Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-04 / 202. szám

шжém Arav2000 te ^ITTfsvftlIII $3 2lll6UTl' Bif ЗИМ Гтм-Ца l (FöIftlMoUval nanben.) T»liOH IMlJJburi' MtfeM• • MtM klvétoléval atindea 3«,1о»п«а*пШ toKKHtMtési iraki Ed i kalrbn 40000, hdtÜ fid Un 4Э0П tat. mrdetéti árak i Pémai&hun I mm. 400, egy hasábon 800 mAslél hasábon 1200. Szövegközi a százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 600C kor. gzövegköztl közieméвтек soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 ka. V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 4, CSÜTÖRTÖK. 202-ik szám. Ne ölj! A magyar reakció bajorvédó Bayardjai égésién nyugodtak lehetnek: a háborús-szellem nem halt ki még szép hazánkban, söt ellenkezőleg, javában virul és virulenciája egyre nagyobb arányokat kezd ölteni. Valami titkos rendelet miatt egy sereg katona és civil összekülönbözött a múltkor és a kihívások, lovagias ügyek egész légióját zudilotlák egymás ellen, nem ápolva, hanem eltakarva azt az egyetértést, amely a közmondás szerint népség és katonaság között szokott lenni. Már vér is folyt, még pedig nem is kevés, az egyik fővárosi vívóteremben, ahol az egyik fél összeszabdalt fejjel, életveszélyes sérülésekkel maradt a békebeli háborúság porondján. De a lavina megindult és most sorra jönnek a többi urak és sorra kaszabolják, sarabolják, darabolják és puffantják egymást, mivel hogy urak vagyunk és magyarok és mert ugy sincs elég bajunk és ugy se akad egyéb ellenségünk ezen a kerek világon 1 Valóban, a becsületnek a huszadik században a vérontás a legfőbb és legokosabb reparálója, hiszen olyan kevés patak folyt mostanában ebből a becses nedűből, amely a német költő szerint is egészen különös egy folyadék. Nagyon sokan vagyunk magyarok, nem férünk már el egymástól és nem fétünk már meg a bőrünkben, ezért kell egy kis lecsapolás, egy kis tizedelés, lovagias utón, bscsflletflgyi alapon. Félelem és gáncs nélküli lovagok, Tankrédek és Orlandók kiáltanak egymás ellen és az újságok másnap hasábokat hoznak arról, hogy milyen hősiesen támadott az egyik és milyen vitézül védekezett a másik. Minden karcolást és vágást elismeréssel honorálnak és ha éppen életveszélyes, vagy halálos kimenetelű a páros viaskodás, akkor napokig reklámozzák a hires-neves eseményt. Cirkusz kell, ha már kenyér nincsen és hiába tiltakozik a humanitás, hiába mond vétót a vallás, hiába interpellál egy képviselő, hiába a józan ész és a szeretet szava, a középkor kísértete tovább lovagol közölünk és a gyilkosság bevett formák közölt, előkelő környezetben és fényes segédlettel tovább is szabad és lehet ma, az Üdv 1924 ik esztendejében 1 De hát a reakciónak ez Így van jól, mert a a harcias szellemet éleszteni kell, a vérontást kívánatossá és érdekessé tenni, mivel a pscifizmus elpuhulttá tesz bennünket, a szőke bestiából szelíd embert csinál, a pacifizmus az defetiimus és ha már a csehhel, románnal, szerbbel, olasszal és orosszal nem verekedhetnek, hát legalább egymást püföljük, vagdaljuk és lövöldözzük le, hadd lássa a világ, hogy Árpád népe még a régi, hogy itt valódi szitytyák lakoznak és hadakoznak ma is és egymás ellen különösen. Barbár látvány ez a mai párbij-lavina, elszomorító és elkeserítő, de tanulságos. A meglékelt koponyák, a megvágott csontok, a vérző tagok egy olyan észjárásról, egy olyan világfölfogásról beszélnek, amely azt mutatja, hogy itt még mindig nem okultak sokan, hogy a nagy, a borzalmas történeti lecke itt még mindig kevés volt némelyek számára. Az emberi élet és lélek abszolút értéke sokak előtt nagyon, végzetesen elhomályosodott és elkallódott az utóbbi esztendőkben. Fai kasok járnak közöttünk és a templomokban hiába hirdetik a Bárány evangéliumát, ha az élet piacán léptennyomon az erőszak, a hamisság, az önkény, a furfang gyakorlóival és magasztalóival találkozunk. De nyugaton már dereng, a megértés, a szolidaritás, a jóindulat és a békesség uj szellője fujdugál már valahol a vérködös és könnypárás levegőben. Cs megérjek még azt az időt, mikor a Ne ölj 1 nem csupán bibliai kőtáblára lesz vésve, hanem ¿lő is érző emberi szivekbe I A kormánypárti többség újból elnapolja a nemzetgyűlést. Budapest, szept.3 (Tudósilónk teleftnjelentése.) Az egyréges párt nem tart formális értekezle et a Ház pénteki ülése előtt, csupán annak közvetlen megnj itását megelőzőleg tart majd bizalmas megbeszélést valószínűleg a kupolacsarnokban. A párt az elnökség napirendi indítványa melleit foglal állást, amely s? érint a Házat az eddigi határozatok szerint október l-ig újból elnapolják Viass József helyettes miniszterelnöknél ma délelőtt megjelent Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke, akivel hosszabb ideig tarló tanácskozást folytatott. Huszár kijelentette, hogy a nemzetgyűlés pénteki ülésén a Ház teljes elnöksége meg fog jelenni, mert akkor már Szcitovszky Béla is a fővárosban lesz. Kormánypárti körökben rendkívül kívánatosnak tartanák, ha a Ház pénteki ülésén sem az Eskütt-ügy, sem az Erzberger-ügy nem kerülne sióba. Éppen erie való tekintettel Zsltvay Tibor, a nemzetgyűlés alelnöke ki is jelentette, hogy az elnökség napirend előtti felszólalásra, vagy lürgős interpellác óra csak országos jelentőségű kérdésben adhat engedélyt, ami azt jelenti, hogy az Eskütt-ügyben és az Erzberger-ügyben semmi esetre sem, mert ezt a két ügyet a kormánypárton nem tartják országos jelentőségű kérdésnek. Kétségfe'en azonban, hogy a kormánypártnak az a reménykedése, hogy az Eskütt ügy és az Erzberger ügy nem kerül pénteken szóba és igy parlamenti viharra nem fog sor kerülni, aligha valósulhat meg. Ma ugyanis már a szociáldemokrata párt is szükségesnek larlja, hogy az Esküit-ügy és az Erzberger-ügy politikai vonatkozásaival a nemzetgyűlés is foglalkozzék. A szociáldemokrata párt tagjai közül elsősorban Györki Imre készül arra, hogy a Ház pénteki ülésén foglalkozzék az Eskült-üggyel. Ma az a hír tejedt el, hogy Györki sürgős interpellációra fog engedélyt kérni, mivel azonban nagyon valószínű, hogy az elnökség nem ad erre engedélyt, előreláthatóan csak személyes kérdésben fog felszó'alhatni. Értesülés szerint nincs kizárva az sem, hogy a nemzetgyűlés összehívását megindokoló Peyer Károly szintén kiterjeszkedik az Eskütt-ügyre és az Erzberger-ügyre, amit meg fog tenni napirendi felszólalása során Drózdy Oyőző is. Homonnay Tivadar a párbajmónláról Interpellál. Hír szerint Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő sürgős intetpeilációt jegyzett be a nemzeigyűlés pén'eki ülésére az igazságügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez. Homonnay az „immár közbotrányszámba menő párbajmánia nyomban való megszüntetése tárgyában* in erpellálja a két minisztert. Homonnay ezzel a kérdéssel már máskor is foglalkozott a nemzetgyűlés plénuma előtt és hír szerint pénteki interpellációjában — amennyiben annak elmondására az engedelmet megkapja — utalni fog a honvédelmi miniszternek a párba] kérdésével kapcsolatban régebben tett ama kijelenlésére, hogy nem ismer külőmbséget civil és katonai becsület között. Szóvá fogja tenni, hogy a legutóbbi események, különösen az utóbbi napokban vivott véres párbajok ennek a kijelentésnek ellentmondanak és az ilyen események különösen alkalmasak arra, hogy a katonaság és a polgári személyek között való jó viszonyt aláássák. Interpellációjában uialni akar arra, hogy Magyarország már a külföldön is hirhedtté vált a párbajmánia túlságos tobzódása miatt és amennyiben ennek megszűntetésére sürgősen nem teszik meg a legszigorúbb intézkedéseket, akkor a párbajmánia által teremtett kedvezőtlen légkör fenyegeti a társadalom békéjét és végeredményben a honvédség tisztikarának a tekintélyére sincsen kedvező hatása. A magyar-csehszlovák tárgyaiások szünetelnek. A magyar csehszlovák kereskedelmi tárgyalások már hosszú idő óta szünetelnek. A magyar kormány többször sürgette a tárgyalások folytatását, ujabban a külügyminisztérium intézett átiratot Csehországhoz, amelyben hangsúlyozza a tárgyalások befejezésének szükségét. Herriot pénteken szólal fel Genfben. WA németországi tüntetések nem oboitak neki örömet." Genf, szeptember 3. Azok között a beszédek között, amelyeket a nemzetek szövetségének közgyűlésén a tanács jelentése felelt ma megkezdett vita során mondottak, legfontosabb az angol Gilbert Murrainak a kisebbségek védelméről mondott beszéde. Rámuta'ott azokra a nehézségekre, amelyek abból származtak, hogy az újonnan alapított, vagy a felszabadított államokban a kisebbségek védelme különösen nehéz. Azt ajánlaná, hogy ezek az államok a kisebbség» k ügyében saját kezdeményezésükre kérjék a tanács véleményét. Majd áttért a bolgár-görög kisebbségi problémára, amely a görög küldöttség vezetőjének hosszabb magyarázatra adott alkalmat. A második fontos beszédet Frithjof Nansen mondta, aki kifogásolta, hogy jelentése mifsem tartalmaz a nemzetközi állami intézőszék tevékenységéről, amire Hymans kijelentette, hogy az ítélőszék autonom tényező és nem függ a nemzetek szövetségének tanácsától. A jövőben azonban fel fogja kérni az Ítélőszéke', hogy küldjön működéséről összefoglaló jelentést a közgyűléshez. Frithjof Nansen ezulán nyomatékosan sikraszállt a békebirósági Ítélet kötelező volta mellett. Issi japán küldött és Afra Eldowlch herceg perzsa kiküldött arról a növekvő bizalomról siói', amelyet a Kelet a nemzetek szövetsége iránt érez. Genf, szép'ember 3. A népszövetségi közgyűlés ma délutánt ülését, amely, n a ma dél- «' ben automobilon megérkezett Theunis belga j miniszterelnök is részt vett, alig félórai tanácskozás után be kellett rekeszteni, minthogy csak két szónok volt feliratkozva. A csütörtöki és pénteki vita kizárólag a btztonsdgl és garanciaszerződés kérdését fogja felilelni. Macdonald holnap délelőtt szólal fel. Theunis belga miniszterelnök a Tribüné de Genéve szerkesztőjének a többi közt ezt a kijelentést tette: — A Népszövetség közgyűlése, amelyen most részt veszünk, bizonyos mértékben folytatása a londoni konferenciának. Cn a magam részétől a biztonság problémájának, amelyet Genfben remélhetőleg megoldanak, a legnagyobb jelentőséget tulajdonítom. Genf, szeptember 3. Herriot francia miniszterelnök szerdán több száz ujíágirót fogadott, akik előtt a népszövetségi közgyűlésen pénteken elmondandó beszédéről a következőket mondotta: — A francia delegáció vezéreszméit fogom előadni és a delegáció, amely elutazásom után ittmarad, ezeket a kérdéseket ebben a szellemben fogja tovább fejleszteni. Franciaországnak az az óhajtása, hogy a Londonban megkezdett mü?et jóindulattal és békülékeny szellemben folytassa. A német sajtó képviselőinek arra a kérdésére, vájjon Herriot Európa érdekében óhajtandónak tartja-e Németország belépéséi a Népszövetségbe, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy