Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-13 / 159. szám

SZ8QBD I9Í4 Inlins 13 Hideg fénysugarak. Póris, julius 12. A párisi lapok az egyik fran­cia tudós szenzációs felfedezéséről adnak most hirt, akinek sikerült hideg fénysugarakat előállítani. Dusand francia fizikus e találmánya sokkal na­gyobb jelentőségű, mint ahogyan azt a laikusok gondolják. Az eddig ismert összes fényforrásoknak ugyanis megvan az a tulajdonságuk, hogy a fény mellett meleget is sugároznak. A villamos izzókörte a fénysugarakkal hősugarakat is áraszt. Az első pil­lanatra szinte hihetetlennek hangzik, azonban a tudományos kutatás bebizonyította, hogy a fény­sugarak előállításánál felhasznált energiának na­gyobb része nem a fénysugarak előállítására hasz­nálódik fel, hanem a hősugarak fejlesztésére. Éppen ezért nagy jelentősége van a fényenergiának a mindig velejáró hőenergiától való mentesítésére irányult kutatásoknak s azok eredményeképen az említett találmánynak. Hiszen kétségtelen, hogy a fény keletkezésével együtt keletkeződő, a fénysu­garak alkalmazásánál igen gyakran szükségtelen, sőt kellemetlen, amennyiben különösen tudomá­nyos kutatásoknál áthidalhatatlan akadályok elé áílitja a kutatókat. Nevezetesen nagyfeszültségű világító testeknél, amelyekre nagy intenzivitásu fény előállítása céljából van szükség, olyan nagy hőség fejlődik, hogy az az emberéletet is veszé­lyezteti. A film műtermekben, ahol 2000 gyertya erősségű izzólámpák egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé, az általuk fejlesztett hőséggel szinte elviselhetetlenné teszi a személyzetnek a műterembe való tartózkodást. A nagy elektromos Ívlámpák, amelyek 10.000 gyertyafény erősségű fényt fejlesztenek, egyúttal olyan hőséget okoznak, hogy minden közelükben levő szerves anyagot elpusztítanak. Kétségtelen, hogy az ilyen erejű fényforrás alkalmas lenne arra, hogy az ember kézfelületét, sőt talán mellkasát is átvilágítsa. Ilyen módon sokkal egyszerűbb volna a ma használatos Röntgen-eljárás helyett a nagy fényerősségű világitóanyagok felhasználása. Az emberi test átvilágításának, melyre orvosi szem­pontból minduntalan szükség van, a legfőbb akadálya az volt, hogy nem ismerték a hideg fénysugarakat. Az erős fényforrások ugyanis min­denkor hőforrások is s ilyenformán érthető, ha azok orvosi célokra nem alkalmasak. Amennyiben igaz a francia lapok híradása, akkor a francia tudós találmánya megoldotta ezt a kér­dést, vagyis olyan fényenergiát tud fejleszteni, amelyet sikerült neki teljesen"elválasztania az egy­idejűleg képződő hősugaraktól. A hírek szerint találmányának alapelvére már 1913-ban rájött a feltaláló. Ezen az alapon a háború kezdete óta szakadatlanul folytatta kutatásait s most sikerült neki olyan elektromos lámpát konstruálni, amely egy szellemes mechanizmus segélyével bármilyen erősségű fényenergiát fejleszt, anélkül, hogy hő­sugarakat bocsátana ki magából. Dusaud fizikust Franciaország egyik legjelentékenyebb tudósának ismerik, aki amellett nagy szerénységéről hires. 1913 óta egyáltalán semmit sem közölt a nyilvá­nossággal nagy horderejű kutatásairól. Ügynökök vásárolják össze a szegedi gyümölcsöt. Szeged, julius 12. (Saját tudósítónktól.) Napok óta figyeljük a szegedi piacot és naponta olvas­suk a budapesti piac forgalmi árait. A múlt­ban mindig az volt divatban, hogy a szegedi és a fővárosi árak között bizonyos distancia volt. Nem is annyira a közszükségleti cikkekről van szó, nem a lisztről, a cukorról, hiszen azoknak árai évek óta majdnem egységesek az egész or­szágban, mivel a háború óta ezeket a cikkeket egységes szervek utján osztják szét. Itt a heti ter­mékekről van szó. A főzelékről, a gyümölcsről, a burgonyáról. A fővárosban nem terem ezek közül egyik cikk sem, oda messziről szállítják vonaton és hajón ezeket a cikkeket és igy nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a fővárosban valamivel min­dig drágábbak voltak ezek a cikkek, mint például Szegeden. Most azonban fordítva áll az eset, egészen ért­hetetlenül. Szegeden már nem csak a kávé drá­gább a kávéházakban, hanem ma már majdnem mindegyik gyümölcs ára magasabb Szegeden, mint a fővárosban. Ez a jelenség már a tavasszal mutatkozni kez­dett. Eleinte alacsonyabbak voltak a szegedi árak, majd amikor a gyümölcsszezon megkezdődött, szinte egy csapásra emelkedni, a pesti árakhoz hozzáemelkedni kezdtek a gyümölcsárak. A cse­resznye az első hetekben majdnem 25 százalékkal volt olcsóbb, mint a fővárosban, majd ez az ár­különbség egy nap alatt „kisimult" és nem azért, mert Pesten olcsóbbodás jelentkezett volna. Ami­kor a meggy megjelent a piacon, mindjárt maga­sabb ára volt, mint a fővárosban, ahová pedig szállították vonaton és hajón a gyümölcsöt. A mai hetipiacon a meggyért kilónként 12—20 ezer koronát kértek, a sárga barack ára 20—30 ezer korona között mozgott, almát hatezer koro­náért is lehetett venni, de a jobb minőségűért el­kértek 10—14 ezer koronát. A nyári szilva kilója is tul volt tízezer koronán. Ezzel szemben az a valóság, hogy egyes fővárosi piacokon ezeknél az áraknál jóval alacsonyabban is lehet vásárolni. Illetékes helyen kijelentették előttünk, hogy a gyümölcs szegedi drágasága már sok helyen fel­tűnt. Ennek semmiképen sem az az oka, mint azt híresztelni próbálják, hogy az idén kevesebb a gyümölcs. A gyümölcstermés az idén sem rosszabb a tavalyinál. A gyümölcs szegedi drágaságát az okozza, hogy ügynökök és magánosok még a piac kezdete előtt végig járják az árusítani érkező ter­melőket és összevásárolják a gyümölcsöt. Igy az­után a gyümölcsöt elvonják a szegedi közönség elől és vagy a fővárosba, vagy külföldre szállítják azt. Szegednek pedig kevés marad és mivel nagy a kereslet, hirtelen fölszöknek az árak. Illetékes helyen egyébként azt is kijelentették előttünk, hogy ideje volna meghonosítani a tavaly sikeresen bevált állomási razziákat és megakadá­lyozni azt, hogy Szegedről a város kárára nagy­mennyiségű gyümölcsöt vigyenek el. A rendőrsé­gen már foglalkoznak is ezzel a tervvel, mivel ta­valy rendkívül sok gyümötcsöt foglaltak le az éppen indulásra váró személyvonatokról. Ellen­őrzőket kell a kora reggeli órákban az egyes piacokhoz állítani, nehogy egyesek még a piac megkezdése előtt összevásárolják a gyümölcsöt a termelőktől. Szegednek lenne elég gyümölcse és a drágaságot igy könnyen meg lenet akadályozni. Lehetetlenné kell tenni a gyümöcs összevásárlását. A szegedi villamos tul van az aranyparitáson. gére, ha a vállalat záros határidőn belül nem tesz eleget szerződési kötelezettségének. A zsros határidők elmultak, de a vállalat c«ak néhány n3gyon botrányos állapotban levő uttestet ho­zatott rendbe, a legtööb helyen azonban válto­zatlanul hagyta a feldúlt burkolatot. Igy pél­dául a Széchenyi-téren valósággal veszedelmes álapo:ban van az aszfalt. Korzó fölözi. Szeged Telefon 11—SS, Julius 14-én, vasárnap Harold Lloyd főszereplésével: » Felhőkarcoló szerelem (Szerelem a 49-lk tmslefen.) Izgalmas filmburleszk 7 felvonásban. Ezt megelőzi: ZORO.HURU urak főszereplésével: fl sfrandfof ogrefusok Vigiáték 6 felvonásban. — Egyidejűleg: A legújabb párisi divatrevü Előadások kezdete: 99 ffi Motortekercselést és javitást, villámhárító«.e'clc«tésellen6rzé«t,háiltele;on csengő és világítási berendeléseket felelősség mellett olcsón vállal 474 Schönbrunn I. vaiKJraio601 Szeged, Báró Jósika-utca 2. Telefonhivó 1-43. Ugyanott egy tanuló felvétetiR. Szeged, julius 12. (Sóját tudósítónktól.) A szegedi villamos vasút az utóbbi időben való­ságos versenyre kelt a budapesti villamossal, — emelési versenyre. Égy ideig a szegedi vil­lamos jegyek ára mélyen alatta járt a fővárosi versenytársának, de később a különbség állan­dóan csökkent, nemrégen teljestn megszűnt, sőt ujabban a szegedi villamos megteremtette a rekordot, jegyárai lényegesen magasabbak a budapes i villamos jegyárainál. Szóval a lassan és üresen döcögő szegedi villamoskorik győz­tesen kerültek ki a versenyből és a vállalat igazgatósága mindent elkövet, hogy ezt a győ­zelmi állapotot állandósítsa. Az értékviszonyok mostani megszilárdulása ellenére a szegedi vil­lamos vasút m'g mindig megragad minim valóságos vagy látszólagos alkalmat, hogy díj­tételeit emelje. Néhány nappal ezelőtt léptek életbe a takács által engfdélyeze't uj menet­dijak. A vállalat az átszálló j'gy árát a tanács hozzájárulásával 3000 koronáról 3500 koronára, a s akaszjegy árát 2000-ről 2100 ra, a gyer­mekjegy árát pedig 1000-ről 1500 ko onára emelte fel. A tanács az emelés engedélyesére vonatkozó kérelmet egyetlen módosítással te'je­süette. A vállalat igazgatósága ugyanis 2500 koronás szakaszjegyek engedélyezését kérte, a tanács azonban ugy találta, hogy a 2500 koro­nás szakaszjegy meghaladja már az aranypari­tást és igy csak 210 koronát engedélyezett, de a többi jegyek árát változatlanul jóváhagyta. A tanács azonban valószínűleg elvétette vala­hol a számítást, mert a valóságban a szegedi villamos nemcsak a budap sti versenytársát gyűrte le, hanem minden vonalon jelülkerült már cz aranyparitáson is. A háború előtt egy szakaszjegy ára ugyanis 10 aranyfillér volt. E*nek ma 1760 korona felelne m g, nem pedig 2100 korona. A nagybuzgalmu emelésnek az lett a kö/e keztrénye, hogy a város közönsége 1 ssankint elszokik a villanyoson vaó közeke­déstől. A szegény emberek inkább gyalog jár­nak, a tthetősebbek inkább kocsin. A passzio­nátus vilamosozó Pesten kevesebb pénzért jóval nagy»bb utazást tehet meg. A város tanácsa érthetetlen jóindulattal kezeli általáhan a villamos vasutat. Tarifaemelési ké­relmét mindi; jóváhagyja és ha néha mégis keményebb hangú határozatot hoz a tanács a villamos megrendszabályotására, a határozat végrehajtására nem igen kerül a sor. Nagyon soyszor szó volt már a tanácsülésen a villamos va ut vágányai mentén megrongált utcaburko­latokról, amelyeknek helyreállítása szerződési köte ezettsége volna a vállalatnak A tanács löbbizben el is határozta, hogy a burkolatokat a mérnöki hivatal kijavíttatja a vállalat költ-é­A tanács a záros határidők elmultával net" hajtotta végre határozatát, hogy miért nem, a az ö titka. Ugy látszik, a vilkmos vasul külö nös rlőjogokit élvez ebben a városban. Min den kötelezettség nélkül pusztíthatja ezt a drág aszfaltot, arrely az adófizető és a vll'amosté e szoktatott polgárok keserves adófilléreibC keletkezett. I i Férfi nyári szövetek leszállított áron kaphatók HoltzerésTársánál es Szeged, 471 Vár-utca 7. Telefon 223. I NYOMTATVÁNYOK izléses kivitelben, jutányos árban Délmagyarország Hirlap-és Nyomdavállalat R.-T. könyv­nyomdájában Szeged, Petőfi Sándor-sugárut I. szám. Telefon 16-34.

Next

/
Thumbnails
Contents