Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-20 / 190. szám

SZEQED 1924 augusztus 20., Részvénytársaság — halászlére. Találkoztam a családapával, aki mély gondok­ban ballagott az utcán és csaknem nekiütődött az embereknek. — Pardon, mondta révedezve, egy kissé meg­zavartak a számadások. Körülbelül kezdhetem előlrül a tanulást, hasztalan volt minden eddigi. — Persze a szorzószám, meg az aranyparitás, mondtam, épp hogy valamit mondjak. Ne busulj, öreg, én egy részvénytársaság összehozásán fára­dozok. — Nincs azokból elég? — nézett rám fanyarul Családapa. — Lenni van, de olyan nincs, amilyenen én tünödöm. Szeretnék még egyszer az életben ha­lászlét enni s ehhez kellene egy alkalmas betéti társaság. Majd körülkócolom Wagner Gusztit, hátha beugrik. Családapa rámnézett mélységes bánatú szemével. — Könnyű neked, magányos léleknek, de csak volna három gyereked, majd nem tréfálnál. Tu­dod te, mi az a szeptember ? — Hogyne tudnám, az ősz kezdete. Halkabb már a nap sütése, fáradtabb a lélek, érettebb a gyümölcs, zöldebb a gyerek. — Aki beiratásra kerül, felelte barátom. A drága, aranyos csirkefogók már nem ejtenek frászba, hogy belefulladhatnak a Tiszába, nem kell estén­kint terepszemlét tartanom, hogy hol szaggatták el fészekrablás közben a nadrágjukat, ellenben nyakamba veszem velük már reggel a várost és ácsorgok az iskolák körül. — Föltétlenül öröm. — Ha csak annyiból állana, hogy beíratom őket. De akkor a kezembe nyomnak egy hosszú listát, hogy szerezzem be. Könyvek, aztán megint könyvek, irkák, füzetek, meg léniák, meg körzők, meg tömbök és plajbászok, tollak, — máris kilelt a hideg. Elseje van, szent Elseje s az én alap­számomat megint valami kis nyomorék egységgel szorozzák meg, mert ezt hivják szanálásnak. Mikor délben hazamegyek, üres a tűzhely, ebédrevalónkra se marad, mindent elvisznek a tankönyvek. S akkor még az a gazember kölyök képes lesz megbukni. Éppen Endrényi Imre könyvkereskedése előtt ha­ladunk el, a tiatal gazda künn áll a boltajtóban. — Na, Imris, mondok, te sok mindent szanáltál már az életben, de ehhez te is gyenge vagy. Mi lesz ezzel a sok családapával ? Endrényi Imrét gyakran nagylelküségi rohamok lepik el, most is ilyesmit érzett. — Tessék összeválogatni amire szüksége van a gyerekeknek. — Tudom, uram, mondta Családapa, nagyon is tudom, hogy össze kell válogatni. De miből? Miből? Olyan keservesen kiabált, hogy figyelmessé lettek a járókelők. — Majd fizet máskor, nem ragaszkodom egy­szerre az egész összeghez. Adok én részletre is, hiszen miért favorizálja az ember ilyen formában csak Szomaházyt, meg Crockert ? Van a tankönyv olyan fontos, mint a regény. Megcsinálta ezt már az apám is, de ma inkább helyén való. Mindig azt hirdettem, hogy a középosztály elesettségén tettekkel kell dolgozni, nem szavakkal. Ha tehát az állam nem gondol arra, hogy szeptember jöttén levegye a tisztviselőtársadalom válláról az iskoláztatással járó rettenetes terhet, — meg­teszem én. Mikor egy óra muiva kijöttem családapával a könyvkereskedésből, az öreg derűsen csapta két­felé a bajuszát. — Aztán, izé, van-e még szabad helyed abban a részvénytársaságos halászlében? Szivesen be­állanék én is. ut iflll /Ofl Szerda. Rám. kai.' ts protestáns • sz. Istv. kir. Qör. kat Sz. István. Nap kel 5 óra 2 perckor, nyugszik 7 ára 3 perckor. A meteorologiai intézet jelentése: Hazánkban az idő­járás változóan felhős és kevés kivétellel esős volt. A napi legmagasabb hőmérséklet 25-28 fok. Időprognó­zis : Heiyenkint inkább csak nyugaton eső, lényegtelen hőváltozással Somogyi-könyvtár és muzeum zárva. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 12-ig. A mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Gerle Jenő Klauzál-tér 3 (telefon 359), Gergely Jenő Kossuth Lajos-sugárut 31 (telefon 62), dr. Löbl Imre Gizella-tér 5 (telefon 819), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846), NindI János Petőfi Sándor-sugárut 41 (telefon 777), Nyilassy Ágoston Szilléri-sugárut 11. Sírdomb a hegycsúcson. (A holtan megbántott Adyé.) Irta: József Attila. Üveghegy ez. Ezerszinii üveg. Az ördög csuszkái oldalain föl-le. Hántott héjú szivekből ez a hegy Már régen épült. S énekelni megy Hajnalban ez a hegy a vaksi földre. Sej, haj, meghalt!.. Ó, meghalt!.. Hosszú csend. A hegy kigyúl és táncolni kezd aztán. Egy sirdomb megy a hegy csúcsára. Fenn, Ott fenn megáll. Lefekszik. Vértelen Fénylelke forrón leomlik az arcán. Hullámzik még és lépcsőkké mered. A hegy csúcsáról nagyon messze látni, Fennebb, a hantról még messzebbre látni, Ki akar látni, apró emberek?! Csak csend. És újból zeng, ragyog a hegy. — 8>ent htván napja. A nagy nemzeti ünnepet Szeged is méltó módon üli meg. Dél­előtt sclennis nagymise lesz a rókusi templom­ban, amelyen a város notabiltásai hivatalosan is megjelennek. A legelső apostoli magyar király ünnepe miatt lapunk legközelebbi száma pén eken jelenik meg. I — Nyíregyháza százéves jubileuma. Tudva­lévőleg már hónapok óta élénk munka folyik szinte I az egész országban, hogy Nyíregyháza százéves • jubileumát megfelelő keretek között ünnepelhessék i meg. Kedden leirat érkezett ebben az ügybeti a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarához, amely­ben bejelentik, hogy azok, akik a centennárlumra Nyíregyházára kívánnak utazni, a vasúti menet­díjból 50 százalék kedvezményt kapnak. Ezeknek a kamara igazolványokat állit ki, amely nemcsak féláru menetjegy váltására érvényes, hanem a nyír­egyházai ünnepi kiállításra is belépőjegyül szolgál. Az igazolvány ára mindössze 28.000 K. A kiállítás egyébként szeptember 13-án nyilik meg és 21-éig tart. A kiállításon külön ipari, gazdasági és kultu­rális osztályok lesznek, amelyek természetesen mind kapcsolatosak Nyíregyháza jubileumával. Az ün­nepségeket díszközgyűlés nyitja meg 13-án, majd kiállítás, ünnepi hangverseny, luxusló-kiállítás, ló- és kocsiverseny, tornaverseny, cserkészünnep, kirándulás Görögszállásra, dalosverseny, orgona­hangverseny, birkozóverseny, repülőnap és atlé­tikai verseny szerepelnek a programban. — A szanálás egyszerűsítése a közigaz­gatás egyszerűsítése helyett. Es még mondja valaki, hogy nem ötletes emberek vagyunk. A nyomorúságban is, amely a háború után ránk­szakadt és amely miatt most szanálnak ben­nünket, itthon és határainkon messze lul, az Atlanti-Óceán valamennyi partján. E szanálási akciő egyik egészen kiest epizódja, hogy 1925 julius l-e a vármegyei állások létszámapasztása cimén meg kell szüntetni mintegy 140 állást. Mit csinál ilyenkor eg? gondos belügyminisz­ter? Ankétot tart. E jól bevált gyakorlathoz ajgajea^M Belvárosi Előzi Szeged Tclcfon; pénzláfl M2 RRR PÁRIS CSODÁI A. . ^ Főszereplő: IHRE MURRUV. Azonkívül: Az autó tiíndpr Vígjáték 5 felvonásban. 1111 • A budapesti Corvln-«lnh<. ,- . Főszereplő: LOM HHPICV. P °rV>n Minl^agyogó műsora látható a BELVÁROSI MOZIBAN. El°adások kezdeleT~3 r H a<. o — Pályázat Jókai síremlékére. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács a kultusz­miniszter megbízásából pályázatot hirdetett Jókai Mór síremlékének tervezetére. A pályázók a helyszíni rajzot a kultuszminisztérium művé­szeti ügyosztályánál díjtalanul átvehetik. A kikül­dendö biráló-bizoitsig által legjobbnak ítélt mü srerzCje 250 aranykorona díjban részesül. A második dij 200, a harmadik dij 150 arany­gondosin alkalmazkodott Rakomky Iván is és a junius 12 én tartott alispáni értekezleten a meg­jelentek túlnyomó része 153 (valamennyi) járási orvosi állás megszüntetése mellett nyilatkozott, mert bát a járási orvosi tennivalók nem merítik ki egy tisztviselő munkaidejét és erejét. Négy nap múlva a belügyminiszter körrendeletet intézett valamennyi alispánhoz, amelyben a létszám­csökkentés egyetlen módjául maga is a járási tiszti orvosi állások megszün'e»ését, vagy jelen­tős apasztását jelöli meg. Indokai között szere­pel, bogy a létszámapasztás kérdése a várme­gyékben megoldást nyer, ha a járási orvosokat mind elcsapják é* hogy ebben az esetben sen­kit sen kell elbocsájtani a fogalmazói karból. Vannak aggodalmai n belügyminiszternek a közegészségügyet illetően is. De nem annyira ez aggodalmak miatt, mint inkább azért fordul az alispánokhoz, hogy tanácsot kérjen tőlük a népjólé'i miniszter megnyugtatására. Ez utóbbi, legnagyobb valószínűség szerint, sikerülni fog. Es ebben ízeseiben vagy megszüntetik az összes járási orvosi állásokat, vagy csak egy részüket, még pedig olyan módon, hogy egy járásorvos hatásköre több járás területére fog kiterjedni. Fölvetődött olyan terv is, hogy szüntessék meg az összes járási orvosi állásokat és nevezzenek ki tb. járási orvosokat — fizetés nélkül. És igy tovább..Hát nincs igazunk? Nem mi vagyunk a világ legötletesebb nációja? A háború előtt szállóige volt, hogy a közigazgatást egyszerű­síteni kell. Nem egyszerűsítették. Most szanál­nak bennünket. Szanáljuk önmagunkat. mi a szanálással egyidőben egyszerűsítünk. Meg kell szüntetni 140 állást. Elcsapunk 153 orvost. Bőkezűen egyszerűsítünk. Igaz, a háború előtt sokat dumáltunk arról is, hogy tökéletesíteni kellene különösen a falu közegészségügyét De most vége a dumának. Most cselekedni kell. Szanálni. Ha a szanálás során to >ábbi elbocsáj­tások vá'nának szükségessé, ajánljuk, hogy sz egyszerűség okából menesszék a néptanítókat. De legyenek esetleg hozzájuk is kegyesek. A cimet hagyják meg nekik is és engedjék meg, hogy taníthassanak — ingyen. Eltartani azon­ban a privát órákból legyenek kötelesek magu­kat. Mert ha már szanálunk, szanáljunk egész alaposan é< egyszerűen. — A hűség kedvéért. Ebben a számunk­ban befejeződött dr. Cztmer Károlynál, a köz­tiszteletben álló szegedi történettudőinak a régi szegedi színházakról szóló, nagy érdeklődéssel olvasott közlegénye. A fudós lelkiismeretes buzgalmával gyüjött, összesűrített adatok hal' máza a közlemény, amely széles körben kel­tett figyelmet és elismerést. De még Czimer Károly sem lehet eléggé hű és pontos, ha új­ságba tr. Pedig ha valaki, akkor éppen 6 aligha kedveli a ,légből kapott alaptalan ko­holmányokat". Hiszen hoiszu órákat tölt a vá­rosi levéltárba, ba a város történetének akár­milyen témájával foglalkozik is és a legnagyobb gonddal, az igazi tudós szigorúan fontolgat* gondjaival fáradozik azon, hogy minden *P[Ó részletében hü legyen az előadása a történél valóságához. De lám, egyik olvasója 00* .rajtakapta" és — reméljük, nem káröröm^ — szó szerint a következő helyreigazítás* küldte bozzink névtelenül: A Szeged tek. Szerkesztőséginek. A hűség kedvéért tisztelettel tudatom, hogy « jedi színházban, amely a .Feketeház* mellett álio»; A OZegeu icn, oter nwoi i A hűség kedvéirt tisztelettel tudatom, hogy • gedi színházban, amely a .Feketeház' mellett kezdetben a földszinten, a zártszékek között nem *>!1 középút, csak jóval később nyitották azt meg, elv«ÍC minden sorból két-két ülést. 1924. Vili. 19-én. Tehát — a hűség kedvéért - a zártszék zött nem volt középút, cssk később. Mivel a szigorú hűség mérhetetlenül lény®, ges kelléke a történetírásnak közöltük az olv^ szíves és histórfailag bizonyára fontos beiyr? igazítását. Éppen nem tartjuk lehetetlen^;; hogy dr. Czimer Károly is figyelembeves* majd az ujabb kiadásnál, ba a szegedi színházakról iroft érdekes kis monogra^l könyvben szándékozik megjelentetni. FW^uz veszi talán annyival is inkább, mert az eu, történelem hosszú és bonyodalmas mene e . a középutak valóban mindig később, Jovai köbb valósulnak meg, ime még az egyM«ru^ türelmes zártszékek közt is. Iskolaköliayak, tornanadrágok Soóío*1-

Next

/
Thumbnails
Contents