Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-03 / 177. szám

1924 augusztus 3. szaasp Románia a bolsevizmus ellen védekezik? Bukarest, juiius 2. Azon hírek, amelyek a külföldön Románia helyzetéről forgalomban vannak, nem felelnek meg a valóságnak. Miután a bolsevisták a Balkán valamennyi államába ki'erjedő mozgalmat indított« k, nyilvánvaló, hogy a románok is kénytelenek voltak bizonyos intézkedéseket tenni. Ezen intézkedéseknek megelőző jeliegük van, mert eddig még semmiféle komoly kommunista mozgalom nem jelentkezett sem Bssszarábiában, sem az ország egész területén. Teljesen valótlan, hogy a szabsdságolt katonákat és a szabadságolt iiszte! ket behívják. A Dnyeszter környékén sem tör| tént semmi különleges intézkedés. Nyolchénapi raboskodás után szabadlábra helyezték Veér Imrét. Szeged, augusztus 2. (Saját tudósítónktól.) öt hét elölt az államfogház első emeletén, a 13 ss szobában egy aranyos, vidám kanári msdár röpdösött szabadon és egy csillogó szemű ember volt bezárva. Két hét előtt sápadt, sárgán, szomoru-szeliden feküdt betegen Veér Imre ebben a szobában és amint a rácsok között berohant közénk a nsp aranyon színnel, fölragyogott egyetlen élő sieme és felült az ágyban. A börtönből u'ána nézett a szabid napnak. £i most itt állunk együtt a város közepén, csörömpölő, tiki ó villamosok zenéje közt, szaladó, szabad emberek között. Veér Imre szabadi Itt áll előttem a szabad ég alatt, frissen, csillogva, rígyogva és elegánoan. Két bét előtt a börtönben csak azt a halott, forgó szemet láttam, — ma itt van csillogón egy sz»bad ember, vasalt nsdrágban és élő szeme előtt monokli van. Szekszárdon, januárb n jeges szél táncolt a börtönben. Szekszárdon, januáíban nem volt ablak a bőrtönön és nem volt kályha a cellában. Szekszárdon, januárban meghalt Veér Imre jobbik szeme. Nyolchónapi rettenetes raboskodás után ma Veér Imre kiszabidult a szegedi fogházból. Pedig másfélévre ítélte tavaly a Tőreky-tanécs. Köztársasági propagandáért. A parlamentben nem régen azt mondták: Oyilkosok járnak szabadon. * Pénteken délután még öt levelét kobozták el a Csillagbörtönben Veér Imrének, pénteken még megskaiták tiltani a levélírást és be akarták szüntetni a látogatások engedélyezését, pénteken még szegény-szegény rab volt Szegeden a magyar republikánus — és szombaíon délben odaállt egy börtönőr a 13 cs ajtajához: — Tessék azonnal pakolni I Sietni tessék. Veér Imre szabadi Sápadt-sárga fogoly Veér Imre cs8k ránézett a börtönőrre. Aztán megszólalt szelíden: — Ne tessék ilyet mondani kérem. Nem vicc dm a szabadság ... És hozzátette még: — Még hét hónapom van ... És öt perc múlva egy írás volt a kezében. Hivatalos börtön-papir. Gípirás. Ez állott rajta: 3449/1924. tkvszám. Igazolvány. Alulírott ezennel igazolom, hogy a budapesti bir. büntetőtörvényszék 1923 március 7-én, a budapesti kir. ítélőtábla 1923 április 16-án. illetve a m. kir. Kúria 1923 október 9-én B. I. 3141/923/10. sz. alatt kelt végzésével 1 évi 6 havi államfogházra itélt: dr. Veér Waller Imre szabadságvesztés büntetésének végrehajtása a Kir. Igazságügyminisziirium 41879*924. I. M. rendelete alapján 1924 szeptember l-ig terjedd időre félbeszakittatott. M. kir. államfogház Igazgatósága. Szeged, 1924 augusztus 2-án. Pecsét. Aláírás. igazgató. Az igazságügyminiszter szabadságot adott Veér Imrének. Vagy talán soha sem kell többé visszajönnie ide? Amnesztia ... (alán ... HiTelefon : Pénztár 582. Belvárosi IWozi, Szeged Telefon: Igazg. 258. Vasárnap, augusztus 3-án J&i^ltís El IL© az »^tlantis" főszereplőjével: KÍSÉRTET AZ ERDŐBEN. Dráma 6 felvonásban. — Ezt megelőzi: BurlesTk 4 felvonásban. A EIOatiások kezdete : 3, 5, 7 é» 9 órakor. szen nem gyilkolt... mint akik szabadói járnak ... * Aztán pakolni kezdett. Csak dobált mindent. Ragyogolt az arca. Es az az egyetlen szeme n> gyon nekitüzesedett. Veér Imre szabad! Nyolc hónap után kikerül a rác ok közül 1 A napra 1 A földre 1 A városba I Az ég alá I Veér Imre szabadi És fölvette legjobbik ruháját. Mikor bucsu« zoít, a fogházörök sírlak. Két nap előtt társat kapott Veér Imre. Tőrök Bertái n banktisztviselőt Makóról. Három ntpra ítélték párbajvétségért. Mikor bucsuztsk, azt mondta: — Kár hogy elmész ... kár... Ha itt maradtál volna, nem három napot, de egy hónapot szívesen ültem volna ... melleitedl Aztán elvált a két államfogoly. * Tegnap Szentesről egy régi választója egy csirkét küldött sülve Veer Imrének. Meg szentesi perecet Ma dé'után, éppen mikor betette az aj ót Veér Imre, valaki kalácsot vitt be neki. Minden szombaton vitt neki. A börtön előtt találkoztak. Csak egymásra néztek. Veér Imre szabad! Karon fogták egymást. Együtt uzsonnázták szabadon a kalácsot. Veér Imre elegánsan, frissen és monoklisan cs .k beszél és ragyog. Nem hiszi, hogy szabad. Nevetve mondja: — Kiengedtek. Még igazolványt is adtak, hogy szabad vagyok. És még mást is adtak! Egy ujabb vádiratot! Az u'olsó percben érkezett. Már egész gyűjteményem lesz. Vádiratgyűjtemény 1 — Most tíz óra mult. Éjfélkor rohanok Pestre. Az első vonattal. Reggel Pesten vagyok. Meglepem a nővérem. Ott még nem ;udnak semmit. Pedig szabad vagyok I Tudod te, mit jelent, szabadnak lenni ? 1... És újra harcos, energikus és vezér. Mintha mindenkit vezérelne, aki körülötte van. Az örök sirtak, amikor elbúcsúzlak. Mi meg nézünk rá. Most nem emlékszik, mi'yen volt a fogság. Most már ezt mondja, minden jó volt. Most csak azt tudja, hogy szabad. Égészen szabad. Ezt mondja még: — Múltkor a Somogyi-gyilkosság ügyében megidéztek kihallgatásra. Börtönőr volt a hátam mögött. Azt mondtam, konkrét bizonyítékaim vannak a gyilkosságra nézve. Most fogoly vagyok. Hátam mögött börtönőr. Most meg kell tagtdnom a vallomástételt. Nem is rendelkezhetem szabadon bizonyítékaimmal]és dokumentumaimmal. Fenntartom a vallomást arra az időre, amikor ismét szabad leszek. — Most megyek föl Pestre. Első dolgom lesz jelentkezni a bíróságon. Vallani Jogok a Somogyi gyilkosságról. Tárgyi bizonyítékaim vannak. A szervezett munkások szombaton déiután 300 0G0 koronát adlak össze Váér Imre útiköltségére. Veér Imre könnyezett. És odaadta a fölépítendő Munkásotthon alap javára. Halott szemét most már megoperált] tja Pesten Qross tanár ur. Hogy meg ne hiljm a máíik is. Vér György. Öreg cigány hegedűjén vígabban szól már a nóta. Szeged, augusztus 2. (Saját tudósítónktól.) Az öreg Kukac mintha vidámabban ballagna már az éjszakás Szeged csendes utcáin. Szürke, könnyes szeme sarkában fészket rakott az öröm is, a nagy bánatos szomorúság tőszomszédságában. Mert hát nagy sor az mégis, ha a vallatásnál kiderül, hogy nem felejte'ték el teljesen a régi, nagyon régi örömök és bánatok nótás szivü muzsikusát, hogy egy-egy régi nótafoszlány, amely előrezeg az öreg hegedű mélyéből, fölébreszti az emlékezést és előidézi a messzi-múltból a hajdani dicsőséget is. Urbán Lajos vidámabban cipeli mo?t a kiszolgált, kopott nóta-szerszámot egyik mulató« helyről a másikra. Mintha roggyant térdei is rugalmasabbak lennének, mintha hajlott dereka is visszaegyenesedett volna valahogy. A régi ismerősök barátságosabban fogadják köszöntését, beszédbe ereszkedik vele itt is, ott is egyegy Öreg ur, aki valamikor — Istenem, mintha tegnap lett volna — de nagyokat busult valami fiatalos bánaton, ha fölsirt a nóta az öreg hegedű lelkéből. Észreveszik ismét az öreg cigányt. — Nini — csudálkozík egyik is, másik is —, hát te meg vagy még öreg Kukac? — És ömlik a kérdés és sorakoznak az emlékek. — Hogy vagy cimbora? Hogy megy a sorod? Fogja-e még a nótát a vonó? Emlékszel-e'arra az őszi éjszakára, tudod, amelyik ott végződött a körúti kis ház muskátlis ablaba alatt? .,. De megváltoznak néha az emberek... Áldja meg az Isten Juhász Gyulát, ámiért ismét fölfedezte a vénült-szivü nótalegényt és amiért olyan szépen hozzáigazította a betegágyon született muzsikához a hozzávalót, hogy hát »öreg cigány hegedűjén szomorúbb és szebb a bánat"... Aztán meg gyönyörűséges volt az a nótával terhes éjszaka, ott a Brüsszell-köruton, Tóni bácsi pirosboros, pirosabroszos kertjében. Mintha maga a föltámadás lett volna. Az öreg Kukac most vidámabban ballag a városban. Örömmel, hálával telik meg a szive a nagy változásra. Még a csillag is szebben ragyog azóta az égen. Aztán meg sikerül minden, valóra válik lassan a legtitkosabb álom is. Mert ki hilte volna, hogy az öreg, régen elfelejtettnek vélt öreg cigány kedvéért annyira megmozdulnak a szivek, hogy nemsokára nevétől lesz hangos Thália szegedi temploma. Andor Zsiga már válaszolt is arra a levélre, amit az urak neki írtak a mult héten Tóni bácsi kocsmájából. A két Gyulának irta a választ: Juhász Gyulának, a költőnek és Bartos Gyulának, a színésznek. A levél azt mondja, hogy a színigazgató, aki szintén muzsikás szivü ember, ölömmel teljesíti a nótát termő juliusvégi éjszakán fölmerült kívánságot: a jövő szezon elején elő fogja adni a szegedi színházban a Cigányt az öreg Kukac javára. Sőt, hogy a siker és az eredmény teljesebb legyen, felkéri Juhász Gyulát az előadás előtt való konferálásra és felkéri Bartos Gyulát, a Nemzeti Színház kiváló művészét vendégszereplésre, hogy ő játsza el a Cigány parádés címszerepét. És áldott jó szivü Gyulák örömest vállalkoznak a kérés teljesítésére. Felvonásközökben uri hölgyek és urak fognak lányérozni a nézőtéren az öreg cigány javára, aki kiállhat majd a függöny elé és elmuzsikálhatja nUrbán Lajos nótájáéi. A fiatal szegedi muzsikus cigányok is ott lesznek az orcheszterben és csak magyar nótát húznak majd ezen az estén. Istenem, de szép, de ragyogó este lesz. Érdemes volt hetvennégy esztendeig élni és muzsikálni ezért az estéért. Magyar László. h francia szocialisták tárgyalnak az angol munkáspárttal. Páris, augusztus 2. A francia szocialista párf tegnap elhatározta, hogy külön küldöttséget meneszt Londonbr, rtielynek az lesz a feladata, hegy sz arr-ol munHspSrttal tárgyalást folyiassotn a iSvátételi problémával összefüggő flssses kérdésekről A francia szocialista pá't küldöttsége ik tagjai Blum Leon, Baur, Romba ét! Long:e líp?úelők, akik már a inai nap folyamán Londonba utezitak.