Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-05 / 178. szám

SZEOBD 1924 augusztus S. vonja, miután megállapítható lesz, hogy a betiltás törvényellenes volt. feloszlatott horvát egyesületek működésének engedélyezésén kivül a kormány a Magyar Párt is a nimet Kulturbund feloszlatását is vlsszaA miniszterelnök munkaprogramot készit. Budapest, augusztus 4. Bethlen István grófnak szabadsága alatt ki kell dolgoznia a Ház öszi munkaprogramját. Már ma is bizonyosra vehető, hogy az utolsó ülésen elfogadott napirenden nem változtatnak és folytatják a fővárost törvényjavaslat tárgyalását, amelynek az általános vitája már befejeződött. A további munkaterv összeállításával augusztus végére készül el a kormányelnök és akkor ismerteti meg pártjával. Augusztusban semmi változtatásra nem kéizül a miniszterelnök. FoglalkoztHtja a politikusokat a rokkantügy megoldása is, amit a kormány halaszthatatlan erkölcsi kötelességének tartanak. Ebben a tárgyban a kormánypárt bizottságot küldött ki, amelynek Oberhammer Antal sz előadója. A párt vezetőség felkérésére VÜSS József népjóléti miniszter részletesen tájékoztatni fog|a Oberhamraert a most készülő rokkantügyt törvényjavaslatról, amelyet a Ház az ősz folyamán a legsürgősebben törvényerőre emel. Augusztus 30-ára, szombatra fogja Összehívni Almássy László alelnök értekezletre a nyaraló kormánypárti honatyákat. A nyárvégi trlálkozáson Hijj I.nre nipirend e'őtii felszólalásra készül, még pedig a numerus claususnak a kormánytanácsosi is kormányfőtanácsosi kineveziskor való megvalósítása ügyiben. Gratz Gusztáv m nemzetiségi kérdésről. Budapest, augusztus 4. A Magyarországi Német Közművelődési Egyesület vasárap délután négy órakor tartotta ujraalakuló közgyűlését a Várszínházban. Az alakuló közgyűlésen a vidéki németajkú közönség tömegesen vett részt. Bleyer Jakab indítványára az egyesület elnökévé dr. Gratz Gusztávot választották meg, aki hosszabb beszédet mondott, többek közt a kővetkezőket adta elő: — Az uj egyesületnek — mondotta — feladata támogatni és ápolni egyfelől a magyarországi németek nyelvi és kulturális törekvéseit, másfelől azokat a nem pusztán véletlenségen alapuló, de valósággal szívbeli kapcsolatokat, amelyek hazánkban a magyarság és a németség között mindig fennálltak. Nem akar uj ellentéteket vinni az összes erők összefogására ma különösen ráutalt népünkbe, hanem ellenkezőleg, meg akarja akadályozni, hogy ily ellentét £mesterségesen megkonstruálható legyen. — Korunk a nemzeti eszme uralma alatt áll és saját faj és haza iránti szeretet az emberiség ideális törekvéseinek egyik legszebbike. De ezt a szeretetet nem kell és nem szabad más fajok elleni gyűlölettel akár összetéveszteni, akár azonosítani. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a nyelvi kisebbségeknek sokat vitatott problémája igenis megolható. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a tisztikart választották meg. Elnökhelyettessé Bleyer Jakab volt minisztert, Bónitz Ferenc miniszteri tanácsost, Dengl János egyetemi tanárt, igazgatóvá Wild József nemzetgyűlési képviselőt választották meg. A tisztikarban helyet foglal még Frühwirth Mátyás, Gschwindt Ernő, Kühne Lóránt, Marschall . Ferenc, Neuberger Ferenc, Pintér László nemzetI gyűlési képviselők, Herczeg Ferenc stb. A város egyelőre nem tér át az aranykoronás földbérrendszerre. Szeged, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) Nemrégen beszámoltunk arról, hogy a város számvevősége most már megkezdi a jövő évi arsnykoronis költségvetés öszeállitáea», mert még mindig bizonytalan, hogy a kormány mikor adji ki a városi költségvetésekre vonatkozó rendeletét. A főszámvevő ugyanis néhány hét előtt személyesen érdeklődött ebben az ügyben a pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és ott megtudta, hogy a rendelet kiadásának idejét még mindig nem állapították meg. Mivel a költségvetés előkészítése a számvevőség munkaprogramja szarint most esedékes, a főszámvevő hazaérkezése után elrendelte a munka megkezdését. A számvevőség hozzá is fogott a költségvetés összeállításához. Ugy a kiadási, mint a bevételi tételeket aranykoronákban írják elő, még pedig ugy, hogy a jelenlegi papírkorona-értéket átszámítják sranykoronaértékre. A számvevőség munkáját lényegesen megnehezíti az, hogy a bevételi rovat legfontosabb és legnagyobb tétele, a földbérjövedelem buzaértékhen folyik be a város pénztárába. A buzavaluta és az aranyvaluta között pedig állandó és jelentékeny ingidozás mutatkozik, léhát az aranykoronás költségvetés megbízhatóságát lényegesen zavarja az aranykoronában előirt, de buzaéríékben befolyó földbé'jövedelem. Scultéty Sándor főszámvevő éppen ezért javaslatot terjesztett a tanács elé és abban azt javasolja, hogy a városa földbireknil Is tirjen át a jelenleg alkalmazott buzavalutás hírrendszerről az aranykaronás földbirrendszetre. Javaslatát azzal támogatja, hogy a város lassankint ugy is minden vonalon áttér az aranykoronás rendszerre és a változott értékviszonyok között nincs semmi értelme annak, hogy a földbéreknél továbbra is megmaradjon a buzavaluta. Ha momentán kedvezőbbnek is látsirik a városra nézve a bu avalutii főidbérrendszer, az értékviszonyok rövid időn belül várható kiegyenlítődése esetén viszont az aranykoronásrendszer lesz kedvezőbb, mert loggal lehet attól ís tartani, hogy a buza ára hamarosan visszaesik Ismét az aranyparitás alá, ahonnan mesterséges spekulációval hajtották fel. A tanács hétfői ülésén foglalkozott a főszámvevő előterjesztésével, amelynek Bokor Pál helyettes polgármester volt az előadöja, aki az előterjesztés ismertetése uán elmondotta, hogy véleménye szerint az aranykoronásrendszer bevezetése zsvart és bizalmatlanságot kettene a földbérlők körében. Hivatkozott az alsóközponti háitelekárverésen észlelt tünetekre. Szerinte az árverés félsikerének egyik oka éppen sz, hogy aranykoronában történt a licitálás. A tanyaiak még nem ismerik ezt az uj számítási módot és ezért bizalmatlankodnak. A polgármesterhelyettes tehát a főszámvevő javaslatát egyelőre mellőzendőnek tartja. Rövid vita indult meg ezután a kérdés fölött. A javaslat mellett a tanács egyik tagja sem foglalt határozottan állást, a többség azonban érezte, hogy gondoskodni kell valahogy az aranykoronás földbérekre való átmenet biztosításától. A tanács végQl is Taschler Endre főjegyző javaslatát fogadta el, amely szerint as uj földárveréseitnél a bérlökkel kötendő szerződésekbe egy uj pontot iktatnak be és így biztosítják a városnak azt a jogát, hogy a bérleti Idő első öt esztendejének lejárta után a birösszeget aranyirtikre számithassa át — hl jónak látja. Az árveréseken tehát továbbra is a buzavalutásrendszert alkalmazzák.] Harisnyák, rövidáruk Sonkovics-nál^T^r"; Régi szegedi színházak. Irta: dr. Czimer Károly. (Második közlemény.) A jövevény, előkelő idegenek szállították Szegedre első clavicordium-okat vagyis klavér-okat.és velük a klavérmajszterokat. Az o építéseik hozták be a finom és kecses francia barokK-modort és velejáró hatásvadászó szobrokat templomainkba. Mária Terézia kora után gazdag német kereskedők néhány művészi értékű családi palotát emeltek gót ízlésben, amiket napjainkban a modern stílus kedvéért brutális módon megfosztottak harmonikus csúcsíves ékítményeiktől és e barbár művészeti vandalizmustól még érintetlen remek csúcsíves házat, a régi szegedi patríciusok közé tartozott Mayer-család otthonát, az úgynevezett Fekete-házat meg kellene menteni. Már akkor Szegeden — mi tagadás benne — a Csongrád vármegyét szolgáló és a városnál is hivatalt is vállalt nemes urak családaiba is beloE

ózkodott a német és francia szó, divat és szoás; eljárogattak a szinielőadásokra, amiket német színészek mutattak be, ott, ahol lehetett hol a városháza korcsmájában, hol a vendéglőkben, ahol az egyszerű, kezdetleges, színpadot felállíthatták. Még akkor ritkák a jelmezek és színházi díszletek és a színészek saját ruhájukban játszották Julius Caesárt és Kleopátrát is. Néha fekete tábla függött a színpadon, krétával felírva: „Itt most erdő van 1" Jelmezt, színpadi díszleteket még nem követeltek tőlük, amelyekről a nézőknek sem volt akkor fogalmuk. Csak azután, hogy a francia királyok az udvari színházaikban a művészi és drága jelmezeket, díszleteket és színpadi gépezetet alkalmazásba vették, jó sokára a műpártoló magyar főurak, idősebb báró Wesselényi Miklós, a tatai és a kis-* mártoni Eszterházyak, Károlyiak látták el az első magyar színtársulatokat jelmezekkel, díszletekkel és ruhatárakkal. A magyar vándorszínészek a szufitákat, kortinákat és a festett világot társzekereken szállították a sáros országutakon és ázva, fázva vándoroltak városról városra és magyarosították a németet, oláhot és rácot. Az első szegedi városházában levő korcsma is sokszor volt színészeknek bérbe adva (ennek bérösszege valamelyes jövedelmet hozott a városnak), de abban csupán a német múzsa ütötte föl a színpadot és magyar színészek még nem játszottak benne. Ilyen körülmények között első bzegedi magyar színházul a piaristák iskolai színházát kell tekintenünk, amit 1721. évben a gimnáziumban állítottak fel és a kor szokása szerint az iskolai színjátékot tanintézetükben meghonosították. Nem akarok itten arra hosszasan kitérni, hogy akkor az iskolai színjátékot a nevelés egyik fontos tényezőjének tekintették, hanem csupán arra mutatok rá, hogy a magyar nemzeti színház és színészet az iskolai színielőadások hatása alatt fejlődött ki és hogy az első magyar színészek kivétel nélkül a legjobb színjátszó diákok közül kerültek ki, minél fogva első magyar szinházakul az iskolai színházak tekintendők. A város tanácsa ebben is támogatta a kegyes atyákat és az iskolai színjátékok rendezésére évrőlévre költséget folyósítottak, dacára, hogy a császári kamara 1723-ban a tanácsot megintette, hogy ne nagyon osztogassa a város jövedelmét a páter Piaristák komédiáira, mert az ilyen bű adakozások terhesek a város kasszájára, ha csak a maga zsebibiil refundálni nem akarja. Eleinte az iskolai drámákat a tantermekben adták elő, utóbb azonban 1835-ben Demény László tanár fáradozására a tanács a gimnáziumnak külön színházat építtetett deszkából. Ez a színi-pajta a régi Piarista, vagyis a mai Révay-utca vonalában, a gimnázium melletti telken feküdt, az akkori piarista-rendház rozoga épülete mellett, amit Hatrongyos gúnynévvel díszítettek fel. E szegedi iskolai szinház felavatása 1835. évi augusztus 1-én, a tanév végén történt. A megnyitást Demény László latin beszéde vezette be, amelyben a szinház építésének nehézségeit ismertette, majd háláját tolmácsolta a tanács áldozatkészségeért és a diákok által előadott komédia fejezte be az ünnepélyt, de a bemutatott iskolai dráma címét és a szereplő diákok nevét nem jegyezték fel a rendház annalesében. Ez a szegedi iskolai szinház 15 év múlva pusztulásnak indult. A nagyon nehezen élő piaristák a deszka-épület elkorhadt tetejét nem birták javíttatni. A gimnázium anyakönyve szerint az 1749—50-ik tanévben „a házi szinház összeomlásának veszélye miatt" nem tartottak iskolai dráma-előadást, hanem csak a tanteremben akadémiát (vitatkozást) rendeztek. Utóbb a rozoga színházat a gazdag polgárok adakozásából mégis csak kijavították és az 1800-as időkig majdnem minden tanévben játszottak benne. A szegedi szóhagyomány szerint Dugonics András is gimnázista korában ott ügyeskedett a színpadon „jádzó" szegedi diákok közt. Tehát 1792-ig — a pesti első magyar színtársulat megalakulásáig — Szegeden csak a gimnázium színházában játszottak magyarul, ott is csak a diákok és nyoma sincs annak, hogy akár az első, ősi városháza korcsmai-theátrumában, akár a piáristák színházában magyar színészek játszottak volna. Ellenben a városháza korcsmai színpadán a germánizáló Mária Terézia és főképen II. József császár idejében sok német színtársulat fordult meg, mert II. József a német szót leginkáb terjesztő színészekkel ugyancsak elárasztotta az országot és bőségesen segítette őket. (Folytatjuk.)