Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-23 / 192. szám

2 SZEOED 1924 augusztus 23. során — mint jól informált helyről értesültünk — az a nézet alakult ki, bogy az országnak az emiitett célokra a szanálási kölcsönnél ig tekintélyesebb összegre van szüksége. Ujabban az a teiv merült fel, bogy a nigy német kölcsön mintájára az ország nagyipari telepeit ajánlják fel és kötik le a kölcsön garanciájakép. Ezzel áll összefüggésben az a hir, amely Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter távozásával függ ösBze. Bár a párisi követség betöltésére a diplomáciai karban alig vin alkalmas ember, a külföldi kölcsönnel kapcsolatos dolgok ugy alakultak, hogy a miniszterelnök szeretné Korányi Frigyest itthon tartani. Ezért Korányi állítólag megingott azon elhatározásában, bogy a pénzügyminiszteri széket otthagyja. A pénzügyminiszter és a miniszterelnök aueutztus 27-én utaznak ki Genfbe, ahol Korányi Frigyes három hétig fog tartózkodni, de onnan nem mint eddig tervezte Párisba, hanem Budapestre tér vissza és csak akkor MMMMMMMMMMMMMMMf41^! dönti el, hogy megtartsa-e a pénzügyi tárcát, vagy tényleg visszsraegy-e Párisba. Az egyetemi tanárok Igazoltatása megszűnik. A budapesti egyetemeken a szovjet bukása után tudvalevőleg szigorú íg3zoltatási eljárásnak vetették alá az egyes tanárokat az okiótteri forradalom és a kommün alatt tanúsított magatartásuk szempontjából. A vizsgálatot az egyetemen autonóm hatáskörükben végezték, még pedig olyan nzigorusággal, hogy — mint ismeretes — egész csomó professzort eltávolítottak az egyetemről. Az igízolásotr nagyrésze már régen befejeződött, mintegy 20—22, főiig orvoskari tanárok ügyében azonban még ma sem hozták meg a határozatot. Ezek ügyében most — mint értesültünk — az eljárást meg fogják szün'elni, vagyis a vizsgalat telies lefolytatása nélkül igazoltaknak jeléntik kt őket. Miitermek építése, miivészek kivándorlása és az aranykoronás költségvetés. A Szeged ismertette legutóbb a váro3 főszámvevőjének költségelőirányzatát, amelynek egyes tételeihez való érdemleges hozzászólás a törvényhatósági bizottság tagjainak lesz egyik feladata. Nehogy az állandó késedelmeskedés vádja engem is érjen, ezúttal csak egyetlen költségvetési léteire hívom fel — jéelőre — sz illetékesek figyelmét. Egy uj bérház építésére 300 000 aranykoronát állítottak be: .kettős célt óhajtván ezzel szolgálni, az egyik a lakásínség enyhítése, a másik munkaalkalom teremtése". Hogy ezzel egyidejűleg a kulturális mütermiségen is, költség nélkül, egy csupásra segíteni lehetne, erről akarok most röviden megemlékezni. A városnak ezidőszerint is kullurlanácsnoka már mintegy husz esztendővel ezelőtt 40612/906. szám alatt tett a tanácsnak előterjesztést a „művészet és művészek pártolása tárgyibin". Hivatásának azonban csakis a mindent elnyelő irattár és mindent lenyelő polgári gyomor felelt meg — szóta is. A nemtörődömség krónikus betegségével szemben többizben tárgyaltam a napisajtó és művészbarátaim támogatásával a szegedi mflteremhazak létesítésének eszméjétől és a keresztülvitel módozataira vonatkojó módszerekről. Síjno?, egy-egy megértő roübarát helyeslétén kivül a megoldatlanság stádiumában rekedt mind a mii napig ezen elemi kulturális felidat végrehajtása. Amidőn a mostoha viszonyok áldatlan alakulása folytán le kellett mondanunk a szegedi művésztelep léesitéséről, az ujabban épülő városi középületek és bérházak padlásterének megfelelő kiképzésében láttuk a müteremkérdés megoldásának legegyszerűbb és legolcsóbb módját. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy sem a javadalmi hivatal palotájának építésénél, sem a most épülő Rákóczi-téri háromemeletes uj bérpalotánál a művészek jogos igényei és a kultura minimális elemi követelményei figyelemben egyáltalán nem részesültek. Érthetetlen okból túlzottan nagy szerkezeli magassággal tervezett Manzard-rendszerü fedélszerkezetek padlásterét a város kihasználatlanul hagyta. Ezen padlásterek szinte önként kínálkoznak tágas, szellős, céljuknak megfelelő műtermek számára. Alig jöhetnek figyelembe ezek előállításával járó különkiadások, melyek a műtermek bérében kamatos ól bő fedezetet nyernek. Ha tehát jóakaratú áldozatkészségre uem is, de egy kis kul urális haladás iránti vágyakozásra szükségük van, országhatárainkon tul megbecsült, itthon azonban az állandó társadalmi előkelő közöny mellett vergődő szegedi művészeinknek, hogy zavartalan munkálkodást megengedő otthonra leljenek és ki ne vándoroljanak. Ne feledjük el, hogy sivár, avult, lagymatag, szintelen, álmos társadalmunknak szint, hanguUtot, tartalmat és hírnevet elsősorban a művészek adnak. Együtt ők egy darab eleven kultura, nag^ adag szellemi és érzésbeli erő képviselői. Eletünk legnemesebb, legtisztább élveit, legszentebb el 'ágyul ásunkat, leglelkesebb mámorainkat nekik köszönhetjük, ök látják meg és hozzák szemeink elé a sotia nem sejtett szépségekel, ök szólaltatják meg a soha nem hallott melódiákat és fűzik szógyöngökbe a soha el nem gondolt gondolatokat... az örökkévalóság muzeuma számára. Szeged város illetékes tényezői ne feledjék el, hogy az 1925. évi aranyköltséRvetés keretében fillérekbe se kerül, ha műtermek léesitésével hajlékot adnak a művészeknek. Tardos-laussig Ármin. Szily Máté libapásztor — tanulni fognak. Pénteken délután tartotta meg az egyesüle ezt az igen fonios választmányi ülést, amelyen elhstározták a közvetlen munka megkezdését, a két gyermek kiragadását az elpusztulástól. A Szeged munkatársának erről az Ölésről a következőkben van módjában beszámolni: Az ügyvédi kamara üléstermében nagy érdeklődés mellett dr. Széli Gyula elnök nyitotta meg az ülést. Megnyitójában hangsúlyozta, bogy most már a tényleges munka megkezdéséhez kell hozzáfogni, szeptember elsején meg kell kezdeni a kiválasztott gyermekek taníttatását. Ezután dr. Mezei Pál titkár az uj tagok névsorát ismer ette, majd beszámolt arról, hogy augusztus elején fölhívta a közönséget, tanítókat, szülőket, hogy jelentsék be azokat a gyermekekei, akik az egyesület céljainak megfelelnek. Tizenkilenc gyermek jelentkezett. Hatot selej'eni kellett, mivel nem feleltek meg az egyesület céljainak. A 13 gyermek azután próbát tett egy kiküldött bizottság előtt. Ezután dr. Nylrco egyetemi tanársegéd vizsgálta meg a gyermekeket és egyet egészen kiválónak, hdromat pedig tehetségesnek talált. í Az első gyermek Fábián Imre 16 éves, Jelen1 leg kifutóftu az egyik belvárosi ékszerészFábián Imre kifutófiú és szeptemberben Szeged, augusztus 22 (Saját tudóstlónktól.) A Szeged többszöri tudósitássioól ismeretes az »z életrev&ló hatalmas erővel meginditott társadalmi akció, amelynek «z a célja, hogy teljesen szegény szülők kiválóan tehetséges gyermekeit, akik máskép elpusztulnának a nyomorúságban, vallásra, fajra, eredetre és nemre Ja,o tekintet nélkül kiragadjamk a mindent !e',r'0 és mindent megsemmisítő szegénységfr megadják azt a lehetőséget, hogy a lenetségea apró gyermekek tovább tanuljanak. íi« ie,ínOILés humánusan gondolkozó szekezdeményezésére - mint a fflíte011 megalakult a Magyar cM?WhrX4dő'&yesaiete> amelynek egyetlen nevelien ÍSH^^?*' kivá'6 magyarokat tiv munkál végzett, két elhanyagolt, szenénv értelmes gyermeket vett pártfogásába, kiragadta őket a mindent elpusztító szegénységből és már szeptember elején megkezdi taníttatásukat. boltbin. Kőműves fia, feltűnő tehetséggel rajzol. A titkárság javasolja a budapesti iparművészeti iskolában való taníttatását. A másedik gyermek Szily Máté. Teljesen árva, 11 éves, teljesen elhagyatott, Jánoshalmán parasztcsuládnál nevelkedik és jelenleg libapásztor. öiszesen hat elemit végzett. Széli János a harmadik gyermek, a deszki volt segedjegyző fia. Apjának nincs állása, a legnagyobb nyomorbin van. A negyedik gyermek pedig Molnár Mihály 11 éves fiu, akinek apja éjjeliőr. Ezeken kivül sokan jelentkeztek még, de részint a megkívánt időben nem jelentek meg a bizottság, az orros előtt, vagy pedig nem ütik meg a kiválón trhetségesek mértékét és igy ök most még nem jöhette* számba. Kopasz Márta rajzoló akarna lenni, Wdtmann József kifulófiu festőnek készül. Az egyesület már el is helyezte Jónás cimfestönél. Pikkeli Béla 10 éves feltűnően jól énekel, de mostoha viszonyainál fogva. — angolkótos. A gyermekmenhelybe vétette föl az egyesület. Jelentkezett ezután egjr 12 éves kisleány, Zéldl Rozál, akinek anyja takarítónő a Kor/ó Moziban és feltűnően fejlettea táncol. Kioktatták: ez az egyesület táncosokat nem nsvel. Van azután a leformátui, zsidó és a városi elemi iskolában egy-egy kiváló gyermtk, de ezek rgyetlen egyszer se ti Jelentek meg. Papp Gát"or fes'Cmüvész mondo'la el ezután véleményet Fábián Imre rajzairól. M»séi, kompozíciói, pingurái naivak, d* egyéniek, ügyesek. Fantáziája van a gyermeknek, a jelek szerint művészt lehet belőle faragni. Dr. Mezei Pál az anyagi Jedezet kérdését ismerteti. Egy gyermek eltartása és taníttatása havi 90 aranykoronába kerül, ölvenegy tag tarthat el éven e egy gyermeket és miután eddi* 112 tag van, igy ebben az évben két gyermek eltartását és taníttatását meg lehet kezdeni. Ha közben még jelentkeznek tagok, ugy a megmaradl pénzzel együtt évközben is pártfogásukba vesznek egy harmadik gyermeket. A válaszmányi ülés ezután elhatározta, hogy Fábián Imre és Szily Máté taníttatását és eltartását szeptember elsején megkezdi. Vita indult meg ezután, hogy hová helyezzék el a gyermekeket. Dr. Szalay József főkapitány, dr. Szantner Pál egyetemi tanár, dr. Nyirco tanár egéd és Papp Gábor festőművész hozzászólása uán elhatározták, hogy Fábián Imrével ebben az esztendőben magánúton elvégeztetik a harmadik és negyedik polgárit, rajztanárral előkészíttetik és jlvöre beíratják az iparművészeti iskolába. Védője Taussig-Tardos Ármin let'. Szily Imrét pedig középiskolába íratják be, reálgimnáziumba és majd csak azután fog kialakulni, hogy milyen speciális szakmára képezzék ki tovább. És az ülés után volt még egy aktus. Behívatták a két gyermeket: Fábián Imrét és Szily Mátét. Olt álltak a zöld asztal előtt, a vizsgáló szemű urak előtt. Fábián vállas, nyílt tekintetű fiu. Illedelmes és értelmes. Szily Máté alacsony, sápidt kis falust gyermek. Tizenegy éves. Azt kérdezik, mit csinál most? — A jószágot őrzöm otthon... mondja, a libákat... Értelmes, nyílt, világos ^besrédü, bátor. Mi szeretne lenni, kérdik. — Tanitó, kérem. És Szalay József csöndesen jegyzi meg: — Gárdonyi is ilyen volt. Tanitó ... Fábián Imre és Szily Máté pedi< ragyogó arccal veszik tudomásul, hogy szeptembertői anulni kezdenek. •MMMMMMMMMMMMÍMMMMM^' A Nemzetek Szövetsége ötödik ülésszakának programjaGenf, augusztus 22. A Nemzetek Szövetségének közgyűlése szeptember elején ül össze. A közgy a lés ötödik ülésszakának megnyitó ülésén, m«" Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke, Beig> . képviselője, Hymans külügyminiszter fog elnOKo« A közgyűlés mindenekelőtt a Nemzetek Szövec*»t által 1923 szeptembere óta végzett Hiu"£áL kivizsgálja felül, majd tudomást vesz az elozo *ott gyűlés határozatainak kivitelét biztosító, e"°8" ^ intézkedésekről, különösen a lefegyverzésre,^ intellektuális együttműködésre és a szegénye*, delmét szolgáló nemzetközi jogsegélyre v()PüUjnzóan. A mindenkori gyakorlat értelmében a ^jj böző bizottságok jelentést tesznek a munkaiam a közgyűlésnek.