Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-06 / 179. szám

oldalon az állami bevételek tekintetében fenntartja a 17.000-es szorzószámot. Ami a külföldi kölcsön ma­gyar tranche-ának a jegyzését illeti, örömmel lehet megállapítani, hogy az egyes intézetekhez beérkezett telelonközlések szerint nagyobb jegyzések történtek. Az általános gazdasági helyzetre vonatkozólag a SZBQHD kormányhoz közelálló helyen bizakodásuknak ad­nak kifejezést s amennyiben a londoni konferen­cia megoldásra jut a német kölcsön tekintetében, az általános európai depresszió enyhülése vár­ható. Számítani lehet arra, hogy a gazdasági élet vérkeringése nálunk is visszatér. A szegedi lóversenyek ppogi*amja. Szeged, augusztus 5. (Saját tudósítónktól.) A Délvidéki Lovas Egyesület és a Szegedi Gazda­sági Egyesület augusztus 15., 16. és 17-én tartja meg a szegedi lóversenytéren az urlovasok lovas­mérközését, amely iránt már is országos érdeklő­dés mutatkozik. A lóverseny rendezője összeállí­totta már a programot, amelynek tanúsága szerint az idei verseny szokatlanul tarka és gazdag lesz. A háromnapos verseny programján tizenhét ver­senyszám szerepel. Augusztus 15-én, a verseny első napján hat futam lesz a következő sorrendben: 1. Félvérek sikversenye. 2000 méteres táv. 1000, 300 és 100 koronás dijak. 2. Legénységi vadászverseny. 6000 méteres táv. 3. Szegedi gátverseny. 2400 méteres táv. 1200, 500 és 100 koronás dijak. 4. Repkény akadályverseny handicap. 4000 méteres táv. 1500, 500 és 300 koronás dijak. 5. Tisza sikverseny handicap. 1600 méteres táv. 1000, 300 és 100 ko­ronás dijak. 6. Vadász díjugrató verseny. 1500 méteres táv. 14 akadállyal. 100, 60, 50, 40 és 30 aranykoronás versenydijak. Augusztus 16-án, a verseny második napján öt versenyszám lesz. Valamennyi ugratás. 1. Nyeret­lenek díjugratása. 16 akadály. 60, 40 és 30 arany­koronás dijak. 2. Díjlovaglás. 70, 50 és 40 arany­koronás dijak. 3. Altiszti díjugratás. 12 akadály. 40, 30 és 20 aranykoronás dijak és külön emlék­tárgy a három elsőnek. 4. Hátaslovak díjazása. 5. Magyar Gazdák és Lótenyésztők Szövetkezeté­nek dija. Díjugratás. 100, 60, 40 és 30 arany ko­ronás dijak. Augusztus 17-én, a verseny harmadik napján hat versenyszám lesz: 1. Black girl II. Sikverseny. 2000 méteres táv. 1000, 300 és 100 koronás dijak. 2. Altiszti gátverseny. 2400 méteres táv. Három tiszteletdíj. 3. Hódmezővásárhelyi gátverseny. 2800 méteres táv. 1200, 400 és 200 koronás dijak. 4. Tiszti akadályverseny. 4000 méteres táv. Három tiszteletdíj. 5. Rípők akadályverseny. 4000 méteres táv. 1500, 500 és 300 koronás dijak. 6. Vadász díjugrató verseny. Az első és harmadik versenynapra kiirt dijakat legalább ezerszeres szorzószámmal állapítják meg. A nevezések most folynak és a mutatkozó érdeklő­dés szerint minden számra számos nevezés történik. Balogh Károly restanciája. Utcanévjelző-táblák — helyesírási hibákkel. „A város utcái és terei elnevezését feltüntető [ táblák közül sok hiányzott. Ezen a sokféle tekin- [ tétből szabálytalan állapoton segítendő, a város l hatósága annak idején elrendelte, hogy ezen hiá- \ nyok sürgősen pótoltassanak és ennek foganato- ; sításával, illetve ezen rendelkezés szabályszerű ; foganatosításának szigorú ellenőrzésével a városi : mérnöki hivatalt bízta meg. Ezen uj utcanévjelző- t táblák elkészültek, azonban a felírások szövegét illetőleg oly helytelenül és részint a helyesírás, részint különösen a tulajdonneveknél annyira pri­mitív módon, hogy ezen minden igazán intelli­gens ember jó érzéke megbotránkozott s már csak azért is, hogy városunkban megforduló intel­ligens idegen ember a városi mérnökség felületes eljárása miatt ezekért a város hatóságát ne ítélje el, ezen állapotot tovább tűrni nem lehet, miért is tisztelettel kérem, méltóztassék ezen utcaneve­ket feltüntető táblákat egyenkint mind alaposan megvizsgálni s azokat, amelyek nem helyesen van­nak írva, onnan eltávolíttatni és kijavíttatni. Hogy hol helytelenek a felírások, azokat én felsorolni nem tudom, mert az egész város területét ezirány­ban nem vizsgáltam át, egyes eseteket azonban meg tudok jelölni, bár azok közül néhányat már időközben a városi mérnöki hivatal a vállalkozó­val hirtelen kihelyesbíttetett." Ezután felsorol Koczor János néhány kirívó ese­tet. A postapalota egyik sarkán „Szécsényi-tér" felírású tábla diszteíenkedik. A Berzsenyi-utca egyik épületén Berzsényi utcá-t mutat a tábla. Ezeket a hibákat a mérnöki hivatal hirtelen eltá­volította, amikor tudomására hozták és azután letagadta, hogy voltak. „Van azonban ezeken kívül több olyan, melyet a mérnöki hivatal máig sem vett észre, így nem volt módjában hirtelen eltávolítani és így nem bírja egyszerűen letagadni." Ilyen például a Tisza Lajos-körut felső részén levő, volt Kátay Ferdinánd-féle ház, amelynek sarkán azt mondja a tábla, hogy „Tisza Lajos kut.u Ezt mindenki kútnak olvashatja. Az állami gim­názium sarkán a Batthyány-utcát Battyányi fel­írású táblával jelezték. (Koczor János gépiró kis­asszonya is helytelenül irta ezt a nevet, de a szenátor ur aztán sajátkezüleg kétszer is kikorri­Szeged, augusztus 5. (Saját tudósítónktól.) Balogh Károly nevét és szellemét hosizu időre beégette a város közigazgatásába az a több évtiiedes szakadatlan és eredményes munka, amit a város szolgálatában eltöltölt. Emléke elevenen él még mindig a városházán, shol talán semmi sincs, melyhez ne tapadt volna valami markáns alakjából. Ha valaki cigaret­tára gyújt a folyosón, még mindi* körül óva­kodik, nem iá(|a-e meg merényletét Balogh szenátor, a városházi rend szigorú őre, akit renddiktátornak keresztelt el a közigazgatási élet. Nem múlik el tanácsülés anélkül, hogy Balogh Károlyra ne emlékezne valaki. Ilyenkor pillanatnyi csend támad, az elősdó félbeszakítja mondókáját, az elnök kezében megáll a név­aláíró toil és mindenki az eltávozott szenátor­társ gazdátlanul maradt helyére tekint. — Szegény Balogh Károly, ha élne, ezt mondaná... így csinálná... mérges lenne... A bérhíz második emeletén lévő szobájába most hurcolkodott be fittül hiva'ali u'óda, dr. Szendrey J«nő. Az ajtón esik most cserélték ki a névtáblát, egészen mostaniig Balogh Ká­roly neve büszkélkedett rajta. íróasztala érin­tetlenül marsdt. A fiókok zárva. Az uj gazda most nézte it a hagyatékot — az aktahagyatékof. Nagyon gyorsan elkészült az átnézéssel. Balogh Károly után nem maradt sok restancia. Műdig irtózott a restanciától, rendes tevékenységi kimutatást vezeteti, na­ponta beirta a postát, az érkező akták számát és azt is, hogy mennyit intézett el belőlük. A két szám között nagyon ritkán volt kü­lönbség. Az elárvult Íróasztal egyik fiókjának legtlján mégis talált Siendrey Jenő egy érdekes akta­csomót, amelyből hiányzik az elintézés, amely éppen tiz esztendeje hever Balogh Károly fiók­jában. Hogy miért nem intézte el, hogy miért nem hajtotta végre a tekintetes tanács határo­zott „utasítását", az örök titok marad. Az akticsomó másik két főszereplője, Koczor János tanáctnok ur és Polczner Erős mérnök ur ugyanis már régebben előre mentek szállást csinálni Balogh Károlynsk, od* fel, a „kék­kárpitos, csillagos tanícslerembe, ahol az el­költözött öreg szenátorok tovább intézik a mennyei Szeged város közigazgatását". (így mondia Bslogh Károly temetésén Sorogyi Szilveszter.) Most már együtt vannak odafenn és azóta talán el is igazították egymá3 közölt a nhtbáslrásu utcanévjelzőtáblák" ügyét, amiről M restanciás aktacso&ó beszél. Koczor János beadványa. Lapozgatjuk a sárguló Írásokat és szép sorjá­ban kihámozzuk belőlük, hogyan történt ? Koczor János adóügyi tanácsnok 1914 március 19-én előterjesztést intézett a tek. Tanácshoz, mondván: gálta a gépírást). „Ha ily kis helyen ennyi helytelen felírás volt észlelhető — mondja tovább Koczor János be­adványa —, ugy valószínű, hogy az egész város területén több ilyen helytelen felírás található még." Kéri tehát, hogy a tanács egy ahhoz értő egyénnel szigorúan vizsgáltassa át a város terüle­tét, „a városi mérnöki hivatal azon tagja ellen pe­dig, akinek kötelességévé volt téve ezen táblák meg­rendelése és felhelyeztetése, szigorú megtorlást" foganatosítson. „Nem felel meg a valóságnak." A beadvány Bokor Pálhoz került, aki jelentés­tétel végett áttette a mérnöki hivatalhoz. Május 14-én megérkezett Polczner Erős osztálymérnök jelentése, de Bokor Pál visszaküldte: .Mivelhogy a beterjesztett jelentés a főmérnök ur által látta­mozva nem lett, azt ezen hiány pótlása végett a mérnöki hivatalhoz visszaszármaztatom." Tóth Mihály főmérnök aláirta a nevét a jelentésre és május 25-én visszaküldte Bokor Pálnak azzal, hogy „aláírással elláttam. Tóth." 1924 ««gusztus §. Bokor Pál szigorúsága nem volt indokolatlan. Polczner Erős jelentése ugyanis kissé kemény ki­tétellel kezdődött: „Tekintetes Tanács! Koczor Já­nos adóügyi tanácsnok ur beadványában foglaltak általában nem felelnek meg a valóságnak." A Széchenyi-téren a mérnöki hivatal tudomása sze­rint soha sem volt vitás felírású tábla, a Berzsenyi­utcai táblán sincs iráshiba, a Tisza Lajos-körut tábláját önkényesen kurtította meg a vállalkozó, mert a hosszú név a szabványos nagyságú táb­lán másképen nem fért el. A Batthyány-utca táb­láiért nem terheli felelősség a mérnöki hivatalt, mert azt még a királyi biztosság rendelte meg. Különben is a vállalkozó még nem kapta meg a pénzét, a táblák hivatalos átvétele még nem tör­tént meg, ha majd megtörténik, a mérnökség minden egyes táblát felülvizsgál és a tanács áltat kért részletes jelentést akkor terjeszti be. Meg­jegyzi még, csak ugy, mellesleg, hogy „a vállalat­nak a munkák foganatosítása előtt egy teljes pél­dányú másolati királyi biztossági térkép és össze­állítás átadatott — óvatosságból, nehogy helyes­írási hibák keletkezhessenek." Bokor Pál Polczner Erős jelentését „esetleges észrevétel megtétele céljából" átküldte Koczor Já­nosnak, aki május 25-én reflektált rá. Koczor János elégtételt kér. — Az én beadványomban foglalt állítások nemcsak általánosságban, hanem részletében is megfelelnek a tényeknek és így a valóságnak if, — vezeti be az észrevételeket. Ezután sorra veszi Polczner Erős cáfolatait. Tanukra hivatkozik, akik esküvel is bizonyítják, ha kell, hogy a Szécsényi-felirásu tábla fenn volt a posta falán, hogy a Berzsényi-i\bláról Fogel Ede vállalkozó verte le a felesleges éke­zetet — a nyoma még most is látszik —, mi­után „Polczner ur telefonon utasította" erre. A Batthyány-ulcai hibás tábla is a mérnökség bűne, mert a régi királyi biztosság táblája a helyes felirásu. Azóta egyébként uj hibákat is észlelt. „A Wesselényi-utca felírása is tévesen, egy V vel készítve*, téves a Mérey-utca felirata is. „Mindezekből látható, hogy az én beadvá­nyomban foglaltak igenis mind megfelelnek a valóságnak, s igy Polczner mérnök ur jelenté­sének azon kitétele, hogy a beadványomban foglaltak általában nem felelnek meg a való­ságnak, oly kvaliflkálhatatlan reám, mint a mérnék ur felettes hatóságának egy tagjára, oly sértő kifejezés, hogy azért a tekintetes ta­nácstól elégtételt kérek, s az elégtétel megtör­téntétől kegyeskedjék engem is értesíteni, mert ilyen sértő kifejezést még az esetben sem lett volna szabad a mérnök urnák a beadványom­ban foglaltakkal szemben használni, ha azok tényleg nem fedték volna a valóságot, mert akkor fel kellett volna a mérnök urnák részem­ről a jóhiszeműséget tételezni, de amikor az én beadványomban foglaltak az utolsó betűig való­ságot tartalmaznak, akkor azt his>em, hogy jogosan kérek a tek. tanácstól elégtételt." Szóval, még mielőtt a tanács elé került volna az ártatlannak látszó kérdés, alaposan kiélező­dött a helyzet Koczor János és Polczner Erős közölt, akik egyébként — szemtanuk határozott állítása szerint — a leghevesebb helyesírási harc idején is együtt söröztek a Prófétában. Dehát a közigazgatás is más, meg a sörözés is más. A tanács elrendeli a helyszínelést. Bokor Pál juníus 25-én vitte a szépen nö­vekedő aktacsomót a tanács elé. Minthogy Ko­exor János és a mérnöki hivatal jelentései kö­zött lényeges eltérés mutatkozott, a tanács el­rendelte, hogy a való tény megállapítása hely­színeléssel eszközöltessék. Megbízta Balogh Ká­roly tanácsnokot, hogy dr. Turóczy Mihály főügyész és Tóth Mihály főmérnök urakkal a szóbanforgó utcanévjelző-táblákat szemlélje meg és a tapasztaltakat jegyzőkönyvbe Iktatva je­lentse be harminc nap alatt a tanácshoz. Igen ám. De közbejött valami. A határozatot követő harmadik napon lángbaborult a világ. Sarajevóban Príncip golyója megölte az osztrák és magyar trónok örökösét. Az alatt a harminc nap alatt, amit Balogh Károly kapott a jelentés elkészítésére, sokkal nagyobb dolgokat is el­feledte s hz emberek. Talán még arról is el­feledseztek, hogy emberek, hogyne feledkeztek volna meg az iráshibás utcatáblákról... Sok­kal nagyobb helyesírási hibák történtek abban az időben. Telt-mult az idő, lehulltak azok a bizonyos falevelek és már 1915 égett a világ fölött. Talán az évforduló eszébe juttatta a kérdést mégis Koczor Jánosnak. Ápriiis 17-én ismét beadványt intézett a tanácshoz. Mivel a hibás

Next

/
Thumbnails
Contents