Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-24 / 193. szám

Emvmm üáiRi ára 2500 kmna fc'itonttstg c* ttadoims'Bt t Sitt »ÍI««Mta 1 fföK«lhSrt!4»»l ím ben.) r»ieón ll-Sí.* .Suged* wegjeie<fiXUi kötelével MindM Swií iiia in 1800 r «a. Biüurttíl traki Bg? >tV4>u »»lybes4000a, SwJa•»»« >* tlitotn 451)08 k«. •ttlelMI U« i ftt&asaooo 1 mm. 400, egy hasábos 800 másfél hasábon 1200. SzOvegkflzt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0U00 kor. SiflvegköztI *3zlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 24, VASÁRNAP. 193-ik szám. Kossuth Lajos. Irta: Juhász Gyula. Holnap egy halottnak lesz nevenapja, egy régi halottnak és ez a nap mégis ünnep, mind • nyájunké, akik lélekben és igazságban is magyarok vagyunk. Nem hivatalos állami ünnep ez a Lajos napja, hála Istennek, mint volt a hírhedt április tizenegyedike, amikor a főispánok, polgármesterek és egyéb kisebb és nagyobb notabilitások miséi hallgattak és a nép, az istenadla nép csak annyi örömét és előnyét élvezte a nsgy nemzeti cécónak, hogy ezen a napon nem lehetett adót fizetni. (Szó sincs róla, ez is nemzeti vivmány és bár a forradalmak vívmányaiból ennyi megmaradna a misera plebs contiibuensnek 1) De Lajos napját csakugyan nem hivatalból ülik meg a magyar szabadság, egyenlőség és testvériség igaz hivői, akik sokkal többen vannak, mint azt a tétényi kamarilla vezére gondolná. Szívbéli ünnepünk ez nekünk és az veit akkor is, amikor hivatalosan eltiltó ták a magyart attól, hogy szeresse és kövesse Kossuthot, mint ahogy az igaz franciák akkor is megülték a lelkük mélyén (sőt még igazabban) a Bastille bevételének évfordulóját, amikor a restauráció fehér pribékjei és kopói keresték halálra a bátor szabad érzést és gondolatot. Kossuth Lajos nagyságának és igazságának minden irott malasztnál és törvénynél beszédesebb és ékesebb bizonysága a magyar kiskocsmák és borbélyüzletek falának képei, Kossuth beszéde a haderő megajánlásáról, Kossuth imája a kápolnai csata után, Kossuth búcsúja az ország szélén, amelyek a legkisebb magyar előtt i* a legenda magaslatán mulatják daliás és ragyogó alakját a magyar Washington Györgynek, aki egyben magyar Demosthenes és magyar Danton is. Igaz, a személyiség szépsége is emelte népszerűségét, de ez a szépség is bizonyára Is éntől adatott neki. Mert gyönyörű jelerség ÍJ volt ez a hatalmas egyéniség. Megbűvölte a nőket, elvarázsolta a férfiakat. Ha púpos lett volna, mint Aesopus és sánta, mint Epaminondas, a hangja zenéjével és lángjával talán akkor is ugy megfogta volna a sziveket, de igy egyenesen egy uj magyar Alkibiadesként hódított és nem csupán e kis országban, de az egész nagy világon. Anglia és Amerika benne ismerte meg a magyarságot és ha ma némi rokonszenv és megértés mutatkozik irányunkban e két nagy hatalom részéről: köszönheti Friedrich és Nagyatádi népe. Mert ma, sajnos, az történt itt Kossuth Lajossal, ami a queroi oltárképpel történt. Azt magyar katonák kim emelték és valaki magának tulajdonította. Ezt csinálja ma Kossuth Lajossal a jelenleg hatalmon levő irányzat, amely még sírját is megkoszorúzza, de szinte rendőrileg Mz arra, nehogy a nagy halott föltámadjon l Mert abból nagy bajok keletkeznének I k A múltkor olvastam egy sajátkezű levelét J\08su h Lajosnak, amelyet a kiegyezés után jgnni remeteségéből irt egy akkori Kószó patának és amelyben erélyesen és határozottan figyelmezteti a függetlenség tájékozatlan bajnokát, hogy ő (Kossuth) ma már nem negyennyolcas, hanem igenis negyvenkilences, ena £ minden konzekvenciáival egyetemben. Ha kr*r8,8ulh Lajos nevét viseő ötvenszázalékos Van !" már a háború előtt százszázalikban ahü és tartották volna Kossuth elveit, mint káta y Wrdeíték, akkor 1918 októberében nem rX!*{á,is összeomlás lavinája fogadta vo'na ^lm -oi{ 'rontokat, hanem a valóban diaridjaT dicsóséges magyar forradalom glókj^suth Lajos neve ma nem h lványuló fény8yar Ü!yog a 8zenvedő, dolgozó és váró marnint előtt. Sok tekintetben ma aktuálisai*, da!om ix. • Mikor az antibolsevista ellenforran 'élekzethez jutott, első dolga volt megfojtani mindent, ami az októberi forradalomra emlékeztetett. Ekkor mázolták be fehírre Kossuth Lajost is é£ „győztél Kossuth 1" kiáltással koszorúzták meg a sírját renegát októbristák. Később Petőfivel együtt őt is indexre tették és történelmi B-listára helyezték, ha nem is egészen, de java részében 1 Pedig Kossuth Lajos eszméinek teljes és tökéletes diadala nélkül nincsen magyar föltámadás 1 Mert Kossuth Lajos elsősorban is a valódi msgyar demokráciát jelenti. Szabadságot, egyenlőséget és testvériséget a szavak legnemesebb, pesti márciusi és debreceni negyvenkilences értelmében I Ma pedig van itt régi és uj latifundium, van arisztokrácia és bankokrácia, van numerus clausus és r.-ng és cimkórság, de valódi demokrácia, az nincsen! Pedig csak akkor lehet majd nyu • jzodt lélekkel mondani: Győztünk Kossu h Lajosi Es ez még mindig nem lesz minden. Akkor jön még az uj tizenkét pont arról, hogy mii kíván most már a magyar nem?et ? Mert az eppur si mouve a magyar földre is kötele?ő törvény. És ami nem mozog, az meghal t Lukács György nagy beszéde a kisebségek védelméről az Interparlamentáris Unió ülésén. Páris, augusztus 23. Az Interparlamentáris Unió szombati ülésén a nemzeti kisebbségek ügyét tárgyalták. A tárgyalás során Lukács György terjedelmes beszédet mondott. Beszéde elején a nemzetiségi kisebbségi kérdés fontosságáról szólott. A kérdés nemcsak az elnyomott kisebbségeket, de az elnyomó nemzeteket is komolyan érinti, mert az elkeseredés vagy uj bb háborúra ad okot, vagy szétrobbantja a mesterséges határokat. Részletesen ismerteti a kisebbségek elviselhetetlen helyzetének elvi okait. A legfőbb ok az, hogy nincs alyan intézmény, amely a kérdéssel valóban foglalkoznék és a sérelmek orvoslására megfelelő eszközökkel rendelkeznék. A nemz.tek szövetsége volna ugyan erre hivatva, de az elmúlt öt év teoasztaUtai azt mutatják, hogy a kisebbségi panaszok nem jutnak el hozzá. — Az elmúlt öt év bizonysága szerint * nemzetek szövetsége alig foglalkozik a kisebbségek helyzetével. A nemzetek szövetségének tanácsa áltálában kitér az elől, hogy a kisebbségi igyekbe avatkozzék. Mint ismeretes ugyanis, jogi mentáris Unió ismételten felszólította a nemzetek siövetségéf, hogy a kisebbségek panaszainak megvizsgálására állandó bizottságot létesítsen, amely esetről-esetre a helyszínen is tanulmányozná a kisebbségek heljzetét. A nemzetek szövetsége azonban, amelynek fölöttébb sok bizottsága van, elzárkózott a kívánság teljesítése elől, sőt még a békeszerződésekbe előirt rendelkezéseket is enyhítette a zsarnokoskodó nemzeti többségek javára. Ahelyett, hogy hstároxatot hozott volna, amelynek értelmében a fa. nácshoz nem tartozó hatalmak is jogi érvénynyel tehetnék szóvá a kisebbségek panaszait, a nemzetek szövetségének tanácsi 1922 szeptember 5-én tartott ülésén kimondta, hogy a kisebbségi kérdésre vonatkozó beadványokat elsősorban az éráekelt államnak, azaz annak az éilamnak, arndy ellen a panaszt tették, küldi meg észrevétel végett s azután a beadványok tartalmát közli a tanács tagjaival, nem pedig a nemzetek szövetségének valamennyi tagjával, mint eredetlen tervezve volt. Az érdekelt állam észrevételei játsszák a döntő szerepet a panasz elbírálásában. Jellemző erre, hogy a nemzetek ! -g-g. • -f^^r-ftK elé, mert a többit az érdekelt államok megye/ a figyelmet a kisebbségek sérelmére, a tanács tagjai azonbsn nem hajlandók ilyen lépésre. — Nyíltan kifejezve magunkat ugy tűnik fel a dolog, mintha a nemzetek szövetségének tanácsa ellenkező irányban fejlődött volna s a kisebbségek védője helyett az elnyomó hatalmak pártfogója lenne. Világosan mutatja ezt a nemzetek szövetségének az a magatartása, hogy a kisebbségekhez tartozó rétegeket a lojalizmus kötelességére inti azzal az állammal szemben, amelynek kötelékébe tartoznak. Magától érteiődilr, hogy ez a lojalizmus valóban kötelezi a kisebbségeket. Ám hogyan magyarázhatjuk meg azt, hogy a kisebbségek hivatott védője egyrészt ennyire hangsúlyozza ennek alojaliimusnak kötelességét, másrészt azonban nem győződik meg arról, hogy azok a hatalmak, amelyek ennyire sürgetik a kisebbségek kötelezettségeinek teljesitését, maguk is tel/esülk-e a kisebbségekkel szemben nemzetközi jellegű kötelezettségeiket ? — A Jogok és kötelességek között mindenesetre a kölcsönösség viszonya áll fenn. Az a* állam, amely megengedi, bogy lábbal tiporják a kisebbségek jogéi', nem követelhet lojalizmust ugyanezektől a kisebbségektől. ~>- A népszövetségi ligák és az Interpsrlahallgatása után nem tartotta erre érdemesnek. Igy állt ma elő az a ferde helyzet, hogy a megvádolt állam mondja kl a döntő szót a saját ügyében. Ilyen körülmények között természetesen szó sem lehet arról, hogy az államokat a kisebbségek jogainak épségben tartására lehessen birni, nincs mód az ellenőrzésre s a kisebbségek könyörtelenül ki vannak szolgáltatva sz uj államhatalom kénye-kedvére. — Magyarországot, a világháborúnak ezt a szerencsétlen áldozatát a legsúlyosabb békeszerződéssel zúzták össze, bár ma okiratokkal beigazolt tény, hogy Magyarország annak idején mindent megteti a világháború elkerülésére. — Miért kell tehát — fejezte be hatalmas beszédét Lukács György — ezt a Magyarországot legyöngieni elete erejében, miért kell elcsüggeszteni azzal, hogy az anyaországtól elszakított magyarokat elnyomás alatt tartják? Végül meggyőző szavakkal az Interparlamentáris Unió tagjainak védelmét kérte arra, hogy ne szOnjenek meg figyelmeztetni a nemzetek szövetségének tagjait a kisebbségek iránti köteleslégekre A beszédet nagy tetszéssel fogadták. L IN.innmrnm i ~LT UL UL LILULIM T i mnnr Kinevezték Budapest uj kormánybiztosát. Budapest, augusztus 23. Nipok ' óta irnak már ró;* a lapok, hogy Budapest kormánybiztosává Rlpka Ferencet nevezik ki. Ma félhivatalosan Jelentik a kinevezés megtörténtét a következőkben : A kormányzó a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére Ripka Ferenc m. kir. udvari tanácsost, a fővárosi gázmüvek igazgatóját, Budapest székesfőváros területére kormánybiztosnak kinevezte. Egyidejűleg félhivatalosan közlik: A kormányzó augusztus 22-én kell határozatával Terstyánszky Kálmán belügy minist, ériumi helyettes államtitkárt a kormánybiztosi állástól és a főpolgármesteri teendői alól kiváló és odaadó szolgálatai elismerése melleit saját kérelmére felmentette.