Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-07 / 180. szám

I9?4 aKgusztas 7 82 B 08 P 3 Primo de Rivera lemondására számítanak. Páris, augusztus 6. A Journal madridi tudósítójának jelenése szerint lehetséges, bogv Primo de Rivera Igen rövid időn belül lemond. A spanyol diktátor félbeszakitotta castillai utjdt és visszatért Madridba olyan okok miatt, amelyek, mint saját maca kijelentette, semmi haladékot sem tQrnek. Rivera ma reggel érkezik a fővárosba, ahol nyomban találkozni foa: a királlyal, aki ugyencsak síelve tért vissza Ssntanderből Madridba. A politikai körökben elterjedt hírek szerint a király és a diktátor tanácskozása fölöttébb viharos lesz és döntően fogja befolyásolni az egész spanyol politikát. A megbeszélés azokra az eseményekre vonatkozik, amelyek Rivera legutóbbi marokkói útjával kapcsolatban történlek. XIII. Alfonz királyt ugyanis igen megdöbbentették a kellemetlen összetűzések, amelyeknek éle Rivera ellen irányult. Mennyi Jóvátételt követel Románia. London, augusztus 6. A Times most nyilvánosságra hozza a konferencia harmadik teljes ü!éién benyújtott román memorandumot, a román jóvátételi követelésekről. A memorandum megállapítja, hogy Románia egyike a háború által legjobban sújtott államoknak. Az ellenséges cselekedetek által okozott károkon kivOl, amelyek egy és egynegyedmillldrd font sterlingre rúgnak, a petroleumipsr tönkretétele 20 millió font, az állami kincseknek a szövetségesek részére való átadása 40 millió font kárt elent. További károkat okozott a német papírvaluta bevezetése is. Egyéb további károkhoz járul még a békeszerződésből származó terhek télele: 120 millió font a volt osztrák magyar monarchia állami javai megváltására; a felszabadítás költségei: 10 millió font; az osztrákmagyar államadósság egy részének átvállalása: 20 millió font és végül a román államadósságok : 25 millió font. Mindezeknek a követeléseknek a fejében Romániának a spaai tárgyalátok alkalmává »német jóvátételi fizetéseknek csak egy kis százalékát ajánlották fel. MMWWMMMMMM^^ Rendelettervezet a városok háztartásának szanálásáról. At kell térnie a városnak a földbéreknél is az aranykoronára. Szeged, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) Többizben foglalkoztunk már azzal a bizonytalansággal, amely a városi költségvetés összeállítása körül mutatkozik a jóelőre beígért kormányrendelet késedelmes kiadása miatt. A városi számvevőség megunva a várakozást, néhány héttel ezelőtt megkezdte a Jövő évi költségvetés előmunkálatait —- még pedig aranykoronás alapon. A munka elé csupán egy akadály került: a buzavalutás földbérek. A tanács ugyanis nem fogadta el Scultéty Sándor főszámvevőnek azt az előterjesztését, amelyben azt javasolta, togy a város a földbéreknél ts térjen át az aranykoronás rendszerre. A Városok Lapja most közli annak a belügyminiszteri rendeletnek a tervezetét, amely a közeljövőben jelenik ~m«g, hogy a szanálási költségekkel kapcsolatban a városok háztartását is sztnálja. A rendelettervezetet a következőkkel vezeti be a belügyminiszter: — Az államháztartás egyensúlyának helyreállításával kapcsolatban nem alárendelt jelentőségű kérdés, hogy a városok pénzügyi egyensúlya is helyreállittassék. A városok jövedelmei és a szanálási törvényben bizlositott tovdlbi adóztatási tehetőségek előreláthatólag biztosítják azt, hogy a városok kiadásaik fedezéséről nyúzz Érsekújvári Takarékpénztár igazgatója, Hoffer, lemondott állásáról s ez a ténye gyanút ébresztett a betörőkben, akik tömegesen mondták fel betétjeiket. Kassai lapban hirdette egy kárpitos, hogy nála kopott diva nők javíttatnak s a régi Nemzet szövegezte ugy a cár felköszöntőjét, aki Párisban járt, hogy az orosz-francia szerződésnek értéke az államadósságban van. Ugyan állandóságot akart mondani, de itt ráhibázott az igazságra. Folytathatnám akár reggelig, de csak ugy innenonnan összekapott részleteket tűzök gombostűhegyre. A Pesti Hirlap fejtegette egyszer, hogy „a magyarnak régtől fogva két ellensége van: a munka és a nemzet", muszkát és németet irt a cikkirő, de mintha azóta a korrektort igazolta volna az élet. A Budapesti Hírlapban jelent meg az a hiradás, hogy: „B. L. kiváló művésznőnk e tehén nem lép föl." (E héten helyett.) Hát amikor a bálterem plafonjáról négy ragyogó suszter terjeszti a világosságot! Mi az ahnoz a parádéhoz képest, amikor valaki pünkösd előtt két lóval indult Amerikába, vagy amikor a regényhős mesdelenül lép a szobába! Sokat lehetne beszélni még az úgynevezett eltördelésekről, amikor különféle cikkek egyes részei kerülnek össze. Elég általános a napilapok regényének rossz helyen való megszakítása. Például: — Aladár bátorságot vett, odalépett szive hölgyéhez (esetleg tölgyéhez) és igy szólt: (Folytatása következik). Azonban befejezem az ipterpunkció hiányosságával, ami szintén tud komikus lenni. Egy régi árjegyzékben láttam: Halkan esd a csendes éjben 25 krajcárért. Ide temessetek zongorára két hegedűvel. Ezt a kerek erdőt járom én négy kézre. Beniczkyné B. Lenke Tűzben egy forint. Bob. godtan gondoskodhassanak. A városoknak azonban feltétlenül gondoskodniok kell arról, hogy a közigazgatási alkalmazottak illetményeit teljes összegükben saját jövedelmükből fedezhessék, mert a kormány csakis az ország pénzügyi helyzete által megszabott korlátok között folyósíthat erre a célra előlegeket. A sz&nálási törvény célja, hogy a kiadások a siQkséges minimumra csökkenjenek, hogy az igen súlyos terhekkel sújtott adózó közönség teherviselő képessége csupán a mulhatallanul szükséges városi kiadások fedezésére vétessék igénybe. A rendelet felhivja a városok hatóságát, hogy a szanálást a közigazgatás egyszerűsítésével,'a létszám további csökkentésével és a munkaidő meghosszabbításával biztosítsák és az ezekre vonatkozó intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. A rendelettervezet szerint a további létszámapasztás lehetősége megvan, ha a közigazgatási eljárásokat minden vonalon egyszerűsítik és a hivatalos idő meghosszabbításával az alkalmazottak munkaidejét jobban kihasználják. A rendelettel vezet kimondja, hogy az 1926 junius 30 áig megüresedő állásokat csak a belügyminiszter hozzájárulása esetén szabad betölteni, de a belügyminiszternek joga van ahhos, hogy az ilyen állások helyett más állások megszüntetését rendelje el. Kimondja a tervezet — ami eddig teljesen vitás volt —, hogy a városi alkalmazottaknak sem több, sem kevesebb fizetése nem lehet, mint amennyi az ugyanabban a fizetést és rangfokozatban lévő állami alkalmazottaknak van. Eszerint tehát hiábavaló minden olyan mozgalom, amely azt célozza, hogy a város külön státuszt állapítson meg alkalmazottai számára, pedig a városi tisztviselők egyesületében éppen most készülődtek ilyen irányú akcióra. Fontos része a rendelettervezetnek az, amely a városi költségvetésekre vonatkozik. Kategórikusan kimondja ugyanis, hogy a költségvetést aranykoronákban kell előírni. A költségvetésben megállapított aranykorona és a papírkorona éitékviszonyát mindín hónapban a pénzügyminiszter rendeletileg szabályozza. Aranykoronás alapon kell elkészíteni már az 1924. évi költségvetéseket Is, abban az esetben, ha már ezek elkészültek, sőt h? a kormányhatóság már jóvá is hagyta azokat, újonnan össze keli állítani valamennyit és legkésőbb augusztus 30 áig fel kell terjeszteni a kormányhoz jóváhagyás végett. „A költségvetésnek aranykoronában való megállapításával kapcsolatban — mondja továbbá a rendelet — gondoskodni kell arról, hogy ugy a magánjogi, mint a közjogi jellegit bevételek aranykoronában számítva folyjanak be. Ali ez a bérleti, haszonbérleti stb. dijakra és á!l az összes adókra, javadalmakra és illetékekre is." Ebből pedig ai következik, hogy abban az esetben, ha rendelettervezetből rendelet lesz, • a városnak mégis át kell térnie a földha<tzonbéreknél is a buzavalutdról az aranykoronási rendszerre. | A rendelettervezet szerint a város hit) ágá| nak gondoskodnia kell arról, hogy minden ; városi vagyontárgy meghozza a szükséges jőve, delmet, Hmondja továbbá, hogy a községi pótadó ötven százaléknál nagyobb nem lehet. í MMMMMMMMMMMMMHMIMÍMM% i Antiszemita-! üntetések • a bayreuthi Wagner-ünnepségeken. | Bayreuth, augusztus 6. Sehol sem számoltak még be arról, hogy Wagner Siegfried, a nagy ; apa kis fia mivé sülyesztette le az idei bay, reu hi ünnepi játékokat. A bayreuthi Wagner« f ünnepségekből, amelyek egykor a német mfli vészét legkimagaslóbb eseményei voltak, kam] póskeresztes monarchistatOnietés lett. Crthetet? len, hogy a nagy nyilvánosságot eddig még , senkisem tájékoztatta erről. A Wagner Richárd | iránti kegyelet sem terjfdhst addig, hogy elt hallgassuk azt a szégyenletes tényt, hogy Wagner Siegfried az ünnepi játékokból politikai demonstrációt csinál. Nyomban az első előadás után nyilvánvaló lett, mi történik tz idén Bayreuthbsn. A közönség javarésze német fajvédőkből éskanpős; keresztesekből állott. A színház hercegi páhotyában Ludendorff foglalt helyet és a szereplő : énekesek a nyilt színpadról dicsőítették őt. A ! Parsifal betétjeként a hallgatóság a német ErgerBergert, az Erhardt nótát és egyéb épületes dalokat énekelt. Akik nem állottak fel és nem akartak egyOif énekelni a ludendorffistákkal, aiok?t a kampóskeresjtesek fenyegetések| kel kényszeriteltek erre. Az Erhardt-nóta, mint ; a Parsifal betétje: a bayreuthi művészet leg; ujabb márkája. Kampóskeresztes- tüntetések az ünnepi színházban: Németország 1924-ben. I A lejátszódott dolgokkal kapcsolatban bővebf ben meg kell emlékeznünk Wagner Siegfried szerepéről. Már régóta ismeretes, hogy kampóskeresztes. Buzgón résztvett a kampóskeresztes és fajvédő mozgalmakban és pénzzel is finanszírozta ezeket. Másrészt azonbrn telesirta a világot, hogy agg anyja: Wagner Cosima asszony nagy nyomorban van és Amerikában is könyöradományokat gyűjtött anyjának és a bayreuthi játékoknak. Amerikában persze letagadta kampóskereszíes érzelmeit és előszeretettel a zsidó bankárokat puupolla meg. A I gyűjtőit pénz nagyrészét azonban kampóss keresztes célokra forditotla és ezzel megszegte 3 becsületszavát, amelyet Amerikában adott, hogy tudniillik semmiféle fajvédő propagandára nem fogja a pénzt fordítani. Wagner Siegfried azonban már a Bayreuthba meghívott művészek kiválogatásánál is a faji szempontot tartotta szem előtt. A Metropolitan Opera zenekarának ingyen, iiíelő'eg ntwyorki bankároktól megfizetett közreműködéséi azonban elfogadta, noha a zenészek javarésze kampóskeresztes teória és praxis szerint okvetlenül kiirtandó. Mindent összevéve, meg kell állapítani, hogy Wagnev Siegfried egy szót sem tartott meg mindabból, amit kolduló körútján megfogadott. Fajvédő és kampóskeresztes agitációra használta fel a gyűjtött pénz javarészét és a színpadot Hohenzollern-zászlókkal díszítette fel. Maguk az előadások olyan alacsony színvonalon állanak, hogy nem érdemes velük kritikailag foglalkozni. Görög-szerb bonyodalom. Belgrád, augusztus 6. A görög kormány kiutasított több jugoszláv állampolgári. Mikor a kiutasiiottakat a határra szállították, a kiutasítottak szökési kísérletet (ettek. A tisérő katonák tüzelni kezdtek és 19 jugoszláv állampolgárt lelőttek. Ugy tudják, hogy a jugoszláv kormány diplomáciai lépésre készül a görög kormánynál. három lapban hirdet, ha a SZEGED kiadóhivatalában felad egy apróhirdetést