Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-31 / 199. szám

3ZBQB0 1924 augusztus 22. Az iskoláztatás terhei 1924-ben. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) Szeptember mindig leégést jelentett a szülőknek. Qond volt a gyerekek iskoláztatása akkor is, amikor egy tankönyv ötven kajcárba, vagy egy forintba kerüli, beiratással, tandjjal együtt — főleg ha többen voltak a diákok —, ráment az elsejei fizetés nagyobbik fele. Az elevenné vált viros áradatában, amikor buksi koponyákból kíváncsi szemek tekintgetnek Szeged úgynevezett nevezetességei felé, csak a szülők most is a gondokkal terheltek. Már felbukkannak az utcákon, megjelennek az iskolákban is, ahol a javító vizsgák okoznak sápadtságot. Valami azonban hiányzik s a régi szem olyan bánatosan keresi őket, akik elmaradtak. A délvidéki svábgyerekekröl van a szó, idejártak hozzánk évtizedeken át, innen vitték a magyar szót haza, ahol most a csimpolyaszó, meg a duda lett a nemzeti dallam. Megmarad-e bennük valami irántunk táplált érzés ? — az Isten tudja. Az elszakított részek úgynevezett hóditói sokkal lendületesebb politikával dolgoznak, semhogy kiengedjék őket a kezükből. Átalakultak az egykori sváb konviktusok is, nem azt a hivatást töltik már be, amire hivatva vannak és sose látjuk tip kus alakját Röser bácsinak, a Szegeden való nevelés fanatikus svábjának, aki legalább is olyan őszintén szeretett bennünket, mint szülőfaluját, Gyertyámost. Talán jobban is járt, hogy a másvilágra ment, ezt nem bírta volna ki. A tankönyvek mai ára. Elmentünk érdeklődni, hogy mibe kerül ma a tankönyv, ami nélkülözhetetlen eszköze a diákgyerek <iek. Ehépzelhetlen sokba, szinte ugy tetszik sok tételnél, hogy messzire túlszárnyalja a békebeli paritást. Vannak tankönyvek, amiknek az árát még nem állapították meg a kultuszminisztériumban, mert ott történik a döntés. LJj tankönyv nem jelenik meg s ez volna az egyetlen vigasztaló az egészben, ha nem kerülnének olyan sokba az ujak is. A gimnázium első osztályának anyaga közül például a Bartha-Thordú-féle magyar nyelvtan ára 19.800 korona, ugyanazon szerzők olvasókönyve ellenben már 49.500 korona. Kogutovitznak ezen osz'ályban használt földrajzi iskolai atlasza 54.000 koronába kerül, a SutákVörös számtan 21.600-ba, Sík Sándor imakönyve 44.100 ba. Nem sorolunk fel minden könyvet, mert nincs annyi helyünk rá, csak a főbb tételekből közlünk mu'atványt. A rajztábla, ami felszereléssel kell érteni a szükséges háromszögekkel, 60.000 korona. Ugyanez az ára egy valamirevaló körzőnek, a négyes számú rajztömb pedig 18.000 korona. A gimnázium ötödik osztályában a retorika 54000, az állattan 47.700 koronába kerül. (A stilisztika a negyedikben 59.400.) Sextusnak idetartozó latin dolgaiért feltűnő keveset 14.400 koronát kell adni, de Ti'us Livius már túlmegy az 50.000 koronán. Hol vannak akkor még az egyéb irodalmi könyvek, a német olvasó, Kogutovitz történelmi atlasza, Mayvald görög nyelvtana és gyakorlati olvasókönyve, az Ovidius-szemelvények, a geometria, Schütz hittana, Sulák—Lóky algebrája, Vargha helyesírása, a római régi8égian, továbbá a segédkönyvek, a szótárak, logarithmusok ? Egy tankönyv átlagos árát 40—45.000 koronára lehet tenni s minél magasabb az összeg, annál több kell belőle. A nyolcadikban például van könyve a közgazdasági és társadalmi a'apismereteknek, a római régiségeknek. Itt is szerepel Sextus gramatikája, aztán Ifigénia Tauri ben, Homeros Iliása. Szemelvények Horatiusból. Tankönyv Jászai Rezső magyar történelme (56.700 K), a pszihologia és logika, a geometria, a görög nyelvtan, Prónai magyar irodalomtörténete (kötetenkint 49 500 -81.900 koronáig). Schűtz katholikus hitvédelme, Suták algebrája, a természettan, a német olvasó, szemelvények Tacitusból. A tudomány rettenetesen megdrágult, nincs ei másképen a többi iskolában sem. A felsőkereskedelmiben a magyar kereskedelmi levelezőnek három kötete van s ezek 48.600, 42.300 és 52650 koronába kerülnek. A német levelezőnek 37.700 korona az ára, a kereskedelmi számtané 49.500. Tanítanak itt mezőgazdaságtant is, két kötete van s ezek egyenkint 44.100 koronába kerülnek. A tanítóképzőben a földrajz ára 43.560, a polgáriban a stilisztika 51.800, a magyar olvasó 34.200, a költészeitan 65 700 korona, a lányIskolái olvasó 22 500 koronába kerül, a középiskolák 6—8 osztályában használatos algebra ára 70.200 korona. Csak kiszakított részletek ezek, teljes terjedelmükben hiába sorakoztatnék fel valamennyit, mert ilyen arányú a többi is Érdeklődtünk mégis az iránt, hogy mennyiből stafiroznak ki egy középiskolás diákot? — Az alsó osztályokban nem lehet 4—450.000 koronán alul, a felsőkben azonban eléri a 800.000 koronát is. Megnéztük aztán a másik végletet, az első elemit. A káté a biblia elemeivel 16.500 korona, a fonomimikai ábécé 15.300, a legprimitívebb palatábla 5000 korona. De van 6000 és 7500 koronás is. A palavessző néven népszerű grífii, aminek csikorogtaHsával a gyerek kiűzi ká szüleit a világból, 200 korona. — Hát az aprószentek legnagyobb büszkesége, a hátra való táska? — A vászonból való bőrszegéllyel 150.000, az egyszerű vászon 80 és 120.000 korona között jár. A könyvszij ára 35 és 45 ezer korona körül váltakozik, a legegyszerűbb Hardtmuth ceruza 2000 korona, a Koftinoor, meg a Faber 8500. (Ezt most nem lehet olyan könnyelműen ellopatni, mint a békében.) A radirgummi 500 koronánál kezdődik, de az egészen szabályszerű 4000 be kerül. A rajzszögnek 40 korona a darabja, a rajztábláé 25.000. A füzetek, ah, a füzetek I Milyen lélekveszedelem volt az a smokkség korszakában, ba nem egyformák voltak s akárcsak színbeli árnyalatban is különbözött az egyik a másiktól 1 — Az első elemi iskolába szükséges irka, ami a palatáblán végzett gyakorlatok után válik aktuálissá, 550 korona. A középiskolában használt füzetek 2—4000 koronába kerülnek. Melyik diáknak nincs notesze ? Az idén nyilván soknak nem lesz. 4—6 —8000 korona az egészen szerény megjelenésű ára, de a csinosabbért elkérnek 30.000 et, a díszesért, bőrkötésűért 100 000 ko onát. Hogy ússzák meg a szülők ezt a tengernyi drágaságot? Az iskolák a segítségükre sietnek, mert amíg tart a segélyegylet könyvanyagából, abból adnak kölcsön a szegénysorsuaknak. Él még a diákbörze is, aho harmadiktizedik kézen vándorol át egy-egy könyv, egyre jobban kopva, hogy immár külön-álló lett minden egyes lapja. De ahol kifogyott a készlet, ott bizony meg kell venni az ujat. Mindenesetre vannak körülmények, ahol megnvilvánul a humánus tanári szellem s olyankor a Somogyi-könyvtár s immár az egyetemi könyvtár is pótolja az olvasmányokat, amiket vétel utján teljesen képtelen volna megszerezni a mai diák. A tandíj, meg a kosztpénz. Tulajdonképpen a beiratással, meg a tandíjjal kellett volna kezdeni, de a súlyosabb tételt választottuk kiindulónak. Az elemi iskolákban nincs tandíj, legalább még most nincs, de valószínű, hogy utólagosan az esztendő folyamán behozzák ott is Az erre vonatkozó tárgyalások és adatgyűjtések még nem értek véget. Ma még csak 50 aranyfillért kell fizetni beiratási és könyvtárdij címén. A jerney-házban luxus elemi iskola van, ott a tandij 20.000 korona havonta. Ezt egyébként is előkészítő iskolának hívják. A polgári iskolában 1 aranykorona a beiratás, 10 a tandij. A többi fizetnivaló apróság igy oszlik meg: Ifjúsági könyvtárra 50 fillér, tanulmányi kirándulásokra 1 korona, értesítőre 50 fillér. A fiúiskolában a mezőgazdasági o*tatás és a kézimunka anyagi eszközeinek beszerzésére 1 korona. Természetesen aranyban. A kereskedelmi iskola tandiját 50 aranykoronában állapította meg a minisztérium, a beiratási díj 105.600 korona. (A békében 200 korona volt a tandij, a fölvételi dij pedig 20—30 korona, tehát sokkal több) A főgimnáziumok tandíja 20 aranykorona, a beiratás 90.000 papírkorona. Ebben aztán minden benne van. A tandijat lehet részletekben is fizetni, köztisztviselő, hadirokkant, vagy özvegy gyermeke a felére kötelezett, de a kitűnő bizonyítvány meghozza a tandíjmentességet is, Vidéki szülőknek óriási tétel a gyerek ellátása, aminek az ári együtt szalad fel az élet drágulásával. Mikszáth típusai, a diákokat versenyezve kosztoliató polgári népek (akik nem fogadták vissza a diákot, mert nem volt hajlama a hízáshoz) teljesen eltűntek. Ellenkezőleg épp tanári körből halljuk azt a panaszt, hogy megszorító kikötéseket alkalmaznak egyes kosztadók s a fejlődő testnek szükséges napi ötszöri étkezés helyett már csak három van divatban. A pi rista gimnáziumban a bennlakókat mindig csak korlátolt számban vették fel, itt ma négy métermázsa buza a kosztpénz. Elképzelhetlenül kevés, ha hozzávesszük azt a nagy előnyt, amit a tanulmányi felügyelet jelent. Magánhelyeken ugyanis másfél és kétmillió között jár egy diák eltartása havonta. Ezt se fizetik mindenütt készpénzzel, hanem átszámítják természetben való megváltásokra: lisztre, zsírra, szappanra, sokszor sonkára és szalonnára. V^n aztán ennél olcsóbb hely is, de olyan is az. Ezek a mai iskoláztatás számbeli adatai, amikből önként következik, hogy a rossz, a tehetségfelen, vagy a hanyagul bukdácsoló gyereket nem érdemes iskolába járatni. Az uj idők egyébként is fokozott kötelezettséggel járnak. Csak azért átkinlódtatni valakivel nyolc osztályt, hogy a végén perfekt szamár legyen, a legkönnyelmübb luxus. Mindenkinek saját érdeke, hogy iskolafelszerelését füzeteket, Író- és rajzszereit Kovács Henrik teíeLetlésében, Szeged, Kölcsey-u. 4. sz. alatt vegye me£, mert ott legolcsóbban szerezhetők be 90 Női kalapok Megérkeztek a legújabb őszi és téli dívatformák minden szinben beszerezhetők kedvező fizetési feltételek mellett hitelre is. Alakitások a legújabb divat szerint készülnek. K. Polczner Ilonka Szeged, Iskola-utca 4. 41 Suhajdával szemben. SeelenfreuncM^ Szeged, Tisza Lajos-körut 48. sz. DMO-áruk, himzőselymek és gyöngyök, Gobelinképek meglepő olcsón kaphatók. 546 Maty ér mellett 2000 LJ-öl, Bodomban és Hattyason 3 h. bérlet, Kisújszálláson 130 h. 2 emeletes modern bérház "J50 míll. Modern magánház 330 és 32íl míll. Újszegeden szép magánhz 230 míll. Attila-utca 7. Telefon: 5—69 — Lakás: Stidöntca 8/b. Telefon 13—36. 392 KAÜS™ÉT1Ktek NEMZETI HITELINTÉZET SZEGEDI FIÓKJA vowraóFÉTA-HELYisÉa