Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-02 / 149. szám

mém ára 1800 fcciHin«. RliMkrmM-rtcaLtrft. > MlliM torai mmboL) Tdt­• l IHUJntnl' •ecJda­»« MIM klTMeltrel mindea awlirwidatnWQO Iw ma. BMMM ánki Eo №M» Mrbw <0X0, laúa­ítciu H fűlikra 45000 MT. fürdetés! árak i PéDntáNn 1 mm. 400, egy hasábon 800, mAslél hastóon 1200. SzSvta­kOxt 25 százalékkal drágáM. Apróhirdetés 10 szóig 0000 koc. SzOvegkSzti kízlemé­nyék toronként 8000 korgoa. Családi értesítés 45000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 2, SZERDA. 149-ik szám. Szegény angolok! Az angol nép körülbelül a waterlooi csata óta van nálunk divatban. Azelőtt nem igen tud­tunk róla egyebet, csak azt, hogy bolondos. Aki egy-két angol gtobetrotter addig megfordult ná­lunk, annak jobb lett volna medvének születni, mert 8kkor nem bámulták volna meg annyira Szittyiában. Wellington azonban közelebb hozta sziget­hazáját a kontinenshez. Olyan köze?, hogy már a magyar mágnások is átmérték menni a csa­tornán világot lótni. Megtanulták az angol di­vatot, az angol táncokat, az angol kártyajátéko­kat, söt Széchenyi István megtanulta az angol munka megbecsülését is. Azzal is jött haza, hogy az angolnál különb munkása nincs a világnak s mikor elmagyarázta a tiszaháti magyaroknak, hogy micsoda fáradsággal keresi az angol mun­kás a febér kalácsát, várta, hogy milyen lelke­sítő hatást gyakorol ez majd a tiszamenti ma­gyarokra. (Mert itt történt valahol az eset Csongrád körűi.) Hát olyan lelkesítő hatást gyakorolt, hogy a tiszai magyarok egy szivvel­szájj 1 azt sóhajtották: — Szegény angoloki Mindazáltal azóta példaszó, sőt kifigurázott példiszó lett nálunk a .tekintsük Ang'iát 1" Min­denki Angliára szokott hivatkozni egyidöben nálunk, a miniszter is, aki emelte, meg a de­magóg is, aki ellenezte az adót s csakugyan olyan sifonér az angol élet, hogy abban min­denre lehet pé'dát találni. Például egyik köz­gazdasági lapunkban most nagy tanulmányt olvasunk az ,antialkoholizmus rémé'-rőí, amely Ameiikában és Ausztráliában már meglehetősen elbánt az „emberirtóval" s félős, hogy Európát sem fogja megkímélni. Már tudniillik a tisztelt sxaklap fél tőle, hogy nálunk is divatba jöhet még az antialkoholizmus, amiben közgazdasá­gilag veszedelmes radikális hóbortot iát s ami szerinte szocialista humbug. .Tekintsük Angliát", mondja a jeles szaklap, mert az angol iszik leg­többet é« mégis az a világ első nációja. Vagy talán nem is: mégis, hanem: éppen azért . . . Hát mi nem félünk attól, hogy az antialko­holizmus nálunk divatba jönne, mert való igaz, hogy a vendéglők és sörházak panaszkodnak és talán nem is egészen alaptalanul, ámbár okos ember a mai finánc-világban mind pa­naszkodik, — mindazáltal az esti órákban sem­mivel se düledezik kevesebb részeg ember az utcán, mint a régi jó világban. A nagy korcs­máknak nem fenékig tejföl az élete, de a kül­városi butikok hangosak a duhajoktól és ameny­nyivel kevesebb pezsgővel bütőznek a honpol­gárok, annyival több pálinka füti a poklot. Az antialkoholista propaganda pedig határozottan besszben van a nemzeti megújhodás óta, mert a közvélemény ahhoz nálunk határozottan bizo­nyos szocialista és radikális izt kevert és talán a nemzeti virtus megrontását is látta benne. Legalább nem emlékszünk rá, hogy az anti­alkoholista propagandában részt vetlek volna a nemzeti megújhodás erélyes szóvivői és a Csocsó bácsi korcsmájában szövögetett tervek­nek inkább volt borszaguk, mint aludttej-szaguk. Ha tehát nálunk egyelőre nem kell is attól félni, hogy a szőlősgazdák kénytelenek lesznek csupa mazsolát aszami a szőlejükből, nem árt, hogy ha tekintjük egy kicsit Angliát, amint a szaklap szakirója kívánja. Való, hogy Angliá­nak iszákos híre van, talán a régi angol regé­nyek révén, amelyekben a Johnok és Tomok örökösen szódavizes pálinkát vedelnek. A Dic­kens gyermekkorában ez talán igj is volt, de ha akadnak is még a .három királyság" terü­letén pálinkabüzös lebujok, London a világ leg­józanabb városa, mert a törvények ott rákény­szerítik az embereket a józanságra. Éjfélkor a legelőkelőbb vendéglőt is bezárják, még ha maga a veUzi herceg kívánna is benne meg­virradni. Vasárnap, ünnepnap a renge eg vá­rosban egyetlen kocsma sincs nyitva, pedig azok különben se kedveznek a mi uri duhaj­kodásainknak és paraszt bicskázásainknak. A londoni kocsmák keskeny kis csarnokok, ame­lyekben állva szokás fölhajtani az italt, vagy szük, kényelmetlen rekeszekben, akol senkinek sincs kedve tokáig időzni. Ott egy ültőbelyben berúgni nem lehet, aki ilyen kegyes szándékot forgat szivében, annak legalább is egy tucat kocsmába kell beköszönteni. Ez pedig nemcsak nemes, hanem veszedelmes sport is s csakmeg­edzett ivóknak javaiható. Mert akinek hamar fejébe száll az ital s részegen gajdolja végig az utcát, azt mindjárt nyakon fogják nem a mentők, henem a rendőrök, Sha maga Ramsay Macdonsld volna isasirvavigadógentlemann,meg­kapná a maga nyolc-tizennégy napi hard labour­ját, a kemény rabmunkával súlyosított elzárást. Hát igy fest az az iszákos Anglia, amelynek a példájával lelkesíti a magyart az italra a szaklap-honfitárs. S Macdonald, mint éppen ma olvassuk, nemcsak személyesen nem kulti­válja a korcsmát, hanem rosszban is töri a fejét ellenük. Most tervezi a licensing bili benyújtá­sát, amellyel rá akarja venni a parlamentet, hogy az italmérési engedélyek felét vonja be. Egyelőre a felét... Amelyik kormány ezt nálunk megpróbálni, azt ugy összetörné a szaklapok által lelkesített nemzeii közvélemény, hogy a Jozefát völgyében sem szedné özeze magát. De nem kell tőle félni, mert nem kerül rá a sor. A kormány is csak ugy .tekinti" Angliát, mint a közvélemény s mikor látja ott a józan demokráciát, azt mondja, amit a tiszai magyarok mondtak Széchetyinek: .Szegény Angolok I" A német jóvátétel bonyodalmai. Pdris, julius 1. A szövetségesközi katonai bizottság, mint híre jár, haladéktalanul vizs­gálat alá veszi a német kormány válaszát, kü­lönös tekintettel arra a körülményre, hogy a nagyköveti értekezlet által ¿elsorolt öt pont taglalását mellőzi. A szövetségesközi katonai bizottság a vizsgálat eredményét a nagyköveti kcnferencia elé terjeszti. London, julius 1. Macdonald miniszterelnök ÍZ akóházban kijelentette, hogy a francia kor­mány elé nem terjesztett olyan kívánságot, hogy mondjon le a békeszerződés ama rendel­kezéséről, amelynek értelmében a megszállás 15 éne terjedő idősz«ka csak abban a pilla­natban veszi kezdetét, amikor Németország nem taraja be a békeszerződést. Pdris, juiius 1. Londoni jelentés alapján most már bizonyosnak mondható, hogy Lengyel­országot és Csehszlovákiát nem hívják meg a julius 16-án kezdődő londoni konferenciára. Minden jel arra vall, hogy a konferencia egy hétnél nem tart tovább. Belgrád, julius 1. A Vreme szavahihető for­rásból arról értesüli, hogy Szerbia, Csehország és Románia kormányai rsgaszkodnak a londoni konferencián való részvételhez. Ezen kormányok arra hivatkoznak, hogy a konferencia olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyek őket köze­lebbről is érdeklik. A Macdonald-kormány nem lép vissza. Lendon, julius 1. A Reu er Iroda parlamenti tudósítója a kormányunk az alsóházban szen­vedett vereségével kapcsolatban arról értesült, hogy bár eddig a korroánynsk pénzügyi kérdé­sekben szenvedett veresége mindenkor politikai ügynek tekintetett, amely vagy a parlament hala­déktalan elnapolását, vagy a kormány állásfog­lalásának revízióját, vagy pedig a félre nem érthető nyilatkozat szempontjából kell tekinteni, amelyet Macdonald a kormány megalakításakor lett, nevezetesen, hogy az alsóház szavazata alapján csak akkor lép vissza, ha a kormány kifejezetten felveti a bizalom kérdését. London, juiius 1. Baldwln az alsóházban azt követelte, hogy a kormány a szavazási eredmény szemeliartásaval hozzon határozatot. Az indít­ványt 237 szavazattal 169 ellenében elvetették. A liberálisok a javaslat mellett szavaztak. A kor­mány veresége ennek következtében nem hozza magával a kabinet lemondását. Az alsóház ez­után egyszerű szavazattal elfogadta a Mac Kenna­féle vámok végleges felfüggesztését. A magyar kölcsön angol és amerikai jegyzése. London, julius 1. A Times az egyik pénz­ügyi cikkében jelenti, hogy a magyar kölcsön angol részének jegyzése tegnap befejeződött. A Cikk igen kedvező hangon ir a kölcsön bizto­sításáról. Az angol és amerikai bankárokkal a magyar kölcsön ügyében kötött szerződéseket a kölcsöndelegáció junius 30-án irta alá. A kölcsönrészvények névértékük szerint a követ­kezőkép oszlanak meg: Az angol részesedés névértéke 7,902.700 font sterling, az amerikai részesedés hét és félmillió dollár. A kibocsá­tási dátum julius 2-ika, első befizetés határ­ideje julius 19-ike. A befizetések az Angol Banknál történnek, a magyar kormány ottani folyószámlája javára. A külföldi kölcsönnek a külföldi bankoknál való biztosítása olyan érték­ben sikerül, hogy az eredetileg 10 millióra kontemplált részesedés nettó 3,729 176 arany­koronára redukálódott. Ez az összeg a magyar közCnségnek külföldi kölcsönben való nettó részesedése. A győri választás. A győri második választókerületben dr. Berno­lák és Malasits között tegnap megkezdődött a pótválasztás, amely a legteljesebb rendben folyik. Igen sokan leszavaztak, akik az első választásnál tartózkodtak a szavazástól. Amig a mult héten 4725-en szavaztak le, addig kedden este nyolc óráig 5196 választó adta le szavazatát. A válasz­tást kedden reggel nyolc órakor folytatták. Kedd este nyolc órára kitűzik a zárórát és 11 óra táj­ban megkezdik a szavazatok összeszámlálását, ugy hogy az eredmény csak szerdán, a kora reg­geli órákban várható. Ugyanakkor hirdeti ki Füves Károly nyugalmazott kir. ügyész, választási elnök a választás eredményét a városháza erkélyéről. A középiskolai fölvételeken való buktatások. A jobbára tót és sváb .fajvédők" szerint a zsidó gyerekek az elemi iskolából a numerus clausus öt percentjén fölül szemtelenül túlzott számmal jelentkeznek a középiskolába való fölvételre, amire most tudvalevően külön vizs­gát kell tenni. Egyes szülők panaszkodni mer­tek a közoktatási miniszternél, hogy a külön felvételi vizsgán megbuktattak olyan jelentke­zőket, akik elemi iskolai bizonyítványuk szerint kiváló eredményt mutattak fel. Illetékes helyen a Aí77-át a következő közlés közzétételére hatalmazták fel: Minthogy a közoktatásügyi miniszternél na­gyobb számban jelentkeznek olyan panaszos szülök, akiknek a gyermekeit a középiskolai felvételi vizsgán megbuktatták, annak ellenére, hopy az elc w .'. ,u bizonyítványuk szerint

Next

/
Thumbnails
Contents