Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-31 / 199. szám

1924 augusztus 30. SZBOBD 3 Szegeden a munkanélküliek száma állandó emelkedést mutat. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) A háború előtti Magyarország szociális intézmények tekintetében Európa egyik ¡eu szegényebb országa volt. Érthe ő tehát, ha a háború befejezése óta a mai napig úgyszólván állandóan, különösen pedig ősszel éget a nagy probléma: mi lesz a munkanélküliekkel? Köztudomású, hogy a társadalmi és gazdasági élet, a legnagyobb viharok idején is, annál kisebb bullámverések után és annál gyorsabban tér vissza medrébe, mennél szebben és biztosabban szabályozták kiöntések ellen ezt a medret — szociális intézményekkel. Sajnof, mi alaposan elkéstünk. De még mindig jobb későn, mint soha. A hetedik ősz, sajnos, korai ősz, köszönt ránk a h ború befejezése óta. A hetedik ösz az idei, amelyet megelőzőleg nagy fogadkozásokat és nekikészülödéseket hallunk a munkanélküliség megszüntetése ügyében. El kell ismerni: az eső,komoly konkrét intézkedésre ez idén készült az államhatóság. így mondjuk: készült. Mert a tatarozási hitel még mindig nincs i t. Nincs itt különösen a vidéken. Pedig az ősz itt van. Itt bizony, még hozzá a vidéken is. Ilyen körülmények között jó lesz ismertetni, hogy milyen mérveket ölt a munkanélküliség ezidöszerint például Szegeden. A szociáldemo krata párt titkárságától nyert fdatck szerint a munkanélküliek száma 900. Ezeknek körülbelül a ftle nős és minthogy a munkásházastársak tudvalevőleg nem hivei az egykének, a nős munkanélküli munkások család'agjaikkal együtt legalább 2000 személyt reprezentálnak. Egyes szakmákban a munkások 25, másokban 50 százaléka van munka nélkül, de vannak szakmik, amelyekben a munkások 80 százaléka tétlenkedik munka nélkül. Ez a szám a legkö- ' zelebbi jövőben még nőni fog, mert ig£i sokan szakmájukon kivül, nyári idénymunkát vállaltak, sokan dolgoznak azonkvül vidéken, söt távoli vidéken is, szintén idényfoglalkoztatás keretében. Az ősz beálltával ezek hazajönnek és szintén szaporítani fogjás a szegedi munkanélküliek számát. Ezzel szemben ősszel egyetlen idényszakmátan van bizos kilátás: a szalámigyártásnál. A szociáldemokrata párt titkárságánál rendelkezésre átló adatok szerint a munkanélküliek sáma állandóan gyors emelkedőben van. Javulást legfeljebb a cipész- és a szabóipsrban lehet vám". Természetesen ezek az adatok szerv ze t itiurkásokra vonatkoznak. De hiszen közudomásu, hogy ma már a munkások legnagyobb része a legtöbb szakmában szervezve van. A hatósági munkaközvetítő 254 munkanélkülit tart nyilván. Ennyivel tehát több a nyilvántartott munkanélküliek száma. Ebből férfi szakmunkás 79, női szakmunkás 12, férfi segédmunkás 59, női segédmunkás, leginkább háztartási alkalmazott 98, fiutanonc 5 es leány 1. Nagy a kereslet répakitermelö munkások után, keresntk azonkívül kendervágókat, pályamunkásokat, tőmüveseket és szobafestőket, de mind vidékre. Legtöbb a munkanélküli, a hatósági munkaközvetítő szerint, a vas és asztalos szakmában, legnehezebb még elhelyezkedni a mészárosokrak és henteseknek. Még csak annyit, hogy a belügy- és népjóléti minisztérium álitólag most dolgozik köi zösen a munkanélküliség esetére biztosító törJ vényjavaslaton és hogy a tatarozá i hi el ügyént k mikénti állásáról külön cikkben számolunk be. „Legyen ez a kereszt a szeretet jele . . Glattfelder püspök beszéde a fogadalmi templom keresztszentelésén. ti Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) Közel tizezer ember szorongott szombaton délután a Templom-téren, hogy végignézze a keresztfeltételét az épülő fogadalmi templom hatalmas kupolájára. Maga a felvirágozott kereszt ott állt az öreg templom előtt, közvetlenül az ünnepélyre állított szószék mellett. Az öreg Szent Demeter-templom bejáratában őszirózsás ol árt rögtönöztek, amely fölött őszirózsakoszoru övezte Mária képét. A díszruhás rendőrök széles kordont tartottak a kereszt körül. A kordonon belül gyülekeztek a hivatalos emberek: dr. Atgner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki megszakította a szabadságát, csakhogy részt— Hát csak tegye föl, bátya 1 (T. i. a pápaszemet tegye föl. i "\zt tételözi föl az ilyen szépbeszédü magyar, ha olvasni akar.) Nyul az emberem a belső lajbizsebbe, mint a pápaszem rendes tartózkodási helyére: hát nincs ott. Tipegeti-tapogatja a külső zsebeket: pápaszem nincs. Utóljára marad a nadrágzseb. Csakugyan ott van, de a szárával beleakaszkodva a posztóba és sehogyse akarja a jót követni. — Bújj mán ki, ebadta! — rántja ki végre haragosan skiránt vele egy csomó bankót. Vadonatúj ötven- és százezresek, lehetnek vagy húszan. Egy kis búzát adtam el a Varcembör urnák, oszt csak ide töttem, mert a bugyallárisba mán nem fér. Mtrtatja a bugyellárist, teletömködve százasokkal és ezresekkel. S miután egyetértünk abban, hogy ha mink volnánk pénzügyminiszterek, ezt a mostani pénzt csak akkorákban nyomatnánk, mint a bélyeg, — belebujtatja a fejét a madzaggal összekötött pápaszembe, belenéz a számadó könyvembe és helytelenitőleg billenti a fejét egyik válláról a másikra. — No akkor itt nem jó helyön járok a csudával, mert maguk már le is égtek, mög a disznajuk is mögdöglött. Nem hiába mondom én, hogy az állam se tud egyebet, mint a bibic. — Hát mit tud a bibic? — Jajgat mindég, szegény feje, mert eccör vót neki egy aranykrajcárja, oszt azt elrejtötte a nádban egy fölhö irányában, hogy arrul majd mögtudja, hova tötte, de a fölhő elmönt, oszt azóta a a bibic ögyebet se tösz, mint sir-ri az arany krajcárja után, hogy ,ki é vitt, ki é vitt?" Azzal a hóna alá vette a csudát és elindult vele a pénzügyi palota felé. Alighanem a tökéletlen finánc felé próbált orientálódni. vehessen a kere ztszentelésen, a szegedi vegyesdandár törzstiszti kara élén Kruchtna Manó altábornagy, dandárparancsnolr, az egész szegedi katholikus papság, dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos és még számosan a vá os társadalmának vezető rétegéből. A hatalmas kereszttartó vöt öi rézgömböt már délután 3 órakor fölvonták a kupolára és négy tanú jelenléiében elhelyezték benne azt az üveg és fémtokba rejtett pergament-okmányt, amelynek szövegét már szószerint leközöltük. A kereszttartó gömb felvonását is rengeteg ember nézte végig és attól kezdve is fokozódott a tömeges érdeklődés a fogadalmi lemplom körül. Négy órakor állitoták fel a templom előtt a keresztet és tűzték rá a templom építésénél dolgozó munkáslányok rózsa csokrát. öt óra után néhány perccel megkondult az öreg templom harangja: dr. Glattjelder G,ula megyéspüspök érkezett meg kocsiján, püspöki ornátusnan. A miseruhás papok, akik Várhelyi József pápai prelátus vezetésével valamennyien segédkeztek a szertartáson, térdhajtással üdvözölték főpapjukat. Aztán megkezdődött a szertartás. A megyéspü pök a rögtönzött oltárnál misét tartott, miközben a belvárosi katholikus hitközség vegyes kara Csornák Elemér karnagy dirigálásával egvbázi énekeket énekel'. Dr. G'attfelder Gyula ezután a szószékre lépett és emelkedett hangú ünnepi beszédben méltatta a femp omépiiés kiemelkedő aktusának jelentőségét. — Minden nemes sikernek — mondotta többek között — illik örvendezni és azért, hogy a fogadalmi templom építésénél ma u! fontos mozzanathoz érkeztünk el, különösen nagy örömet kell éreznünk, mert nemesebb siker alig képzelhető el, mint az, hogy ilyen nehéz időkben, a szükség ilyen súlyos napjaiban, a megpróbáltatások korában volt annyi erő és áldoza kés ség Szeged város társadalmában, hogy beváltsa az árvizkor tett fogadalmát. Néhány nappal ezelőtt Budapesten a magyar katholikus egyház feje, igen előkelő egyházi és világi méltóságok előtt azt hirdette, hogy alig képzelhető, hogy Szegeden kivül akadna még egy olyan törvényhatóság ebben az országban, amely a mai időkben olyan áldozatot hozzon, mint ez a város hozott a fogadalmi templom építésével. — A templom még nincs kész — mondotta a püspök —, de a fogadalom komoly és teljes beváltásának szándéka kifejezésre jut abban, hogy ma felkerül a kereszt a gyönyörű kupolára. Legyen ez a kereszt a remén) ségünk jele, hogy az isteni Gondviselés éppen ugy ujjá fogja teremteni a nagy árvíz, a háború utáni rombad'ntött országunkat, mint ahogyan tzebbé és nagyobbá tette az árvízben elpusztult Szeged varosát. Legyen ez a kereszt a szeretet jele, a szereteté, amely a nemzet minden gyermekét, legyen az a ranglétra legmagasabb fokán álló méltóság, vagy egyszerű napszámom szolga, összefűzz •, összeforrassz?. Hirdesse ez a kereszt az eg^sz világnak, hogy a magyar nép hitlel ragaszkodik eszméihez, emlékeihez. A megyéspüspök beszéde nagy hatást keltett s némi íhitattal figyeő embertömegben. A püspök azután leszállt a szószékről, megáldotta, megszentelte és megcsókolta a keresztet. Példáját követték a distruhás papok is. Azután öt munkás vállára vette a megszentelt keresztet és megindult a menet föl — a kupolára. A templom köré sereglett tömeg feszülten figyelte a veszélyes müveletet és az aggódó csodálkozás moraja röppent föl, amikor a kupola allványdcsikáin, szédítő magasban megjelenlek a keresztet vivő munkások és utánuk a megyéspüspök, a prelátus, a polgármester, a kulturszenátor és még többen a szertartás résztvevői közül. A munkást k biztos kézzel dolgoztak. Amikor felérlek a kupola ctúcsához, kötelet erősítettek a kereszt végére és csiga segítségével felhudák a vörö«rézgömb fölé. Azután néhány perc múlva már helyén állt a fényes kereszt és a nyugvó nap sugarai pirosan verődtek vissza tóla. Később, lenn, az épülő templom tövében, a polgármester, mint a templomépitő város feje, átadta Bach Lipótnak, a bslonmunkások élőmunkásának és Nedelkov Imrének, e keresztet készítő bádogosmesiernes a szokásos ajándékot, az eey-egy rend ruhára való szövetet. IMMMMMMMMMMMMMMMMMMi A repülőtér készen várja a Baross-kiállitást. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósitónktól.) A Baross-Szövetség kiállítására és áru vásárjára már hetek óta fokozott munkával készülnek ugy a kiállítók, mint a Szövetség, ugy hogy a jelekből ígérve országos viszonylatban is elsőrangú lesz ez a kiállítás. A kiállítást szeptember hatodikán nyitják meg és egy hélig marad nyitva. Erre az alkalomra szinte teljesen átépiteték a repülőteret, hogy megfelelő és célszerű külső kereek között rendeződjön meg a vásár. A Szeged munkatársa szombaton kint járt a vásár színhelyén, a repülőtéren. A kiállítás helyiségei már annyira elkészültek, hogy akár már most meglehetne nyitni a kiállítást. Fehér kerítések veszik körül a hangárok körül levő térséget. A bejáratnál az u>at javítják, két széles kapun lehet a látogatóknak megközelíteni a vásárt. A kapukon tul gyönyörű virágágyak nyílnak a zöld gyepen. Az első hangárra hatalmas táblát akasztottak: „Ipar és kereskedelem". A második hangár ugyancsak az ipar és kereskede em kiállítói számára biztosit helyet, mig a harmadik a mezőgazdaság számára. A Hangárokon tul Halászcsárda all, külön épület van a tanoncmunkáknak. Hítul az istállók épülnek, mert állatvásár is belekapcsolódik a vásárba. A barakkoknál mér készen vannak az egyes irodák. Lesz posta, telefon, kiállítási őrség, kiállítási iroda, mentők szobája, sajtószoba, u levélíród?, tolmács. A hangárok belül is teljefen készen állnak. Az ácsok elkésziíették a kiállítási helyiségeket és pultokat, krétával már meg is vannak jelölve az egyes kiállítók helyei. így: borosok, őrgróf Paltavictnl, Gdrgydn Imre, Borbola ]mő stb. Ma délután már a rendőrség is kiszállította az ágyakat és egyéb fölszereléseit, mivel az egész kiállítás tartama alatt, nagyszámú őrség fog kint tartózkodni. Az udvaron pavillonokat ácsolnak, cukrászdát, bart, stb. A munkások még mindig szinte megállás nélkül dolgoznak, hogy teljesen tökéletessé tegyék a kiállítást külsőségekben is. A kiállilók egyébként, mint ér esülünk, már hétfőtől kezdve megkezdik áruik kiszállítását, szombaton sajlóbsmutaló lesz és vasárnap ünnepélyesen megnyitják a kiáliitást.