Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-20 / 190. szám

1924 augusztus 30. SZEGED 9 A hamara újból kéri a hogy szállítsa le a Szeged, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Köztudomáiu, hogy a város társEdií mának legkülönbözőbb rétegeiben éles harc indult meg a teljesen igazságtalan száztizizázalékos útadó ellen, amely indokolatlanul leginkább a belterület polgárait sújtja akkor, amikor az útépítési és javítási program a külterületek felé tendálódik. A polgárság már élesen szembehelyezkedett ezzel az akkori közgyűlésen is, mig a kereskedelmi és iparkamara akkor közvetlenül terjedelmes feliratban kérte a kereskedelemügyi minisztert a magas adó leszállítására. Az alcpos indokokkal alátámasztott feliratot azonban „különböző okok mi&U" nem vette figyelembe a miniszter. A kamara most ismét felir a miniszterhez és erélyes hangon bizonyítja az adó tarthatatlanságát. Miután ebben a feliratban konkrét adakereskedelmi minisztert, 110 százalékos útadót. tok foglaltatnak, remélhető, hogy a miniszter rövidesen leszállítja a száztizszázalékot a megfelelő nívóra. A felirat elsősorban rámutat arra, hogy ez az adó mintegy nyolcvan százalékban a Belváros kereskedő- és iparostársadalmát terhelt. A felirat ezután előadja azt, hogy amikor a miniszter jóváhagyta a 110 százalékot, csupán nyolcvankét "Dülió volt az az összeg, amennyit kontempláltak az útadóval befolyó bevételedre. Ezzel szemben kerek ezernyolcszázmillió koronát fizettek be az adózók útadó cimin csak augusztus elejéig, ugy hogy már ez a nem végleges összeg is sokszorosan túlhaladja a miniszter által kontemplált összeget. A kamara most ebből az indokból is kéri a miI nisztert, hogy szállítsa le a száztizszázalékos I útadót, még pedig nemcsak a jövőre, hanem 1 visszamenőleg is. Kikorrigálták a szegcdi indexet. Tizenöt százalékkal magasabb az index. . Szeged, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy az elmúlt héten tizenöt százalékkal leszállították a szegadi indexet azzal az indokolással, hogy dacára a közszükségleti cikkek árnivója változatlanságának, olcsóbbodást jelzett az index, mivel a burgonya mintegy kilencszáz koronával lett olcsóbb. Ez a sülycdés azért állott elő, mart a burgonya igen jelentős egységgel vesz részt az indexben, amely pedig minden mozgásra pontosan reagál. így az index értelmében a munkások az októberi alapbérekre, azoknak háromszázharmincöt százalékát kapták. A tizenötszázalékos iodsxsfllyedés, illetőleg a mintegy háromszázalékos bércsökkenés élénk elkeseredést váltott ki a munkásság köreiben. Álláspontjuk az volt, hogy ez a bérleizállítás semmiesetre sem igazságos, mivel a burgonya jelentéktelen olcsóbbodásával még nem olcsóbbodtak három százalékkal az összes többi közszükségleti cikkek és így az elmúlt héten is éppen annyi kell a mindennapi megélhetésre, mint azelőtt való héten. A munkások ezért az index sürgői kikorrigáláiát kérték. IMMMMMMIMMMMMMMMMMM*WflM Ebben az irányban már az elmúlt hét végén is lépések történtek, azonban a már érvényben levő indexet utólag megváltoztatni lehetetlen volt. Most azután a folyó hétre a szerdai ünnep miatt, kedden délelőtt ül:ek össze a munkásság és a munkaadók képviselői, hogy erre a hétre megállapítsák az indexet. A tárgyalások alkalmával a munkaadók képviselői is honorálták a munkásság álláspontját, amennyiben az a felfogás alakult ki, hogy egyetlen cikk lényegtelen olcsóbbodásával nem lehet igazságtalanul leszállítani az egész indexet és így egyetlen néhány százkoronás olcsóbbodás miatt nem lehet, hogy a munkások teljes három százalékkal kapjanak keresebb bért. Ezek után erre a hétre ismét 350-ben állapították meg az indexet, annak ellenére, hogy az egyes ekkek áraiban lényeges eltolódás nem történt. így a munkások ezen a héten a 15 százalékkal fölemelt index alapján, három százalékkal fognak magasabb bért kapni, mint az elmúlt héten, illetőleg visszakapják azokat a béreket, amelyeket két hét előtt fizettek munkájukért. MBMMMMMMMMMMMMfMMAMAMMWMMMa Nyolcmilliárd koronával csökkent a város földbérjövedelme. Elkészült a jövő évi aranykoronás költségvetés. Szeged, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) A városi számvevőség néhány hétig tartó gyorsütemű munka után most elkészült a váres háztartásának 1925. évi aranykoronás költségvetésével és azt Scultéty Sándor főszámvevő jelentés kíséretében már be is terjesztette a tanácshoz. A költségvetés, amely 1914 óta az első aranykoronás számvetése a városnak, rendkívül érdekes adatokat tartalmaz és nagyon sok olyan nagyjelentőségű változást leplez le, amely a papirkoronás költségvetés szédületes számrengetegében elveszett volna. Kiderül belőle a városi gazdálkodás számos hibája, számos gyöngesége és megdönthetetlen érvül szolgál azok számára, akik már évek óta küzdenek szóval, írással a városi jogfolytonosság helyreállításáért. A számvevőség költségvetési előirányzata szerint az 1925. évi kiadások végösszege 4,832.645 aranykorona lesz, a bevételek végösszege pedig 4,674.073 aranykorona. A mutatkozó 158.572 aranykorona hiány a föld-, a ház- és a társulati adó után kivetendő ötven százalékos pótadóban találja meg fedezetét. A főszámvevő jelentésében összehasonlítja a legutóbbi békebeli költségvetést, az 1914. évit az 1925. évi költségvetéssel. Az 1914. évi költségvetésiek 6,832.914 korona volt a mérlegeredmény«, tshát az 1925. évi költségvetésnél 1,753.269 aranykorona visszaesés mutatkozik. (Ez a visszaesés tulajdonképen sokkal nagyobb, mert a differencia csupár. az 1914. és az 1925. évek költségvetésének numerikus különbségét • mutatja, de nem matatja meg azt a különbséget, ami az 1914. és az 1925. évi aranykorona 1 vásárló ereje közölt mutatkoiik.) A főszámvevő jelentésében beszámol arról is, hogy az 1925. évi költségvetés mérlegeredménye 82 milliárd papirkoronának felel meg, ami hetvenmilliárd papirkoronával haladja meg az 1924. évi költségvetést. A világitáe, a fogadalmi templom ós a takóainaég. — Ezeknek előrebocsájtása után jelentem — irja a főszámvevő —, hogy a költségvetést a lehatö legnagyobb körültekintéssel állítottam össze s minden előrelátható szükségletről a költségvetésben gondoskodtam. A rendes költségvetés évről-évre ismétlődő kiadásainak legtöbb tételénél nagyobb összeget vetfem számitásba, sőt olyan kiadások fedezetéről is gondoskodtam, amelyek a rendes kereteken tul fontos feladatok megvalósítását célozzák. így a mérnökség által 600.000 aranykoronában előirányozni kért kövezési hitelt 1,000.000 aranykoronára emeltem fel, a közvilágításra igényelt rendes hitelt a nagykörúton belüli városrész világításának megjavítása céljából 56.000 aranykoronával emeltem, e külvárosrészek világítási költségeire külön 50.000 aranykoronát irányoztam elő, a fogadalmi templom építési alap javára bérbeadott földek haszonbéréből befolyó s a templom folytatólagos építési költségeire előirányzott 78.360 aranykoronán felül még 200.000 aranykoronát irányoztam elő ugy, hogy ezzel a kiegészítéssel a jövő évre tervbe vett munkák végrehajtása akadályba nem ütközik, a városi alkalmazottak részére az eddig érvényei rendeletek alapján megállapított aranyparitásos fizetésen felül a költségvetésbe még 200.000 aranykoronát állítottam be azért, mert a most élvezett illetményeknek felemelése esetére fedezetről már most kívántam gondoskodni, a lakásínség némi enyhítése céljából egy uj bérház építésére 300.000 aranykoronát állítottam be a költségvetésbe, kettős célt óhajtván ezzel szolgálni, az egyik — mint emiitettem — a lakásínség enyhítése, a másik — munkaalkalom teremtése. — A személyzeti Iétszámapasztás figyelembe vétele után az összköltségvetési jövedelem 27.2 százalékát, vagyis 1,312.704 koronát köt le a személyi javadalmazás, amely költség kisebbedését van hivatva az 1924. évi IV. tc. végrehajtatni, ha a közigazgatásunknál a létszám folytatólag apaszható lenne. Megjegyezni bátorkodom, hogy ennek az összegn?k a kerelében minden néven nevezendő személyi javadalmazás benn foglaltatik. — A fent felsorolt s kiemelt tételeken felül minden egyes kiadási tételt a mai árak mérlegelése után e'őállható szükséglet mérvéig felemeltem s ha netán egyes költségvetési címeken előirányzott összegek nem bizonyu'nak elégnek, ugy módunkban lesz a hitellullépést megfelelő reális pólhitellel fedetni. Hatszázezer aranykoronáé földbércsökkenés. — A földek bérjövedelménél az 1924. évi 1,642.367 koronás földhaszonbérrel szemben 1,047.722 koronát irányoztam elő aranykoronában az 1925. évre. Megjegyzem, hogy bélföldjeink ezidőszerint buzavalutában fizetik a földhaszonbért s a kiszámítás alapjául 350.000 koronás métermázsánkinti búzaárral számoltam. Ha a buza árát 400.000 koronával számítanám, akkor a most fizetett buzavalutás földhaszonbér 450.000 aranykoronával maradna alatta a békebeli földhaszonbéreknek. (Ez pedig közel nyolcmilliárd papírkorona veszteséget jelent a város számára.) A közel napokban elvetette a tanács azt a javaslatomat, hogy a földhaszonbéreknél is, — legalább az uj bérbeadásoknál — térjünk át az aranyszámitásra. Ezúttal újból javaslom a tek. Tanácsnak, tegye megfontolás tárgyává a kérdést, mert a földHaszon« bérjövedelem visszaesésének egyedüli oka az, hogy a földbérlők nem fizetik azt a haszonbért, mint amennyiért a kérdéses teriiletet kibérelték. — Figyelmébe ajánlom a tek. Tanácsnak, hogy a közvágóhíd tételénél mintegy 65.000 aranykoronás deficittel kellett számolni, amely onnan ered, hogy az óriási dologi kiadással szemben a vágatások a hus drágulása folytán még mindig visszaesőben vannak. A kereseti adó. A kereseti adóból várható bevételek címén 1,490.197 aranykoronát irányoztam elő, annak bevételi tétele a pénzügyigazgatóságnál fekvő kivetés erdményét fedi a az ott szerzett felvilágosítás szerint a kereseti adó összege inkább több lesz annál az összegnél, mint amennyit én a költségvetésben előirányoztam. A hordójelzési dijakból befolyó bevételek a kiadásokat nem fedezik, kérem a tek. Tanácsot, kegyeskedjék ez ügyben a dijaknak aranyparitásra való felemelése céljából a magyar kormányhoz felirattal fordulni. Végül azt kéri a főszámvevő, hogy. fa tanács bírálja felül a költségvetés minden tételét és döntsön legjobb belátása szerint. A főszámvevő jelentéséhez — véleményünk szerint — fölösleges minden kommentár, mert a számok mindennél ékesebben beszélnek. Elmondják, hogy a város gyengéd fötdbirtokpolitikája közel nyolcmilliárd koronával csökkentette a jövedelmeket ma, amikor olyan nagy szükség lenne a ti* esztendős rongálódások helyreállítása érdekében arra a nyolcmilliárd koronás elveszett jövedelemre. A költségvetéssel a tanács, értesülésünk szerint, megvárja a szabadságon levő polgármester hazaérkezését és csak azután terjeszti a pénzügyi bizottság elé. SMMMMMMMMMMMMMMMMAMMI* Ha nyoatatváayra van sxSksége, telefonáljon 8 Délroagyarorazág Hirlap- és Nyoradavállalat R.-T.-sak, telefon 16-34. NEMZETI HITELINÉZET SZEGEDI FIÓKJA 581 -UTCA VOLT PRÓFÉTA-HELYISÉG.