Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-10 / 183. szám

2 SZEGED 1924 augusztas 10. az angol csapatokat eddig KölnbSI ne vonjik vissza, amig a francia kormánnyal előzetes mefbcszélés nem törlént. Ha ezen megbeszélésen megegyezés nem jönne létre, akkor a kérdést egy jogügyi bizottság elé terjesztik, amelynek elnöke valószinaleg amerikai ember volna, s amelynek a döntése mindkét felet kötelezi. London, augusztus 9. A II. bizottság tegnap fejezte be munkáját a Ruhr-vidék gazdasági kiüriiése kérdésében. A bizottság megállapodott abban, hogy a kiürítés augusztus 15-évet veszi kezdetét. A 45 napra tervezett átmeneti időt 35 napra csökkentették. Igen lényeges a bizottság azon határozata, hegy az átmeneti idő nyolcadik napján megszüntetik a belföldi vámhatárokat. Azon véleménykülönbséget, amelyet a gazdasági kiürítés kérdése előidézhet, egy Koblenzben székelő vegyes bizottság fogja elbírálni, ugy hogy a döntőbíróság ezen kérdésben is érvényesül az aktuális Budapest, augusztus 9. Bethlen István gróf mi niszterelnök tudvalevőleg Fonyódbélatelepen nyaral. Az egyik estilap munkatársa felkereste a miniszterelnököt, aki a következő nyilatkozatot tette: — A szanálási terv megkezdésekor — mondotta a miniszterelnök — és a külföldi kölcsön gondolatának felvetésekor tisztában voltunk azzal, hogy az átmeneti időszak folyamán bizonyos gazdasági nehézségek állanak elő, de nem olyanok, amelyek a szanálás kedvező végeredményét befolyásolhassák. Erre a kedvező eredményre vonatkozólag ma is optimista vagyok, mert a mai bajok detailnehézségek, ami némileg összeegyeztethető a hitelkérdés, munkanélküliség és a termelés fokozásával. A kormánynak mindezekre vonatkozólag megvan a maga terve. Súlyos körülmény az idei terméseredmény, remélem azonban, hogy a kukorica- és cukorrépatermelés, amely kitűnőnek Ígérkezik, kárpótolni fogja a szemes termények nem megfelelő eredményét. Ami az Idei gabonaexportot illeti, kijelenthetem, hogy én a szabadforgalom álláspontján vagyok. A kormánynak legelső gondja a belföldi fogyasztást biztosítani. Ismétlem, hogy kitűnő a kukorica- és cukorrépatermés, ugyancsak kitűnő a takarmánycikkek eredménye is, ami lehetővé teszi a fokozott sertés- és állathizlalást, ezzel kapcsolatban nagyobb állatkivitel várható, ami kárpótolni fogja az országnak a tervezett nagyobb gabonakivitel veszteségét. — A szanálással és a kölcsönnel kapcsolatosan figyelemmel voltunk arra, hogy bizonyos biztonsági intézkedéseket kell bevenni a szanálás programjába, mert jöhetnek Magyarországra rossz termésű évek. Ezért kértük a kölcsönt nagyobb összegben cs a törlesztést hosszabb időben megállapítani. — A munkanélküliség világprobléma most. Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy egy megfelelő szerv, egy megfelelő orgánum létesítése elengedhetetlen, mert a munkanélküliség enyhítésével nemcsak a munkásosztályt kell munkához juttatni, hanem a középosztályon is kell segíteni. Én az t úgynevezett közgazdasági tanácsra gondolok, amint volt annak idején a közélelmezési tanács. Ennek a szervezeti szabályrendelete ki van már dolgozva, teljesen kész és semmi akadálya annak, hogy ezt a tervezetet életbeléptessük. J — össze kell fogni az összes erőknek, az ipar- j nak, kereskedelemnek, mezőgazdaságnak és a > bankoknak, hogy a munkanélküliség kérdését nem- > zeti szempontból lehetőleg előbbre vigyük, illetve megszüntessük. Természetesen a kormány a munkanélküliség ügyében a maga kebelében minden lehetőt elkövet. A munkanélküliség és a hitel kérdése összefügg. A hitel kérdése bizalmi kérdés. A mezőgazdasági hitelkérdés is állandó gondoskodását képezi a kormánynak, erről is tanácskozásokat folytatunk. — A mezőgazdasági hitelkérdés megoldásához elengedhetetlenül szükséges a záloglevelek külföldön való elhelyezése. Ezzel a kérdéssel is állandóan foglalkozik a kormány, ami a belföldi mezőgazdasági hitel kérdését illeti, ezt is lehetőség szerint rendelkezésre fogja bocsátani a kormány. Ezután a londoni konferenciáról szólt a miniszterelnök. — Amennyiben a londoni konferencián megegyezés jön létre a szövetségesek között a németekkel, ugy ez a megértés és együttműködés ki fog hatni egész Európa gazdasági életére. Én a londoni konferencia eredményes befejezésében feltétlenül hiszek, egyben azt hiszem, hogy az eredmények enyhíteni fogják az európai gazdasági válságot. Fokozottabb termelés, munkanélküliség csökkenése és a hitel kedvezőbb bekapcsolódása jön létre, ha a megegyezés valamilyen formában létrejön. — A szanálási program folytatásának maga a főbiztos ur a legjobb garanciája s eddig nem fordult elő, hogy belügyünkbe beavatkozott volna. A főbiztos ur kizárólag a Népszövetség által ráruházott hatáskört látja el. Amidőn a szanálási program tárgyalása folyamán az ország függetlenségét védték egyesek, féltek ezzel az ország belügyeibe való beavatkozástól és ¿éltették az ország szuverinitását, most nem féltik a függetlenséget ,és a szuverénitást és belpolitikai kérdésben fordulnak a főbiztos úrhoz. (Ezzel a miniszterelnök a házbérrészletfizetés ügyében a főbiztoshoz fordult küldöttségre célzott. Szerk.) Ezután a Máv.-nak szükséges kölcsön ügyéről szólott a miniszterelnök. A Máv. kiadásait a bevétetek nem fedezik, szüksége van nagyrészt talpfa és külföldi szén importra. Egyáltalában csodálatos, hogy ilyen tarifa mellett nem tud reuzálni a Máv. Tény az, hogy a Máv.-nál bizonyos személyi túltengés van, ezzel szakítani kell s itt krudélis leépítést látok szükségesnek s egyben a Máv.-nak kommerciális alapokra való helyezését. Ami a főváros kormánybiztosi személyváltozásra Régi szegedi színházak. Irta: dr. Czimer Károly. (Harmadik közlemény.) II. Szeged város a törökök kiűzésétől (16S6) a francia forradalomig (1789) nagyot haladt és a törökök kiűzése óta a nagy paraszt város némi uri jelleget vett föl. Csongrád vármegye alispánjai, főjegyzői, táblabirái, „hiteles földmérői", kasszaperceptorai, „feő-fizikusai* (főorvos) állandóan Szegeden laktak és a városnál is hivatalt viseltek, vagyis a megye és város közös hivatalnokokat tartottak. Az arroganciájukból veszítő és a magyarokhoz simulni kezdő kamarai, sóházi és vámszedő tisztek, akik közt még mindig sok német, olasz és francia volt és a vármegyének nemes urai az ősi benszülött jómódú polgári családokba a finomabb izlést és uri modort vitték be. A németesitő II. József császár által üldözött magyar nyelv erős védelemre és fejlesztésre talált a piaristák nyelmüvelő körében. Dugonics szelleme diadalt aratott: a hazafiság és nemzetiség hatalmas lendületet vett. A magyar nyelv elfoglalta helyét az iskolákban, hivatalokban és társaságban. A szegedi tanács 1791. év április 7-én hivatalossá tette a magyart a latin helyett és dacára, hogy a nyelvújítás mozgalma még csak ezután vette kezdetét, mégis a szegedi városházán szép, magyaros CMriális stilus fejlődött ki és élvezettel olvassuk ma is az akkori tanácsi határozatok erőteljes és magyaros irályát; A magyar nyelv védelme, az ősi magyar szokást, viseletet, divatot, nótákat, tárogatók, „török sípok" és verbunkosok (toborzók) dalait felújította. Piros nadrágban, zöld dolmányban, csákós kalpagban járták tárogatók mellett Lavotta és Bihari nótájára a hajdú, toborzó, egeres, süveges, fáklyás, gyertyás I és lápockás táncokat. (Gyerek koromban az alsóvárosi lakodalomban még láttam, hogy a 60 éves öregasszony a tányérba ragasztott gyertyát a fejére téve, két kezét csípőjére feszítve, meghúzott inakkal kackiásan járta dudaszóra a gyertyás táncot, anélkül, hogy a megolvadt gyertya-faggyú a rojtos selyemkenpöre csöppent volna.) Rákóczi ideje njult meg viseletében, dalában, táncában és ami fő, a szellemében. 1790. évben megalakult diákokból és jurátusokból az első magyar színtársulat Kelemen László „kormányzása" alatt és magyar színházat nyitott Pesten és Budán. Szegeden lakó nemes családok, Kárászok, Beniczkyek, Rónaiak, Hódiak, a táblabírák, a többi nemes urak, a szegedi vagyonos magyar, német és rác polgárok körében a hazafias szellem fellángolt, a mozdulatlanság és tespedés ideje véget ért, haladás és tökéletesedés vágya fogta el a müveitek lelkét. Sem a régi városháza, sem az iskola, sem a kórház nem elégítette ki a finomult igényeket. Uj városházát követeltek a régi szűk és idejét multa ódon épület helyett, amelyben bűzös mészárszékek és lacikonyhák lebujai rontották a levegőt. Uj gimnáziumot a régi düledező „Hatrongyos" tákolmány helyébe, amely nem bírta befogadni a líceummá emelt iskola megszaporodott diákjait. A rókusi kórház helyén állott ősi Lazaretum vagyis pestis-kórház helyébe tiszta, fűlhető, szellőztethető „emberséges betegházat" sürgettek. E közóhajhoz járult az a szerencsés körülmény, hogy akkor világlátott és olvasott vezető férfiak állottak az ügyek élén, akikben megvolt az érzék és tudás a szép és jó fejlesztése iránt. Dugonics Ádám, az „Etelka" országos nevü írójának, Dugonics Andrásnak testvére, literátus I férfiú, a francia háborúk alatt, az országgyűlésen vonatkozólag kiszivárgott, az tény, azonban ez ügyben még nem történt döntés. A földmivelésügyi miniszter cikke. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a személyét ért különböző támadások után a Pester Lloyd ma reggeli számában „A magyar földreform" cim alatt hosszabb cikket irt, amelyben ismerteti a magyarországi földviszonyokat és a földreform kapcsán elérni szándékolt célokat. Abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy a reform a mezőgazdasági produkciókhoz fűződő érdekeltségeket nem veszélyezteti, sőt az az alapos kilátás nyílik, hogy a mezőgazdasági termelés az átmeneti évek után éppen a földbirtokreform következtében jelentékeny fellendülésre fog vezetni. A földreform a mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkozó néprétegnek gazdasági megerősödését és életlehetőségeiknek biztosítását tette elkerülhetetlenné. így van e szerint összefüggésben a birtokreform a nemzeti érzések ápolásával és a nyugodt és békés társadalmi élet biztosításával. Harc a Felvidéken a drágaság ellen. Prága, augusztus 9. A köztársaság egész területén, de különösen a Felvidéken erősen érezhető áremelkedés következtében a vidéki központokban is kidolgozták a drágaság elleni rendszabályokat. Pozsony és Kassa város tanácsa tegnap foglalkoztak a drágaság letörésének kérdésével és abban állapodtak meg, hogy megerősített rendőroszt sgokkal akadályozzák meg az élelmiszerek drágulását és az olcsóbbodás beálltáig nem engedik meg az iparcikkeknek és élelmiszereknek a mrgyék területéről való kivitelét. A tarácsok egyúttal felszólították a kormányt, hogy létesítsen az egész ország területén ellenőrző bizottságokat, amelyek az árakat megáliapitják. Ilyen módon a megállapítottnál drágábban kiirt árukat elkobozzák. — KÜLFÖLDI HÍREK, A bécsi Reichspost jelenti: Dr. Seypel szövetségi kancellár háromheti tiroli tartózkodása után visszatért a hütteldorfi üdülőbe és hivatali tevékenységét teljes mértékben valószínűleg szeptember elején kezdi meg. — Párisból jelentik: Herrick párisi amerikai nagykövet szombaton Havréból az Egyesült Államokba utazott. Miután utazása összeesik Hughes államtitkárnak az Egyesült Államokba való visszatérésével, a Chicagó Tribüné szerint beavatott politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Washingtonban nagyfontosságú megbeszélések lesznek a függő európai kérdésekre vonatkozólag. — A Lokalanzeiger lübecki jelentése szerint néhány nap óta Pomerániában vérhasjárvány lépett fel. A súlyos megbetegedések főleg a szegény lakosság köreiben történik. A járványnak eddig négy halálos áldozata van — Berlinből jelentik : Perdsdorfban augusztus 8-ra virradó éjjel hirtelen egy kétezer voltos erós áram kapcso ódott a falu villamosvezetékébe. A vezetékek valamennyi házban égni kezdtek. A megrémült lakosság az utcákra menekült. Ketten, akik a villamosvezetékhez nagyon közel álltak, meghaltak. A szerencsétlenséget a háború alatt létesített villamostelep hiányainak tulajdonítják. Pozsonyban, sokat tapasztalt. Nemrégen közölt levelei, amiket urabátyjához intézett, müveit, magyar uri lélekről tanúskodnak. Volfordt József polgármester, Virágh Péter főjegyző, Zombory Pál főkapitány, később polgármester, nagy tanügybarát, tapasztalt férfiak, a nemzeti színművészet lelkes pártfogói. Tudomány és lelkesedés tekintetében felettük állott Vedres István, városi „hites inzsellér" és épitész, aki a hagyomány szerint elmagyarosodott Vedrics vagy Vödrics horvát családból származott, világban forgott, sokoldalú, alapos ismerettel, gazdag tapasztalattal biró kultur-ember, akit a bécsi ésbrünni akadémia beválasztott. Számos könyvét és tanulságos írását a Somogy-könyvtár őrzi. Az uj városháza és liceum építése egy időben (1800) vette kezdetét Vedres István vezetése alatt Énnek az uj városházának, mely a mainak helyén, 1882-ig állott fenn, külön színháza épült. Ez volt az első nyilvános színház Szegeden és eteinte ugy hitták, hogy a városházi vagy Curiális házbéli theátrum, amely az uj városházában a tántzszálában, vagy másképen Tántzpalotának végében volt felállítva. Egyúttal egy szeglet-korcsma és benne kávéház is helyet kapott az uj városházában. Ezen nyilvános mulatóhelyek építését Vedres István vezette és a színház berendezésére Kelemen László első magyar színigazgatótól kért tanácsot, akivel személyes ismeretségben állott. Volfordt és Vedres az uj városházát a réginek helyére építették és pedig a Feketesas-utcára néző földszintes részét meghagyták, ellenben a T: za felöli emeletes homlokzatát lebontották és helyébe barokk ízlésben emeletes épületet húzattak, amelvnek a két szárnya is emeletes volt. A főhomV zatra esett a kapu és azon nyugodott az uj vár< • háza formás barokk őrtornya, amelyen vasrácsos erkély futott körül.