Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-23 / 192. szám

1924 augusztus 23 SZBOBD Tanítók kívánságai a közoktatási miniszter előtt. Budapest, augusztus 22. A Magyarország Tanítók Egyesülete Országos Szövetségének ötvenfagu küldöttsége kereste fel ma délben 1 órakor Klebelsberg Kuno kultuszminisztert. A küldöttségben ott voltak az összes vármegyei tanitóegyesületek elnökei és az Országos Tanító Egyesület vezetősége. A küldöttséget Rákos István elnök vezette, aki előadta, hogy a magyar tanítóság azt kívánja, hogy anyagi és erkölcsi tekintetben teljesen egységes elbánásban részesüljenek és kérték, hogy a hasonló képzettségű állami tisztviselőkkel egyenlő elbánást biztosifson számukra a miniszter. Kívánják továbbá, hogy mivel a tanitói diploma az e. iitségivel egyenlő jellegű, a VII. fizetési osztályt ne százalékos arányban, hanem teljes egészében nyissa meg a tanítóság előtt. E kérelmekre vonatkozólag az egyesület vezetősége programot dolgozott ki, amelyet a miniszter elé fognak terjeszteni. Kérle továbbá a küldöttség a minisztert, hogy a magasabbrendű tanítóképzést rendelje el. A magyar országi fanifók vezetői azt kívánják, hogy középiskolai érettségihez legyen kötve a tanitói diploma megszerzése. Az érettségi után két éves tanitói akadémiát kelljen végezniök, amely egyetemi jelleggel birna. A tanítóságot egyelőre jutalmakkal és öszlöndijakkal kellene buzdítani az egyetem elvégzésére. A kultuszminiszter válaszában hangoztatta, hogy az összes iskolanemek közül az elemi népiskolával van a legjobban megelégedve. — Ami sz önök erkölcsi és anyagi kérésüket illeti — mondotta a miniszter —, erre vonatkozólag már két ígéretet tettem a múltban, az első igéteiem az volt, hogy a tanítóság számára megnyitom a VII. fizetési osztályt, a második Ígéretem pedig az, hogy a VI. fizetési osztályt fotont megryitni a számukra. Azon leszek, hogy a tanítóság reprezentánsai a kormánytanácsosság révén a Vi. fizetési osztályba legyenek sorolhafók és erre vonatkozólog rövidesen meg is teszem az előterjesztésemet. Az Erzberger-gyilkossággal vádolt nagytétényi bajorok. Budapest, augusztus 22 A nagytétényi bajorok lassankint megmagyarázhataüan világbotránnyá daÍ

;adó ügyében még mindig az az erőszakoltnak átszó bizonytalanság uralkodik, mint egy héttel ezelőtt. A kormány hivatalos jelentése szerint nem történik más, mint .folyik az agnoszkálási eljárás* annak a megállapítására, vájjon az állítólagos Förster Henrik, aki már egy hete van a budapesti főkapitányság őrizetében, azonos-e Schulz Henrikkel, az Erzberger-gyilkosság egyik gyanúsítottjával. Bizalmas jellegű izgalmas tanácskozások folynak állandóan és állítólag a kormány kifelé ugy nyilatkozik, hogy az agnoszkálási eljárás van csak Schulz Henrikkel, Erzberger egyik gyilkosával, akinek fényképe és minden testi jele megegyezik Förster személyleirásával. Schulz Henrik bal fülén csonkított regi sebhely van, Förster bal fülén szintén és ez mutatja a személyazonosságot. A német kormány — mint ismeretes — megbízta az offenburgi vizsgálóbírót, aki Erzberger gyilkosait személyesen ismeri, hogy jöjjön Magyarországra és vegyen részt a nyomozásban. A vizsgálóbíró már útnak indult Budapest felé. A budapesti német követnek a külügyminiszternél tett csütörtöki látogatása, hir szerint, szoros összefüggésben van az offenburgi vizsgálóbíró kiküldésével, amennyiben előbb diplomáciai uton kellett megteremteni annak a lehetőségét, hogy a német kormány megbízottai nyomozhassanak Magyarországon és aktiv részt vehessenek a magyar rendőrség mindezideig meddő munkájában. Az igazságügyminisztériumban pénteken délelőtt bizalmas tanácskozás volt Szászy Béla államtitkár elnökletével. A tanácskozáson azt az elaborátumot beszélték meg, amelyet az igazságügyminiszter az esti minisztertanácson terjesztett elő a német jegyzékre adandó válasz ügyében. Förster Henriket egyébként elzárva tartja a főkapitányság, senki sem láthatja, senki sem beszélhet vele, még nagytétényi házigazdája, Göm__ bös Gvula sem, aki pedig csütörtökön engedélyt dott értesülést közli, hogy* Förster 'Henrik azonos l kért rá, de nem kapott Mi okozta a városi földbérjövedelem nyolcmilliárdos csökkenését. folyamatban, addig valójában már a bajorok kizik. A budapes" ' íegy semmin s keltek szárnyra, vallottan eredmény nélkül záródnak le a nyomoadásáról tanácskozik. A budapesti rendőrség — ugy látszik — nem megy semmire a nyomozással és már olyan hirek is keltek szárnyra, hogy bezás aktái. Ettől függetlenül még is tudja és várja mindenki, hogy az összekuszált és rejtelmessé tett ügy rövidesen mégis csak tisztázódik. Pénteken ugyanis két német detektív érkezett Budapestre, hogy résztvegyen a budapesti rendőrség nyomozásában. A detektívek azonnal jelentkeztek a főkapitányságon és engedélyt kértek az ország egész területén való nyomozásra. Engedélyt kértek Förster Henrik megtekintésére és a nyomozás eddigi adatainak áttanulmányozására is. Az egyik fővárosi estilap azt a pozitívnak monSzeged, aug. 22. (Saját tudósitónktól.) A városi számvevőség — mint ismeretes — elkészült a városháztartás jövő évi aranykoronás költségvetésével és azt Scultéty Sándor főszámvevő jelentés kíséretében már be is terjesztette a tanácshoz. Az uj költségvetés élénk érdeklődést keltett azokban a körökben, ahol állandó figyelemmel k'sérik a város gazdálkodását. Elénk magyarázgatásra adott alkalmat az a szomorú és szinte érthetetlen körülmény, hogy ma, amikor a konjunktúrák éppen csak a földbirtoknak kedveznek, a város földbirtokának jövedelme hatszázezer aranykoronával csökönt a békebeli földbérjövedelemhez viszonyítva. Ez pedig azt jelenti, hogy a városnak a jövő évben közel nyolcmilliárd papi (koronával lesz kevesebb jövedelme, mint amennyi lehetne. A váro8 háztartása minden valószínűség szerint nagyon meg fogja érezni ezt az elvesztett nyolcmilliárdot, hiszen nyolcmilliárd korona még a J1131 6zámóriások idejében is egészen tekintély** értéket képviselő összeg, fel lehetne építeni KI mé8 két olyan há;L ..aeletes modern ae[P,aIotát, amilyen most épül a Tábor-utca és a J^kóczi-tér sarkán, vagy meg lehetne kezdeni « tanyai vasút építését, esetleg néhány nagyon rSya8°u "'ca burkolatának és csatornáinak ^behozására is elegendő lenne, nvn,, ^bérjövedelem visszaesésének az oka jW'vánvaló. A város hatósága az utóbbi étűnju' án ózva az országos politikát — kissé "joerálisan bánt a földbérlő-kisgazdákkal a k^/A.^árság rovására. (A földbérek csökugyanis a városi polgárság túlterhelésével lehet csak kiegyenlíteni.) Azok a szeren* esések, akik a város ingatlan vagyonának szerződéses és kizárólagos haszonélvezői, évrőlévre kevesebb ellenszolgáltatást adtak a város vagyonának használatáért, mig végre elérkeztek oda, hogy nyolcmilliárd koronával kevesebbet fizetnek érte, mint amennyit 1914-ben fizettek. Ez a kissé tulliberális bánásmód egyébként határozottan ellenkezik azzal a belügyminiszteri rendelettel, amelynek tervezetét nemi égen részletesen ismertettük és amely félreérthetetlenül kimondja, hogy a város hatóságának mindig gondoskodnia kell a városi vagyon maximális Jövedelmezőségének biztosításáról. A város elhunyt szenátora, Balig \ Károly, aki akkor vált meg a pénzügyi ow'r" vezetésétől, amikor nem ludia már érvi*- - '\.ni politikáját, évek óta látta annak a ! tnek a tarthatatlanságát, amelyből a föluuérlök olyan nagy konjunkturális hasznot aknáztak ki a város összlakosságának kárara. Gyakran mondotta, hogy a város szekere mindaddig nem kerülhet viszsza 'hl normális kerékvágásba, amig a földbét." nem fizetik a városi földek tisztessége. íékét. Dehát érzelmi momentumok is vannak a világon és igy Balogh Károly pénzügyi politikája nem érvényesülhetett, pedig az események azóta nagyon igazolták meggv«-" '*sét. ^vetésről be«zélgettflpk pénteken ">kor Pál helyette éterrel. Elmondotta, hogy a fősz 1 "3gy általánosságban, ahogyan . J lejtésből megismerte, reá-is..«. A részleteket még nem ismeri. — Mi az oka a földbérjövedelem nyolcmilliárd koronás visszaesésének — kérdeztük. — Az semroiesefre sem — mondotta —, hogy a város nem léptette volna életbe minden vonalon a békebeli földbérek búzára átszámított értékét, mert ma már minden régebbi keletű bérlet után a teljes búzabért kapjuk. Az elmúlt évek alatt tartott földárveréseken azonban nem alakul'ak ki olyan bérek, amelyek elérték volna a békebeli értéknivót. A rossz termésviszenyok (tavaly rekordlermés volt minden vonalon) és a súlyos gazdasági válság következtében a bérlők tartózkodtak a bérek fölverésétöl. Bizonyítja ezt a Baktó és a Tápéi-rét árverésének gyenge eredménye. Az idén azenban megfordult a helyzet. A mostani árverések eredménye már jóval meghaladja a békebeli béreket. A csengelei bérföldrk árverését csütörtökön kezd e me* Turóczy Mihály fCügyész vezetésével a kiküldött árverező bizottság. Az első nap eredménye váratlan meglepetéssel szolgált. A homokföldek holdankinti bére 120 és 350 kiló buza között váliakozk, tehát jóval magasabb, mint a legutóbbi, a huszonöt év előtti árverés eredményének buzaértéke. A bomokföldek és a feketeföldek között egyébként érdekes kiegyenlítődési folyamat észlelhető. A feketeföldek bére ugyanis állandóan ctökken, ezzel szemben a homokföldeké emelkedik. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a feketefOldek termőképessége évről évre ctökken, a bérlök nem igen törődnek megjavításával, a homokföldek bérlői azonban szinte sajátjuknak tekintik bérletüket, állandóan megtelepednek, tanyát és gazdasági beruházásokat építenek rajta, tehát szakszerűen kezelik és állandóan javítják. A föld termőképessége igy állandóan fokozódik, ami természetszerűleg maga után vonja a bérek emelkedését is. A város közvetlen közelében elterülő feketeföldek, az úgynevezett város körüli feketék természetesen nem tartoznak ebbe az általánosításba, mert ezeknek a földeknek az értékét nagyban emeli a város közelsége és a termények olcsóbb és könnyebb szállítási lehetősége. A legutóbbi árverésen hat métermázsa buzabérátlag alakult ki a városkörüli feketéken. Bokor Pál poJgármesterhelyettes tehát nem a földbérlők tulliberális kezelésében látja a földbérek visszaesésének az okát, hanem valami elháríthatatlan gazdasági folyamatot vél mögötte magyarázatul. Ilyen gazdasági folyamat valóban létezik, azonban nem mindenütt egyformák kísérő tünetei. A magántulajdonban levő földek bérértékét például ez a folyamat alaposan fölverte, a város földjeinek a jövedelmét pedig nyolcmilliárd koronával csökkentette, mintha az a titokzatos folyamat asszimilálódna a viszonyokhoz, nem pedig a viszonyokat asszimilálná a folyamat •AMAMMMMMMMMMMMMWMMMMMMWM3 Csalási kísérlet amerikai csomagokkai. Szeged, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) A kincses spanyolok fogására talán emlékezik még valaki, körülbelül husz-nuszonöt év előtt járta ez a csalási trükk. Levelet kaptak egyes emberek Spanyolországból, az volt bennük elmondva, hogy a levélíró elrejtett biztos helyre egy láda csomagot, de nem juthat hozzá, mert vizsgálati fogságban sínylődik. — önt ajánlották nekem megbízható helyről, akar-e nagyon gazdag ember lenni? Ha igen, akkor küldjön erre és erre a célra ennyi, meg annyi pénzt előlegül, akkor birtokába jut egy kulcsnak, amellyel felnyithatja a kincses ládát. A fele pénz az öné, értem kauciót tesz le, kiszabadulok és mindketten boldogok leszünk. Ilyenforma volt a tartalma a leveleknek, amelyek nyilván beugraszthattak sok embert a világon, különben nem folytatódtak volna. Hogy Magyarországról küldtek-e sokan pénzt, az titokban maradt. Csak az öreg Elkedröl, a budapesti Kecskeméti-utca hires régi vendéglőséről derült ki a balekség. Számos ezrese siratta a jóhiszeműségét Most Szeged körül tanyázik valamilyen hasonló szélhámos, de primitívebb formában. Sípos Ernőnek Majsán a következő levelet kézbesítették nemrég: — „Megkérem önt, Hosztam önnek Részére 40 Dollár egy csomag Ruha nemü. Áveni fondos beszélnim van Önökéi 3 nap belül várom Önöket ha 3 nap belül nem jön akor tesék irnl mikor yön Hogy Tutyam. Van Amerikai Levél is ^5SrK NEMZETI HITE! *!TÉZET SZEGED! FIÓKJA £SSS* lixiLkiöEO