában és bogárhátú fjdéki házban, frakk­b n és szűrben, vad tivornyában és rémületes álomban, hordó tetején és aszlal alatt és meg­kopogtatják a reszkető szivüket: ,mi ismerünk, ml latunk, mi várunk" ... A jövedelmi- és vagyonadóról készülő rendelet. Budapest, szeptember 27. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a tegnapi miniszter­tanácson ismer ette azt a rende etet, amelyet a jövedelem- é» vagyonadó 1924 évi kivetése tárgyában folyó évi október 1-én összehívandó 33-as bzottság elé kiván <erjeszteni. A rende­let főbb intézkedései a következők: Nem fizet jövedelmi adót az, akinek az 1923. évi összes adóköeles jövedelme nem volt 800.000 aranykorona, a közszolgálati alkalma­zottak szolgálati illetményei és egyéb járulékai után nem esnek jövedelemadó alá. A magán­tisztviselők és lelkészek jövedelme is csak akkor esik adó alá, ha a 2400 aranykoronát meghaladja. A házbérjövedelemnél a tatarozási költségek minden esetben levonandók. A ren­delet részletesen szabályozza azt, hegy a föld­birtcknál, ha előzetes bevallás nem löriént, milyen jövedelem veendő é* pedig 15—20 holdig terjedő ingatlannál 800—1200 korona, 20—25 holdig 1100—1500 korona, 90—100 holdig 3600—5000 korom. A 100 holdnál na­f yobb ingatlanok jövedelme holdankint 30—50 lrónában számítandó. A 15 holdnál kisebb ingatlanok csak akkor esnek jövedelmi adó alá, ha 15 aranykoronánál ntgyobb a tiszta jövedelem. Vagyonadót csak az fizet, akinek 1923. év végén leg«lább 4000 korona értékű vagyona volt. A vagyonadó 500 aranykorona után 4*50 aranykorona (1 százalék), 800 aranykorona után 1150—12 aranykorona (13 száz.lék), 1000 aranykorona után 15 aranykorona (1*5 százalék), 2000 korona után 40-45 k, (2 szá­zalék), 10.000 k. után 500—550 (5 százalék), 20000 k. után 1300-1400, (6 háromnegyed százalék), 100000 k. után (22 százalék), 150000 k. után (50 százalék), 200.000 k. után (40 százalék). Akinek 3—5 családtagja van 1 fokozattal, 6 vagy annál több családtag esetén 2 fokozattal alacsonyabb adót fizet, mint ren­des adótélel szerint fizetnie kell. A vagyonadó 1000 aranykorona nagysága vagyonnál kezdődik 01 százalékkal és 16 millió­nál 1 százalék. A miniszterianács foglalkozott még a vám­külföldről visszaszállítandó borok behozatalá­nak kérdé1 érői. 907. évi 33 t.-c. szerint a vám­külföldről visszahozott áru csak azon esetben szállíthatók vissza vámmentesen, ha az áru változatlannak tekinthető. Ez a törvénycikk a borra nem alkalmazható és tgy a vámhivatalokat utasítani fogják, hogy a vitszaszálli andó borokat vámmentesen beho­zatali engedély nélkül ne kezeljék, hanem a vonatkozó konkrét kérelmeket a pénzügyminisz­terhez terjesszék be. Benes jelentése a döntőbíráskodásról és a szankcióról. GenJ, szeptember 27. A közgyűlés III. bizott­ságának mai ülésén, miután a bizottság befe­jezte munkáját, Benes felolvasta azt a jelentési, amelyet a bizottság a döntő bíráskodásról és a szankciókról szóló jegyzőkönyvre vonatkozólag a Nemzetek Szövetsége közgyűlése elé fog ter­jeszteni. Benes jelentésében a jegyzőkönyvet a döntőbirói eljárás, a biztonsági kérdés és a fegyverkezés korlátozása tökéletes és lezárt rendszerének mondja. Miután Benes felolvasta a jelentést, a bizottság megkezdte az általános jelentéstől a vitái. A gyűlés végén Lange (Nor­végia) panaszt emelt amiatt, hogy a delegá­cióknak nincs elég alkalmuk a bizottsági mun­kák eredményeinek megvizsgálására. A legyőzött államok katonai ellenőrzése. Genf, siepfember 27. A népszövetségi tanács ülésén elfogadták a Németország és a volt ellenséges áiltmok katonai ellenőrzéséről szóló tervezetet. Az ellenőrző bizottság t»gjait a nép­szövetségi tanácsban hellyel biró államok sorá­ból nevezik ki. A népszövetségi állandó kato­nai bizottság az ellenőrzés alá vetett államok eszereléséröl minden szükséges információt meg fog szerezni. Genf, szrp'ember 27. A népszöve'ségi tanács ma meg*sro:t záróült sében befejezte munká­latéit a Németországban, Ausztriában, Bulgá­riában és Magyarországon megejtendő katonai j nyomozások megszervtzése ügyében. A most már \églegesen elfogadott határozatot holnap fogalmazzák meg véglegesen. Azt, hogy azután a szöveget hivaialosan közzéteszik-e, vagy pe­dig hogy előbb megvárják a határozatnak a szövetséges kormányoknak való kézbesítését, még nem állapították meg. A népszövetségi ülésszak berekesztése. Genf, szeptember 27. A nemzetek szövetsé­gének ma délelőtti közgyűlésén Motta elnök közölte, hogy az ülésszakot legkésőbb szerdán berekesztik. Ezután a római nemzetközi jogi intézet tekintetében benyújtott olasz ajánlatot kiadták a II. bizottságnak. Mennsdorff gróf nyilatkozata a leszerelési vitában. Genf, szeptember 27. A népszövetségi köz­gyűlés szombat délutáni fllétén a III bizott­ságnak a gázharc ügyében beterjesztett ielen­tésének tárgyalása során Mennsdorff oróf szol­gálatonkivűii nagykövet, Ausztria fltó dete­gátusa a következő rövid nyilatkozatot tette: -Auszria készen áll arra, hogy hozzá­járuljon minden olyan javaslathoz, amely al­ÍT11?" >« '"""•ésnek bármilyen módon tör­ténő előmozdítására acnál is inkább, mint­hogy a saint-germaini sierződés megszöve­gezőinek szándéka szerint a ránk kimondott leszerelés az általános leszerelés bevezetésé­nek tekintetett. A mi leszerelésünk meg­történt és azt nsm lehetett volna tökéle­_

Next

/
Thumbnails
Contents