Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-13 / 185. szám

I|pi WMém ára 1800 korona. ¡mnurmMtMiPti ntlfclNttal nwnbea.) tmNiHM^mC') lik MIM kirttoM SH5,gersiMt* in ist* IMS. RMHMtei ánki ED sg»»fi MybM «W MhH i i* eültkca 4S0N tet. airtrtéii Irak í Fükatótwe I mm. 400, egy kuábon HS mái léi hatóbon 1200. Srtve* kOit B izáultkkal drifibt) Aprúklrdett* 10 u«8 5008 kar. SiOvegkOxtl kOxlem*. nyék toronként 0U0 korosa. Családi trtesltt* 45000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 13, SZERDA. 185-ik szám. Világos. 9 Der Bs idő. A fölkelő nap sugdrBzönivel bérli ja be az egész vidéket'. Hetvenöt éve ezeket a sorokat irta naplójába a világosi kastély úrnője exen a napon, amely a magyarok történetének legszomorúbb és legborussbb napja volt Mohi, Mohács és Majtény óta egészen — Trianonig. A nyári mezőben magyar fegyverek gúlái meredtek égnek, kipányvázott magyar lovak nyerítettek fájdalmasan, a gazdáik vörös sipkában, barna dolmányban, könnyes szemekkel, hangtalanul néztek a semmiségbe, ahová elfogott minden magyar remény, minden magyar vágy, minden magyar akarat és küzdelem. Hová lettek a váci, nagysailói, isaszegi, kápolnai, a branyíwkói, szebeni, hunytdi, » budavári dicsőséges és diadalmas hatcok eredményt i, hová lett Petőfi világot átölelő szabadságeszménye, hová lett Kossuth Lajos ceglédi, szegedi, debreceni szózatainak fényei és fönséges érczengése és harangzugáss, hová lett a márciusi fiatalság eskOje, a debreceni nagytemplom fogadalma, hová lett a független Magyarország ragyogó és boldogságos délibábja, amely ott rengett Kiskunság száz kövér gulyája, Hortobágy gémes kuíja felelt, amely a háromszázados magyar álmot váltotta valórs, melyért életüket és vérüket áldozták Bocskay és Zrínyi, Esze Tamás és Rákóczi, Martinovics és társai, a magyar raartirok és hitvallók mezítlábas és kisemmizett légiója? Majiény után Világos síkja jött, a szöüősi rónán a fölkelő nap sugárözönével hiába borította bs a: egész vidéket, & magyarok srcán elszánt keserűség, elveszett reménység, éktelen ború és fekete gyász. A keményszavu és keményszívű hadvezér még egyszer, utolszor elvágtat leszerelő katonáinak sorai előtt. Tegnap még Reményi Ede (akihez nemsokára Arany János irja: ,o reménynek egy hangját, Reményi I") húzta a Talpra magyart a busulónak, ma már Rödiger, a muszka generális veszi át a rendelkezést, ma már megint el lehet ásni a tárogatót és el kell menni (ha lehet) idegen országba, bujdosónak, mint hogy Kossuth Lajos már ott jár valahol a hstáron, utoljára csókolva meg könnyes tekintetével a három drága szent szint, a sorompót, amelyen belül élned, hainod kell a költő igéi szerint, aki előre látta a sirt, hol nemzet süllyed el. A legszomorúbb az, hogy a népek milliói mindannyian tehetetlenül nézik ezt a sirásást, Európa csendes, újra csendes, a szabadeág pacsirtái elnémultak és mindenütt a reakció sötét hollói és varjai kárognak és kerengenek a népek szabadságának holttestei és omladékai fölött. A forradalom, ahogy Petőfi nevezte, a függetlenségi harc, ahogy Horváth Mihály keresztelte, a magyar szabadság harca elbukott. Már régóta reménytelenül csatázott végzetével. Az akkori európai konstelláció sem kedvezett neki. Korán virradt nálunk és hamar alkonyult. Benn a vezérek vitája, a reakciós magyar urak árulása (emlékezzünk a muszkavezetökre), a nemzetiségek ellenérzése, a társadalom bizonyos néprétegeinek közönye, kívülről a betóduló tengernyi ellenség, észak rémes árnyai és az osztrák kamarilla és szoldateszka, mind, mind ásták a nagy sirt, készítették a nagy koporsót, amelyre Világos boriíott sötét szemfödelet. Föltétlen megadást követelt az orosz tábornok és a kapituláció megtörtént. Hetvenöt év távolságán keresztül világosan lehet ma már látni a világosi katasztrófa történetét, valódi okát és igazi Jelentőségét. Az »áruló" Görgey legendája ma már jó ideje szertefoszlott. Görgey árulását azért kellett a nemzetnek hirdetni, hogy el tudja valahogy viselni rettenetes veszteségét is szörnyű tragédiáját t ő lett a magyar Prügelknabe, ő, a téli hadjárat győzelmes vezére, akiről Brandes György azt mondla, hogy Napoleon mellett a legnagyobb katonai lángész volt a hadvezéri kiválóságokban éppen nem szűkölködő tizenkilencedik században. Vesztett háborúk is elbukott forradalmak után minden időkben és minden országokban keresnek és találnak ilyen Prügrlknabet. Még szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy Világos után, negyvenkilenc után megelégedtek a magyarok egy áldozattal az elbusult hazafiság oltárán. Még szetencse volt a szerencsétlenségben, hogy a nemzet többi nagyjai és bálványai, az eleseit Petőfi, az emigrált Kossuth és a többiek, többé-kevésbé megmenekültek a nyílt és titkos vádak, az orozva gyilkoló rágalom, a suttogott, vagy kiorditott gyanú, a hazaá utás és nemzetron ás kegyetlen és könnyen odadobott vádjai alól és bár Kossuthot még egy Kemény Zsigmond is demagógnak nevezte, mégis, a reakció törpe minoritásától és az uj, az idegen kurzusnak nyakrafőre behódoló köpönyegforgatók és kétkuiacsosok mondvacsinált tiltakozásán kívül minden igaz ember és magyar szivébe zárta és oltárra emelte a nagy emigráns nipvezirt, az első magyar forradalom haláláig száműzött és tiltakozó hősét I A hálás utókor, ha ugyan van ilyen, ma már az engesztelődés és megilletődés szavaival és koszorújával közeledik Görgey Artúr komor emlékéhez is, aki ugyancsak mindhalálig szótlanul és nemes büszkeséggel viselte a hazaárulás vádját, amelyet ingyen lehet osztogatni, különösen minálunk, ahol pár esztendő óta a hazaárulók valósággal váltogatják egymást, mint az évszakok, vagy mint ahogy a váltógazdaságban a különféle vetemények. ... A trianoni Magyarország megtépett és elfáradt magyarjai ma még borúsabb tekintettel néznek Vi'ágos síkja felé, (ahol most megint idegen az ur) és kell, hogy tanulságot merítsenek a múltból, ame'y a jelen mestere és a jövendő készitője. Visszavonás idézte föl a katasztrófát annak idején és Világos után, a romok és örvények alól, a bitók és sirok alól, a szenvedés és nyomorúság szemfedője alól egy uj magyarság indult el, föltámadt Lázár gyanánt, élni, hinni, bizni, küzdeni és végül minden bukáson és gyászon tul diadalmaskodni. Világos példája világosan tanit: szeretni kell egymást és egyetértéssel, á'dozatos egy akarattal dolgozni egy uj Magyarországért, ami nincsen még, de lehet, ha mindnyájan összetartunk l Magyarország újjáépítésének kérdése a Népszövetség közgyűlésén. Genf, augusztus 12. Augusztus 29 én kezdő- ! 15-e között lesz. Magyar szempontból azért dik a Nemxetek Szövetségének tanácskozása. A ' fontos ez, mivel a magyarországi újjáépítés kérNamzeiek Szövetségének közgyűlése szeptember I dését is megvitatják ezen az ülésen. Tanácskozás a pénzügyminisztériumban a kereskedelmi és ipari hitelekről. felelő feltételeket kértek. A mai tanácskozás során arra a kezdeményező lépést már megtették, hogy a külföldi tőke mielőbb támogassa a magyar ipar is kereskedelem is termelis ujjdipttisit. Nem Beaaenyei lesz • fővárosi kormánybiztos. A miniszterelnök a belügyminiszterrel folytatott tanácskozás után, ugylátszik, arra az álláspontra helyezkedett, hogy Bessenyei Zénónak fővárosi kormánybiztossá való kinevezését a fővárosi körök nem fogadnák kellő szimpátiával, mert a fiatai politikus nem képes teljes felelősséggel ellátni a fővárosi adminisztrációt. De egyébként is egy ilyen európai metropolis élén csak kellő adminisztrációnál jártassággal biró férfiú felelhet meg. Éppen ezért nem csak Bessenyei Zénó személyét ejtették el, hanem az utóbbi napokban szóbakerült politikusok nevét is. Ugy tudjuk, hegy a fővárosi kormánybiztosi állásra nem fognak aktiv politikust kinevezni. Konferencia az ántántbözi adósságok elengedésére. London, augusztus 12. A szövetséges pénzügyminiszterek tegnap tárgyalást tartottak a szövetségközi adósságok elengedésére tervezett konferencia ügyében. A tervezet szerint a konferencia valószínűleg novemberben fog összeülni s részt vess benne Amerika is. Párls, augusztus 12. A reggeli lapok londoni Jelentése szerint a francia pénzügyminiszter négy nappal ezelőtt memorandumot adott át Macdonaldnak a szövetségközi adósság kérdéséről, amelyben azt az álláspontjukat szegezik le, hogy az adósságok kérdését — bár ez nem tartozik a londoni konferencia programjához — mindenkép meg kell oldani. A memorandum hangsúlyozza, hogy az angol kormány a julius 9. párisi határozat alapján késznek nyilatkozik a probléma igazságos megoldására, sőt azonBudapest, augusztus 12. Ma délelőtt a pénzügyminisztériumban nagyjelentőségű tanácskozás folyt az ipari és kereskedelmi hitelek kérdése ügyében. Arról volt ugyanis sző, hogy a külföldi tőke közül, amelyek elhelyezkedni kívánnak, ezek feltételeiről megbeszélést tartsanak. Az árverési tilalom felfüggesztésével már bizonyos lépést megtettek. Most a kormány lehetővé akarja tenni, hogy amint a mezőgazdasági hiteleknél az árverési hitelek felfüggesztésével & külföldi tőke teljee biztosítékot kapott, ugy a kereskedelmi is ipari iletben is teljes biztositikot nyerhessen, h mai tanácskozáson az ipari és kereskedelmi szakközegeken kivfll jelen volt Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, Rakovszky Iván belügyminiszter és Smith népszövetségi főbiztos. A tanácskozáson szó volt arról a 20 millió dollár kölcsönről, amelyet amszterdami is amerikai bankárok csoportja akar az ipari és kereskedelmi, valamint egyib termelési hitel elmin rendelkezésre bocsdiani. Az amerikai és amszterdami bankárok megnal bele is egyezik abba, hogy nyomban szakértőket nevezzenek ki a kérdés megvitatására és a javaslat kidolgozásába. A francia kormány azonban céltalannak tartja a szakértők kinevezését, ha a kormányok nem utasitanák őket, hogy milyen értelemben kell a munkájukat végezni és hogy milyen megállapodásra kell jutni. London, augusztus 12. Clementel francia pénzügyminiszter azt a kívánságát közölte Stresemann külügyminiszterrel, hogy a német-francia áruforgalom kérdését az 1925 január 15. utáni időkre már most rendezzék. Clementel azt javasolja, hogy a kérdés megvitatására mindkét kormány teljhatalmú megbízottakat nevezzen ki, akik még ez idén összeülnének Páriiban él a tárgyalásokat a két állam kö!csönö3 előzékenyléggel folytatná le. A német kormány hajlandó-