Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-31 / 199. szám

1924 augusztus 30. SZBOBD 3 Szegeden a munkanélküliek száma állandó emelkedést mutat. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) A háború előtti Magyarország szociális intéz­mények tekintetében Európa egyik ¡eu szegé­nyebb országa volt. Érthe ő tehát, ha a háború befejezése óta a mai napig úgyszólván állan­dóan, különösen pedig ősszel éget a nagy probléma: mi lesz a munkanélküliekkel? Köz­tudomású, hogy a társadalmi és gazdasági élet, a legnagyobb viharok idején is, annál kisebb bullámverések után és annál gyorsabban tér vissza medrébe, mennél szebben és biztosabban szabályozták kiöntések ellen ezt a medret — szociális intézményekkel. Sajnof, mi alaposan elkéstünk. De még mindig jobb későn, mint soha. A hetedik ősz, sajnos, korai ősz, köszönt ránk a h ború befejezése óta. A hetedik ösz az idei, amelyet megelőzőleg nagy fogadkozá­sokat és nekikészülödéseket hallunk a munka­nélküliség megszüntetése ügyében. El kell is­merni: az eső,komoly konkrét intézkedésre ez idén készült az államhatóság. így mondjuk: készült. Mert a tatarozási hitel még mindig nincs i t. Nincs itt különösen a vidéken. Pedig az ősz itt van. Itt bizony, még hozzá a vidé­ken is. Ilyen körülmények között jó lesz ismertetni, hogy milyen mérveket ölt a munkanélküliség ezidöszerint például Szegeden. A szociáldemo krata párt titkárságától nyert fdatck szerint a munkanélküliek száma 900. Ezeknek körülbelül a ftle nős és minthogy a munkásházastársak tudvalevőleg nem hivei az egykének, a nős munkanélküli munkások család'agjaikkal együtt legalább 2000 személyt reprezentálnak. Egyes szakmákban a munkások 25, másokban 50 százaléka van munka nélkül, de vannak szak­mik, amelyekben a munkások 80 százaléka tétlenkedik munka nélkül. Ez a szám a legkö- ' zelebbi jövőben még nőni fog, mert ig£i so­kan szakmájukon kivül, nyári idénymunkát vállaltak, sokan dolgoznak azonkvül vidéken, söt távoli vidéken is, szintén idényfoglalkoztatás keretében. Az ősz beálltával ezek hazajönnek és szintén szaporítani fogjás a szegedi munka­nélküliek számát. Ezzel szemben ősszel egyet­len idényszakmátan van bizos kilátás: a szalámigyártásnál. A szociáldemokrata párt titkár­ságánál rendelkezésre átló adatok szerint a munkanélküliek sáma állandóan gyors emel­kedőben van. Javulást legfeljebb a cipész- és a szabóipsrban lehet vám". Természetesen ezek az adatok szerv ze t itiurkásokra vonatkoznak. De hiszen közudomásu, hogy ma már a mun­kások legnagyobb része a legtöbb szakmában szervezve van. A hatósági munkaközvetítő 254 munkanélkü­lit tart nyilván. Ennyivel tehát több a nyilván­tartott munkanélküliek száma. Ebből férfi szakmunkás 79, női szakmunkás 12, férfi segédmunkás 59, női segédmunkás, leginkább háztartási alkalmazott 98, fiutanonc 5 es leány 1. Nagy a kereslet répakitermelö munkások után, keresntk azonkívül kendervágókat, pálya­munkásokat, tőmüveseket és szobafestőket, de mind vidékre. Legtöbb a munkanélküli, a ható­sági munkaközvetítő szerint, a vas és asztalos szakmában, legnehezebb még elhelyezkedni a mészárosokrak és henteseknek. Még csak annyit, hogy a belügy- és nép­jóléti minisztérium álitólag most dolgozik kö­i zösen a munkanélküliség esetére biztosító tör­J vényjavaslaton és hogy a tatarozá i hi el ügyé­nt k mikénti állásáról külön cikkben számo­lunk be. „Legyen ez a kereszt a szeretet jele . . Glattfelder püspök beszéde a fogadalmi templom keresztszentelésén. ti Szeged, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) Közel tizezer ember szorongott szombaton dél­után a Templom-téren, hogy végignézze a ke­resztfeltételét az épülő fogadalmi templom ha­talmas kupolájára. Maga a felvirágozott kereszt ott állt az öreg templom előtt, közvetlenül az ünnepélyre állított szószék mellett. Az öreg Szent Demeter-templom bejáratában őszirózsás ol árt rögtönöztek, amely fölött őszirózsakoszoru övezte Mária képét. A díszruhás rendőrök széles kordont tartot­tak a kereszt körül. A kordonon belül gyüle­keztek a hivatalos emberek: dr. Atgner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki megszakította a szabadságát, csakhogy részt­— Hát csak tegye föl, bátya 1 (T. i. a pápa­szemet tegye föl. i "\zt tételözi föl az ilyen szép­beszédü magyar, ha olvasni akar.) Nyul az emberem a belső lajbizsebbe, mint a pápaszem rendes tartózkodási helyére: hát nincs ott. Tipegeti-tapogatja a külső zsebeket: pápa­szem nincs. Utóljára marad a nadrágzseb. Csak­ugyan ott van, de a szárával beleakaszkodva a posztóba és sehogyse akarja a jót követni. — Bújj mán ki, ebadta! — rántja ki végre ha­ragosan skiránt vele egy csomó bankót. Vadonat­új ötven- és százezresek, lehetnek vagy húszan. Egy kis búzát adtam el a Varcembör urnák, oszt csak ide töttem, mert a bugyallárisba mán nem fér. Mtrtatja a bugyellárist, teletömködve százasokkal és ezresekkel. S miután egyetértünk abban, hogy ha mink volnánk pénzügyminiszterek, ezt a mos­tani pénzt csak akkorákban nyomatnánk, mint a bélyeg, — belebujtatja a fejét a madzaggal össze­kötött pápaszembe, belenéz a számadó köny­vembe és helytelenitőleg billenti a fejét egyik vál­láról a másikra. — No akkor itt nem jó helyön járok a csudá­val, mert maguk már le is égtek, mög a diszna­juk is mögdöglött. Nem hiába mondom én, hogy az állam se tud egyebet, mint a bibic. — Hát mit tud a bibic? — Jajgat mindég, szegény feje, mert eccör vót neki egy aranykrajcárja, oszt azt elrejtötte a nád­ban egy fölhö irányában, hogy arrul majd mög­tudja, hova tötte, de a fölhő elmönt, oszt azóta a a bibic ögyebet se tösz, mint sir-ri az arany kraj­cárja után, hogy ,ki é vitt, ki é vitt?" Azzal a hóna alá vette a csudát és elindult vele a pénzügyi palota felé. Alighanem a tökéletlen finánc felé próbált orientálódni. vehessen a kere ztszentelésen, a szegedi ve­gyesdandár törzstiszti kara élén Kruchtna Manó altábornagy, dandárparancsnolr, az egész sze­gedi katholikus papság, dr. Bottka Sándor ren­dőrfőtanácsos és még számosan a vá os társa­dalmának vezető rétegéből. A hatalmas kereszttartó vöt öi rézgömböt már délután 3 órakor fölvonták a kupolára és négy tanú jelenléiében elhelyezték benne azt az üveg és fémtokba rejtett pergament-okmányt, amely­nek szövegét már szószerint leközöltük. A ke­reszttartó gömb felvonását is rengeteg ember nézte végig és attól kezdve is fokozódott a tömeges érdeklődés a fogadalmi lemplom körül. Négy órakor állitoták fel a templom előtt a keresztet és tűzték rá a templom építésénél dolgozó munkáslányok rózsa csokrát. öt óra után néhány perccel megkondult az öreg templom harangja: dr. Glattjelder G,ula megyéspüspök érkezett meg kocsiján, püspöki ornátusnan. A miseruhás papok, akik Várhelyi József pápai prelátus vezetésével valamennyien segédkeztek a szertartáson, térdhajtással üdvö­zölték főpapjukat. Aztán megkezdődött a szertartás. A megyés­pü pök a rögtönzött oltárnál misét tartott, mi­közben a belvárosi katholikus hitközség vegyes kara Csornák Elemér karnagy dirigálásával egvbázi énekeket énekel'. Dr. G'attfelder Gyula ezután a szószékre lé­pett és emelkedett hangú ünnepi beszédben méltatta a femp omépiiés kiemelkedő aktusának jelentőségét. — Minden nemes sikernek — mondotta töb­bek között — illik örvendezni és azért, hogy a fogadalmi templom építésénél ma u! fontos mozzanathoz érkeztünk el, különösen nagy örö­met kell éreznünk, mert nemesebb siker alig képzelhető el, mint az, hogy ilyen nehéz idők­ben, a szükség ilyen súlyos napjaiban, a meg­próbáltatások korában volt annyi erő és áldo­za kés ség Szeged város társadalmában, hogy beváltsa az árvizkor tett fogadalmát. Néhány nappal ezelőtt Budapesten a magyar katholikus egyház feje, igen előkelő egyházi és világi mél­tóságok előtt azt hirdette, hogy alig képzelhető, hogy Szegeden kivül akadna még egy olyan törvényhatóság ebben az országban, amely a mai időkben olyan áldozatot hozzon, mint ez a város hozott a fogadalmi templom építésével. — A templom még nincs kész — mondotta a püspök —, de a fogadalom komoly és teljes beváltásának szándéka kifejezésre jut abban, hogy ma felkerül a kereszt a gyönyörű kupo­lára. Legyen ez a kereszt a remén) ségünk jele, hogy az isteni Gondviselés éppen ugy ujjá fogja teremteni a nagy árvíz, a háború utáni rombad'ntött országunkat, mint ahogyan tzebbé és nagyobbá tette az árvízben elpusztult Sze­ged varosát. Legyen ez a kereszt a szeretet jele, a szereteté, amely a nemzet minden gyerme­két, legyen az a ranglétra legmagasabb fokán álló méltóság, vagy egyszerű napszámom szolga, összefűzz •, összeforrassz?. Hirdesse ez a kereszt az eg^sz világnak, hogy a magyar nép hitlel ragaszkodik eszméihez, emlékeihez. A megyéspüspök beszéde nagy hatást kel­tett s némi íhitattal figyeő embertömegben. A püspök azután leszállt a szószékről, meg­áldotta, megszentelte és megcsókolta a keresz­tet. Példáját követték a distruhás papok is. Azután öt munkás vállára vette a megszen­telt keresztet és megindult a menet föl — a ku­polára. A templom köré sereglett tömeg feszül­ten figyelte a veszélyes müveletet és az aggódó csodálkozás moraja röppent föl, amikor a ku­pola allványdcsikáin, szédítő magasban meg­jelenlek a keresztet vivő munkások és utánuk a megyéspüspök, a prelátus, a polgármester, a kulturszenátor és még többen a szertartás részt­vevői közül. A munkást k biztos kézzel dolgoz­tak. Amikor felérlek a kupola ctúcsához, kö­telet erősítettek a kereszt végére és csiga segít­ségével felhudák a vörö«rézgömb fölé. Azután néhány perc múlva már helyén állt a fényes kereszt és a nyugvó nap sugarai pi­rosan verődtek vissza tóla. Később, lenn, az épülő templom tövében, a polgármester, mint a templomépitő város feje, átadta Bach Lipótnak, a bslonmunkások élő­munkásának és Nedelkov Imrének, e keresztet készítő bádogosmesiernes a szokásos ajándé­kot, az eey-egy rend ruhára való szövetet. IMMMMMMMMMMMMMMMMMMi A repülőtér készen várja a Baross-kiállitást. Szeged, augusztus 30. (Saját tudósitónktól.) A Baross-Szövetség kiállítására és áru vásárjára már hetek óta fokozott munkával készülnek ugy a kiállítók, mint a Szövetség, ugy hogy a jelekből ígérve országos viszonylatban is első­rangú lesz ez a kiállítás. A kiállítást szeptem­ber hatodikán nyitják meg és egy hélig marad nyitva. Erre az alkalomra szinte teljesen átépi­teték a repülőteret, hogy megfelelő és célszerű külső kereek között rendeződjön meg a vásár. A Szeged munkatársa szombaton kint járt a vásár színhelyén, a repülőtéren. A kiállítás helyi­ségei már annyira elkészültek, hogy akár már most meglehetne nyitni a kiállítást. Fehér kerí­tések veszik körül a hangárok körül levő tér­séget. A bejáratnál az u>at javítják, két széles kapun lehet a látogatóknak megközelíteni a vá­sárt. A kapukon tul gyönyörű virágágyak nyíl­nak a zöld gyepen. Az első hangárra hatalmas táblát akasztottak: „Ipar és kereskedelem". A második hangár ugyancsak az ipar és ke­reskede em kiállítói számára biztosit helyet, mig a harmadik a mezőgazdaság számára. A Hangárokon tul Halászcsárda all, külön épület van a tanoncmunkáknak. Hítul az istállók épülnek, mert állatvásár is belekapcsolódik a vásárba. A barakkoknál mér készen vannak az egyes irodák. Lesz posta, telefon, kiállítási őr­ség, kiállítási iroda, mentők szobája, sajtószoba, u levélíród?, tolmács. A hangárok belül is teljefen készen állnak. Az ácsok elkésziíették a kiállítási helyiségeket és pultokat, krétával már meg is vannak je­lölve az egyes kiállítók helyei. így: borosok, őrgróf Paltavictnl, Gdrgydn Imre, Borbola ]mő stb. Ma délután már a rendőrség is kiszállí­totta az ágyakat és egyéb fölszereléseit, mivel az egész kiállítás tartama alatt, nagyszámú őr­ség fog kint tartózkodni. Az udvaron pavillonokat ácsolnak, cukrász­dát, bart, stb. A munkások még mindig szinte megállás nélkül dolgoznak, hogy teljesen töké­letessé tegyék a kiállítást külsőségekben is. A kiállilók egyébként, mint ér esülünk, már hétfő­től kezdve megkezdik áruik kiszállítását, szom­baton sajlóbsmutaló lesz és vasárnap ünnepé­lyesen megnyitják a kiáliitást.

Next

/
Thumbnails
Contents