Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-07 / 180. szám

2 SZEGED 1924 auguszto T. cellár és Stresemann külügyminiszter alkalmasint még ma megismertetik álláspontjukat magánbeszélgetés során Herritt francia és Theanis belga miniszterelnökkel. Párisban nem erösitik meg a Matln londoni tudósítójának azt a hírét, hogy Marx kancellár már tegnap eite találkozott a francia miniszterelnökkel. London, augusztus 6. Macdonald miniszterelnök az alsóház ülésén mondott beszédében többek között még a kővetkező kijelentéseket telte: — Ami a szankciókat illeti, egyik kormány sem foganatosíthat ilyeneket addig, amig a Jóvátételi bizottság nem állapította meg a németek mulasztását. Amig a németek mulasztása tárgyában nem jött létre egyhangú megállapítás a jóvátételi bizottságban, vagy nem történt döntés a jóvátételi bizottság által kinevezett három szakértő részéről, illetve ennek hiányában a nemzetkőzi törvényszék elnöke részéről, addig sem»féle lépés nem tehető ebben az iránybm. A mulasztást megállapító nyilatkozat előfeltétele annak, hogy a kormányok egyáltalán tárgyalásra ülhessenek össze a szankciók megbeszélése céljából. Beszédének végén Macdonald kijelentette, hogy a kormány jól tudji, milyen szük korlátok közé van szorítva a moslani értekezlet, reméli azonban, hogy sikerül a kérdéseket barátságos módon ren* dezni és a végrehajtás során még ettől a mostani — sok tekintetben tökéletlen — tervezettől is nagy hatást vár. Az Állami Munkaközvetítő Hivatal jelentése a megfogyott munkaalkalmakról. Budapest, augusztus 6. Az Állami Munkaközvetítő Hivatal évi jelentése, amely Andor Endre helyettes államtitkár, hivatali igazgató gondos összeállításában a hatósági munkaközvetítés 1923. évi forgalmáról számol be, most jelent meg. A munkaközvetítő hivatalnak nyolc intézete van és pedig a fővárosin kivül Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Szombathelyen, amelyek az elmúlt évben is mintaszerű működést fejtettek ki és ujabb bizonyságát adták annak, hogy az intézmény továbbfejlesztése gazdasági életünkre nézve nélkülözhetetlen. Szomorú világot vet gazdasági viszonyaink leromlására, hogy az Állami Munkaközvetítő Hivatalnál nyilvántartott munkahelyek és munkakeresők száma épp ugy, mint a közvetítés mennyisége Is visszaeesett az előző évihez képest. Az intézetet 1923-ban ~"80.331 munkahely betöltése céljából vették igénybe. Munkát keresett 104.579 ember, akik közül 51.588 talált alkalmazást. Az előző év munkaalkalma 22.681, vagyis 22 százalékkal volt nagyobb. A jelentésből kitűnik, hogy egy munkaÉlet Szovjetop^szországban. Egy amerikai kereskedő impressziói. hely közvetésére 2300 korona rezsiköltség esett, amit pénzügyi szempontból teljesen kielégítőnek lehet tekinteni. A hivatal a 141 millió koronás fenntartási költséggel szemben egymilliárd koronás hasznot hajtott a gazdasági életnek. Kiemeli a jelentés, hogy az Országos Munkaközvetítő Tanács a munkásszervezelek ellentállása következtében ebben az évben sem működhetett. A jelentés nyilvánosságra hozása alkalmából Andor Endre helyettes államtitkár, igazgató a következőket mondotta: — A hatósági munkaközvetítés fejlesztése előtt nagy lehetőségek vannak. Az amerikai Egyesült Államokban Munkakiegyenlitő Hivatal ennek az intézménynek a neve, amely már magában is elárulja, hogy a munkaközvetítő hivatal alkalmas szervezet mellett az egész gazdasági élet egyik fontos szabályozó lehet. A köznek megmérhetetlen érdeke fűződik hozzá, hogy a munkapiac egész mezeje áttekinthetővé váljék, mert a munkaerőnek folytonos vándorlását csak így lehet tervszerűvé i tenni. Szeged, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) Messziről jött, sokit látott és sokat tapasztalt vendége volt szerdán déleiőti a szegedi kereskedelmi és iparkamarának. 'Egy newyorki kereskedő, aki bejária azokat az európii államokat, amelyekkel az Cszakamerikai Egyesült Államok kereskedelme még nem találta meg a háború állal szétszakított intenzív kereskedelmi kapcsolatot. Az amerikai kereskedő utjának az a célja, hogy ezeknek az államoknak a piacait megnyissa Amerika számára és viszont az eme- j rikai piacokat biztosítsa ezek száméra. Legutóbb Moszkvában járt és egyenesen Szovjetoross- I országból jött Magyarországba. Oroszországban szerzett impresszióiról a következőket mondotta el: — Külsőleg mindenfelé a legnagyobb rend mutatkozik, «mi annak tulajdonitható, hogy mindenkinek hallgatni kell, mert aki magasabbra emeli a fejét, mint «mennyire szabad, arra ütnek egyet, hogy lehúzza a többi közé. Moszkvában egyetlen ujsíg jelenik meg, nagyon szegényes híranyaggal. Híreket csupán az elaö oldalon talál az olvasó, a lap többi részét a garmadával kiadott kormányrendeletek töltik meg. — A szovjethad&ereg szépen fel van szerelve, különösen a technikai csapat felszerelése kifogástalan. Efő* repülőgép-parkjuk van. G/akrsn rendeznek próbarepüléseket és katonai Bzemléket. A repülőgépek kivétel nélkfll külföldi eredetűek. — A gazdasági életben Lenin halála óta nagy változás állolt be. Lenin éleiének utoltó hónapjaiban megengedte ugyanis a magánvállalkozást, több külföldi iparvállalatnak adott koncessziókat és igy volt némi szabadkereskedelmi forgalom. Most azonban ismét a túlzók kerültek felszínre, bevonás a koncessziókat, ismét állami kezelésbe vettek mindent és a külfölddel üzleteket cstk a szovjet külkereskedelmi hivatala utján lehet lebonyolítani. —• Az élet a városokban, különösen Moszkvában rendkívül drága. Napi kiadásom dollárba átszámítva elérte, sót meghaladta a tiz do ¡árt, ebben azonban az utazás költségei nem szerepelnek. Érdekes, hogy a külföldiek számára Moszkvában külön szállók vannak. Ennek az a célja, hogy a külföldi vendégek ne «fertőzhessék meg" az oroszokat holmi tanokkal. A kisebb városokban és a falvakban a közvetlen megélhetés olcsóbb, mint Moszkvában, de az iparcikkek ára hihetetlenül felszökött. Különösen textiláruban mutatkozik nagy hiány, mert ezt az iparágat a szovjet még nem tudta megszervezni. Az orosz parasztok a múltban ugy segítettek magukon, hogy mezögazdaiági terményeiket cserélték bs iparcikkekre. — Oroszországban — a déli tartományok kivételével — az idén nagyon rossz volt a termés és igy Középoroszorszigban nagy nyomorúságra van kilátás. — A vasút ellen csupán két kifogás lehet, az egyik az, hogy a vonatok ritkán közlekednek, mert kevés a vasúti anyag, a roá«ik pedig iz, hogy a vasúti tarifa rendkívül drága. A vonatok egyébként nagyon rendesen, menetrendszerűen érkeznek és indulnak. Elmondotta még a newyorki kereskedő, hogy most hosszabb idői fog tölteni Magyarországon. A kamarában az iránt érdeklődött, hogy Szegedről milyen árucikkeket lehetne exportálni. A szegedi kenderfonó gyárral már összeköttetésbe lépett és az egyik szalámi gyárral üzleteket is kötött. Most átutazik Békéscsabára, ahol a két ottani szövőgyárral lép érintkezésbe. A fascista szárny kerekedik felül. Róma, augusslui 6. A fascista nerme'i tanács ma este alakitja meg direktóriumát. Számolnak azzal, hogy » direktóriumban a rtdikális irányzat kerekedik felül. Az máris bizonyos, hogy az egyik legsxélsőségeseb fascista: Farinacci tagji lesz a direktóriumnak. Mircele és Mária. Ne gondolja senki, hogy assyr ballada lesz belőle, hasztalan hangzik olyannak. Magam is nagy szemet meresztettem a napokban, mikor azt olvastam szeretett lapunkban, hogy milyen sikere van Amerikában Reinhardt Af/rce/e-jének. Természetes, hogy sajtóhiba tréfálkozott a kézirat Miraclc-\a helyett, amikénthogy nyilván a sajtóhiba koboldja rontott bele egy tegnapelőtti Írásunkba is. Azon búslakodtunk, hogy milyen keserű-mosolygón mondja ki délvidéki vérünk ezt a szót: — Románia. S hogyan veri vissza az alsóvárosi templom falának visszhangja a szó második felét: — Mánia. Meg volt a sejtésem, hogy ebből baj lesz, szólni is akartam a nyomdába, hogy vigyázzanak urak, de a felhőszakadás engem Is kizökkentett a kerékvágásomból. Reggel aztán a mánia helyett Mária jelent meg, hétségtelenül abban a jóhiszemben, hogy a havibucsuról irván, csakis Magyarország pátrónusáról lehet szó. Amióta könyvnyomtatás van, megvan a sajtóhiba is, védekezni ellene körülbelül lehetetlen. Aprólékos ember akárhányszor maga nézi át^a kefelevonatot, mégis benne marad a hiba, nwpj* pedig többnyire olyankor, amikor utána t^y másik gondos kéz is igyekszik a hibákat feltalálni. — Aigner Józsi legközelebb sajt alá rendezi Samu bácsi verseit, ... irtam a télen s természetes, hogy a korrektor kapva kapott a tévedésemen és sajtót javított. Egyszerűen megölte az ötletemet Meglehetősen csinos gyűjteményem van a sajtóhibából, amik főleg a versirők életét keserítik meg. Valahogyan nem akarják Magyarországon megérteni, hogy a korrektornak szinte többet kell tudnia az írónál is, hiszen van eset, amikor az író tollából kerül ki rosszul valami. Főleg, ha percek alatt kellett papírra vetnie a gondolatát. A legprimitívebb sajtóhibák közé tartozik egy anthológiában a lengyelek csatadalának deformálása. Nincs még veszve Lengyelország helyett: Nincs megveszve Lengyelország. (Ámbár olykor mit lehessen tudni I) Ez olyan mindennapi dolog, hogy Eszterházy henceg, a bál sikerét husz tagu rendőrség biztosítja, a költő hallatlan müveket ír, Rómában a páva misézik. A legjobb sajtóhibákat, sajnos, nem reprodukálhatjuk,' de valamennyi között legkiválóbb a Pesti Hirlapé, a Szilágyi Dezső halálakor írott vezércikkben. — A nemzet két kézzel szórta fejére a babért... Igy írták eredetiben. Annak idején azt hallottam, hogy a szedő szántszándékkal sajtóhibásitotta el a mondatot. A másik klasszikus sajtóhiba a Szegedi Naplóban jelent meg 1907 augusztus 22-én, mikor azt irták meg, hogyan halt szörnyet a Dorogi-kocsmában a szerencsétlen Keller Mária. Lehetetlenség ezt még egyszer kinyomatni, keresse ki, akit érdekel. A Sz. N. irt „sertés-ügyészu-t vezető ügyész helyett, — nagy sertés, azaz sérté3 származott belőle. Újságírói elírás és nem sajtóhiba ez a pesti példány: Verseczről jelentik, hogy ott tegnap avatták fel a fehértemplomi állami főgimnázium uj épületét. Kun László vadvizeiből nem egyszer lesznek vadviccek; a betüszekrény különleges fejedelme a balga király, (mintha ebből a fajtából másfelé is volna!); Lendl Adolf valamikor tizezer kitüntetett állatot mutatott be a laboratóriumában, ő preparálta valamennyit, de természetesen kitöméssel. A nemzetközi sakkversenyen 1896-ban, a Csigorin—Waldbrocht játszma körül — a Fővárosi Lapok szerint — „mindenki szorongva leste az orosz mester nővéreit, (manővereit) aki valódi Tschigorin-pártit produkált s ellenfele 25-ik lépése után a mattot többé ki nem kerülhette". Stréter képviselőből, a régi országgyűlés népszerű tagjából, gyakran lett a lapok hasábjain stréber. Az Uj Idők 1898. augusztus 28-iki száma arra oktatja ki Tubarózsát, hogy az első forduló után a hölgy értésére adhatja táncosának, hogy elég volt. „Teheti ezt akár élőszóval, akár puszta fölhajtással". Novellákban gyakran lesz a kisasszony mübájos, akit megsért egy parlagi gavallér. Ezért felhúzza az orrát és a további kérdésekre durrogva vá1 aszol. A P. H. 1898 október 5-iki száma szerint „Kecskemét lakosságának jóformán kilencvenkilenc és fél százaléka körülmetszett magyar ember". (Héjjas Iván akkor még egészen kis fiu lehetett.) A kedvesből nedves, a koromból barom, az ökölből ökör, az igazságból pedig gazság lesz akárhányszor. A Riviéra igen jó hatással van a házasokra, a nachodi munkások zavargázokat rendeztek, Schlauch Lőrinc bibornok gyakran volt tábornok s Nuszbek Sándorról irta 1898 március 15-én a Szegedi Napló, mikor pályadijat nyert a Hófehérke cimü költői elbeszélésével, hogy „egy Íróasztalunkban eddig ismeretlen nevet rejtett a jeligés levél". A Délmagyarországi Közlöny szerint egy könynyelmü fiatalember „csakhamar elvesztette az állását dörzsölései és sikkasztásai miatt". A Magyar Hirlap 1898 október 24-én arról irt, hogy