Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-05 / 178. szám

liyas mmém ún 1800 korona idlMINlMH*iL|'SiHlhkaUval M 0-iU.lnitd' MB№**W MIM lil»«elé»el Miadw ?:w, ism «**• 1800 k*. 101*. №9!inteti ármkl Egy Mnr> Mrbea 40000, № »MIM U Mttn 40000 kar. Hirdetési Irak i Példa lábon 1 mm. 400, egy hasábon 800 mislil hasábon 1200. Szöveg, kflit B százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0000 kor. Siövegközti kOziem*. nyék soronként M00 korona. Családi értesítés 45000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 5, KEDD. 178-ik szám. A németek Londonban. A háború alatt a németek leginkább felülről látogatták meg Londont. Ezekhez a látogatásokhoz nem valami kellemes emiékek fülödnek. Repölö elháritóágyuk srspnelljeinek ropogása, lezuhanó ágyuk tompa dörgése, mentőautók tülkölése, másnap pedig beszámoló a lapokban, hogy a látogatás milyen anyagi károkkal járt és hány emberéletet követelt áldozatul.. Azóla a németek, egy esetet kivéve, hivatalosan nem jelenhettek meg se Londonban, se a többi ántánt országok fővárosaiban. Az egy esetet pedig ők engedték volna el nagyon szívesen: az volt a versaillesi bikinek nevezett diktátumnak az aláírása. Etiői fogva a győztes hatalmak mindig csak üzengettek Németországnak, anélkül, hogy kíváncsiak lettek volna a válaszára. Kinevettek jóvátételi bizottság néven egy zsákmányoló bizottságot, amely egyoldalúan megállapította, hogy Németország mit tartoiik fizetni. Mikor Németorizág nem fizetett, a franciák, akik teljesen beleélték magukat a háború haszonélvezőinek szerepébe, ismét egyoldalúan megállapították Németország rosszhiszeműségét és bevonultak a Ruhr-medencébe. Nem volt elég az egész Rajna-vidék megszállása, ujabb zálogokkal akarták Németországot a fizetésre rákényszeríteni. A helyzet azonban némileg másként alakult, mint a franciák számították. Igaz, hogy Németország rettenetesen megsínylette a Ruhr-medence megszállását, a német pénzügyek teljesen tíezolálódtak, a német gazdisági élet a legsúlyosabb válságba került, de Nemeiország — megseüi fizetett. A nemfizetés pedig a legnagyobb politikai válságba sodorta Franciaországé, amelynek vezetöpolitikusai esztendőkön át a gramofon makacsságával hangoztatták, hogy Németország lesz az, amely mindent megfizet és leveszi a francia adózó polgárok válláról a háború összes terheit. Segíteni pedig ezen a lehetetlen helyzeten, amely zsák-utcába juttatja egész Európának a közgazdaságát, mindaddig nem tehetett, amig felül nem kerekedik a józanabb felfogás és a franciák meg nem szűnnek azt a politikát követni, amely le is ak«rja vágni a tehenet, de meg is akarja fejni utána. A rubrvidéki kaland nem váltotta valóra a francia reménykedéseket. A német gazdasági helyzet szétzilálása nem lehetett elégtétel a francia közvéleménynek, amely ugyanezen idő a!a!t kénytelen volt azt is tapasztalni, hogy a frank elveszítette értékének negyven százalékát és még kevésbé lehetett elégtétel Angliának, ahol nagyra nőtt a munkanélküliség és a gyárak egész sora kénytelen volt redukálni üzemét. Együttesen Anglia és Franciaország pedig kénytelenek voltak látni, hogy a világ bankárja, Amerika, visszavonul az európii ügyektől és nem hajlandó segítőkezet nyújtani olyan vállalkozásokhoz, amelyeknél az érdekelt Jelek a másik félnek a meghallgatása nélkül határoznak, döntenek és állapítanak meg büntető szankciókat. Ezért volt eredménytelen az a tizennégy konferencia, amelyet a versaillesi béke óta tartottak Európa ügyeinek rendbehozatalára. Deák Ferencnek volt a bires megállapítása, hogy ba a mellénynek egy gombját rosszul gombolják be>, akkor az egész mellényt ki kell gombolni. Ez a kigombolás kezdődött meg most Londonban. A konferencia tizennyolcadik napján az amerikaiak és az angol miniszterelnök nyomása alatt eljutottak odáig, hogy a németeket is meghívták Londonba. Mikor ezek a sorok megjelennek, a német delegáció tagjai már angol földre tették a lábukat és délután már ők is, mint egyenrangú tárgyaló felek ülnek a zöld asztalnál. A francia hiúságnak bizonyára nem csekély megerőltetésébe került, hogy Iemondfon *z r Iu bíráskodásnak a jogáról f- K' - V" kogy Jövőre a jóvátételi bizottság helyett egy pártatlan bizottság, amelynek csak amerikai állampolgár lehet az elnöke, állapitsa meg, hogy Németország mit és milyen módon tartozik fizetni. Pedig ez csak az első lépés azon a visszafelé vezető ulon, amelyet Franciaországnak meg kell tenni. Követni kell ezt a jogtalan megszállás megszüntetésének, mert Németországnak igaza van abban, hogy addig tőle nem lehet teljes mértékű szolgáltatásokat követelni, amíg az országnak igen nagy és gazdaságilag rendkívül jelentős ré,ze idegen megszállás alatt áll. A Ruhr-vidék távol esik tőlünk és a jelen pillanatban csak az a szimpátia fűz bennünket Németotszághoz, amely közts kapcsot alkot mindazok között, akik ugyanazon sorsnak a sújtó kezét érzik. A németek lendoni meghívásának azonban a német kérdés rendezésén kívül általános európai jelentőséget is kell tulaj, donitanunk. A német kérdés ma centrális kér- [ dése egész Európának. Addig nem lehet rend Európában, addig nem állhatnak helyre a normális gazdasági viszonyok, mig a kontinensnek derekán egy hetvenmilliós nép meg van fosztva önrendelkezési jogától és kénytelen tümi, hogy az amúgy is gyilkos versaillesi békének a pontjait a győztesek tetszés szerint értelmezzék a maguk javára. A londoni megfcivás borderejében talán ma még meg sem Ítélhető jelentőségű. Lehet, hogy a mosiani összejövetel még eredménytelen marad, ámbár a jelek arra utalnak, hogy az ügyek már eléggé megértek arra, hogy döntésre vigyék őket. Mindenesetre azonban az a körülmény, hogy már a legyőzöttek is szóhoz jutnak, olyan eredmény, amelyet lekicsinyelni nem szabad. Ezt az egy tényt többé már visszacsinálni nem lehet. A jég meg van törve. Lehet, hogy utána már általános európai megkönnyebbülés következik. , H német delegátusok Londonba utaztak. Berlin, augusztus 4. A német megbízottak ma reggel 9 óra óta uton vannak London felé. A német delegáció kebelében még az uton is folyik a megbeszélés s ugy hírlik, hogy a holland határ elérésekor a német delegáció birtokába fog jutni a konferencia eddigi határozatairól izóló hivatalos jelentéseknek, úgyhogy ezeket az ut további folyamán letárgyalhatja. A delegáció Londonba kedden hajnalban érkezik meg és már kedden délután teljes ülésre fog összeülni a konferencia a németek részvételével. A némei nüiduuség tagjai Londonba való megérkezésük után érinikezésbe fognak lépni a nem hivatalos minőségben már eddig is Londonban tartózkodó német politikusokkal, hogy a helyzetről tájékozódjanak. Berlini politikai körökben arra számítanak, hogy a döntő határozatok meghozatala nem fog egy hétnél tovább tartani. Páris, augusztus 4. Macdonald, Herriot, Theunis, Hymans, Stephani és Kcllog az Egyesült Államok londoni nagykövete ma délelőtt megállapították a konferencia második szakaszára vonatkozó programot. A németek delegátusait, akik kedden reggel nyolc órakor érkeznek meg, meghívták, hogy vegyenek részt a konferencia teljes ülésén, amelyet délután tartanak meg a külügyi hivatalban. Ezen az ülésen átadják a németeknek a szövetségeseknek a Dawes-terv megvalósításáról szóló jegyzökönyvet. Az egyik, még kidolgozás atatt álló Írásban, hír szerint felsorolják a konferencián eddig elfogadott határozatokat is. A szövetségesek megegyeztek abban, hogy ezen első ülésen csak az udvariasságnak megfelelő néhány szót váltanak a német delegátusokkal. Egyébként az ülés kizárólag az emiitett jegyzőkönyvek átadására és a legközelebbi ülés megáll! pitására szorítkozik, amelyre azután a német képviselőket szintén meghívják, hogy előterjeszthessék az ellenvéleményüket. London, augusztus 4. Tegnap, vatárnap a konferencia szünetet tartott. Az egyes politikusok még magánbeszélgetéseket sem folytattak. Macdonald a vasárnapot birtokán töltötte s a többi megbízott részben szintén elhagyta Londont. Hétfőn délelőtt a nagy hetes tanács a konferencia még függőben lévő kérdéseiről tanácskozik. Ezen az ülésen mindenekelőtt szabályozni fogják azt a magatartást, amelyet a szövetségesek a konferencia következő teljes ülésein a németekkel szemben tanusitani fognak. Londoni politikai körökben ugy tudják, hogy az első ülés, amelyen már a németek is részt fognak venni, kedden délután lesz. Páris, augusztus 4. Mint a Temps londoni tudósilója jelenti, M-cdonald ma délben kijelentette, hogy a szövetségesek kizti megegyezést sikerült elérni. Ezután csak a sátán választ el bennünket, — mondotta Mtcdonald. . Páris, augusztus 4. Morgan amerikai bankár ma Sherbourgba érkezett és holnap délelőtt Londonban lesz. Newyork, augusztus 4. A newyorki tőzsdén a londoni konferencia sikeréről szóló első híreit befutása ulán valóságos optimisztikus hullám uralkodik. Az összes európai valuták megszilárdultak, sőt több ponttal emelkedtek is. Az az általános vélemény, hogy már szeptember elején kibocsátásra kerülhet a német kölcsön. Az uj szerb kormány visszavonja a Magyar Párt feloszlatását. Szabadka, augusztus 4. A szerb ¿s horvát nép fellélegzett a Pasics-kormány távozásával, amit jelentős eredményként könyvelhet el az uj kormány. Uj korszsk ébredését látja a zágrábi sajtó s a Hrvai hétfői száma lelkére köti az uj kormánynak, hogy sürgősen irtsa ki a korrupciót, javítsa meg az adminisztrációt, vonja vissza a törvényellenes rendeleteket, helyezze hatályon kívül mindazokat az intézkedéseket, amiket a Pasics-kormány tett s a horvát-kérdés gyökeres rendezése nélkül pedig ne is gondoljon arra, hogy a parlamentáris élet és az ország helyzete a normális viszonyok közé terelődhet. A horvát-kérdés rendezésével áll, vagy bukik az uj kormány — jelenti ki ez a lap és megállapítja, hegy a horvát nép bízik Davidovicsban, aki kedvező atmoszférát fog teremteni az elromlott viszony likvidációjához. A reménység hangja csendül meg a vajdasági magyar lapok hasábjain is. A szabadkai ! Hírlap ezeket irja vezércikkében : „Most minlha más idők jönnének. Az igazság érzése, a jog becsülése visszaadják a jugoszláviai magyar népnek; drága kincsét, igazi erejét: a Magyar Pártot. Talán a politikai okosság, tatán az igassdg felismerése megadják a jugoszláviai magyarságnak azokat a jogokat, amelyek eddig csak fehér papíron tengődő üres szavak voltak. Hiszünk abban, hogy igy lesz, mert bizunk abban, hogy csak néhány politikus és nem az egész szláv nép akarta a magyart Jogtalanná, másodrendű állampolgárrá tenni." A Magyar Párt engedélyezése érinti legmélyebben a magyarságot. Tudvalevő, hogy a Pasics-kormány a május 4-iki becskereki gyűlés alkalmával betiltotta a Magyar Pártot. Ugyanez a sors érte a németek Kulturfcund-ját. Most a „Politika" zágrábi jelentése szerint a horvát párt Belgrádba küldött delegátusai a kormánynyal folytatott tárgyalásaikról közlik, hogy a