Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-10 / 183. szám

1924 augusztus 10 S B Q B D A budapesti bolgár követ cáfolja a bolgár zavarok hirét. Budapest, auguszlus 9. A bolgárországi eseményekre vonatkozólag zavaros jelentések érkeznek, melyek egy része lemondatja a Zankov-kormányt, másíts része a kommunisták kezébe adja a vezetést. Az ellentétes hirekre vokormányt ismételten megbuktatják — ezek a hírek egyszer a szélsőséges bal, egyszer a kommunisták kezébe adván a batalmat. Szerencsére, a külföld tisztában van ezeknek a híreknek valótlanságáról. Amióta a Z*nkovnstkoíólag Thikonemov Iván budapesti bolgár kormány van Bulgáriában, azóta a kormány követ a következőket mondotta: í erős kéziéi igyekszik rendet teremteni. A hi— A leghatározottabban kijelentem, hogy I resztelések a bolgár kormánynak tudjá* be t Bulgáriában rend és nyugelom van. A zavaros ' azokat a felelőtlen akciókat, melyek az ország 1 jelentések forrása kizárólag Belgrád és Athén, határán tul is tudtán kivül történnek. Nem riadnak vissza attól, hogy a Zankov- | lfécsy György tragédiája. Szeged, augusztus 9. (Saját tudósitónktól.) Hetek óa Szeged etész társadalmában egy valóban megrendítő tragéd áról, a mai szomorú idők szomorú dokumentumától beszélnek az igaz részvét hangján. A tragédia középpontjában Vécsy György, az ismert szegedi bankigazgató áll. Ez a tragédia nem egy ember pályáján ik, vagyonának és életének kettéroppanás?, ez a tragédia szomorú dokumentuma a rettenetes gazdasági krízisnek, a megzökkent kereskedelmi életnek. Gazdasági életünk talán most újból levegőhöz jut, msjd lassankint talán sikerre vezet a szanálás tkciója, de ez nem történhet meg emberek, egzisztenciák, vállalatok összeroppanása nélkül, éppen a négy éven keresitül tartott egészségtelen gazdasági állapod miatt. Vécsy György tragéd ájával egy szokatlanul erői lendüettel megindul karrier egy szépen gyanpodni kezdett »agyon omlott össze, milliárdok ura összeroppant most ötszázmilliós tartozás miatt. A nehéz gazdasági viszonyokbsn nem ez az első hasonló eset Szegeden, ennek a szomorú tragédiának előfutárjai voltak hónapokkal ezelőtt először a Kroó-bank bukása, majd pedig a Forgalmi Bank fizetésképtelensége. A Szeged munkatársának most alkalma van néhány soron keresztül rávilágítani Vécsy György szomorú sorsának részleteire. A háború utolsó éveiben a Zrínyi- utca egyik házában, tágas földszinti helyiségeiben megalakult a Vécsy György Áruforgalmi Részvénytársaság. Kezdetben Heimann Sándor földbirtokosnak volt társa Vécsy György, majd Heimann Sándor halála után Vécsy egyedül vezette üzletét s a kedvelő spekuláció és a kedvező helyzet miatt szerencsés üzleteket bonyolított le, ugy hogy vagyona igen szépen gyarapodott. Amikor a front összeomlásával Szegedre a francia csapatok jöttek, Vécsy György már tekintélyes vagyon ura volt. Üzleti öss^eiöttetéseit egyre bővítette, nagyaráiyu szállításokat tervezett. A franciák segítségével igen nagy külföldi szállításokat bonyolított le a megszállás alatt, amelyekből nem egyszer hiszna volt Szeged elzárt társadalmának is. A franciák kivonulása után is igen nagy gabona-, termény- és tűzi fasz állításokat eszközölt Vécsy és ezek az üz'etek mindig fényesen sikerültek. Tekintélyes vagyona egyre szebben gyarapodott, ugy hogy napról-napra nagyobb szerepei játszott Szeged gazdasági és pénzügyi életében. Vagy egy évvel ezelőtt részt vett a Szegedi Magyar-Amerikai Bank megalapításában. A Szegedi Magyar-Amerikai Bankban természetesen vezetőszerepet játszott Vécsy György, emellett azonban továbbra is működött, sőt még tágasabb üzletkörre tett szert az Áruforgalmi Iroda is. Hónapokkal ezelőtt azután az általános pangás, a mindent felőrlő bessz miatt a bizonytalan pénzügyi helyzetben az Amerikai Banknál üzleti nehézségek jelentkeztek, amikor is nemrégiben a bank felszámolt és üzletét a Nemzeti Hitelintézetre ruházta át, amely, mint ismeretes, ugyanabban a helyiségben (a Próféta épületében) szegedi fiókot nyitott. Vécsy GyCrgy természetesen igy lemondott vezetőállásáról és az Áruforgalmi Részvénytársaság pedig az Amerikai Bank megszűnésével elvesztette legnagyobb hitelforrását. Az Aruforgami Iroda azonoan még ezután is működött, nagy üzleteket bonyolított le, azonban összeköttetései révén kénytelen volt gabonabesszre spekulálni, hogy szállításait rendoen elintézhesse. Hitelezőinek legnagyobb része ugyanis, valamint azok a cégek, amelyekkel öSÉZtóö.tetésbsn állott, mind ebben az irányban kötöttek üzleteket. A gabonaiőzsdén azonban nemsokára ezután beállott a szokatlanul heves hossz, amikor is Vécsynek érzékeny veszteségei jelentkeztek, ezeket azonban Vécsy György vagyonából mind fedezni tudta. Már 1800. év elején Nagyváradon hire járt, hogy az uj városházában színházat is fognak berendezni. Kelemen László, aki akkor Váradon társulatának újjászervezésével foglalkozott, 1800. évi február 14-én a szegedi tanácshoz levelet intézett és felvilágosítást kért, hogy az uj színházban társulatával „a Nemes Magyar Hazának és nagyérdemű Közönségének gyönyörködtetésére, Tisztességes szabadságára szolgáló Erköltsi Játékait elő adhattya-e ? ... „Megértvén, hogy Nemes Szeged szabad Királyi várossá . .. Theátrumot építtetni méltóztatott, bátorkodom a Tekintetes Nemes Magistrátus előtt alázatosan esedezni, méltóztasson engem Nemes Nemzetéhez vonyző szeretetéből volta képpen Informálni: hogy azon Theaírum kész-e és a szükséges Scenariumokkal Instruálva vagyon-e?" A tanács február 27-én foglalkozott Kelemen László levelével, amely szerint „Kelemen László Ur a Nemzeti Jádzó Társaságnak Kormányzója Levele által tudomást kiván tétetni magának, ha a Szegedi Játékhely vagyis Theatrum felépültetett-e vagy sem? és annak árendája miképpen lészen határozva meg?" És azt iratta vissza a tudakozódó első magyar színigazgatónak, „hogy még azon Jádzó hely fel nem épült, annak pedig árendája nem fog súlyos lenni, .... hanem azon igyekező iparkodással leszünk, hogy azt az idén korábban elkészítsük. Ami illeti ennek árendáját, az igen gyenge és tsekély fog lenni, mert mi és népünk inkább gyöinyörködönk az játéknak szemlélésében, mint sem illjetén árendának jövedelmében ..." ( Kelemen László nem várta be a szinház felépítését, hanem társulatával hamarosan Szegedre ' jött és már pünkösd előtt, április és május hónapjában Szegeden játszottak, de hogy hol, azt nem , birtam kinyomozni. Annyi bizonyos, hogy nem a j városházi theatrumban játszottak, mert az még akkor nem volt készen és éppen akkor épült, de hogy a jelzett időben előadásokat tartottak nálunk, arról Volfordt József polgármester Írása tanúskodik, aki Pünkösd hava 24-én bizonyítványt adott Kelemen Lászlónak, hogy „válogatott Erköltsi Játék darabjaival teljes megelégedését mutatta és a Hazával jól gondolkodók pártfogásába ajánlotta. Kelemen Lászlót és társaságát, amely Váradra tért vissza. íme a magyar színművészet első idejében a Theatrumra, hol a Jádzó hely, hol a Játék szín, a színtársulatra a Theátrátis Jádzó, Játtzó Társaság, a színdarabra Erköltsi Játék Darab, Színlelő darab (röviden: színdarab), a színészre szinjátzó, theátrista, diatrista, actor, actrix (színésznő), a szinlapra játékszini czédula, sziniczédula elnevezést alkalmazták, majd lassankint a nyelvújítás befejezte után az 1830-as években a szinház, színtársulat, színigazgató, szinész, színlap és színdarab stb. fogalmak állandósultak. Kelemen László szegedi tartózkodása alatt a városházai szinház építését vezető Vedres Istvánnak a színpad felszerelésére utasításokat adott és rajzokat készített. „Az Theaírumba való első Kortináról" egy gondolata támadt Vedresnek, „amelyet hirtelenében tzeruzával imigy amúgy lerajzolva, Kelemen Ur által nála hagyott rajzolattal" együtt Volfordt József polgármesternek küldött fel, hogyha a rajzok közül valamelyik megtetszik neki, aszerint adjon utasítást a piktornak a megfestés iránt. Az első szegedi nyilvános szinház berendezését tehát az első magyar színigazgató utmutatása szerint készítették el. Hogy milyen volt e berendezés, alább meg $ fogjuk látni. (Folytatjuk.) * Üzletfelei azonban a beállott és egyre erősebben tartó hossz miatt nehézségekbe ju'nttak és igen sok fővárosi cég, amelyekkel szoros összeköttetésben állott, nem tartotta be fizetési kötelezettségeit. Ilyen körülmények között V:csy György sem tudta tovább fedezni vesztesedéit, legutóbb fizetési nehézségek jelentkeztek, amikor is néhány nappal ezelőtt ügyvédje, dr. Eisner Manó u ján kénytelen volt a szegedi törvényszéktől csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást kérni. Egyik legnagyobb adósa volt Vécsynek az a fővárosi Lisztipari és Kereskedelmi Részvénytársaság amely 280 millió koronával tartozik a Vécsy cégnek és amely fizetési nehézségei miatt — ugyancsak a hossz miatt — 15 százalékot ajánlott föl hitelezőinek a kényszeregyezségi eljárás során. Másik legnagyobb adósa az ugyancsak budapesti Mezei Simon cég, amely 145 millióvei tartozik. Ezt az összeget peresíteni keltett. Ezenkívül még ízásos cég tartozik kisebb-nagyobb összegekkel, ugy hogy a rengeteg teljesítetlen fizetés m<att Vécsy György nem tulta teljesíteni kötelezettségeit. Hitelezői legnagyobb részt ismert, jónevű fővárosi cégek. Az az összeg, amellyel a Vécsy György cég tartozik, mintegy nyolcszázharminc milliót tesz ki. Ezsel szemben a cég vagyona mintegy 300— 350 millió korona. A kényszeregyezségi kérés során a cég husz százalékos ajánlatot tett. A törvényszék most rendelte el az eljárás lefolytatását, amikor is sz első tárgyalást szeptember 13 án tartji meg dr. Kulir Rezső törvényszéki biró. A törvényszék a cég vagyonfelügyelőjéül dr. Fischer Marcell ügyvédet rendel'e Ki. Igen érdekes megjegyezni itt, hogy a fizetési nehézségek mezkezdésekor az igazgatóság tagjai mind lemondtak állásukról. Az igazgatóság tagjai: dr. Tóth Imre, dr. Kószó István, dr Majtinerky Pál szegediek és Molnár Sándor budapesti. Vécsy György, amikor már egész vagyonát elvesztette, megfeszített munkával dolgozott éjjeleken át, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, amikor már minden adósa beszüntette fizetéseit. Vécsy Györgyöt az egyre fokozódó izgalmak, az idegeket őrölő munka teljesen megviselte ugy, hogy hetekkel ezelőtt súlyos idegbaj támadta meg. Bevitték az egyetem elmekórtani intézetére, ahol Szabó professzors figyeli most a teljese t összetörött, összeroppant embert. Ez az uto só aktusa Vécsy György szomorú tragépiájának. (V. Gy.) A kölcsönjegyzés utolsó napja. Budapest, augusztus 9. A népszövetségi kölcsön msgyarors'ági jegyzésének ma van az utolsó napja. A kü földi kölcsön jegyzésének a mai napon már megállapítható eredményeire vonatkozólag a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének igazgatóságánál a következőket mondották: — A közönség az első jegyzési napokon tanúsított tartózkodás után az utolsó napra hagyta a dollár kurzusának esését is számításba véve, a magyarországi kölcsönkötvények jegyzését. Tegnap és a megelőző napokon tömeges jegyzések történlek a bankoknál és pénzintézeteknél. A kölcsönkötvények hivatalos jegyzése a mai napon lezárul és örömmel állapíthatjuk meg, hogy igen jó eredménnyel, amennyiben nemcsak hogy lejegyezték a kölcsönkötvényeknek Magyarországra eső trancheát, hanem — noha a jegyzések végső összeállítása még nem kész — túljegyzésről van szó. A tüdővészellenes nemzetközi konferencia. Bern, auguszlus 9. A tüdővész leküzdésére alakult nemzeiközi konferencia tagjai egyhangúlag elfogadták a következő határozatot: „A tüdővész leküzdésére alakult Nemzetközt Unió 4-ik konferenciája örömmel veszi tudomásul a tüdővésznek a világ minden államában megállapítható visszafejlődéséi s egyben leszögezi, hogy a tüdő vész leküzdésére alakuló szervezetek igen fontos tényezők, amelyeknek a fontossága már abból is nyilvánvaló," hogy s tüdővész visszafejlődése azon országokban a legjelentékenyebb, ahol ilyen intézmények működnek.