Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-20 / 190. szám

1924 augusztus 20 IZI«RD Hadakozók szerencséje a szerb Guchewo magaslaton A világháború bevezető harcaiban, midőn még a harcolók nem igen voltak tisztában a modern harcmóddal és annak eszközeivel, elavult régt módon indultak egymásnak. Úgyszólván egyedül az embert áilitották csata­sorba és ugy, mint régen, az emberrel és annak szuronyával akarták megvívni a harcot, akartak bevenni, jó előre kiépített, megerősített hadállá­sokat. Ez'természetesen nagy tömegeknek, azoknak nagy lelkesedésével, tüzével, azoknak óriási vér­veszteségeivel sem sikerült. Hosszú idő, de emel­lett tetemes áldozatok után a felkészült ellenfél példáját is sokszor követve jutottak csak arra, hogy az ujabb hadviselésben az emberanyaggal nagyon, de nagyon kell takarékoskodni, mert az csak év­tizedek multával pótolható. Ellenben a gépeket, ha anyag van, az előhaladott technikával rövidesen pótolni lehet. , , , A világháború harcaiban a gépeknek jutott a főszerep, az ember úgyszólván csak mint a gé­pek tervezője, irányítója, kezelője és kiszolgálója jöhetett számításba. Az emberharcos sikerült, jól előkészített harc után, a gyümölcsöt leszedhette. Ilyen körülmények között jutottak fel csapataink a volt monarchia örökké emlékezetes guchewoi hegylánc kulistye őserdei magaslatára. Ezzel szem­ben Nyugat-Szerbia határán, a Drina jobbpartján szerbektől kiépített, évek óta ellenséges megtá­madtatásra elkészült erős, modern védővonal. Itt volt az a hely, ahol haderőink a világháború­ban viszonylagosan kis létszámú ellenséggel szem­ben felülmúlhatatlan vereséget szenvedtek. Okai e veszteségeknek a modern harcviselés ismeretének, haditapasztalatok, a hadigépek, a hadsereg tüzér­séggel való ellátásának hiánya. Itt, e helyen sok-sok magyar anyának fia onta hiába drága vért. Tizennégy szeptember közepén még sorozatos támadások indulnak, mindkét részről e helyen. Szerbek beépített állásból verik vissza a szakaszos tömegtámadást és ragadják vissza lépésről-lépésre váráldozatokkal elfoglalt területeket. A volt monarchia összes fegyvernemei itt estek keresztül az igazi nagy tűzkeresztségen. E helyre szállanak vissza még ma is a volt monarchia összes nemzetiségű anyák sóhajai. E helynek emlékeiként viselik a háború tömeges rokkantjai megcsonkult végtagjaikat. De e helyen születtek nemesi előnevek, vitézek, Mária Teréziá­sok, sok-sok kitüntetések, világhíres magyar kato­nai hőstettek. . . E területen a szerbek tradicionális valláserkölcsi becsülete ápolhatja a sok kilométer hosszú és széles magyar temetőt. A temető a háború elején épült és felette a világháború végén befejezésképen a hazáért és királyért elesettekre a négyszázéves Habsburg-ház összeomlásának fátyla borul. E hely mindmegannyi területe harci események­ben tulgazdag. Annak rögeihez emberrel kapcso­latos történetek fűződnek. Részlet, személyi vitézi tettek színhelye, mert a hadakozók mindkét rész­ről tömeges kitüntetésekhez jutottak, melyeknek alapfeltétele a vitézség. összegezni e tetteket ma még lehetetlen, erre csak e terület ottmaradt és a világháborút átélt őserdő fái lehetnének képesek. Azok tanúskodhat­nának, bizonyítva sérüléseikkel. A fák tövében el­temetett, immáron szótlan hősök helyett talán ha megkérdeztetnének a fák levelei, ünnepélyes ke­gyelettel, suttogva adnák meg a választ. De itt volt a világtörténelmi ritka események termőföldje. L , E poklok egyikében, a legnehezebb napokban, azok egyik délutánján volt itt egy hely, százötven­kétszáz lépés hosszú, amely körül ádáz, izzó harci zaj tombolt. De e csodahelyen halotti csend, a legnagyobb uyagalom, a környékbeli felizgatott, agyoncsigázott lelkek, testek, idegek tőszomszéd­ságában. -is miért ? Mert a szántóföldön két tűzvonal között a kö­zeli viskókból egy szines öltözékü szerb asszony, a frissen learatott buzakalászok keresztjei egyikére leült és semmivel sem törődve, fehérneműt foltoz­gatott. , Az asszony életéért a két elienseges ¿¿¿vonal harcosai kora délutántól naplementig a világ min­den kincseért egy lövést sem tettek, szuronyroha­mot nem indítottak. Ezen a csodahelyen fekvő ellenfelek az e napon befejeződött titáni küzdelmes harcsui >zatból sze­rencsésen, sebesületlenül megmenekültek. Szeged, 1924 VIII. 20. Homor. Arariyatp salüstíit, ezüst dísztárgyakat, pénzeket a leg-epesebb árban vésé- ékszcrti és élés Németország diplomáciai lépéseket tesz a Gömbös—Erzberger-ügy miatt? Egy rejtélyes tanúkihallgatás — becsületszóval, titoktartással és titkosajtóval. Budapest, augusztus 19. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti főkapitányságon a helyzet Erzberger gyilkosaival kapcsolatban ma sem változott meg. Förster Henriket még mindig ott tartják a rendőrségen, de semmiféle hivatalos felvilágosítást nem lehet kapni arra vonatkozólag, hogy eddig mit tudtak meg élő­éi etérCl és megállapították-e, hogy gyanúsít­ható e az Erzberger-gyilkosságban való rész­vétellel, avagy nem. Tegnap a főkapitányság már hivatalos formában kijelentette, hogy Förster nem azonos a gyilkos Thykssennel, de felmerül« az a vélemény, hogy lehetséges, hogy nem is Thylessenhez hasonlít, hanem a másik gyilkoshoz, Schultzehoz. Ma azután ismét a hallgatás ködébe merült a főkapitányság min­den tényezője. Egyik helyen azt mondották, hogy — valószínűleg a készülő diplomáciai eljárás miatt — néhány nap is beletelik, mig a főkapitányság hivatalos információt fog adni erről a most már európai üggyé növekedett ügyről. Arról a tanúról, akit az egyik fővárosi esti­lap tegnap délben állított Horváth Antal fő­tanácsos elé, aki jól ismeri a gyilkosokat, ma már részletes jelentést iebei közölni. Tudva­lévő ugyanis, hogy az a bajor kereskedő, aki jelenleg Budapesten él, hajlandónak mutatko­zott arra, hogy a szembesítés esetén meg­mondja minden ingadozás nélkül, hogy az állí­tólagos őrizetben tartott Förster azonos e a gyilkosok egyikével. A bajor kereskedőt maga elé is vezettette a főtanácsos, azonban néhány órás beszélgetése alatt minden ajtót elzártak. Végül is egy mellékfolyosóa titokban elküldték a kereskedőt, hogy ne találkozhasson senkivel. Ma már bizonyos az, hogy a tanút nem szembesítették Försterrel és igy még ma is bi­zonytalan, hogy ki az a Förster. Mára kiderült az is, hogy a többórás titkos vendéglátás alatt Horváth főtanácsos mindenről megkérdezte a tanút, de nem szembesítette az állítólagos gyil­kossal, megkérdezte tőle, hogy miért nem je­lentkezett tanúnak, miért kutat a gyilkosok után, miérl tartózkodik a fővárosban, miért ártja ma­gát ebbe ÍZ ügybe, kitől kapott engedélyt, hogy Pesten tartózkodjon, stb. stb. Végül is, mint a Kurír irjB, katonatiszti becsületszavát vették, hogy nem árulja el kihallgatásának részleteit és nem árulja el, hogy nem szembesítették Försterrel A kereskedőnek pedig becsületszavát kellett adnia... £s aztán egy titkos ajtón el­küldték. Befejezték az ügyet. A budapesti rendőrség mindezideig nem kö­zölte a nyilvánossággal, sem a német követ­séggel azt, hogy valöban Erzberger gyilkosairól van-e szó, mindamellett, a külügyminisztérium­ban tovább folynak a tárgyalások, amelyek az Erzberger gyilkossággal kapcsolatban az ügyre vonatkozó jogi részt vannak hivatva tisz'ázni. Pesthy Pál igazságügyminiszter és dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár már tegnap tár­gyaltak ezen ügyben Daruváry külügyminisz­terrel, ma délelőtt pedig Szászy Béta állam­titkár folytatott a külügyminiszterrel erre vonatkozólag megbesztlést. Ezt megelőzően Szászy államtitkár hosszasan tanácskozott a minisztérium ne/nzetközi jogi osztályának a főnökével, Percelly helyettes államtitkárral és a szakreferensekkel és csak ezután ment fel a várba a külügyminisztériumba ahol több órán át tanácskozott a külügyminiszterrel. A tanácskozáson, értesülés szerint, dr. Szászy igazságügyi államtitkár informálta a külügy­minisztert az ügy nemzetközi jogi vonatkozá­sairól és a«on jogi helyzetről, amely Német­ország diplomáciai eljárásával kapcsolatban előáll. rolok Kclemen-utca 7, a innv^nnrimmTjTJiajuiiu Lévay Ferenc ügyvéd provokálta az üj Nemzedék szerkesztőjét különböző súlyos sértések miatt. — A Zehntbauer-ügy tárgyalásának epilógusa. — jelenése után a legkülönbözőbb sértésekért lovagias elégtételt kért Iván Mihálytól, a kurzus­termék feleifis szerkesztőjétől, aki abban az irányban vezeti a terméket, amelyen A Nép i« jár és amelynek szerkesztőségét legutóbb de­zavuálnia kellett Benárd Ágost föszerkesztö­kegyelmes urnák. A szegedi kurzusterrnék is azon az ösvényen jár, ahol olyan dolgok fordulnak elő, ami az egész világ sajtótörté­netében egészen páratlan: a szerkesztőség provokálja főszerkesztőjét... Dr. Lévay Ferenc és Iván Mihály segédjei már több izben össze is ültek, azonban dön­tést még nem hoztak. Nem állapították meg azt az elégtételt, amellyel Iván Mihály tartozik * jogtalanul megsértett dr. Lévay Ferencnek. Értesülésünk szerint a segédek a közeljövőben ismét összeülnek és ezen véglegesen meg­állapítják az elégtétel formáját. Itt emiitjük meg egyébként azt is, hogy a Szeged munkatársa azokért a kitételekért, ame­lyekoen a kurzustermék vele foglalkozik, ssj'ó utján elkövetett becsületsértés miatt ügyvédje utján megindította az eljárást a kurzustermék felelős szerkesztője ellen. Szeged, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Egy bétrel ezelőtt a Szeged részletes, kimerítő és tárgyilagos tudósításban számolt be arról a táblai felebbvi eli főtárgyalásról, amelynek so­rán Zehntbauer János, ai ÉME szegedi főtitkára és Kecskéssy Tivadar pénzügyi számvizsgáló állottak egymással szemben. A Tábla, mint ismeretes, megsemmisítette a törvényszék íté­letét és elrendelte, hogy a törvényszék ujabb főtárgyalást tartson és azoi hallgassa ki a be­jelentett tanukat. Ez a főtárgyalás nemcsak a Tábla végzése miatt érdekes, hanem azokért a dolgokért is, amelyek ott a bizonyítási eljárás kérdése során a fölszinre kerültek. Dr. Lévay Ferenc ügyvéd, Kecskéssy védője, ugyanis igen kellemetlen dolgokat mondott el beszéde során Zehntbauer Jánosról, az ébredők szegedi fő­titkáráról és a szegedi kurzustermék felelős kiadójáról. A Szeged tudósítására másnap, az elmúlt pénteken, augusztus 15 én egy igen jellemző förmedvény jelent meg a kurzustermékben, amelyben a már öt esztendeje folytatott, de még mindig megszokhatatlan hangon foglalko­zott a tudósítással — amely a kurzusterméknek egy kicsit kellemetlen volt —, illetve a cikk irójíval és dr. Lévay Ferenc személyével. A kurzustermék sohasem volt tisztában az újság­írói etikával és most még sokszorozottan le­vizsgázott erről. Jellemző elsősorban, hogv ezen a tárgyaláson nem volt jelen a Szegedi Uj Nemzedék egyik munkatársa sem, hiszen kellemetlen dolgokról volt itt szó és a kurzuster­mék ugy sem tartotta szükségesnek, hogy erről a tárgyalásról beszámoljon. Ez azonban nem tartotta attól vissza, hogy másnap a tárgyalás­sal foglalkozzon és meghazudtolja a Szeged táigyüagos és kimerítő tudósítását. A legképte­lenebb hangon beszélt ez a képtelen cikk első­sorban dr Lévay Ferencről, aki védői köteles­ségének tett még akkor ig eleget, amikor kö­zönséges bűncselekményekkel vádolta meg a kurzusterrnék kiadóját és az ÉME főtitkárát. Dr. Lévay Ferenc. közt?e:lenül a cikk meg­Az interparlamentáris un ó huszonkettedik konferenciája. Budapest, augusztus 19. Auguiztus 22-érj, pénteken nyílik meg Bernben az interparla­mentáris unió 22. konferenciája, amelyet 27-én Genfben fejeznek be. Az interparlamentáris konferenciára a résztvevők kö*ül többen már tegnap elutaztak, egyebek ma utaznak e!, a többiek pedig holnrp indulnak utnik. Modern magánházat, ¿jjj házai, bérpalotát, földó«tf*ölöblrf «kokat, házhelyeket, berendezett flzlelekef, lakasokai, pénz kOlcsSnt mindenkor «Kor*z- InJ. előnyösen közvetit f0rj. Irodája „ L Sztfed, Básfya.ufca 19­(Bchn-sőrcsarnok mellett.) 47a Telefon 16-72,

Next

/
Thumbnails
Contents