Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-20 / 190. szám

3ZBQB0 1924 augusztus 22. Régi szegedi színházak. Irta: dr. Czimer Károly. (Befejező közlemény.) A piski hidnál vívott csata bemutatására a színpad mögött 50 öl hosszú játszóteret és fahidat rögtönöztek. Csapatfelvonulásokat, ostromrohamokat intéztek, a hidon ágyuk és társzekerek vonultak le-föl. A honvédek, németek és muszkák sorába az összes hajdúkat és perzekutorokat beállította Taschler József főkapitány és rajtuk kívül még dorozsmai és gyevi kovácsok, szűcsök és csizmadiák is osztrákoknak és kozákoknak öltöztek ki. A csata kezdetén az egyik félről nagyobb hévvel törtek előre, mint kellett volna, a másik fél ellenben zavarba jött és meg se mozdult, mire a méregbe jött rendező harsány szóval az egyiket harci tüzében mérsékelte, a másikat pedig nógatta: „Lassan szűcsök! Előre dorozsmaiak, gyeviek!" ami általános derültséget keltett. Ennek azután olyan vége lett, aminőt a rendező sem kívánt, mert az előre parancsolt honvédek ugyancsak nekihevültek, kegyetlenül összeverekedtek a muszkákkal és pogányul üzték-hajtották egymást, ami közben a piski-hidja igazán összeomlott, de nagyobb baj nem történt, csupán egypár hajdúnak kificamodott a lába és néhány vidéki műkedvelőnek betörött a bordacsontja. Bem apó előadásából egy jó szegedi szállóige keletkezett. Amikor a közgyűlésben a tanács mallcusai közül az öreg Szekerke cserző varga, vagy Penecilus Börcsök Sándor a hatóságnak hevesen nekitámadt, a mérsékelt városatyák csillapitólag szóltak közbe: „Lassan szűcsök!" Az ujszegedi arénát nem látogatták eléggé, mert messze esett a várostól. Fáradságos volt éjszaka a hajóhídon át asszonnyal, gyerekkel hazamenni Rókusra és Felsővárosra. Alig másfél esztendeig állott fenn, 1870-ben, éppen uj esztendő éjszakáján ismeretlen módon felgyújtották és teljesen elpusztult. Az utolsó szinkör 1^76-ban, az akkor rendezett országos iparkiállitás idejében épült, amikor Dugonics szobrát lelepleztük és országos dalárversenyt is tartottunk. Ennek számára a városházával szemben, a vár melletti promenádban hatalmas dalcsarnokot emeltünk. Az épület anyaga abból a tömérdek deszkából került ki, amit ez év tavaszán az árvíz ellen az alföldi vasút mellé készített kalicka-töltés lebontásakor a város visszakapott. A dalcsarnoknak jó akusztikája volt; az előadott operák-^s énekes színmüvek jól voltak hallhatók. Tágas színpadán a híres rendezőképességü Molnár György szép látványos csoportképeket mutatott be Szeged múltjából és jövőjéből. Az országos dalversenyt ott tartotta a résztvevő 25 dalárda és az előadott kardalokat precízen lehetett élvezni. Az egész nyáron Sztupa Andor színtársulata játszott benne. Az őszön dijbirkozók küzdöttek falai között, mignem az óriástestü Aradszki rác késeslegény végképen elriasztotta az olasz erőművészeket. 1877-ben a hatóság a dalcsarnok deszkaanyagát árverésen eladatta és lebontották a faalkotmányt, akik megvették. Ezzel be is fejeztem a régi szegedi színházak ismertetését. Záradékul még csak azt említem föl, hogy az 1879. évi árvíz utan emelt s a Stefániasétányra néző modern színházat Fellner bécsi szinház-épitő építette 450.000 forintért és a tanács 1883. évi január 19-én Nagy Vincének, a Népszínház főrendezőjének adta ki három évre. A megnyitás fényes ünnepélyek között 1883. évi október 14-én történt I. Ferenc József király, Tisza Kálmán miniszterelnök és az ország főnotabílitásainak jelenlétében. Nagy Vince jól szervezett nagy társulatot hozott elsőrendű művészekből, ugy hogy két vidéki társulatot is kiállíthattak volna belőlük. Szeged e nagy társulat kiadásait nem bírta előteremteni. A színház megnyitása után a rekonstrukció munkálatait hamarosan befejezték, a királybiztosság tanácsosai és hivatalnokai eltávoztak, az árvíz által sújtott város közönsége anyagi bajokkal küzdött, a vállalkozók és építészek eltávoztak, az általuk emelt uj házak utcaszámra üresen állottak és a színházat kellő módon nem pártolhattuk. Az eladósodott Nagy Vince menekülni próbált: a kolozsvári színházért pályázott, a tanácstól a szerződéstől való felmentését kérte, de nem mentette föl. Nemsokára a színház 1885. évi április 22-én délután 3 órakor a színpadon támadt tűztől kigyulladt és porrá égett, csupán a nézőtér alatti sörcsarnok berendezését mentették meg. Ez által Nagy Vince a szerződéstől megszabadult. Némelyek abban a nézetben voltak, hogy a szerződés felbontását kívánó igazgató maga gyújtotta fel; a tanács azonban elsimította a dolgot, mert ha hivatalosan konstatálják a gyujtogatást, a város a tüz elleni biztosítási dijat nem kapta volna meg. Ez azonban a mende-mondának bizonyult. A biztosítástól 240.000 forint térült meg s az újraépítés 280.000 forintba került, de biztonsági szempontból a nézőtér alá a vendéglőt és éttermet nem állították vissza. Az uj tanterv és a felvételi vizsgák eltörlése. Szeged, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) A piaristák öreg gimnáziumábin lázas sietséggel folyik a munka, hogy szeptember elsején minden készen várja már a diákokat. Festenek, javítanak, vakolnak, kalapálnak az épQlet minden zugában. A széles folyosókat a tantermekből kirakott bútorok barrikádozzák el. Maiteres vödrök, építő szerszámok hevernek mindenfelé. A piarista gimnázium tanárainak végre sikerült elérniök, hogy a város megszavazta az elhanyagolt épület rendbehozására szükséges milliókat. A gimnázium egyébként az idei tanévet már sokkal nyugodtabban, sokkal zavartalanabbul és sokkal nagyobb eredmény reménységével kezdheti meg: falai közül végre kiköltözik az állami gimnázium, amely a reáliskola épületében kapott helyiséget. így megszűnnek a délutáni kényszerelőadások és a tanitás visszakerül a régi, kipróbált kerékvágásba. Az épület, a tatarozási munkák zajától eltekintve, nyugodalmas, a diákok zsibongása nem tölti még be a folyosókat. A tantermek és a tanári szobák elhagyottak, csupán az igazgatói iroda működik. Prelogg József igazgató készíti elő a közeledő tanévet. Minden hivatalos munkát egyedül végez. Éppen az írógép mellett ült, amikor felkerestük, hogy érdeklődjünk nála a gimnázium aktuális ügyeiről. Kérdéseinkre elmondotta, hogy az uj tantervet néhány nap előtt kapta meg. Már át is tanulmányozta és most kiadta a tanároknak. — A tantervről — amelyről megvan a privát véleményem — véleményt nyilvánítani nagyon bajos, mondotta, mert majd a gyakorlati alkalmazása mutatja meg, vájjon megfelel-e céljának. Egyelőre nem jelent nsgy változást a tanitás eddigi rendjében. Az első osztályban szűnik meg csak egy énekóra és a számtanórák száma hetenkint hatra emelkedik, az ötödik osztályban pedig megszűnnek a görögpótló tantárgyak. A görög ezentúl kötelező tantárgy lesz mindenkire, aki a városi gimnázium diákja. Az uj tanterv bevezetése négy évig tart, mert fokozatosan léptetjük csak életbe. — Az állami gimnázium, amely reálgimnáziummá változik át ebben a tanévben, más tantervet kapott. Ott a görög helyett valamelyik nyugati világnyelv tanulása lesz kötelező és a német nyelvet már a második osztály anyagába is felveszik. — Ma már befejezett dolog ugyanis, hogy a városi gimnázium humanisztikus gimnázium marad és az állami leftz a reálgimnázium. Okmányilag ugyan még nem kaptuk meg a döntést, de illetékes helyen kijelentették, hogy föltétlenül akceptálják a város hatóságának és társadalmának egyöntetű kívánságát és megváltoztatva az eredeti tervet, a városi gimnáziumnak meghagyják humanisztikus jellegét. Ezután a felvételi vizsgák ügye iránt érdeklődtünk. ismeretes ugyanis, hogy a felvételi vizsgák eltörléséről szóló kultuszminiszteri rendeletet, melynek kiadását már régebben bekommünikézte a kormány, a középiskolák még nem kapták meg és így nem is vehettek róla hivatalos tudomást. Az a helyzet állt tehát elő, hogy a rendelet további késése esetén a felvételi vizsgák eltörlése ellenére mégis meg kell tartani a felvételi vizsgákat. A miniszterelnök néhány nap előtt ugy nyilatkozott egy fővárosi újság hiradása szerint, hogy a kultuszminisztériumból már kiment a rendelet. — A rendeletet még mindig nem kaptuk meg — mondotta Prelogg igazgató kérdésünkre — de azért felvételi vizsgát már nem tartunk, mert hivatalos helyről üzenet jött, hogy valóban eltörölte a kultuszminiszter. Lehet, hogy a Hivatalos Közlöny augusztus 15-iki száma, amely technikai akadályok miatt még mindig n«m érkezett meg, hozza majd a kuluszminiszter rendeletét. — A felvételi vizsgák rendszerét én nem helytelenítem, sőt — különösen a mai viszonyok között — szükségesnek tartom, mert alkalmas arra, hogy megakadályozzuk a szellemi proletáriátus elszaporodását. Mi, itt Szegeden, soha nem néztük azt, hogy a felvételi vizsgára jelentkező kis diáknak milyen az elemi iskolai bizonyítványa, hanem az értelmi képességeit tanulmányoztuk. Megtörtént többször, hogy kiváló bizonyitványu gyerekek abszolút gyengékI nek bizonyultak, viszont sok tossz bizonyitványu I gyerek kiváló értelmességröl tett tanúbizonyságot. A vizsgáztató tanár sohasem tudta, hogy ki vizsgázta', az előtte ülő gyereknek csak a számát ismerte, a nevét egyedül én tudtam. Protekció, vagy elfogultság tehát nem Igen érvényesülhetett. Tudom, hogy máshol, különösen a fővárosban, nem így történt, hogy súlyos visszaélések fordultak elő, hogy a felvételi vizsgákra is a pártpolitika nyomta rá bélyegét, mint minden más egyébre is minálunk, ez azonban nem jelenti azt, hogy az eszköz, a rendszer a rossz, csak az', hogy gyarló emberek rosszul alkalmazzák. Szegeden, a mi iskolánkban, nem történt szabálytalanság. Nálunk nem játszik szerepet semmi más, csak a tudás és a képesség. Aki tud, aki értelmes, az eredménnyel haladhat előre. A piaristák öreg gimnáziumában lázas sietséggel folyik a munka, hogy szeptember elsején minden készen várja már a diákokat, (m. l.) Korzó Mozi, Szeged PéS!°raik Augusztus 20-án, szerdán Budapestet megelőzőleg! Priscilla Dean káprázatos filmje: Az ópiumtündér Dráma 7 felvonásban. Azonkívül: Peggy, a rosszcsont Amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. EKSZEREK,: órák, ezüst evőkészlelek, müipari áruk és egyéb maradandó értéktárgyak készpénzért, mint kedvező fizetési feltételek mellett HITELRE IS beszerezhetők ELSŐRANGÚ ÓRA ÉS ÉKSZERÜZLETEMBEN Szeged, Kárász-utca 14. Fischer József Keresek 6rá> és ékszerésznél ™ Belvárosi Bank mellett. igen magas árakon aranyat, ezüstöt, brilliáns ékszereket, arany és ezüst pénzeket. Elsőrangú óra-, ékszerJavító ós kószltó műhely. Szelíd árak I Telefon 15-38. M

odern bérpalotát, családi házat beköltözhető lakáss uri magánházat,kertes lakással, házhelyeket, föld- és azőlSbirtokokat, berendezett üzleteket, lakásokat stb. a nagyrabecsült eladók és vevők megelégedésére rövid idő alatt mindenkor előnyösen közvetít DÁVID oraz. Ing. tor*. irodája Szeged, Kossuth Lajos-s.gárnt 9. 491 Telefon 10—42.