Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-26 / 170. szám

iflytg siáw ára 1800 karewa ümiMMi as M! SMUl hr«M-«fca L (Tfb f «»Hsk»t*val (MMIMBJ sn 1-n.t.lniKl1 aMgjeto•Ül MUO klvMclérol Hiiwlwi 3*. Kom irtat án 1H6 hoanötlMttol áraki Bo Itlssyra Mybea 40000, S«d»H««« ts vkttkm 48000 ka* flffl Hirdetési árak i Félhasáboa I mm. 400, egy hasábra 100, maiéi hasábon 1300. Sz*r«fr közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 sz«g 000B kor. SzflvegkOztj közlemények soronként M(D korma. Családi értesítés 45000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 26, SZOMBAT. 170-ik szám. Budavári. „Van-e, ki e nevet nem ismeri?" Ezt ugyan Petőfi Sándor (aki a destruktív sajtószabadság nagy napjának hőse volt és aki a destruktiv világszabadságot is hirdette) egy Megyeri nevű rendkívül mulattató magyar komikus révén kérdezte, de éppen ilyen joggal kérdezhetjok mi ízt a kurzus kitűnő és nem kevésbé mulatságos szinjátékosáról is, akit egy idő óta Budavari Lászlónak neveznek. Ez a jeles közéleti férfiú volt az, aki ódát irt az októberi forradalomhoz (valószínűleg ezért sikerűit olyan k«vésaé ez a forradalom I) és ugyancsak ez a derék, becsületes Brutus az, aki az ellenforradalom egyik leghangosabb és legharagosabb hullámán került annak idején az események homlokterébe. Ma egy kissé háttérbe került az érdemes férfiú, amennyiben kibukott a nemzetgyűlésből a második választás alkalmából, valósi innieg a választók bizalmának elvesztése miatt, noha a bordón senki olyan zajos frázisokat nem öblögetett esztendőkon keresztül, mint éppen e jeles Budavári László. Hiszen Siegednek is volt egyszer szerencséje hozzá, amikor Kossuih Lajos szobra alatt a sajtószabadság ellen emelte fel öblös és mámoros szavát, igaz, hogy elenyészően csekélyszámú érdeklődő jelenlétében és igaz, hogy azok is annak idején hivatalból kirendelve jelentek meg látni, hallani és nem győzni helyesléssel a hiresneves Budavári Lászlót. Most olvassuk egy fővárosi lapban, hogy ennek a nemzetgyűlésből és közszereplésből kimaradt Budavári Lászlónak, akinek mellesleg a becsületes mestersége a néptaniiás volna, még ma is elaöositalyu szabadjegye van a csonkaország vasutain és már hat kerek esztendeje szabadságot élvez, mint néptanító. Egy kicsit megáll az ember esze, hogy miképen és miért lehetséges ez ma ebben az országban, ahol szanálnak rendületlenül és ihol nem csupán B-listára helyeznek érdemes és értékes tanerőket, akik dolgozni akarnak és tudnsk, de ahol tlcxaptak és világgá kergettek világhírű tudós professzorokat, a magyar nemzeti művelődés terén egy hosszú élet szorgalmas és eredményes ír unkájával maradandó érdemeket szerzett igazi értékeket isi Budavári László ellenben elsőosztályu szabadjeggyel utazik, úgyis mint a konszolidáció is a békés munka hamilkáii esküvel fölesküdött ellensége, úgyis, mint a Bethlen-kormány ádáz torpedója, úgyis, mint a fajvédelmi hordópolitikának még ebből a mai nemzetgyűlésből is kirepült apostolai Budavári László azonkívül hat esztendő óta teljes szabadságot élvez, mint néptanitó. Mások, nálánál tokkal különbek, jóval ludósabbak, műveltebbek, érdemesebbek és értékesebbek B-listát élveznek, vagy még ennél is kevesebbet és szomorutbit. Mindegy, Budavári László szabad, sőt sokkal szabadabb, ö egyszerűen szabadságon van, ö magyarán mondva hat év óta nem dolgozik és kapja a fizetését az államtól, a magyar kormánytól, a mai kormánytói is, amelynek 0, mint notórius fajvédelmi apostol és kibukott •övet, természetesen esküdt ellensége. Nem tagadjuk, ez a ténykörülmény látszólag ellenünk szol és azt mutatja, hogy a Bethlen-kormány J*«ugyan és igazán liberális kormány. A fethlen-kormány nem üldözi Budavári Uszlót, jr ° konok ellenségét, sőt ellenkezőleg, a ^

«*mien- kormány további szabadságot és szabadengedélyez engesztelhetetlen ellenségének. etv1á2nb-n eöben raéf v^m* ,álunk» méi.rt ? ö'fendetes jelenséget. Mert az valóban ne n.J,, is",á*08' hogy egy Budavári László ne » zsenge gyermekeket I "•Őték ."mára' kul,a"*«iövcndö J^'rí .UnWm,k mindig van Qkat oktasson és nsveljen abban az irányban, amely már több izben a Mirkó- u'cába és egyéb zárt intésetekbe vezetett. A szellemi Orgovány tanítója Budavári Láizló ur és ha ez érdem és dicsőség, akkor ö valóban megérdemel minden szabadságot és minden szab djegyetl A méltányo-ság persze azt kívánná, hoey balfelé is majdnem olyan liberális legyen a szanflási kormány, mint strilyen — a jelek és szabadjegyek után Ítélve — jobbfelé. De hit, ami késir, nem múlik és megérjük mi azt az időt, am kor a Budavári Lászlók nem lesznek többé elsőosztályu magyarok és ha a szabadságuk nem is fog sérelmet szenvedni, de a szabadosságuk egy kissé kevésbé hangos less. Mintha máris elcriduiUk volna f Ma már csak fajvédő kabaréban szerepelhetnek. A magyar kölcsön svájci része. Genf, julius 25. A lapok beszámolnak arról, hogy a magyar kölcsön aláírásáról szóló felhívást kibocsátották. A magyar kölcsön »vájci része 20 millió svájci frank. Az összeg hétszázalékos kamatozás mellett jegyzet d% a kamatokat minden év február és augusztus havában fizeti a magyar állam. Az első kamatot 1925 évi február havában fizetik ki. A kölcsön 1944. évi február l-ig érvényes, illetve addig kell azt részletekben visszafizetni. 1925 december hó 15 töl kezdve minden év december hó 15 én jogában áll a magyar kormánynak a kötvények visszaváltása, amennyiben azok paré alatt 11-en állnak. Az aláírást Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Smith népszövetségi főbiztos irlák alá. A kölcsönjegyzés julius 29 én kezdődik 89 százalékos kibocsátási árfolyammal. A kölcsön belföldi részének végösszege. zésre. A vidéki közönség részéről máris nagy érdeklődés mutatkozik a jegyzés iránt és a pénzintézetek már több helyről kepiak bejelentést a vidéki gazdák részéről is, hogy a kölcsönből nagyobb tétéit akarnak jegyezni. A Budapest, Ju'ius 25. A külföldi kölcsön belföldön kibocsátásra kerülő részéről boln«p jelenik meg a jegyzésről szóló prospektus, amely szombit délben már nyomdában lesz. BeavMott he y ői szerzett értesü'ésünk szerint J ~ ------- — ""VUVVl "»SJV»U IVIt.ll PKOIII.B J«|JGI1I1. n a belföldön jegyzésre kerülő kölcsön végösszege , jegyzés augusztus elsejétől 9 lg tart, remélhelő 2,350000 doltdr, amelyet a már ismeiteiett j azonban, hogy az egész összeget kiiertc napfeiiételek mellett bocsátamk nyilvános jegy- I nál rövidebb időn belül is lejegyzik. Ellentmondó hirek Németországnak a konferenciára való meghívásáról. London, julius 25. Tegnap délután Macdonald miniszterelnök a jogi szakértők véleménye alapján felszólította a n met delegátu ok jogi szakértőd, hogy Németország hivatalos kiküldöttei a konferenciára való meghívásra készen álljanak. Berlin, julius 25. A Pelit Párisién és a Times jól értesült forrásból azt írja, hogy Németország meghtvást kopott a szövetségesektől, hogy delegátusait a londoni konferenciára küldje el. A Wolff iroda megállapítja, hogy illetékes berlini körök az ügyről semmit sem tudnak. Btfiln, julius 25. Ugy tudják, hogy ha Németországot egyenrangú félként hívják Londonba, akkor a delegációt Stresemannon kívül Marx kancellár is vezetni fogja. A delegáció még 7-8 szakértőből fog állani. Parlamenti körökben ugy Ítélik meg a helyzetet, bogy a londoni konferencia messze belenyúlik augusztus hónapjába. A német delegáció első szereplése után azonban, va'ószinüleg már augusztus elején benyújtják a birodalmi gyűlésen a Dawes-féle törvényjavaslatot. A végleges megállapodásokat augusztus közepére várják. London, ju'ius 25. A bizottságok holnap újra üléseznek, valószínű, hogy a legköze ebbi teljes ülést a jövő héten tartják. Pdris, julius 25. A Times londoni levelezője szerint a külügyi hivatal péntek este De Abenon lordhoz táviratot intézett, amelynek értelmében Németországot is értesítik, hogy küldjön Londonba meghatalmazottat. Berlin, julíus 25. A birodalmi gyűlésen Marx birodalmi kancellár arravaló tekintettel, hogy a londoni konferencia eredményeiről semmi bizonyos nem mondható, nem tartja helyénvalónak a kérdés beható taglalását. A német kormány álláspontja teljesen ugyanaz, mint amit a birodalmi kancellár a julius hó 4-én elmondott kormánynyilatkozatában részletesen kifejtett. London, Julius 25 A konferencia második biiottsága tudvalevően elkészítette jelentését a zálogok kicserélésére vonatkozóan. A Petit Purisien szerint a jelentés két pontra vonatkozóan fenntartással él. Ez a két pont a katonai megszállás leépítése és a 4000 franciabelga vasutas ügye, akiket a francia katonai szakértők felfogása szerint a megszálló sereg b ztosilására továbbra is meg kell tartani a rajna—wesifáliai vasúthálózatban. Az albizottság kijelentette, hogy e két kérdés megítélésére nem illetékes. London, julius 25. A Times szerint a második bizottság albizottsága tegnap délután ülést tartott, amelyen kidolgozták a Ruhr-vidék gazdasági kiűritésének a tervét. A vizsgálatot ebben a kérdésben befejezték. A második bizottság albizottságának a jelentése majdnem megegyezik a Serdoux-memorandum szövegezésével. A harmadik bizottság ülést tartott, majd utána az első bizottság, amely azonban még rem döntött, megvárják, amig a bankárok átlátva a helyzet súlyos voltát, megegyezésre jutnak a garanciák tekintetében. Berlin, julius 25. A Lokalanzeiger tudósítója jelenti Lendonból: Herrlot tegnap hír szerint azzal a tervvel foglalkozott, hogy ott hagyja a konferenciát és visszatér Pdrisba. Theunis csak nagynehezen tudta tervétől eltéríteni. London, julius 25. Elhatározták, hogy a konferencia a legközelebbi élését hétfőn tartják meg. A fődelegátusok ma reggel összejöttek a Browning-Stretten és különben is állandó összejövetelek vannak a delegátusok és a bankárok között Nem felel meg a valóságnek az a hir, hogy az angol delegátusok a konferencia elhalasztását kezdeményezték volna. A konferencia hétfőn újból fölveti Németország meghívásának kérdését. Valótlan, hogy Németországnak ed- } dig bármiféle meghívást küldtek volna. 1 Macdonald levele a leszerelés ellen. Genf, julius 25. A Nemzetek Szövetsége kiadásában most jelent meg az a levél, melyet Ramsay Macgonald angol miniszterelnök a lefegyverzés és a kölcsönös garanciális szerződés tárgyában a Nemzetek Szövetségének főtitkárságához intézett. — Nincs kérdés — írja Macdonald — amelynek ő felsége kormánya nagyobb jelentőséget tulajdonitana, mint a fegyverkezés csökkentése. A