Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-23 / 192. szám

Eflytg mmém éwm 1800 Iwniw, —? PllHI KlUI 1 (Pfl. "áüitelávsl ssembenj Tti»on IHUAeted" MDtie sm MíB kivitelivel nindta nv.icreinuiiraiaoo tv i;nu KUHbMMsi ink! Ea Hmn helybe* 40000, M*. sssfM li ckttkca 45000 ka. Sirtettsl Ink i Pe<hattboo 1 mm. 400, egy hatóban 800 oáiltl hasábon ímSxOver kOzt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 nőig 6001 kor. SzOvegkOztl köziemé, nyék soronként 0000 korottt Családi irtesUé* 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 23, SZOMBAT. 192-ik szám. A bűnös Budapest. BSnös Budapest, — sokáig volt népszerű és közkedvelt jelszó, aminek döntheteilen igazságában nemcsak az egészen ártatlan, bűntelen vidék hitt Önvigasztaló, erős bivéssel, de Budapestnek az a nagytömegű bányida is, amely a vidékről hurcolkodott el fővárosinak. S alighanem igaz is, hogy Budapest bűnös, bűnösebb, mint Kistelek, vagy Püspökiele, ahol jóval kevesebb átaikodott, vagy alkalmi bűnöző követgeti el arányaiban ia szerényebb, rafinériájában is mérsékeltebb bűneit. Budapest minden bünébsn nagyobb Ceglédnél és Mátészalkánál, még a politikaiakban is. Budapest nálunk a bűnökben éppen olyan sok hosszal vezet, mint Franciaországban Páris, Angliában London. Mert hisz mindenben vezet. De a bűnös Budapestet nem biita sziv szerint megvetni az ártatlan és jámbor erkölcsű vidék, amely ma is a gyerek ámuló és ájtatos kedvével utánozza jóban-rosszban, követnivalóban és bolond divatban. Budapest épp annyira vonzó mintakép, mint az osztrák vidéknek Bécs, mint a franciának Páris. Budapest uralkodik és mint minden, valóban uralkodó főváron, a vidék megérthető hódolattal utánozza, sőt majmolja. • De Budapestnek hódol a kormány is, ami szintén nem logikátlan. Politikai életünknek a főváros a szive, ma a lakossága közvetlen környékével együtt vagy nyolcadrésze az ország lakosságának, ma még centrálisabb, vonzóbb, irányitóbb gócpontja az országnak, mint lehetett eddig bármikor. De ez a kormány annak az irányzainak képviselője, ha „arany középúton" is, amely a hazafias vidéket tartja nemzetmentő erőnek s annak támogatását egyik céljául tűzte ki. S noha mi itt a vidéken is rozzant tetőkkel, düledező falakkal, a vidéken is ven munkanélküliség és szorongató pangás az iparban. De a vidéki lakosság valóban hazafiasabb és nemzetfenntartóbb elem, való* ban kevésbé bűnös, mint a bűnös Budapesté és jobban tiszteli a tekintélyt. A vidéken nem volt rendbontó lárma és küldöttségjárás. A vidéken csak az ujságokbél olvasták — bár nem érdeklődés nélkül —, hogy mire mennek majd a miniszterrel a pesti lakók. Mikor semmire se mentek, nem teltek el kárörömmel, legföljebb csak arra gondoltak talán, hogy ezúttal nem volt gonosz mulasztás — nem utánozni a pestieket. De a tatarozásnak a munkanélküliségen segitö reményéből egy csipetnyit a vidék is remélt. Eddig, ugy látszik, hiába. Most hir van róla, hogy a vidéki házigazdák is kapnak a tatarozási kölcsönből. Nagyon sokat nem várunk tőle, de néhány morzsa is jobb az éhesnek a semminél s Szegeden, sajnos, elég nagy a munka-éhség. Tudjuk, hogy a jámbor vidéknek fukar kézzel mér majd a kormány, mint tette eddig is mindig. Ámbár nem cselekedne oktalanul, ha a bűnös, de vonzó Budapest mellett nagyobb készséget tanúsítana a vidék iránt is. Meg akarták gyilkolni a horvát parasztpárt vezérét A Standé belgrádi táviratot közöl, hogy egy Konstantinovics nevű tiszt tegnap egy horvát parasztpárti népgyűlésen, amelyen Radlcs beszámolt a külföldi útjáról, le akarta szúrni a bajonettjével, de sokan rávetették magukat és tAWMMMMMMMMMMMMWMMMMMÍMMÍ^^ megakadályozták a gyilkosságot. A tisztet elfogták, aki állítólag egy titkos szervezetnek a t<gja, amely őt szemelte ki, hogy tegye el Radicsot láb alól. Bizalmi szavazat Herriotnak. Pdris, augusztus 22 A miniszterelnök kijelentette, hogy a szövetségesközi adósságok kérdése egy külön értekezlet tanácskozásának tárgyát fogja megalapozni és erre az értekezletre nézve Franciaországnak kell megtenni a kezdeményező lépéseket. A kölni zóna kérdését tárgyalták Londonban, miután ez a kérdés teljesen a békeszerződés körébe tartozik. Az angol és francia jogi szakértők ebben a tárgyban a következő szakvéleményt adták: — A szövetséges hatalmak teijesen a béke*«lenebbeknek lenniök, mert az önzetlenség » V"er*ny, amely mindig jobban illett és illik •evésbé tehetősekhez. A pesti házigazdák «pUk a tekintélyesen nagyobb béreket, de kain.* "f0lá8ra azoKat kevéanek találták, államMc«ont sürgettek önzetlenül és közérdekből. BuJ' , P^k és legalább mid lesz arra, hogy *íéa£i "^í'nduijon « minka, a megvalóA l, ut£jd ta,án kcsöbb ,ehet beszélni. **ett n váruíiokról ebben az ügyben alig öz j ^- Pedig a vidéki lakók is megfizették *«atiak i?1. ,f*kbéreket s pedig vidéken is kisebb széljárásban is félős házak, Németország teljesitette-e szerződésszerű kötelezettségeit, hogy igy megállapítható legyen, hogy a szövetséges csapatok részéről jelenleg megszállt területek kiűritendök-e, vagy sem, még pedig a békeszerződések első cikkének 421. fejezete alapján. Herriot megjegyezte: Ebből következik, hogy a kölni zóna kiüritése mindaddig nem tehető megfontolás tárgyává, amig Németország a maga szerződésszerű kötelezettségeit — a leszerelést teljesitette. A miniszterszereljük s az ország büszkeségének tartjuk a szerződés értelmében járnának el, 1925 január fővárosunkat, mégis azt kell tapasztalnunk, I J?/ike előtt vizsgálat tárgyává lennék, vájjon hogy^ éppen ez a kormány, amely talán hiva- í tálból bűnösnek vallja most is a bűnös Budapestet, a vidéknél szemmel láthatóan hatásosabban támogatja. Nem lehet irigyelni ezt a fővárostól, mert nagyon rászorult s mert ha máshol is kemény ur manapság az inség, ott a legnagyobb tömegeken a legzordabb szigorúsággal urkodík. De a nyomorúság a vidéki városokban sem könyörületes 8 a vidéki városokban sem szórakoztató időtöltés csupán, ha kenyértelenségről, keresethiányról, az iparnak, kereskedelemnek tömegeket sanyargató pangásáról panaszkodnak és siránkoznak a tömegek. A vidéki váróikra is nagyon ráférne egy bölcs kormány 'egitö készsége és segíteni tudása. S legalább a készséget lehetne látni I De ennek sincs jelel Most arról tárgyalnak — s igaz, már vajmi Jégen — a népjóléti minisztériumban, hogy állami kölcsönnel segítsen a kormány a fővfosi háztulajdonosokon, akiket házaik tatarozására akar kötelezni. Mikor a lakók visszahőköltek a nagy házbéremeléstöl, az volt a JJ niszter csillapító szava a méltán zúgolódó ""háborodásra, hogy a lakók sokaságáénál naSjobb közérdek követeli a béremelést. Kívánja * közbiztonság, mert rozogák as évek óta jj'uanyagolt épületek, de kivánatossá teszi a munkanélküliség is, mert a kötelező házSÍÜÜ? iparosok, munkások ezreit juttatja a rég «eJkülözött keresethez. A lakóknak kellett öntanulmányi bizottságot, nyilatkozzék, bizonyos a Nemzetek Szövetségének előterjesztett tervekről. A tervek egyike az általános kölcsönös segítési szerződésre vonatkozik, melynek alapján a megtámadott államokat más államok au'omatikus katonai és gazdasági segítségben részesítették. Qenfben ezt a javaslatot Herriot maga fogja képviselni. Egy másik szerződés, amely a kormányt foglalkoztatja, az úgynevezett kutató-birósdg gyakorlati szervezete, amelyet a békeszerződés 713. fejesete érteimébea a Nemzetek Szövetsége alskitaná meg. A francia küldöttség szeptemberben rajta lesz azon, hogy a Nemzetek Szövetségének ezt a külön megbízatását minél hamarább elfogadják. Pdris, augusztus 22. Azt a nyilatkozatot, melyet Herriot a szenátusban felolvasott, a baloldal tetszéssel fogadta. A nyilatkozat felolvasása után az elnök közölte, hogy a baloldaltól javaslatot terjesztettek eléje, amely bizalmas szavazatot tartalmaz a kormánnyal szemben. Az ügyrend szerint az ilyen javaslat az illetékes bizottságnak utalandó át. A szenátus is beieirtve —, nem elnOk még kijelentette, hogy a hadügyminisz terrel egyetértően felkérték a nemzetvédelmi I nében hozzájárult. MMtMMMMMMMW^^ | ehhez az eljáráshoz 177 szavazattal 109 elleclear ing-tartozásaink. Budapest, aug.22. (Tudósttónk teletonjetentise.) Külföldi clearing-tartozásaink ügyében a következő információt adták: Ezideig Angliával és Franciaországgal kötöttük meg a clearing-egyezményt és állapodtunk meg a magántartozások törlesztése kérdésében. A megállapodás szerint Magyarország ivenklnt 2000 angol fontot köteles fizetni Angliának ; a Franciaországgal történt megállapodás érlelraében pedig a magyar adósoknak évi 16 mdlió frankot keU leróni tartozásuk fejében franciaországi hitelezőinek. Belgiumban is van clearingkötelezettségünk, azonbsn az egyezmtnyt mindetideig nem ratifikálta Msgyarország, úgyszintén Görögországgal sincsen perfektuálva a clearingegyezség. Azon államoknál, amelyek a clearing-egyeiséget elfogadták, csak Angliával és Franciaországgal szemben rug jelentősebb összegre magántartozásunk. Érdekes, hogy a Franciaországgal szemben fennálló magántartozásaink legnagyobb része a pénzintézeteket terheli, fcz az összeg 42 millió frankot és körülbelül háromsokból már jóval kisebb összeg jut a pénzintézetekre ; itt nagyobbrészt a gyárak és kereskedők tartoznak. Az angol és francia clearingköveielések és tartozások bejelentése már régebben lejárt, ugy hogy most már csak kivételes esetekben fogadják el a magyar és francia cleartng-bejelentéseket. A minisztertanács. A kormány tagjai VŰSS József helyettes miniszterelnök elnökletével pénteken minisztertanácsot tartottak, amelyen Rlpka Ferenc fővárosi kormánybiztos kinevezését is letárgyalták. Az erről szóló kormányzói kézirat valószínűleg a vasárnapi hivatalos lapban fog megjelenni. Még egy szanálási kölcsön. A kormány körében cáfolják azt a Hrt hogy még egy szanálási kölcsönt akarna Magyarország felvenni. Tény azonban, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a népszövetségi genfi utazásuk alkalmával tárgyalásokat szándékoznak millió aranykoronát tesz ki, mig a föbbi a , folytatni az állami üzemek, az ipari és mezőkereskedelem és gyátiparra, valamint a külön- gazdiság céljait szolgáló kölcsön megszerzésére, böző magánvállalkozásokra és magánosokra Eien kérdésben Smith főbiztos bevonásával esik. Az Angliával szemben fennálló tartezá- I már folytak bizalmas tárgyalások és ezeknek M