Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-05 / 178. szám

liyas mmém ún 1800 korona idlMINlMH*iL|'S­iHlhkaUval M 0-iU.lnitd' MB№*­*W MIM lil»«elé»el Miadw ?:w, ism «**• 1800 k*. 101*. №9!inteti ármkl Egy Mnr> Mrbea 40000, № »MIM U Mttn 40000 kar. Hirdetési Irak i Példa lábon 1 mm. 400, egy hasábon 800 mislil hasábon 1200. Szöveg, kflit B százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0000 kor. Siövegközti kOziem*. nyék soronként M00 korona. Családi értesítés 45000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 5, KEDD. 178-ik szám. A németek Londonban. A háború alatt a németek leginkább felülről látogatták meg Londont. Ezekhez a látogatások­hoz nem valami kellemes emiékek fülödnek. Repölö elháritóágyuk srspnelljeinek ropogása, lezuhanó ágyuk tompa dörgése, mentőautók tülkölése, másnap pedig beszámoló a lapokban, hogy a látogatás milyen anyagi károkkal járt és hány emberéletet követelt áldozatul.. Azóla a németek, egy esetet kivéve, hivatalosan nem jelenhettek meg se Londonban, se a többi án­tánt országok fővárosaiban. Az egy esetet pedig ők engedték volna el nagyon szívesen: az volt a versaillesi bikinek nevezett diktátumnak az alá­írása. Etiői fogva a győztes hatalmak mindig csak üzengettek Németországnak, anélkül, hogy kíváncsiak lettek volna a válaszára. Kinevettek jóvátételi bizottság néven egy zsákmányoló bi­zottságot, amely egyoldalúan megállapította, hogy Németország mit tartoiik fizetni. Mikor Németorizág nem fizetett, a franciák, akik tel­jesen beleélték magukat a háború haszonélve­zőinek szerepébe, ismét egyoldalúan megállapí­tották Németország rosszhiszeműségét és be­vonultak a Ruhr-medencébe. Nem volt elég az egész Rajna-vidék megszállása, ujabb zálogok­kal akarták Németországot a fizetésre rákény­szeríteni. A helyzet azonban némileg másként alakult, mint a franciák számították. Igaz, hogy Német­ország rettenetesen megsínylette a Ruhr-medence megszállását, a német pénzügyek teljesen tíezo­lálódtak, a német gazdisági élet a legsúlyosabb válságba került, de Nemeiország — megseüi fizetett. A nemfizetés pedig a legnagyobb poli­tikai válságba sodorta Franciaországé, amely­nek vezetöpolitikusai esztendőkön át a gramo­fon makacsságával hangoztatták, hogy Német­ország lesz az, amely mindent megfizet és le­veszi a francia adózó polgárok válláról a háború összes terheit. Segíteni pedig ezen a lehetetlen helyzeten, amely zsák-utcába juttatja egész Európának a közgazdaságát, mindaddig nem tehetett, amig felül nem kerekedik a józanabb felfogás és a franciák meg nem szűnnek azt a politikát követni, amely le is ak«rja vágni a tehenet, de meg is akarja fejni utána. A rubrvidéki kaland nem váltotta valóra a francia reménykedéseket. A német gazdasági helyzet szétzilálása nem lehetett elégtétel a fran­cia közvéleménynek, amely ugyanezen idő a!a!t kénytelen volt azt is tapasztalni, hogy a frank elveszítette értékének negyven százalékát és még kevésbé lehetett elégtétel Angliának, ahol nagyra nőtt a munkanélküliség és a gyárak egész sora kénytelen volt redukálni üzemét. Együttesen Anglia és Franciaország pedig kénytelenek vol­tak látni, hogy a világ bankárja, Amerika, visszavonul az európii ügyektől és nem haj­landó segítőkezet nyújtani olyan vállalkozások­hoz, amelyeknél az érdekelt Jelek a másik fél­nek a meghallgatása nélkül határoznak, dönte­nek és állapítanak meg büntető szankciókat. Ezért volt eredménytelen az a tizennégy kon­ferencia, amelyet a versaillesi béke óta tartot­tak Európa ügyeinek rendbehozatalára. Deák Ferencnek volt a bires megállapítása, hogy ba a mellénynek egy gombját rosszul gombolják be>, akkor az egész mellényt ki kell gombolni. Ez a kigombolás kezdődött meg most Londonban. A konferencia tizennyolcadik nap­ján az amerikaiak és az angol miniszterelnök nyomása alatt eljutottak odáig, hogy a némete­ket is meghívták Londonba. Mikor ezek a sorok megjelennek, a német delegáció tagjai már angol földre tették a lábukat és délután már ők is, mint egyenrangú tárgyaló felek ülnek a zöld asztalnál. A francia hiúságnak bizonyára nem csekély megerőltetésébe került, hogy Ie­mondfon *z r Iu bíráskodásnak a jogáról f- K' - V" kogy Jövőre a jóvátételi bizottság helyett egy pártatlan bizottság, amely­nek csak amerikai állampolgár lehet az elnöke, állapitsa meg, hogy Németország mit és milyen módon tartozik fizetni. Pedig ez csak az első lépés azon a visszafelé vezető ulon, amelyet Franciaországnak meg kell tenni. Követni kell ezt a jogtalan megszállás megszüntetésének, mert Németországnak igaza van abban, hogy addig tőle nem lehet teljes mértékű szolgáltatá­sokat követelni, amíg az országnak igen nagy és gazdaságilag rendkívül jelentős ré,ze idegen megszállás alatt áll. A Ruhr-vidék távol esik tőlünk és a jelen pillanatban csak az a szimpátia fűz bennünket Németotszághoz, amely közts kapcsot alkot mindazok között, akik ugyanazon sorsnak a sújtó kezét érzik. A németek lendoni meghívá­sának azonban a német kérdés rendezésén kí­vül általános európai jelentőséget is kell tulaj, donitanunk. A német kérdés ma centrális kér- [ dése egész Európának. Addig nem lehet rend Európában, addig nem állhatnak helyre a nor­mális gazdasági viszonyok, mig a kontinensnek derekán egy hetvenmilliós nép meg van fosztva önrendelkezési jogától és kénytelen tümi, hogy az amúgy is gyilkos versaillesi békének a pontjait a győztesek tetszés szerint értelmezzék a maguk javára. A londoni megfcivás borderejében talán ma még meg sem Ítélhető jelentőségű. Lehet, hogy a mosiani összejövetel még eredménytelen ma­rad, ámbár a jelek arra utalnak, hogy az ügyek már eléggé megértek arra, hogy döntésre vigyék őket. Mindenesetre azonban az a körülmény, hogy már a legyőzöttek is szóhoz jutnak, olyan eredmény, amelyet lekicsinyelni nem szabad. Ezt az egy tényt többé már visszacsinálni nem lehet. A jég meg van törve. Lehet, hogy utána már általános európai megkönnyebbülés követ­kezik. , H német delegátusok Londonba utaztak. Berlin, augusztus 4. A német megbízottak ma reggel 9 óra óta uton vannak London felé. A német delegáció kebelében még az uton is folyik a megbeszélés s ugy hírlik, hogy a hol­land határ elérésekor a német delegáció birto­kába fog jutni a konferencia eddigi határozatai­ról izóló hivatalos jelentéseknek, úgyhogy eze­ket az ut további folyamán letárgyalhatja. A delegáció Londonba kedden hajnalban érkezik meg és már kedden délután teljes ülésre fog összeülni a konferencia a németek részvételével. A némei nüiduuség tagjai Londonba való meg­érkezésük után érinikezésbe fognak lépni a nem hivatalos minőségben már eddig is Londonban tartózkodó német politikusokkal, hogy a hely­zetről tájékozódjanak. Berlini politikai körökben arra számítanak, hogy a döntő határozatok meg­hozatala nem fog egy hétnél tovább tartani. Páris, augusztus 4. Macdonald, Herriot, Theunis, Hymans, Stephani és Kcllog az Egye­sült Államok londoni nagykövete ma délelőtt megállapították a konferencia második szaka­szára vonatkozó programot. A németek dele­gátusait, akik kedden reggel nyolc órakor ér­keznek meg, meghívták, hogy vegyenek részt a konferencia teljes ülésén, amelyet délután tartanak meg a külügyi hivatalban. Ezen az ülésen átadják a németeknek a szövetségesek­nek a Dawes-terv megvalósításáról szóló jegyzö­könyvet. Az egyik, még kidolgozás atatt álló Írásban, hír szerint felsorolják a konferencián eddig elfogadott határozatokat is. A szövetsé­gesek megegyeztek abban, hogy ezen első ülésen csak az udvariasságnak megfelelő néhány szót váltanak a német delegátusokkal. Egyébként az ülés kizárólag az emiitett jegyző­könyvek átadására és a legközelebbi ülés meg­áll! pitására szorítkozik, amelyre azután a né­met képviselőket szintén meghívják, hogy elő­terjeszthessék az ellenvéleményüket. London, augusztus 4. Tegnap, vatárnap a konferencia szünetet tartott. Az egyes politiku­sok még magánbeszélgetéseket sem folytattak. Macdonald a vasárnapot birtokán töltötte s a többi megbízott részben szintén elhagyta Lon­dont. Hétfőn délelőtt a nagy hetes tanács a konferencia még függőben lévő kérdéseiről tanácskozik. Ezen az ülésen mindenekelőtt sza­bályozni fogják azt a magatartást, amelyet a szövetségesek a konferencia következő teljes ülésein a németekkel szemben tanusitani fog­nak. Londoni politikai körökben ugy tudják, hogy az első ülés, amelyen már a németek is részt fognak venni, kedden délután lesz. Páris, augusztus 4. Mint a Temps londoni tudósilója jelenti, M-cdonald ma délben kije­lentette, hogy a szövetségesek kizti megegye­zést sikerült elérni. Ezután csak a sátán választ el bennünket, — mondotta Mtcdonald. . Páris, augusztus 4. Morgan amerikai bankár ma Sherbourgba érkezett és holnap délelőtt Londonban lesz. Newyork, augusztus 4. A newyorki tőzsdén a londoni konferencia sikeréről szóló első híreit befutása ulán valóságos optimisztikus hullám uralkodik. Az összes európai valuták megszilár­dultak, sőt több ponttal emelkedtek is. Az az általános vélemény, hogy már szeptember ele­jén kibocsátásra kerülhet a német kölcsön. Az uj szerb kormány visszavonja a Magyar Párt feloszlatását. Szabadka, augusztus 4. A szerb ¿s horvát nép fellélegzett a Pasics-kormány távozásával, amit jelentős eredményként könyvelhet el az uj kormány. Uj korszsk ébredését látja a zágrábi sajtó s a Hrvai hétfői száma lelkére köti az uj kormánynak, hogy sürgősen irtsa ki a kor­rupciót, javítsa meg az adminisztrációt, vonja vissza a törvényellenes rendeleteket, helyezze hatályon kívül mindazokat az intézkedéseket, amiket a Pasics-kormány tett s a horvát-kérdés gyökeres rendezése nélkül pedig ne is gondol­jon arra, hogy a parlamentáris élet és az ország helyzete a normális viszonyok közé terelődhet. A horvát-kérdés rendezésével áll, vagy bukik az uj kormány — jelenti ki ez a lap és megálla­pítja, hegy a horvát nép bízik Davidovicsban, aki kedvező atmoszférát fog teremteni az el­romlott viszony likvidációjához. A reménység hangja csendül meg a vajda­sági magyar lapok hasábjain is. A szabadkai ! Hírlap ezeket irja vezércikkében : „Most minlha más idők jönnének. Az igazság érzése, a jog becsülése visszaadják a jugoszláviai magyar népnek; drága kincsét, igazi erejét: a Magyar Pártot. Talán a politikai okosság, tatán az igassdg felismerése megadják a jugoszláviai magyarságnak azokat a jogokat, amelyek eddig csak fehér papíron tengődő üres szavak voltak. Hiszünk abban, hogy igy lesz, mert bizunk abban, hogy csak néhány politikus és nem az egész szláv nép akarta a magyart Jogtalanná, másodrendű állampolgárrá tenni." A Magyar Párt engedélyezése érinti legmé­lyebben a magyarságot. Tudvalevő, hogy a Pasics-kormány a május 4-iki becskereki gyűlés alkalmával betiltotta a Magyar Pártot. Ugyanez a sors érte a németek Kulturfcund-ját. Most a „Politika" zágrábi jelentése szerint a horvát párt Belgrádba küldött delegátusai a kormány­nyal folytatott tárgyalásaikról közlik, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents