Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-05 / 178. szám

SZEGED Értesítés! Kedvező összeköttetések és a magyar papírkorona megszilárdulása folytán abban a helyzetben vagyunk, hogy hitelképes egyéneknek mindenféle arany és ezüst árukat HITELRE is ADUNK a legkedvezőbb fizetési módozat mellett, ugy helyben, mint a vidéken. Tehát hitelre is vásárolhat: komplett ezüst evőeszközüket 6—12 és 24 személyre, ezüst tálcákat, arany és ezüst Schaflfhausen, Omega, Doxa, Eterna zsebórákat, női és férfi arany karkötö órákat, ezüst, arany ciga­retta tárcákat, ezüst nöí retikülöket, brilliáns és platina ékszereket, arany láncot, karika jegygyűrűt és pecsét­gyűrűt. Készpénzért veszünk igen magas árban min­denféle arany és ezüst, brilliáns ékszereket, arany és ezüst pénzeket. Saját műhelyünkben készül mindenféle órajavitás. Ékszermunka művészi kivitelben, jótállás mellett. Fischer Testvérek órás, ékszerészek Szeged, Kárász-utca 10. Telefon: 10-05. 1924 augusztus 5. A picézés megakasztja az egyleti életet. Szeged, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) A kis helyiségben nigy vitában vannak a cigánymuzsikusok. A szünetet használják fel erre, amikor pihenhetnének a Bajadér, meg a rezgő nyárfa után. — Te SÍ gyittél el, te se ... számlálja sz egyik a többit. — Éa? — csodálkozik az egyik olyan han­gon, mintha most érné a világ legnagyobb gyalázata. — Tán elgyittél? — vág vissza az inkvi­zítor. — Hát nem voltam ott, mert dolgom volt. Közelébb húzódom, bele kell már avatkozni, hogy mi történik itt? Egyszerre beszél mindenki (megszokták a teljes zenekart), időbe telik, amig ki tudom hámozni a lényeget. A cigányzenészeknek rendes egyesülete van (ámbár hogy szabad itt a rendes szót beszélni ?), amelyik fiókja az országos egyletnek. A tag­sági dij 10.000 korona egy hónapra, amit a központba szállítanak fel. Sok pénz, de föl­becsülhetetlen iz ellenértéke. — Ha meghal a roma, igy veszem ki a hangok zűrzavarából, egymilliót kap a család temetkezési költségekre. Ha az asszony, vagya családtag távozik ebből a vályogos világból, félmilliót utalványoznak. Már most következik a nagy panasz a sze­gediek ellen. — Mindenkinek kutyakötelewége volna be­lépni, de nem teszik. Aki bent van, az sem fizeti a tagsági diját, ugy, hogy három havi hátralékkal kénytelenek őket törölni. Ennek az állapotnak a megbeszé­lésére már ötször hívtak ösize közgyűlést, de alig egy-két ember jelent meg a kerület 228 tagja közül. — Mégis, mennyien voltak? — érdeklődöm. — Várjon csak, megmondom. Egyszer 17, aztán csak 8, utoljára 21 roma volt együtt a rendőrséggel együtt. A Schön kapitány ur már nevet, mikor gyűlést megyünk bejelenteni, azt mondja, úgyse lesz ott senki. j Az egyik ember különösen a lelkén viseli az egylet dolgát, az magyarázza a legszenvedélye­sebben. — Nem foglalhatunk el társadalmi életet, amig nem vagyunk rendezve a családi viszo­nyok közé. A másik békétlenkedő közbevág: — Iparhatósághoz kell tartozni, mint min­denkinek. A betegsegélyzőbe se tudunk biz'os létszámot bejelenteni. Diiznék ezek, kérem, egyik sem törődik a halálával. A télen a Dudás korcsmába volt összehijva a gyűlés, elfütöttünk 30.000 boronát, mégse jöttek el. A »család; viszonyok közé való rendeződést" is kezdem megérteni. Nagy baj leiz ebből, ha sokáig tart a könnyelműség, vsgy olyan rende­let készül a belügyminisztériumban, hogy csakis rendes tag muzsikálhat nyilvános helyen. Ekvitáns példa van rá, mondja informátorom, nemrégen is koldulé ivet kellett meghordozni, hogy eltemessünk egy cigányasszonyt. Mégis meztelenül temettük e1. Ugyan ne sajnálja a pennát, vágjon végig jól a romákon. Amióta Vajda Jancsi itthigyta az elnökséget, szerte­züllik minden, még impurum jegyzékünk sincs. Megüt e szó, hamarosan nem tudom, cii­durból játsszák-e, megkérdem. — Mi az sz irrpurum? — Hát az, hogy válaszolni kell minden levélre. Mi baja volt Vajda Jancsi.iak? — Tudja a fene, de otlhagyott mindnyájun­kat, az egyletből is kilépett. M«st beteg, nincs kedve semmihez. — Ki vezeti az egyletet? — A Kelemen Pista, a hosszú brácsás, tudja, aki a Kukaccal járt, rnikor az öreg magára maradt. De az se ér el semmit, pedig elég nagy darib ember. Aztán a kis F«rk?s lót-fut, hogy majd kilóg már szegénynek a nyelve, pedig van annak elég m»gához való baja is. Igen csodálkozom, hiszen a cigányról az a hir van elterjedv«, hogy összetart. — Hol a bibi? — Hol ? (Maró guny hangzik a válaszban.) Ott van, hogy nyár van és mind picézni jár. Eszi őket a fene a halért, reggeltől estig eresz­tik a madzagot a vízbe s csak akkor mozdul­nak el, amikor muzsikálni kell már menni. Nincs más baj, csak a picézés, attól kellene őket eltiltani, mindjárt törődnének az érdekük­kel, h«gy családi viszonyt foglaljanak el, ne kelljen a halálukkor ko'dulni. Ez a baj, meg a sok sarokkocsma. Mert három-négy deci pálinkára mmdig telik, csak .a tagsági dijat sajnálják. Üssön rajtuk jól végig a tekintetes ur, jót cselekszi velük, majd elhegedül** érte a nótáját. ÍIISS Kedd. Róm. kai. is protestáns Havi f»Eisa/«*» b.-A. Gör. kat. Euszigniusz. Nap kel 4 óra 43 perckor, nyugszik 7 óra 28 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e, 10—12-ig, d. u. zárva. Muzeum nyitva d. e. 10—12-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 12-ig. A mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak Apró Jenő Kossuth Lajos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Ta­karéktár-utca (telefon 1268), Nagy György Boldog­asszony-sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajos Új­szeged (telefon 846). A XIII gyorsirókongresszus Berlinben. Berlinből jelentik: A XIII. nemzetközi gyorsiró­kongresszus vasárnap tartotta utolsó ülését. Dr. Liedloff berlini birodalmi gyűlési gyorsíró jelentést tett a vakok gyorsírásának Németországban való fejlődéséről. A konferencia elhatározta, hogy a XIV. nemzetközi gyorsirókongresszust a jövő pün­kösdkor Milanóban tartják. A kongresszus a gyorsíró nőkre a következő határozatot hozta: A parlamenti gyorsírói szolgálatból a nők ezután ne zárassanak ki, hanem állíttassanak a férfiakkal egy nívóra. A nagy személyzettel dolgozó vállalatoknál két elkülönített kategóriában legyenek a gyorsírók és a gyorsirónők, mert a gyorsíróknak lényegesen magasabb fizetést kell kapniok. — Berlin ünnepet a háború évfordulóján. Berlinből jelentik: Az emlékünnepség, amelyen a lakosság tízezrei vettek részi, a cserkészek felvonulásával kezdődött. Majd az evangélikus egyház és a katholikus egyház megemlékeztek az elesettekről. Azután a birodalmi elnök lépett az emelvényre és hosszabb beszédet mondott. Beszédében a mai napot az emlékezés és a gyász, de egyúttal a hála napjának is nevezte. Németország tiz évvel ezelőtt is — mondotta — csak a fenyegetett német haza oltilmára raga­dott fegyvert. Az utóbbi évek minden vesze­delme dacára a birodalom fennmaradt. Meg­fogadjuk, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy Németország a föld népei között azt a helyet foglalja el, amelyre hivatva van és amely őt megilleti. Az elesetteknek emléket fog fel­állítani. Ezután az elvonuló katonaság zenekara a Deutschland über Alles-t játszotta, amelyet az egész tömeg lelkesen énekelt. Ünnepeket tartottak különben az egész birodalomban, minden nagyobb zavaró incidens nélkül. A kommunisták által megkisérelt zavargásokat a rendőrség könnyű szerrel elfojtotta. — Harminc jeles ember síremléke. Buda­pestről jelentik: A főváros tanácsa két évvel ez­előtt elhatározta, hogy a nemzet nagy halottjainak síremléket állit, amivel egy régi közóhajnak akar eleget tenni. Az uj síremlékek költségeit a főváros tanácsa a gazdátlan és évtizedek óta elhagyott sirok eladott sírköveinek árából födözi. Az uj sír­emlékeket az eddigi terv szerint szeptember első napjaiban ünnepség keretében leplezik le. A le­leplező ünnepélyt az Akadémia, Petőfi-Társaság, a Kisfaludy-Társaság, több más tudományos és irodalmi társaság, valamint valamennyi társadalmi egyesület bevonásával rendezi a főváros. A harminc nagy halott közül, akik ilyen síremléket kapnak, a legismertebb Türr István tábornok, Újházi Ede, a Nemzeti Színház nagy színésze, Lechner Ödön műépítész, Madarász József 1848-beíi képviselő, Fadrusz János, a legnagyobb magyar szobrász, Czobor Géza régész, Czuczor Gergely költő, Pósa Lajos költő, Hermann Ottó, a kiváló természettudós és Xantus János, a jeles kutató neve. Alt- és azopránhangu énekesnőket, baaaz­éa iencrénekeaeket alkalmaz a zsidó hitköz­ség Jelentkezni lehet 7-én, csütörtökön délelőtt 10 őrakor a hitközségi irodában (Margit-u'ca 20,1.).

Next

/
Thumbnails
Contents