Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-31 / 199. szám

1924 augusztus 30. SZEGED 9 Laténe-korabeli őstelepek a Maros papiján. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) Ai utóbbi időben az ország számos helyén vagy véletlen folytán, vagy pedig tervszerű ásatások eredményeként értékes őskori leletekre bukkantak. Az eddigi hirek szerint a legértékesebb és a leggazdagabb az a telep, amelyet Miskolc környékén tártak fel. Szeged közelében is fedeztek fel néhány őstelepet, igy Apátfalva alatt a Bökény kisközség malletti Maros partján Laténe-korabeli östelepekre bukkanlak. Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatója a mult hónap elején személyesen kinnjárt ezen a helyen, de a próbaásatás alkalmával meggyőződött arról, hogy nem kaphat megfelelő kárpótlást azokért a nehézségekért, amelyekkel a telep feltárása járna. A napokban levelet kapót dr. Nóvák József apátfalvai ügyvédtől, aki arról értesítette, hogy ugyancsak a Maros partján egy még gazdagabb őstelepet talált. Móra Ferenc vasárnap ismét kiutaz k a helyszínre, hogy személyesen 'vizsgálja meg a terepet. Az apátfalvai ásatásokról érdeklődésünkre Móra Ferenc a következőket mondotta: — Az idei erős áradás nagyon megszaggatta Apátfalva mellett a Maros partját. Több mint két méter magas, meredek fal Bökény falu mellett a part. Az egyik részén, «hol nagyobb darabot szakított le Delőle az áradás, egy őstelep nyomai kerüllek napvilágra. Az arrajárók edényförmelékeket és emberi csontokat találtak. Apátfalváról értesítettek a leletről. A mult hónap elején ki is mentem, hogy ott próbaásatást tartsak. Az olt falált edényföredékekből megállapítottam, hogy Latiné-korabeli őstelepet mosott elő a Maros. A telep közvetlenül Krisztus szQlelése előtti időkből való, a Duna-medencébe költözőit kelta-népek hagyatéka. A próbaásatás azonban nem járt eredménnyel, mert kiderült, hogy az őstelep már csak maradik. A legnagyobb részét a Maros — amely évezredek óta szaggatja itt a földet —, már régebben elmoshatta. Mivel maga az ásatás is nagyon körülményes volt, amennyiben a telepet csak csolnakon lehetett megközelíteni és akkor is az a veszély fenyegetett, hogy a kiásott régiségek beletiullanak a Marosba, beszüntettem az ásatást. Az ásatás beszüntetésének volt egy másik — diplomáciai oka is. A telep ugyanis közvetlenül a román határőrségekkel szemben terül el, félős volt, hogy a román határőrök az ásatásban hadászati előkiszületet Iáinak és egyszerűen belelövöldö?nek a munkásokba. Dr. Szalay József főkapitány ugyan azt javasolta, hogy lépjek érintkezésbe a külügyminiszterrel és kérjem meg, hogy diplomáciai uton informálja a román külügynvnisztert az ásatások tudományos céljáról és kérje meg, hogy erről lájékoittssi a határőrséget is, azonban ennek nem igen lett volna gyakorlati célja, mert a többé-kevésbé műveletlen román halárőrök nem tudhatják, hogy mi a különbség a kelta sirok felásása és a lövészárokásás közölt. — így a próbaásatást abbahagytam. Most azonban ujabb fordulat állt elő. A napokban levelet kaptam dr. Nóvák József apátfalvai ügyvédtől, aki arról értesített, hogy a Maros partján, egy mig gazdagabb is ugy látszik, sirtetlen állapotban livő őstelepet találtak. Sikerült neki egy hatvantagu cserkiszcsapatot szerveznie, amely vállalkozik a próbaásatásra. Siombaton éjjel kimegyek ismét és a helyszínen tanulmányozom a lehetőségeket. Móra Ferenc beszélgetés közben elővett a ! zsebéből egy edénydarabot, amely a Matos" parii őaíe'epről származik. Valarri L tén-korabeii kőkorsónak lehetett a tslpa. Sértetlen, tökéletes munka, mintha most került volna ki valamelyik esztergályos műhelyéből. Elmondotta még Móra Ferenc, hogy a szomszédos dorozsmai földeken is hasonló őslelepre bukkant egy félkegyelmű parasztgazda. A földjét szántotta, amikor néhány edény- és csontdarabot dobolt fel az ekevas. A parasztgazda azonban, amikor megtud!?, hogy a talált csontok embert maradványok, kegyeletből visszaásta a földbe, mert attól fiit, hogy az eltemetett emberek lelket bosszút állnak rajta csontjaik háborgatásáirt. Hiába kapacitálta a dorozsmai gszdasági iskola igazgatója, nem volt képes rábeszélni, hogy megengedje földjén az ásatást, így ez a telep, amely minden valószínűség szerint szintén kelta népek hagyatéka, nem kerülhet napvilágra. IVWMWS MMMMMMMMNMWMMMMMMWMW Erzberger gyilkosai sohasem tartózkodtak Szegeden. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) Az egyik rzegedi délutáni lap mai számában szenzációs és minden figyelmet magára vont cikkben foglalkozik azzal, hogy azok a ba;or fiatalemberek, akik elkövették az Erzbergtrgyilkosságot és akiket először az egyik fővárosi estilap munkatársa, majd pedig a Budapestre érkezett német detektívek kétség elenül felismertek, mielőtt Gömbös Gyula nagytitinyí villájába költöztek volna, mintegy kit hitig Szegeden tartózkodtak. A dé utáni cikk — amely már az első percekben hihetetlennek látszott — megjelenése után a Szeged munkatársa azonnal nyomozni kezdett ebben az ügyben és ennek a munkának az lelt rövidesen az eredménye, hogy Erzberger gyilkosat sohasem tartózkodtak egyetlen percig sem Szegeden. A délutáni lap részletes riportjában megállapítja azt, hogy a bajor fiatalemberek és különösképen Försier-Schullz februárban jelent meg Szegeden és a Boldogasszony-sugáruti Horthy Miklós internátusban laktak. A lap azt is tudja, hogy a bajor gyilkos fiatalemberek az Orionbőrgyárban dolgoztak és áprilisban távoztak el Szegedről. Majd közli azt, hogy Försfer- j Schultz valószínűleg hamis adafokat irt be a I bejelentőlapjára, mert elsősorban Johann- nak nevezte magát, holott a gyilkos Henrik, születési évének 1902-őt irt be, holott Jegolább 30 évesnek nézett ki. Ezután több nyilatkozattal erősíti meg felfedezéséi, amelyek azt hangoztatták, hogy Schultz ismertetett személyleirása ráillik erre a „szegedi" Főrsterre is. Ez a Förster a szegedi főpostán hetenkint két levelet kapott Németországból és igy ez alkalmakkor is ait a meggyőződést szerezték, hogy ez a Förster feltétlenül több 22 évesnél és igy az Erzbergergyí kossal azonos. A Szeged munkatársa elsősorban megállapította, hogy ezek a fiatalemberek elsősorban nem bajorok voltak, hanem poroszok. Ebben az évben a szegedi egyetem internátusában hat német Halaiember jelentkezett, akik mind szabályszerűen igazolták magukat, előadták, hogy a lehetetlen német megélhetési viszonyok és a márka katasztrófája miatt, az éhezés elől menekültek el hazájukból és idejöttek munkát keresni. A fiatalemberek Kolozsváry Bálint egyetemi tanárnál, az internátus igazgatójánál jelentkeztek. Az igazgató más esetekben is szívesen állott a megszorult fiatalemberek szolgálatjára, amikor kidobott esetekben szállást fdott az internátusban kereskedelmi iskolai és felsőipariskolai tanulóknak is. Igy amikor a német fiatalembe ek, megnyerő föllépéssel őszintén jelentkeztek e őtte és igazolták, hogy némef egyelemi hallgatók voltak, a legnagyobb nehézségek közölt szalmazsákot adott nekik az internátus zenetermében, ahol azután a fiatalemberek meghúzódtak éjszakára. Az internátusban az év etején először két fiatalember jelentkezett: Kutt Petus slettini és Willy Hartmann stuttgarti. Négy hónapig tartóakodtak Szegeden, amikor is a Vénus-cipőgyárban dolgoztak. Amikor már megunták magukat, megköszönték a vendéglátást — csak az ebédért kellett valamit fizetniök —, gyalog tovább vándoroltak. A második alkalommal jött azután az a két fiatalember, akiket a délutáni lap összetévesztett Erzberger gyilkosaival. Willy Falk ésHans Förster Jelentkeztek Kolozsváry egyelemi tanárnál. Berlinből jöttek — gyalog. Éheztek hetekig otlhon, míg végre is otthagyták az egyetemet és eljöttek munkát keresni. Dr. Tonelli Sándor kamsrsi főtitkár juttatta őket álláshoz. Hans Förster alig nézett ki 22—23 évesnek és erősen meglátszott rajta a nélkülözések nyoma. Lesoványodott, arca beesett, sápadt volt. A Szeged munkatársának alkalma volt látni bejelentő-lapját is ennek az »Erzberger-gyilkosnak". Ezt irta be: „Hans Förster, született 1902. Slarnbergben, atyja Eberhardl, anyja Auguste Krflger. Fogla'kozísa, igy irta: Technlker. Kölni illetőségű, evangélikus. A bejelentés napja : Január huszonnyolc. Ezenkívül azonban kél döntő bizonyíték van, amelyek tökéletesen alibit bizonyilanak és kétségtelenül igazolják, hogy Hans Förster nem azonos Heinrtch Förster-Schullze-val. Az egyik az, hogy senki sem látta a fiatalemberen azt a jellegzetes kardvágást, amelyről Budapesten föltsmertik a gyilkost. A másik pedig egy levél, amelyet Hans Förster 1924 juntus 25-in adott fel Berlinben Kolozsváry egyetemi tanárnak. Az Erzberber Förster-Schultzéje junius végén nem Berlinben volt, hanem Nagytitinyen, Gömbös Gyula villájában és igy meg kell állapítani, hogy nem egy Förster és nem egy német fiatalember van a világon és Magyarországon. Az alibit fényesen igazoló levelet dr. Kolozsváry Bálint a Szeged munkatársának rendelkezésére bocsátotta és igy módunkban van azt tetjes egészében, magyar fordításban, a nyilvánosság elé bocsátani: Igen tisztelt Tanár ur! Kérem, bocsásson meg, hogy csak most irok Önnek, de mindig kell bizonyos id6 ahhoz, hogy az ember beleélje magát valamibe. Kellemesen emlékszem vissza a Szegeden eltöltölt szép napokra ; a magyar nép igen kedves és barátságos, amelytől a németek sokat tanulhatnak. Hartmann Willy barátom, sajnos, nem kapta meg a román vizumot, ugy hogy egyedül kellett Brassóba utaznom. Ott sikerült alkalmazáshoz és lakáshoz jutnom, sajnos, a gazdasági viszonyok nem voltak rám nézve kedvezőek, ugy hogy hat hét multán, miután bejártam Bukarestet, Konstansát, Brailát, Catacot, Segesvárt, Medgyest és Kolozsvárt, visszautaztam Németországba. A márka stabilizációja folytán lehetővé vált, hogy szüleim bizonyos összeget rendelkezésemre bocsássanak s igy legalább némi tanulmányi költséget fizethettem. Csakhamar találtam alkalmas mellékfoglalkozást és igy a szülői támogatásról lemondhattam. Igaz, hogy nehéz egyszerre dolgozni és tanulni is, de ez nem megy másként. Remélem, két év múlva befejezem tanulmányaimat. A professzor ur szives jóindulatát Wiily Hartmann és Willy Falk társaim nevében is hálásan köszönve, maradok kitűnő tisztelettel: Hans Förster. A boritékon négy nimet bélyeg, berlini pecsétte'. A cím alatt pedig feladó: „H. F. Berlin— Neuköln, Deutschland, Rentersitrasse 61 11Budapest Kossuth Lajos-u. 11. Budapest Kossuth Lajos-u. 11, Kötött-szövött áru §f különlegességek Harisnyák az iskolaidényre WC