Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-13 / 159. szám

1924 jnüot 13 SZBQBD Kedvezményes árutarifa Magyarország és Szerbia között Budapest, julius 12. Magyarország és Jugo­szlávia köz'tt tudvalevően julius elsején lépett éhtbe a kereskedelmi szerződés. A szerződés keretében még nem történt meg a végleges megállapodás arról, hogy Magyarország és Ju­goszlávia között az áruforga'om tekintetében milyen tarifákat használnak, ille've milyen dij­kedvezéseket adnak. Ebben az ügyben majd a kereskedelemügyi minisztérium ujabb tárgyalást kezd a jugoszlávokkal és a kereskedelmi szer­tünk a délszláv állammal. Ennek az előkészítése érdekében a magyar államvasutak igazgatóságának kereskedelmi fő­osztályánál ankét kezdődött, amelyen megjelen­tek a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem érdekképviseleteinek kiküldöttei. Az ankétet előrelá'hatóan a jövő héten is folytatják és a különböző gazdasági ágak képviselőinek felszó­lalásai alapján a Máv. elkészíti majd azt a ter­vezetet, amelyet magyar részről bemutatnak a ződés pótásaképen tarifális szerződést is kö- | szerbekkel való tárgyalás során. Ujabb a francia kamarában. Pár is, julius 12. A kamara tegnapi ülésén, amelyen az amnesztia (örvény egyes fejezeteit tárgyalták, ismét heves jelenetek voltak, sőt a jobboldal és a szélső baloldal képviselői tettleges­ségekre is ragadtaták magukat. A vihar akkor kezdődőit meg, amikora zendülők és katonaszöke­vények megkegyelmezésének kérdését vetették fel. A szocialisták a bizottsági javaslatot hely­telenítették. Valaki a jobboldalról Marti nevét említette s erre kitört a vihar. A kamara elnöke nem tehetett mást, minthogy az üléBt félbeszakította és a karzatokat kiürítette. Az ülés újból való megnyitása után tettleges­ségre nem serült ugyan sor, de ha'almas bot­rány volt. A botrány okozóját az ülésekről ki­zárták. Végezetül a kommunisták azt indít­ványozták, hogy a háború shtt elitélt embe­rekre sz amnesztiát kivétel nélkül mondják ki. A kamara a javaslatot elutasította és a bizott­ság javaslatát fogadta el. Bethlen István, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor — Ábrahám Dezső és Balla Aladár, meg az ellenforradalmi emléktábla. Szeged, julius 12. (Saját tudósítónktól.) Is­meretes, hogy néhány hónappal ezelőtt dr. Aigner Károly főispán energikus gyűjtési akciót indított az úgynevezett „Nemzeti Megújhodás Emléktáblájá"-nak költségeire. Az emléktáolát a tervek szerint a törvényszék frontjának li­lába akarták elhelyezni a Széchenyi-téren, mi­vel sz a cél lebegett a szem elől', hogy azt a házat örökítsék meg, ahol a proletárdiktatúra idején megalakult a nemzeti kormány. A gyűjtés nagy energiával indult meg, ugy hogy már az első hetekben nintegy buszmillió ko­rona folyt be a főispán kezéhez és ez az összeg akkor majdnem elegendő volt az em­léktábla költségeire. Egy idő óta azonban az emléktábla körül bizonyos csönd uralkodik, arról az országos­nak tervezett leleplezési ünnepségről sem hal­lani, amelyet a főit pán nagy szeretettel, lelke­sedéssel és ambícióval tervezett. A főispán ugyanis azt akarta, hegy az emléktábla le­leplezési ünnepsége valóban országos legyen, azon a napon lejöjjenek mindazok Szegedre, akik résztvetíek nemcsak a nemzeti kormány munkájábEn, hanem az egész szegedi bolse­vistaellenes mozgalomban. A város társadalmának különböző köreiben, valamint beavatott helyeken is messzemenő kombinációkat fűztek ehhez a csöndhöz és általában az volt a vélemény, hogy kátyúba jutott az emléktábla terve. Beavatottak ugyanis azt hangoztatták, hogy a kormány és elsősor­ban Bethlen István gróf miniszterelnök nem nézik jó szemmel az emléktábla tervét, bizo­nyos nem kellemes politikai okokból. Beavatott körök szerint azért változtatta meg most állás­pon'ját a kormányelnök, mivel részint a föl­avatási ünnepségen, részint pedig magán az emléktáblán kellemetlen momentumok fordulná­nak elő. Tudni kell ugyanis, hogy a szegedi ellen­forradalomban nemcsak a ma is szereplő po­litikusok szerepellek nemcsak Bethlen István gróf, Teleki Pál gróf fogtak kezet a szegedi nemzeti kormánnyal, hanem Szegeden volt 1919 nyarán Eckhardt Tibor is, Gömbös Gyula is, — hogy csupán egy-két markáns nevet em­lítsünk. De ez még nem minden. A szegedi ellenforradalmi kormánynak olyan politikusok is voltík tsgjai, akiket ma nemcsak a liberális „megszégyenítő" jelzőjével illetnek, hanem akikre oktróbizmust is kiáltanak. A nemzeti kormánynak tudrslevőleg miniszterelnöke volt P. Ábrahám Dezső és egyik minisztere, Balla Aladár. Ezeket a tényeket nem lehet {«tagadni és ezekkel számolni kell akkor is, amikor a nem­zeti megújhodás emléktáblájáról van szó. Be­avatott -török ugyanis ugy tudják, hogy a mi­niszterelnök azért „hallgattatta el" * mozgal­mat, mivel nemcsak hogy nem kt,. 'seli az eliinforradslmi Ábrahám-kormány politikáját, dc teljesen szakított egykori fegyvertár saival, Eckhardt Tibor volt sajtófőnökével és Gömbös Gyula kapitánnyal, a nemzetgyűlési „választá­sok" hadvezérével Is, akik jelenleg a fajvédő­hordó rettenhetellen szónokai. A miniszterelnök f nem szívesen jelenne meg olyan ünnepségen, amelyen az ünnepi szónokok között régi fegy­vertársai helyet foglalnának — magyarázzák a csöndet beavatott körök. Sőt azt is tudni vélik, hogy a miniszterelnök azért fúvatott takarodót, mivel semmi körülmények között sem akar olyan domborművön megörökíttetni, amelyen Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor markáns profiljai is fölis nerhetők. Ezeket a híreket mind élesebben kolportál­ják nemcsak Szegeden, hanem az ország egyes orgánumaiban is megjelentek hasonló tenoru cikkek. Illetékes helyeken nem adtak elfogad­ható felvilágosítást az egyre jobban kavarodó ügyről, csupán rezignáltán jelentették ki: — Hiába, megváltoztak az idők I Más idő — más politikai A Szeged munkatársa erről az ügyről most hosszabb beszélgetést folytatott dr. Aigner Ká­roly főispánnal, aki minden igyekezetével és kézenfogható argumentumokkal cáfolta meg a terjesztett híreket: — Nagy meglepetéssel olvastam és hallot­tam — mondotta —, hogy a Szegeden létesí­tendő emléktábla leleplezésének elmaradásához bizonyos politikai tendenciájú magyarázgatáso­kat fűznek. Kijelenthetem, hogy az emléktábla kizárólag pénzügyi okokból nem készülhetett el ebben az évben, mert a kivitel megvalósítása előt közbejött súlyos koronaromlás folytán az összegyűjtött tőke nem volt elég ahhoz, hogy elsőrendű, művészi alkotású domborművet csi­náltathassunk, amely kiáll minden kritikát. — Az első tervek szerint az emléktábla — folytatta a főispán — bronzból 39—40 millióba került volna, mire azonban Zala mester le­küldte terveit, a közbejött koronaromlás miatt az összeg mintegy kétszázmillióra rúgott volna, holott a gyűjtés nem eredményezett többet húszmilliónál. — Ily módon az emléktábla-bizottság — amelyet abból a célból alakítottam, hogy a művészi felelősséget szakemberekkel megoszt­hassam — ugy határozott, hogy a kivitelt függőben tartla és fölkért engem a gyűjtés folytatására. Ez meg is történt, ugy hogy most az alap a kamatokkal együtt 35 millióra sza­porodott. — Természetesen — mondo ta ezután dr. Aigner Károly — kitartó munkára lesz szük­ség, hogy egybegyűljön a szükséges összeg, de remélem, hogy nem lesz sikertelen az akció, mert a szegedi nagyobb vállalatok javarésze és a nagy pénzintézetek még egyáltalán nem vet­ték ki réizüket az adakozásból, de remélem, hogy az ősz folyamán folytatandó akcióban je­lentős tényezőként fognak szerepelni. Szerettem volna, ha kizárólag szegedi gyűjtésből lehetett i volna összeszerezni a szükségbe összeget, de ha látni fogom, hogy ennek nehézségei vannak, ugy 3 gyűjtést az egész országra kiter­jesztem. — A leleplezést a jövő év folyamán — mint már többször jeleztem — országos ünnepség keretébei tartjuk meg. Puszta kombináció és a fantázia terméke, hogy bizonyos változott poli­tikai helyzet okozta a leleplezés eltolódását, vagy elmaradását, mert nincs is tervbe véve, hogy az emléktáblán nevek szerepeljenek, egyes alakok sem lesznek megörökitve, kivéve Horthy Miklós kormányzót. — Ebből is nyilvánvaló, hogy semmiféle po­litikai háttere nincs a leleplezés eltolódásának, hanem kizárólag anyagi nehézségek hátráltat­ják azt. A Szeged munkatársa a beszélgetés végén megkérdezte a főispánt, hogy nem lehetnek-e bizonyos kellemetlen momentumok a leleplezési ünnepségen, mert hí" zen azon részt fognak venni az öss?es szegedi ellenforradalmárok, meg fog jelenni a kormányzó és a miniszter­elnök is, de minden bizonnyal Szegeden lesz Balla Aladlr és — Gömbös Gyula h, sőt P. Ábrahám Dezső és — Eckhardt Tibor is... A főispán erre a kérdésre a következő sokat mo:,dó, rövid és diplomatikus választ sdla: ; — A leleplezési ünnepélyen csak azok vehet­; nek részt és azok szerepzlhetnek, akiket — hi­5 vatalesm meghiv a rendezőbizottság. \ Kikre értette ezt a főispán ? G?mbös Qyulára és Eckhardt Tiborra, vagy Balla Aladárra és Ábratiám Dezsőre .. (v.) Panamával vádolják a jugoszláv pénzügymini >ztert. Belgrád, julius 12. A belgrádi Novoszti szen­zációs leleplezést közöl Stojadinovics jugoszláv pénzügyminiszterről. A lap azt állítja, hogy a pénzügyminiszter a Jugoszláviára igen kedve­zőtlen angol kölcsönt házibankji utján bonyo­lította le, ar/.elytől ennek fejében nagy jutalé­kot kspott. A h'dögyi szállítások körűi is visszaélést kövelett el a miniszter. Az Angliá­ból rendelt 200 ezer yard ruhaszövetet ugyanis csak három év múlva kellett volna kifizetni, Stojsdínovics azonban a szerződés lejárta előtt sietett kiegyenlíteni a számlát, amit az magya­ráz, hogy a szállítást ugyancsak a saját bankja finanszírozta. A Novoszti megjegyzi még, hogy a bank igazgatója, SsrI Dániel a pénzügy­miniszter társaságában sok földit vásárolt Bel­grád környékén. Repülőhajó. London, julius 12. A Westminster Gazette jelen­tése szerint az angol légügyi miniszter gépkon­struktorai olyan repülőgépet készítettek, amely már teljes mértékben tengerjáró hajó is. A gép 60 láb hosszú és a levegőben 500 HP. erejű Capier­motor hajtja. A viziutra külön hajómotorjai vannak a gépnek. A „repülőhajó" a levegőben óránkint 100 kilométeres sebességgel és a tengeren erős hullámverés mellett is tud haladni. A gép elkészítése közel három évbe került és hír szerint az angol flotta kötelékében fog szolgálatot teljesíteni. * „Rhum-kalózok". Newyork, julius 12. Halifaxi jelentés szerint a Mülhausen nevű francia gőzöst két héttel ezelőtt New-Jersey magasságában rhum-kalózok feltartóz­tatták és 500.000 dollár értékű alkoholt raboltak el a hajóról. Mint az alkoholtilalom végrehajtásá­val megbízott hatóság most értesül, a kalózok egy másik hajót is feltartóztattak, a hajóskapitányt megölték és a tengerbe dobták. A kalózoknak 250.000 dollár értékű alkohol jutott a kezükbe. ^MWMAMQMVMMAMMMJWWMMWMVMWM — KÜLFÖLDI HÍREK. Moszkvai hirek szerint Orotz­országba katasztrófális erejű hőhullám érkezett. Hiva­talos jelentések arról számolnak be, hogy Keletukrajná­ban már hetek óta több, mint 40 fok reaumör a Hő­mérséklet s hasonló hőfokot jeleznek a többi kormány­zóságokból is. A lakosságot pánifélelem tölti cl, mert a hőhullám óriási területeken elperzselte a gabonát s a rossz termés előreláthatólag ujabb éhínséget fog maga után vonni. — A legutóbbi tourdesi zarándoklat részt­vevői közül mintegy húszan elutaztak a királyi család meglátogatására. Zita királyné kihallgatáson fogadta és megvendégelte a zarándoklat résztvevőit. — A Reuter­iroda jelentése szerint Delhy városában összeütközőre került a sor a hinduk és a mohamedánok között. Több embert megöltek. A rendet helyreállították, az üzletek azonban zárva maradtak. A zavargás oka az, hogy a hinduk megöltek egy fiút, aki vizet merített egy kútból, amit nem akartak a híaduk eltűrni.

Next

/
Thumbnails
Contents