Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-20 / 190. szám

majd iktbJcn István gróf miniszterelnök is, azonban csak későbbi időpontban és Genfben csatlakozik Korányiékhox. Egész szeptemberben Genfben maradnak és csak szeptember utolsó napjaiban Jönnek majd vissza, röviddel a parlament összeűlése előtt. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter genfi útjáról beavatott helyről ugy értesülünk, hogy az ottani tartózkodásuk nem annyira a Népszövetségnek szól, hanem Inkább pénzügyi természetű megbeszéléseket óhajtanak folytatni a Genfben tartózkodó külfö'di pénzemberekkel ¿s államférfiakkal. így szóbakerülnek azok a kölcsönök, amelyeket Migyarország az államvasutak szanálására és más beruházásokra felvenni szeretne és amelyek végső összegükben igen jelentékenyek lesznek. Nem hívják össze a nemzetgyűlést. Bizonyos oldalról Ismét terjesztik a nemzetgyűlés Összehívásának a hírét, azzal kapcsolatban, hogy a közmunkákat siettessék. Értesülésünk szerint a nemzetgyűlés összehivatásának a terve nem komoly és magu* azok az ellenzéki politikusok sem sürgetik ett o dolgot, akiknek tulajdonítják az összehlvatás gondolatát A kormánypártnak az a felfogása, hogy a genfi tárgyalások idején egyenesen káros volna SZROBD •• - m*- m* a nemzetgyűlést összehivatni, mert a nemzetgyűlésen esetleg érvényesülő hang zavaróan hatna és rossz benyomást keltene a Népszövetségnél A tatarozás! hitel. A tatarozási hitel ügyében értekezlet volt Vass József helyettes miniszterelnök elnökiével a népjóléti minisztériumban. A pénzügyminisztérium részéről Szabóky Alajos államtitkár jelent meg, ott voltak továbbá a Háztulajdonosok Országos Szövetségének és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének képviselői. Az értekezlet napirendjére, értesülésünk szerint, részletkérdéseket tűztek, mert az általános elvekre nézve a pénzintézetek tegnapi értekezlete után már megvan a megegyezés. Bizonyos ugyanis az, hogy hitelt csak telekkönyvi bekebelezés meilett adnak a háztulajdonosoknak és a további feltételekre vonatkozóan fentartják azokat a határozatokat, amelyeket már ismertettünk. Megoldásra vár még az, hogy a hitelkérések cenzúrázásának végrehajtása a Pénzintézeti Központ bevonásával miképen történik, továbbá, hogy az egyes bankok a hitelnyújtás üzleti részének lebonyolításává mennyire kapnak szabadkezet, vagy mennyiben tartják magukat a hitelre vonatkozó egyetemleges megállapodáshoz. ím líéres zavargások Olaszországban. Róma, augusztus 19. Maitcotti holttestének agnotzkálása valósággal lázba hozta Olaszországot. Nápolyban véres összeütközések történtek. A rendőrhatóságok tegnap óta megtiltották, hogy Matteottival kapcsolatban kikiáltással bármilyen hírre is felhívják az utea figyelmét, ami világosan mutatja, hogy milyen iőegesség vett erőt az olaszokon. A sajtó maga óvatosan ir. Róma külvárosaiban az éjjel vörös zászlókkal borították be az utcai lámpásokat, de a járőrök később eltávolították a zászlókat. A munkások és a fascisták több városban összetűztek. Nápolyból zavaros hírek érkeznek. A rendőrség betiltotta az ellenzéki pártoktól kihirdetett gyűlést. A nagyszámban megjelent közönség erre tiltakozó menetet tartott az utcákon. A felvonulás alatt súlyos verekedések történtek í több tzben revolver dördült el. Négy ember életét vesztette, sokan pedig, köztük tíz karablnierl megsebesült. Az egyik katona halálos sebet kapott. A verekedések megismétlődtek a város különböző helyein. Az utcákra katonaságot vezényeltek, amelyet a fascisták nsgy éljenzésseí fogadtak. A fascisták az II Mondo és a Matino cimü lapok szerkesztőségei elé vonultak és az épületek valamennyi ablakát beverték. A rendőrség csak a késő éjjeli órákban tudta helyreállítani a rendet A belpolitikai helyzet erősen csökkentette Olaszország érdeklődését a londoni konferencia eseményei iránt, jóllehet a kormány mindent megtesz, hogy a közönség figyelmét a kompromittáló eseményekről a külpolitika kérdéseire terelje. A fascizmus léte attól függ, hogy tud-e Időt nyerni Mussolini közölte a fascista párt vezetőségével, hogy az egész törvényhozást módosítani akarja. Matteotti holttestének agnoszkálásáról a következő részleteket jelentik: . A szeaélyazonosság megállapításánál legna1 gyobb szerepet az a két aranykorona játszotta, amelyet a fogorvos tett annak idején Matteotti hibás fogaira. Azoa a helyen, ahol a holttestet a gyilkosok elásták, több tárgyat sikerűit megtalálni, köztük egy rongydarabot, amelyen a nápolyi államfogház pecsétje látható. Megtalálták még egy automobil-térkép kitépett lapjait s a Corriére d'italia julius 9-iki, továbbá a prágai Pravo Lidu április 20 iki számát. A bizonyítékoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert arra lehet következtetni, hogy Tiaerschedl, a hírhedt nemzetközi kalandor, aki egy ideig a nápolyi államfogbázban ült, résztvett a gyilkosságban. Azon a helyen, ahol Matteotti holttestét megtalálták, a falusi lakosság keresztet állított fel. A gödröt mezei virágokkal és koszorúkkal halmozták eL Matteotti özvegye azzal a kéréssel fordult az államügyészséghez, hogy adják ki férje holt' testét, mert méltó temetést akar rendezni. A holttestet kettős koporsóba fogják zárni, azután teherautón Monte-Retendo állomására viszik, ahonnan Rovtgoba, Matteotti szülőhelyére szállítják. Ennek a falucskának temetőjében helyezik nyugalomra a meggyilkolt képviselő földi maradványait. A vizsgálóbíró munkája hamarosan véget ér, ugy, hogy már a jövő héten megkezdődik a törvényszéki tárgyalás. QMAMMAMMMMMMMMMMIMMMnMfW A textilmunkások nemzetközi kongresszusa. Bécs, augusztus 19. Tegnap kezdődött meg a textilmunkások nemzetközi kongresszusa, amelyen Anglia, PrancUország, Belgium, Olaszország, Németország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Hollandia, Dánia, Csehország és Lengyelország képviselői vettek részt. A textilmunkások nemzéiközi szervezetének titkára, Shaw jelenleg az angol munkaügyi miniszter, a nemzetközi javaslat alapján megegyezett abban, hogy az orosz textilmunkások fölvétele csak akkor történhet meg, ha a megegyezés az amszterdami szakszervezeti internacionálé és a vörös szakszervezeti internacionálé között helyreáll és a vörös szakszervezeti internacionálé csatlakozik uz amszterdami interntdonálétioz. Est a javaslatot vita nélkül egyhangúiig elfogadták. rJt.J.Llli-l. -_!_!*»* Bródy-mozaikok. Nem kegyeletsértés, ha megírunk róla néhány intimitást, amik közelebb hozzák az embert, hiszen kétségtelen, hogy riagy iró volt, hiába agyarkodnak ellené halálában Is a farizeusok és az Írástudatlanok, de ő maga is szerette kidomborítani magában a férfit, játszott a saját személyével a közönség előtt, jóllehet ehhez semmi köze az írónak. Szeretett pózolni, de olyan volt az egész egyénisége, hogy ez illett neki épp ugy, mint fehér mellényéhez, csapzott hajához a lazán kötött csokor-nyakkendő. Egy nagy művész mesélte el egyszer Intim társaságban : — Meglestem, milyen kinos gonddal rendezi el a fürtjeit, hogy azok a szeszélyes véletlen formáját adják. Percekig elbibeiődik egy-egy hajszállal, vagy tinccsel, csak jó legyen az esése. Nem vett észre, nyugodtan figyelhettem a mozdulatait, az arcjátékát, amikből tőpróbát tartott Hát ezt meg lehet érteni. Tudunk emberekről, akik állándóan készülnek a véletlen témákra, amiket aztán keservesen provokálnak ki, a művész megfigyelése is tanulmánynak tetszett egész addig, amíg azt nem mondta : — Tudniillik most X. után bomlik,-annak akar tetszeni, de abból nem eszik. X. nagyon bájos színésznő volt, gyöngéje a művésznek, aki adott alkalmakkor szinten nem riadt vissza a pózoktól X. azonban egyikükkel sem törődött, hanem beleesett a hálójába egy minden férfias karakter nélküli harmadiknak. Va'amikor Szegedre hozta a fiait Bródy Sándor, egyszerre lelkesedni kezdett az egészséges alföldért — Mészároshoz adom kosztba az egyiket, erősítse meg a hus szaga, közelsége. Három gyerek három helyre került, az ő kedvükért gyakran lejárt hozzánk Bródy Sándor. Egyszer ebéd után én értem hamarabb a Kassba, Sándor bácsi később érkezett meg. — Ki irta a tárcát az Az Újságban? — kérdezte teljes nemtörődömséggel. — Biró Lajos, — mondom. — Nem olvastam tőle még semmit, — feleli. — Hogy ir? Jól? — Kn szeretem. — Aztán mi a mai témája? — Elég érdekes. Hogyan csábit el valaki egy negyvenöt éves asszonyt. Bródy Sándor gúnyosan felhördül. (Sose láttam nevetni, el se tudtam volna képzelni mosolygós arccal. Ugy k> ze.'em, hogy nem állt neki jól, azért nem tette.) — Ostoba ember az a Biró, hiszen abban a korban nem kell már az asszonyt csábítani, tolakodik az magától is. Ilyen témal Erre aztán hallatlan indiszkréciókkal állt elő ismert színésznőkről. Később panaszkodva mesélt el valamit, ami szintén a korra vonatkozik. — Szép kis bécsi énekesnővel vacsoráltam a ligetben, láttam, hogy tetszem neki, figyeli, amit mondok. Nem is figyelte, bámult rám, Így ni, a szemembe olvadva. Meleg volt az idő, melegem volt nekem is, levettem a kalapomat Hát akkor az a buta liba felugrik, rám néz, kimered a szeme, mert meglát egy-két ezüstös szálat a fejemen (egy-K-* f. mondott, pedig egész havas volt m ' a az érdekes fej) s azt mondja: — Pfuj, alt I Egyszóval se mondott többet, elrohant a szemtelen szuka. De már ilyet í Hát öreg vagyok én? Mérgesen szivta a szivarját, amit a balkeze középső és gyürüs ujja között affektálva tartott, ugy tette hozzá. — Nincs mit csinálnom, ezek után nem vehetem le többé a kalapomat Ezt a történetet pedig Hegedűs Gyulától hallottuk: — Olvasópróbája volt a Tanítónőnek, haladunk, haladunk, egyszer csak megállunk. — Sándor, kérlek, itt baj van. A szolgabíró olyasvalamit mond, ami nem illik hozzá. — Már miért ne illenék ? Sg— Nem illik. Tudod-e te, mi az a szolgabíró? | Togvégzett ember, aki akkor is töltött négy évet j Pesten, ha nem tanult semmit, vagy ha csak billiárdozott Ezek többnyire jó családból való, külföldet járt és művelt úriemberek, főispánjelöltek, miniszter is lett már akárhányból. Ezeknek a szájába nem lehet olyan tudatlanságot adni, mint amilyent te adsz. Bródy Sándor eltűnődik, aztán bólint — Hát jól van, mondja akkor majd a zsidó azt, amit neki kellene. A legmulatságosabb eset mégis ifiabb korában történt meg vele. A sokszoros milliomos Dungyerszky bácskai nábob egyik fia nagyon megszerette, hónapokig el nem eresztette az oldala mellől, levitte a birtokára is. (A Tanítónő témáját is onnan hozta; apró papírszeletekre, főpincér! számolólapokra, névjegyekre, összevissza mindenfajta kuvertabelsőre szeretett Írni.) Egyszer megelégelte a nyaralást, indult haza. — írni is kellene már valamit Dungyerszky alig akart belenyugodni a válásba, tartogatta, de hogy nem lehetett, nehéz sziwel engedett. — Legalább vigyél magaddal valami emléket — Mit? — Ami, akarsz. Például tetszik-e ez a két ló? Gyönyörű orosz trapperek voltak, csak a régi Bácska tenyésztette ki azokat ilyen pompásra. — Tetszik hát, felelte Bródy Sándor és még aznap két remek állattal érkezett meg Budapestre. Ez a szezonja rendkívül termékeny volt Színdarabba kezdett, minduntalan lehetett a nevével találkozni a lapok hasábjain, ahol annyi, meg annyi lángoló lélek szárnyal huszonnégy óra múlva a feledésbe — Sokat irsz mostanában, Sándor bácsi, mondták neki. — Muszáj, fakadt ki, mert nem elég, hogy az öt fiamra kell keresnem, de itt van ez a két bestia is. Tisztára fölesznek. Megzabálnának ezek egy novellát is egy nap. Aztán hol az istálló bére, a Icocsís fizetése Már-már az anyagi romlás szélére jutott, mikor azt tanácsolta valaki, hogy adja el a lovakat — Nini, az is lehetséger í Igv tudta rendezni a finánc.Jia ügyeit, azonban állítólag csak huszonnégy óráig, mert másnapra megint nem volt pénze, bár igaz, hogy lova se. Bob.