Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-05 / 178. szám

1924 augusztus 5 SZBQBD A szegedi munkásokat egyelőre a szegedi index alapján fizetik. Nem vezetik be az aranybéreket igazságnak megfelelően szabják meg. A munkaadók szövetsége beszerezte az egyes vállalatoktól a béke­beli bérkönyveket, hogy igy az alapot megtalálják. A munkálatok annyira előrehaladtak már, hogy már ezen a héten el lehetett volna hagyni az indexet. Közbejött azonban augusztus elseje, amikor kiderült, hogy a tévesen megállapított szorzószám 17.000 és igy a közalkalmazottak tulajdonképen kevesebbet kapnak augusztusban, mint kaptak juliusban. A munkások és a munkaadók képviselői legutóbbi értekezletén erről a kérdésről gondolkodóba kezdtek és igy az az álláspont kerekedett felül, hogyha az aranyparitásos béreket most mindjárt bevezetnék, akkor a munkások járnának rosszul, tudniillik kevesebbet kapnának. Az értekezlet elhatározta azért, hogy a munkások ezentúl is egyelőre az index alapján kapják meg béreiket és az arany­paritással szemben egyelőre várakozó álláspontra helyezkednek. Az aranyparitásos béreket csak akkor fogják Szegeden is bevezetni, ha már egy bizonyos gyakorlat mutatta meg annak helyességét és ha kissé kijegecesedik az átszámítási kulcs j megállapításának — most még nem egészen helyes - módja. Szeged, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) Tiz hónapja van érvényben a szegedi indexrendszer azoknál a szegedi vállalatoknál, amelyeknek vezetői tagjai a Szegedi Munkaadók Szövetségének. Az index alapján megállapított bérekkel nem is volt a tiz hónap alatt baj, a munkások a heti drágu­lások arányában kapták béreiket és igy elmaradtak az utóbbi időben egyre-másra jelentkező sztrájkok. Most azután a szanálás kapcsán mindenütt han­goztatni kezdték, hogy a valorizálások után végre át kell térni az aranyparitásos bérekre. A köz­alkalmazottaknál, valamint számos magánvállalatnál már be is vezették ezt a rendszert; a békebeli béreket ugyanis mindenkor a kiszámított szorzó­számok alapján fizetik ki papirkoronában. Az általános aranyparitásos mozgalmakkal egy­idejűleg Szegeden is mozgalom indult meg, amely­nek célja az volt, hogy a szegedi indexrendszer helyett léptessék Szegeden is életbe az arany­paritásos béreket. Ezt a mozgalmat a munkások is szivesen látták, valamint a vállalatok is arra az áll;5°pontra helyezkedtek, hogy az aranyparitásos bérek kérdésében Szeged sem maradhat izolált. Igy hetekkel ezelőtt már meg is kezdődtek az előmunkálatok, hogy az aranyparitásos béreket az Halálraítéltek két orgoványi rablóvezért. Kecskemit, augusztus 4. A kecikeméti tör­vényszéken Daróczi János tanácsa tizenegy napi tárgyalás után, szombaton délelőtt hozta meg itéleiét az orgovdny—iolvajosi rablóbinda ügyé­ben. Ezt a rablóbandát ócsay György két évvel ezelőtt alakította, tagjai valamennyien kecske­métvidéki pai asztok voltak, akik az orgoványi határban talált fegyverekkel szereitik fül magu­kat A banda a gaztettek sorozatát követte el is meggyilkolták saját vezirük szüleit. A csend­őrség először Kalocsa mellett ütött rajtuk, ahol Farkas korcsmárost teljesen kifosztották. A tár­gyaláson Farkas előadta, hogy ócsay ezzel állította be: — Hijjas Iván fivire vagyok, adj elő min­dent, különben meghalszI Ezután még egy rab­lást hövettek el, egy Kirí nevű gazdálkodó há­zában, ahol a banda egyik nőtagja, Godó Ist­Héjjas Iván kommün utáni cselekedeteiért elismerést kapott. Amikor a pécsi Ügyészség korrigálja megállapításait. vánni férfiruhában, álszakállal vett riszt a rab­lásban. Ebben az időben történt azonban, hogy a kormány a duna-tiszaközi rablások és gyilkossá­gok meggátlására mint kormánybiztost kiküldte Váry Albert koronaügyé»zhelyettest, aki erélyes intézkedéssel fogatta össze az ott garázdálkodó rablógyilkosokat, igy az ócsai—Tompái— Farkas-bandát is. Akkor Budapestre hozták őket, innen tették át ügyüket a kecskeméti törvényszékhez. A törvényszék szombaton Tompái Mihályt és B. Farkas Józsefet kötél­általi halálra, Hajma Mihályt iletfogytlglani fegyházra, Ócsai Györgyöt, Bácsi Imrét, Tom­pái Károly Ferencet és B. Farkas Jánost tizenöt ivi jegyhdzra, Godó Istvánt tiz ivi fegy­házra, Godó Istvánnét hat ivi fegyházra, Ócsai Györgynél pedig öt ivt fegyházra ítélte. Szeged, auguiztus 4. (Saját tudósítónktól.) Vagy egy hónappal ezelőtt számolt be részle­tesen a Sseged arról a minden tekintetben ér­dekes vádiratról, ameiytt dr. Veit Imrének, a köztársasági párt alelnökének kézbesített ki a pécsi ügyészség, mialatt ő másfél évi állam­fogházbüntetését töltötte a szegedi állam­fogházban. Már maguk az egyes vádemelések is igen érdekesek voltak, mert a vádiratban foglalt vádak nagyobbrésze eddig teljesen is­meretlen volt a magyar judikaturában. Vádat emeltek ellene olyan levelekéit, amelyeket végső elkeseredésében, irt védöinet és barátainak, amikor jobb szemére megvakult, dc vádat emeltek ellene egy olyan beszélgetés miatt is, amelyet védőjével, Buza Barnával folytatott a szekszárdi börtön irodájában és amelynil jelen­volt egy detektív, akt feljegyziseket kiszitett azokról, amiket a vádlott vidőjinek mondott. A detektív természetesen jelentési tett jegyzetei alapján. Az érdekes vádemeléseken kívül azonban sokkal érdekesebbek azok a mondatok, amelyet Declava pécsi ügyétzségi elnök irt a vádirat indokolásában. A pécsi ügyészség clnöks ugyanis egyszerűen megdlcsirl Hijjas Ivánt a kommün utáni cselekedetiért és egyszerűen el­járást indit Veér Imre ellen, 54 szeres rablógyilkosnak nevezte Héjjas Ivánt. Ezt az érdekes megállapításokat tiUalmnió vádiratot élénken kommentálták jogászi körökben és a társadalom különböző rétegeiben hanges fel­tűnést keltett. Mosi pedij, ugy látszik, felsőbb körök szavára a pécsi ügyészség is megváltoz­tatta véleményét Héjjas Ivánról és annak egyes „elismerést érdemelt" cselekedeteiről. Most eddig még elő nem fordult eset történt meg. A pécsi ügyészség ugyanis ezt a vádiratot minden to­vábbi nélkül visszavonta és helyette egy uj vádiratot kézbesített Veér Imrének, amelyből csak azok a kititelek hiányoznak, amelyek az első vádirat indokolásában Héjjas Ivánnal fog­lalkoztak, de a vádemelések, a minősítések to­vábbra is ugyanolyan formában megvannak. Ez az uj, kikorrigált vádirat, mint tettest vádolj» Veér Imrét a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen Irányuló bűntettei Majd a rendelkező rész felsorakoztatja azokat az essteket, amelyek ugyancsak benne vannak az első vádiratban. Az első vádpont: Levél Jászi Oszkárhoz, amelyben Veér azt irta: „Te, aki a szabad Amerikában harcolsz az elnyomott magyar nép felszabadítása érde­kében." Azután az a levél következik, amelyet Veér Imre Szekszárdról „Gödöllői Polgártársakhoz" \ irt és amelyben kijelentette, hogy „a kinti * élet is csak börtön a becsületes embernek, ahol 54-szeres rablógyilkos szabadon garázdál­kodik és a belügyminiszter állit ki számára erkOlcsi bizonyítványtMajd Károlyt Mihályhoz intézed levelét emlifi a vádirat, amelyben Veér Iolre ezeket irta: „Odakünt még irtózatosabb számomn egy olyan közélet, ahol Héjjss Iván ddicsckedhetik 54-szeres rablógyitkossággai." Ehhez hozzáíiizi a vádirat, hogy Veér Imrd ezekkel olyan valót­lan tényeket állított, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák is hitelét sértsék. Az uj vádirat második része — mint az első is — még több levelet sorol fel, amelyiket külföldre küldött Veér Imre és ezekből azt a konzekvenciát szüti le, hogy Veér meg akarta akadályozni a külföldi kölcsön akcióját. Most következik: azután iz iz érdeke) indokolási rész, amelyben a pécsi ügyészség elnöke el­mondotta véleményét Héjjas Ivánról. Az indokolás elsősorban is tanukkal és de­tektív jelen lésekkel akarja igazolni, hogy Veér Imre még a fogházból is irányítani igyekszik a köztársaiági mozgalmat. Mosi következik az a rész, amikor detektívek hallgatták ki Veér beszélgetését védőjével. Az ellő vádirat ezeket a detektív jelentésekei részlegesebben ismertette, míg most csak ez áll erről ez uj vádiratban t „Bizonyitji ezt a tényt a dr. Buza Barna ügyvéd éB Nagy Ernő októbrista képviselő által Veér Imrénél 1924. évi február hó 22-én tett látogatásáról felvett 24. szám alatti detektiv­jelentés." Az indokolás következő részletei részletes pontossággal foglalkozik azokkal a bizonyíté­kokkal, amelyek azt támasztják alá, hogy Veér Imre még mindig vezérli a magyar köztársasági mozgalmat és még mindig összeköttetést tart fent Károlyi Mihállyal és Jászi 0»kárral, akik­nek a magyar állam és nemzet ellen irányuló tevékenysége közismert." A következő bekezdé­sek pedig igazolni akarják, hogy Veér Imre minden eszközzel a;on vo't, hogy Párísben megakadályozza a külföldi kölcsönt, Veér Imre még attól sem rettent vissza — áüapitja meg a vádirat —, hogy a kölcsön megakadályozása érdekében Párisban Barthout, a jóvátételi bi­zottság elnökét is fölkeressék. A régi vádiratban ezután következett a leg­érdekesebb részlet, a pécsi ügyészség elnöké­nek véleménye Héjjas Ivánról. A répj vádirat ezeket mondta: „Ami különösen a nemzetgyalázást, a bel­ügyminiszter ténykedésével és Héjjas Ivánnal kapcsolatos részt illeti, Veér Imre terheltnek ez a cselekménye „feltétlenül alkalmas az 1921. évi III. t.-c. 7. § nak megállapítására, mert Héjjas Iván kommün utáni cselekményelért kormány­zói kegyelmet nyert, sőt a nemzet nem bolsevik érzelmű tagjaitól elismerést is kapott", majd tovább p«dig a nyugatm^gyarországi harcokban tanúsított magatartásáért minden igaz magyar ember háláját érdemli..." Ez a megállapítás a korrigált vádiratból — amely 13.211/k. ü. 1924. számot viseli és ame­lyet Declava elnök irt alá — teljesen hiányzik. Látható, hogy itt, ezért a részért valaminek tör­ténnie kellett, a picsi ügyészség elnökének meg kellett változtatni álláspontját Héjjas Ivánrói. Vádat emel azokért a levelekért, amelyekben Veér Imre 54-szeres rablógyilkosnak nevezi Héjjas Ivánt, megállapítja, hogy ez a tiny ki­meríti a magyar állam megbecsülise ellen el­követett büntettet, de ezt egy szóval sem kí­vánja indokolni a kikorrigált vádiratban. -Nyilvánvaló a föntíeiből, hogy csak ez?rt a kitételekéi t kellett visszavonni a vádiratot és ezért kellelt uj vádiratot készíteni. Más minden megvan a két vádiratban, a korrigált vádiratból csak Hijjas Iván ellsmerise hiányzik. Mussolini a „túlzott szelídség* ellen. Róma, augusztus 4. Ma nyitották megVene­ziában a fascisták nemzeti kongresszusát. A megnyitáson, amelyen Mussolini miniszter­elnökön kivül több miniszter és igen sok fascista szenátor és képviselő megjelent, Mus­solini beszédet mondott, amelyben a sajtó­szabadságról szólva, kijelentette, hogy a sajtó­szabadság tulajdonképen nincs korlátok közé szorítva. Semmiképen sem kell sajnálni, hogy egyesek, akik kedvező időkben csatlakoztak a fascizmushoz, most eltávolodtak tőle, mert ezek az emberek nem is volnának ké­pesek tovább is ezen az uton járni. A fascizmusnak le kell ugyan mondania az erőszak eszközeiről, de nem szabad olyan túl­zott szelídséggel eljárnia, hogy mások fölfegy­verkezhessenek és arra kényszerit hessék, hogy kedvezőtlenebb körülmények kSzött szálljon harcba. A fascizmus egyetértést és kiegyenlí­tődést kiván, de a túlsó oldalon nem mutat­kozik az ellenséges magatartás csökkenése. SSSSST NEMZETI HITELINÉZET SZEGEDI FIÓKJA su. VOLT PRÓFÉTA-HELYISÉG.

Next

/
Thumbnails
Contents