Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-20 / 190. szám

U8 19. ii ; cseroeb napi árDugontoF20 ;niK jetörfrsrepet játi Tejcsar;jai mindig árért ár«_U3 örKatTpáposztát, pare csak a azdaságtó cg.-on felül a. Legolron. TeleM10 nss nusogy Károlydor-sugárlaj munkák lek Hoffisz maiuHajfestés n árnyalatvágott basidalkŐSf óerős, feles, ol#sóa ban. J irakoraány s föld Ah 4 eihord2 ok kiaroJózsef tőiében, hfl" aok m«* lápértÖÍ zült trap: Központi iden fiókcsóbbnapj , gyönyörű lo, cimtaböszere»ek' r«szeknek» likőrösök skstb. igf ekinthetoj U2 :nc fakkös nyulakkal Felsőváro® z. Ff ^leidingŐr; dakozódw íeulsch^J? ihordhatóKáhrárg k koronárehet Sz* ér _. szép gvermek' e keresed gynökséfr al szewizalongaf" otel, mV k, tükrök' ieltpHWL 5zés mg Kistiü£ íl ror«z« íjoinfl'í .T.-n*' rutl-^ -34- , ék!et* gjy>« ««á£it ára 2500 kafciii «• IHUJnitf* Md*. M MM tirttslM Madm 3m«trwnfcüíralSD0 te nan. bmmm tnki Bar Mm** teljrtMa 40000, Bate I tfVKUkea 40008 IW. mm. 400, <*J •ésttltettei URI HM 25 ninlMtel drtgUt AprAMrdetti 10 müg mm te. SzOregkM tWI nyék toronként 0000 tea V. évfolyamSzeged, 1924 augusztus 20, SZERDA. 190-ik szám. A szent Jobb ünnepén. A dicsőséges szent Jobb ünnepén, amely i régi ének szavai szerint „drága gencse népönkMk', megint sirva fohászkodik a magyar és megint talpig gyászban flnnepel. Mivé lett Szent István király birodalma, bol van a régi ország, a szilárd alkotmány, a keresztény szeretet, a boldog ]ólét, a szomszédok tisztek* és a nemzet dicsősége? £s hol van sz erős és bölcs Jobb, amely az erőtlen és oktalan kétbalkezes epigónokat móresre és rendre tanítsa? Qéza fia, Vajk, aki a keresztségben István nevet nyert, pár évtized alatt állandó országot teremtett a földönfutó nomádnak, biztos hajlékot a kóbor népnek, nyugati kulturát a keleti pogánynak, fegy u] nemzetet adott az európai civilizációnak, egy u) nemzetet, amely hosszú századokon át básiyála és psizsa lett az ázsiai barbárság ellenében. Hogy most mivé lettünk, mi vagyunk, milye" por és bamu, azt látjátok szemetekkel, mint a Halotti Beszéd, az dsö magyar irás prédikátora mondja. Jobb is erről nem beszélni ezen a nagy és ma olyan fájdalmas nemzeti ünnepünkön. Bús magyarok, örök békétlenek, sötét szövetségek gyász asztalához Ülök, nyugtalan kalandosok, ma ismét fölvetik a régi kérdést, ma megint megálmodják az ősi álmot, ma újfent próbálkoznak a hajdani kísérlettel : mi lett volna, hogy lett volna, ha Qéza fia, Vajk nem nyugat felé fordul Jövőbe kutató tekintetével, hanem Ázsia felé néz a múltba és tovább folytatja azt, ami Agostánál és a Lech mezőin megszakadt? Mi lett volna, hogy lett volna, ha Sarolta fia nem hívja be Vencelint, a páncélos és keresztes germán lovagot és nem bivjs be Adalbertet, Asztrikot és Gellértet, a szláv, a germán, az olasz papokat, hanem Koppány és Qyula, Ajtony és Keán pártjára áll és a nyugati kuitura keresztje helyett Ázsia turulos lobogóját lengeti meg a füveilő táborok fölött és a hunok harcát vivja tovább, ősei módjára, Etele és Árpád hagyománya szerint idegeii és ellenséges Napnyugattal? . A költő álmodozhatik erről, a művész elsirathatja a turáni szépségek pusztulását, Arany Jánosnak méltán fájhat, hogy naiv époszunkat, *mely szerinte éppen megszületőben volt, bölcsőlében fojtották meg az uj bit szolgái, Babits Mihály "nat uj turáni indulót, de a politikus, ha reálPolitikus és nem bűvészinas, ha jövőbe néz és levegőbe, ha életet akar és nem pusztulást, "énytelcn belátni és bevallani, hogy ba kilenoév előtt hiába volt Koppány és Vata '«adása, akkor ma még százszorta meddőbb f8 'ehetetlenebb, még kilátástalanabb és remény"aenebb minden kiaérlet, amely Ázsiái akarja y8«Mc»inálni a magyar sikon. Ha annak idején *alk fejedelem csakugyan a régi hit harcosai J^'.'é áll, akkor minden valószínűség szerint '"'ideien visszavertek volna bennünket Ázsiába, "onnan jöttünk és vagy végképpeti elnyelt Ja'n»( azóta a góbi sivatag a nagy fal mellett, inHií?,án tengve-lengve megmaradt volna egy macr í? turk törzs " Európábó" kivert a és ma egy törpt szovjet volna keleten * 82°vjetek óriás respublikájában. ken?.nt U!váu> *>ki nem volt olyan szelíd és baríS' mint "milyennek a középkori jámbor is S'or'dík festegetik (mert hiszen akkor nem ... 'UQOtl volna •tivöt l L." na« államalkotó raüvéDe és folytatta a-1., lendülettel és buzgalommal ellenVÍLf. Jcieite ^ Bizony nem kímélte akik ofif* f«m keztyűs kézzel azokkal, a ^nt2nnÍr Jons'olkidciói akadályozták. De ö°kraI Ami megcsinálta: ho.szu százaaz is a, ő mesterHűtők náp'5? A ka'rnr'ozdsok és rablóhadtemplomokat és iskolákat emelt, megtanult Imi, olvasni, a nyugati műveltséget megbecsülte és megvédelmezte, sőt fejlesztette és századai so* rán olyan neveket adott az emberiségnek, mint Corvin Mátyás, Zrínyi, a költő, Bolyai, Széchenyi, Petőfi, Madách, Munkácsy és Ady. Igaz, idegeneket hozott a fonotthaju és kumiszivó szitytyák nyakára István király, de ezek az idege> nek már a második generációban magyarok lettek egészen, a Hunt Pázmány nemzetségre kell csak gondolnunk és arra, hogy a Vencelinéktől eredő Ják nemzetség sarja lön ama bátor Opos, a halálos hű*égű és vitézségfl középkori magyar daliás levente példaképe. — kereszténység örve alatt és a magyar tájvédelem vezére tétényi birtokán gyanús, jöttment idegeneket, bajorokat véd és ápol — szegény, árva magyarok helyett. Svábokból jött magyarok, iránszigu szittya sereg akar Dévénynéioetörni és — Ázsiái csinálni Earópa közepén. A dicsőséges szent Jobb azonban és az ő igazán magyar és i? *n európai bölcsesége még mindig utat mutat, uanyt jelöl, törvényt szab és jövőt egyenget a józan és becsületes magyarságnak, amely legnagyobb tragédiája után — hiszen már annyit megért és túlélt — sorsának uj jelenétébe kezd. A romok és sírok fölött építeni és élni fog, mert rendeltetése és bivaMs pedig mit látunk I Koppány helyett Fried- Mása van e földön, amelyet dicsőségesen és ricb, Vata helyett Wolff, Qyula helyett Leh.ier győzelmesen teljesítenie kell? Mórt ez a törtéét Ajtony helyett Anvi hirdetnek fajvédelmet f nelem akaratai tun A londoni konferencia eredménye megelégedést kelt. Pdris, augusztus 19. A minisztertanács egyhangúiig tudomásul vette kedden azon munkálatokat, smelyeket a francia delegáció Londonban végzett és köszönetet mondott nekik a Franciaország érdekében kiküzdött jelentős eredményekért. Herriot miniszterelnök csütörtök folyamán mind a két kamarának kimerítő jelentést tett a konferencia munkájáról. Bécs, augusztus 19. Dr. Seypel szövetségi kancellár a következő táviratot intézte Marx birodalmi kancellárhoz: Engedje meg Excellenciád, hogy őszinte örömömnek adjak kifejezést, hogy a londoni konferencia a minden oldalról megnyilvánuló jóakarat és engedékenység szelleme következtében eredménnyel Járt. Bizakodással lehet most már remélni, hogy annak áldásos következményei Németország és egész Európa javára nem fognak elmaradni és a népek igazi békéjét meg fogja hoznL Washington, augusztus 19. Goolidge elnök nyilatkozatot tett közzé, amely nyilatkozatában kifejti azon véleményét, hogy a londoni egyez* mény a legfontosabb eredmény, amelyet a fegyverszünet óta talán a washingtoni értekezlet leszámításával elértünk. Az értekezlet eredménye beigazolta, hogy Amerika helyesen foglalt állást az európai államokkal való együttműködésben. London, augusztus 19. (Hivatalos szikraszolgálat) Az a levét, amelyet Macdonald Herriothoz intézett, szószerinti szövegében igy szól: A Ruhr megszállásra vonatkozó uj egyezménnyel és az elsősorban érdekelt kormányok arról szóló jegyzékvállásával szükséges írásban megismételtem a britt kormány átiratát, amelyet olv sűrűn kifejtettem az utóbbi napokban. A britt kormány sohasem ismerte sem a Rahr-megszállás törvényességit, sem a versatllest szerződés határozatainak olyan értelmezését, amelynek alapján szövetségeseink eljártak. A britt kormány remélte, hogy miután a megszállás tisztán gazdaségi okokból történt, mtg fog szűnni, mihelyst a tervezetet életbe léptetik. A szakértő bizottságnak, miután illetőségi köre nagyon korlátolt volt, tartózkodni kellett attól, hogy javaslatokat tegyen a katonai megszállás tekintetébea, de világosan jelezte, hogy a megszállás gazdasági kihatása fölött nem lehet elsiklania megszállt hatalmaknak és a német kormány közős megegyezéssel megállapodást fogadott el, amelynek értelmében a megszállás nem terjedhet 12 Hónapon tat, sőt korábban is megszüntethető. A britt kormány akar prejudikálni annak az álláspontnak, amelyet elődje a szerződés értelmezése tekintetében elfoglalt; egésx egyszerűen tudomásul veszi est a megállapodást és nyomatékosan sürgeti, hogy az érdekeli kormányok tegyenek meg minden tehetőt a kiürítés megszüntetésért. A britt kormány ugyanis abban a felfogásban van, hogy a megszállás folytatása károsan befolyásolhatja és kockára te&eti a londoni értekezleten létrejött megállapodásokat. Macdonald levele augusztus 10-án kelt, de csak tegnap tették közzé. London, augusztus 19. A Daily Telegrapk newyorki levelezője azt Írja, hogy a jővö év tavaszán a világnatalmak megtartják a twdikészűlődések korlátozása érdekében a második konferenciájukat. Brüsszel, augusztus 19. Az Etoile Btlgt szerint a német kormány azt a Javaslatot tette, hogy a Németország és a Belgium közti gazdasági modus vivendi kidolgozásáról szóló tárgyalások szeptember 1-én kezdődjenek s a székhelye Berlin legyen. Berlin, augusztus 19. A lapok Jelentik, hogy a franciák tegnap délután Appeveyerből Kani Irányában elvonultak. A lakosság nyugodt éa méltóságteljes magatartást tanúsított. Incidens nem történt. MMMMMMMMMMMMMNMMMMMIM^^ Elkészült a Közélelmezési Tanács felállítására vonatkozó rendelet Budapest, augusztus 1 a (Tudósítónk telefonjelentése.) A Közélelmezési Tanács megszüntetésével kapcsolatban a kormány tervbe vette a Közgazdasági Tanács felállítását. Az eredeti elvek szerint ez a tanács az illetékes minisztériumok mellett működik, mint tanácssdó szerv. A minisztertanács ugyanekkor utasította Bud János minisztert, hogy készítse el a tanács felállítására vonatkozó rendeletet. A miniszter hosszas és beható tanácskozás után a mult héten elkészült a rendelet megszövegezésével. A pénzügyminisztériumban szerzett értesülés szerint a tanács elnöke Hadik János gróf lesz, aki már kijelentette, hogy hajlandó elfogadni az elnöki ál ást. A tanácsnak öt albizottsága ' 's s rcn<!rW szerint s Clés 30 tag bői fog állni. Lesz egészségügyi, szociálpolitikai, kereskedelem- és iparügyi, földmivelésügyi és a hitelélet megszervezésére és rendezésére vonatkozó bizottság. A személyi részét a kérdésnek szeptember közepén fogják elintéznL A tanács felállítására vonatkozó miniszteri rendelet, melyet Bethlen István gróf ir alá, néhány nap múlva megjelenik a hivatalos lapban. Korányi pénzQgymlnlaztw éa Smith főbiztos huszonhatodikán utazik Qonfbo. Korányi Frigyes bár* pénzügyminiszter és Smith Jeremiás főbi/ - umtztus 26-án együtt atsznaV 0 > Crnfv