Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-26 / 170. szám

m i SZEOBD 1M4 frtltes 26. I i; ki i. \ í kormány ugyanis jól tudja, hogy a béke fenntartása, amely a Nemzetek Szövetségének főcélja, megkívánja a nemzeti fegyverkezés csökkentését addig a legalacsonyabb pontig, amely összefér a nemzeti biztonsággal és a nemzetközi kötelezettségekben vállalt közös akciók végrehajtásához szükséges. Ez okból az angol kormány azt tartja, hogy a fegyverkezés korlátozására irányuló minden intézkedést annak elfogadása előtt a leggondosabb vizsgálat tárgyává kell tenni.. . A javasolt szerződéssel szemben emelt kritikai megjegyzések két részre oszlanak és kérdőfortnában fejezhetők ki: Elegendők-e az abban tartalmazott biztosítékok arra, hogy igazolják valamely állam fegyverkezésének csökkentését? Olyan természetüek-e a más államokkal szemben vállalt kötelezettségek, hogy a világ nemzetei nyugodt lelkiismerettel vállalhatják azok keresztülvitelét? A tervezet hatályossága jelentékeny mértékben függ attól, vájjon a Nemzetek Szövetsége tanácsának a vitában nem érdekelt valamennyi tagja egyhangúlag meg tudja határozni, hogy melyik nemzet a támadó fél. Ez a nehéz kérdés az ellenségeskedéseknek a főtitkárságnál történt bejelentésétől számított négynapos időszak alatt döntendő eL Felesleges itt hosszan foglalkozni azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a tanács esetleg találkozik, amidőn az előirt idő alatt ebben a kérdésben megegyezésre óhajt jutni, vagy foglalkozni azzal a valószínűséggel, hogy egyhangú véleményre jutni egyáltalában nem sikerül. Ebben az összefüggésben „a támadás esétének definíciójáról szóló kommentár", melyet az Állandó Tanácsadó Bizottság néhány technikai tagjával együtt az ideiglenes vegyesbizottság különbizottsága dolgozott ki, nagy érdekkel bir. A kommentár nem oldja meg a nehézséget, sőt ismételten megállapítja, hogy kielégítő definíciót adni arról, mit tartalmaz a „támadás ténye", nem lehet adni. Következésképen a jelentés nem teremti meg a bizonyosságnak és a megbízhatóságnak azt az elemét, amely lényeges volna ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetsége a szerződést, mint a fegyverkezés csökkentésére szolgáló alapot tagjainak elfogadásra ajánlja. Egy másik fontos elvi ellenvetés az, hogy hosszú idő múlik el, mig a Nemzetek Szövetségének rendelkezésére bocsátott csapatok effektív operációba vihetők a támadó állam ellen. A tanács csak annak a kérdésnek meghatározása után teheti meg a szükséges lépéseket a katonai, vagy gazdasági presszió alkalmazására a támadó ellen, ha már meghatározta, hogy melyik állam a támadó, ami valószínűleg a szerződésben megengedett egész négy napot elfoglalja. A gazdasági presszió működése érthetően lassú. Ami a katonai pressziót illeti, mindazok a technikai szakértők, akik ebben a tárgyban a szövetség tényezőinek tanáccsal szolgáltak, megegyeznek abban, hogy a katonai segítség nem lehet közvetlen és hatásos, ha csak nem előzetes elkészített terv alapján történik. Nyilvánvaló azonban, amint ezt a negyedik közgyűlés harmadik bizottsága is felismerte, hogy általános segitő szerződés esetében a tervek ritkán készíthetők el előre. Ezeket a terveket, miután eldőlt az a kérdés, melyik volt a támadó állam, azoknak a katonai, tengerészeti és légügyi tiszteknek kell elkészíteniük, akiket a Nemzetek Szövetségének tanácsa a nemzetközi haderő vezetésére kijelöl. Az elmúlt világháború tapasztalatai nem igazolják azt a feltevést, hogy ahol számos nemzet hadserege érdekelve van, számítani lehet az operációs tervek azonnali elfogadására és gyors végrehajtására. Minden alkalommal fenn fog állani az a lehetőség, hogy a szükséges haderők előteremtése tekintetében legkedvezőbben fekvő államok az adott pillanatban nem teremthetik elő a szükséges csapatokat másg irányú elfoglaltság, a közvélemény állapota, vagy az országnak abban a pillanatban való politikai helyzete miatt. A magasabb parancsnokságok kinevezése is haladékot rejt magában. Az általános biztosíték hatályosítására szükséges intézkedések azonkívül függnek minden egyes olyan állam kifejezett hozzájárulásától, amely, mint a tanács állandó vagy ad hoc tagja, segítség nyújtására szóllitható fel. Ez a tény csak megerősíti őfelsége kormányát abban a nézetében, hogy a tervezett szerződéssel nyújtandó garancia annyira bizonytalan, hogy felelős kormány nem érezheti magát feljogosítva annak ellenében fegyverkezésének anyagi csökkentésére. Őfelsége kormánya tehát arra az eredményre jutott, hogy a negyedik közgyűlés harmadik bizottságának jelentésében foglalt szöveg elfogadását nem ajánlhatja. A kormány azonban távolról sem állitja azt, hogy ezeknek a kérdéseknek gondos tanulmányozása eredménytelen volt. Őfelsége kormánya azt tartja, hogy szabad kezet kell fenntartania magának mindenféle gyakorlati terv megvizsgálásában és jelenleg csak arra kötelezi magát, nogy ami hatalmában áll, mindent megtesz olyan megegyezés érdekében, amely a fegyverkezés lényeges csökkentésére közvetlen hatással lehet. Az orosz pokol borzalmai. Egy német szocialista lap az oroszországi vérengzésekről. Berlin, julius 25. A berlini Vorwörts, a német szocialisták lapja szemelvényeket közöl Melyunov „Vörös terror Oroszországban" cimü könyvéböl, amely annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert eddig szocialista oldalról vagy jóindulatu elfogultsággal, vagy néma hallgatással haladtak el a szovjet terrorja mellett. Pedig olyan nagy iró, mint Gorkij is a legnagyobb elszörnyüködés hangján emlékezett meg a szovjeturalom rémségeiről, amelynek sok tízezer ember esett áldozatul. Melyunov adatai azonban még Gorkijét is fölülmúlják borzai masságukban és teljesen történelmi hitelt érdemelnek, mert hiszen szocialista szemtanútól erednek. A halálos Ítéletek. A halálos ítéletet a februári forradalom után eltörölték a bolsevikiek — irja Melyunov —, a fronton azonban ismét alkalmazni kezdték. És voltak olyan hónapjai Oroszországnak, amikor majdnem kizárólag halálos ítéletet alkalmaztak. Amig a moszkvai forradalmi törvényszék 1919 tavaszán mondotta csak ki az első halálos ítéletet, addig a különböző csekák — a vörös terrorszervezetek — számtalan kivégzést hajtattak végre egyenkint lőtte főbe őket. Ha még éltek, akkor revolverrel adták meg neki a kegyelemlövést. A tömeges kivégzések alkalmával több izben az elitélteknek kellett megásniok a saját sírjukat. A kivégzések más módját is alkalmazta a cseka, igy kinai módra lefejezte az áldozatokat. Többeket élve eltemettek, máglyán elégettek, vagy jégbe fagyasztottak, másokat maró folyadékkal öntöttek le, kerékbe törték, keresztre feszitettek, százával felakasztottak, vagy vizbe fojtottak. A legborzalmasabbak azonban a középkori eszközökkel végrehajtott vallatások voltak, amelyek úgyszólván már „törvényes" eszközökké váltak. A moszkvai forradalmi törvényszék kedvenc vallató eszköze volt többek közt a forró szurokba mártás és a fejbőr' megskalpolása. Azonkívül szegeket vertek a foglyok körmei alá, megférfiatlanitották őket, ujjukat kitolták, revolvert szorítottak a szájukba stb. A hóhérok. A kivégzések végrehajtására legtöbbnyire a cseka katonai különítményét, sokszor azonban önkéntes ajánlkozókat használtak fel. A moszkvai „revolucionaerek" kivégzésére például egy tizenkilenc Oroszországban mindenféle „bűnügyekben". Ellen- jj éves diák jelentkezett. Másutt volt banditák látták forradalmárokat, volt cári generálisokat és minisz- ; ii.?,77 ^á.ros°kat és földbirtokosokat, tiszteket és SKSSa^ Sy'lkosokat és rablókat, gyujtoEalls »P'ó tolvajokat, méregkeverőket és birói eljárás nélkül A ,tlkwÜl kivégezt?* m'nden akik élet és halál urai *«^tagiai, voltak azelőtt forradalmárok A JSS^ népség soraiból toboroaák őket pszichopathologikusan terhelt típus leStöbblük el a hóhéri szolgálatot és minden kivégzett után külön honoráriumot kaptak. Megtörtént, hogy a biró nyomban végre is hajtotta az ítéletet, mint például a moszkvai bűnügyi rendőrség Trepalov nevü vezetője, aki a rendőrség udvarán revolverével sajátkezüleg lőtte főbe áldozatait. Trepalov később megőrült és igy elbocsátották. Déloroszországban nők is akadtak a hóhéri szolgálatra. Kadrow orvos terrorvonatán, mely beszáguldottá egész Oroszországot és a kivégzések ezreit hajtotta végre, az orvos felesége sajátkezüleg Az inkviiioiA . végezte ki az ártatlan emberek százait. Kadrow is A kivégzés a legDrimitivehh t módszefei- \ az őrültek házában fejezte be életét lövetés volt. Legtöbbször több ÍBS\K "RT- í Hírhedt hóhér volt egy moszkvai nő, cigarettáegyüttesen, még peáig teljesen IVH^^ kl « Val a 8záÍában' korbáccs,a! ? kezében, revolverrel Moszkvában például %gy 1 auWgífiban yC^n/ ^ ?e,rekán íelent SflL" k'vé8zfs színhelyén. Több levezető csatorna is volt, a kiömlő v?r ^nfs I iatal ^erek is vá lafkozott hóhérszolgálatokra és Amig a lövések eldördültek, aT autók SSSSi ^ ^l^JÍ™ ^rséeébe. A hóhéüzembe helyezték, hogy kerregésük dX* í 1 íí ldeF Elbomlottak a véres mészárlások közlövések zaját Sok kivégzést a Sdban haiStak ! több™ ,düh W, őrültként támadtak rá saját végre. Az áldozatoknak bekötötték a szffi a * B'?fSü?kAikra Va'óÍ^0S hóhérbetegség ütötte cseka-különitmény leadott egy sortüzet, vagy p4d£ < ^Síi^fS^oSTS^* Pótházbért követelnek a pesti háztulajdonosok. Budapest, julius 25. Teles Béla és fankovick Oszsár a Háztulajdonosok Szövetségének nevében átadták pénteken azt a memorandumot, amelybei Vass Jizsef miniszter egrenes kívánságára foglalták össze véleményüket a háztatarozási lehetőségekről. Ez a memorandum, amely a minisztertanács elé kerül, a lskók körében fe tünést fog kelteni, nert a háztulajdonosok nem kevesebbet kívánnak ebben, minthogy a házak renoválási költségeinek biztosítására pótházbér legyen a lakókra kiróható. — A háború előtt — mondja a bázíuWjdonosok memoranduma — a házak nyers jövedelméee'i öt százalékát fordítottá* karbantartási költségekre. A tatarozások azonbin évek óta elmaradtak, ugy hogy ma körülbilül egybilliárd, de a legszSköseftben siá nitva is legalább 500 milliárd koronára voins síükség a budapesti házak renoválása céljából. A háztulajdonosok éppen étért kérik, állitsi visszi a kormány sz albérleti részesedést és rendelje el, ho(y az albérleti dijak 50 százaléka a háztulajdonost illesse meg. — Ami végül a háxak renoválását illeti, annsk költségei a mai bwérelekből nem fídezhetök. A háztulajdonosok tehát olcsó hitelt kívánnak, de nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a kölcsön felvétele kötelező legyen. Est ugyanis attól kell függővé tenni, ho*y ez illető háztulajdonos tudja-e váilaini a kamat és a törlesztés terhét. „A hízik renoválásinak fedezete — irja a háztulajdonosok memoranduma — tehát ctakis a házak használói, vsgyis lakók által fmtendő hozzájárulásban Utálható meg. Más megoldási lehttöség, mint az, hogy a kormány jelen eg érvényben lévő lakbérkulcsokon felil egy pluszt állapítson meg, amely a házak karbantartására lesz fordítandó, nem lehetséges. KérjQk tehát Nagyméltóságodat, bogy ezen lakbértöbblet megállapítását elhatározni méltóztassék." Részletekben fizsthstik-e a kereskedők a bottbáraket? A kereskedelmi miniszter felkereste Koránvi Frigyes báró pénzügyminisztert. A tanácskozás fél egy óráig tartott, ezután Walkó visszament a kereskedelmi minisztériumba, ahol a budapesti Kereskedők Szövetségének elnökét, Vértes Emilt fogadta. Vértes Emiltől szerzett értesülés szerint a kereskedelmi miniszternek a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalása, amelybe az illetékes szakrefernseket is bevonták, azzal végződött, hogy elvben elfogadták az augusztusi lakbérnek három résztetben való lefizetését. A részletek kidolgozása — mondotta Walkó kereskedelmi miniszter — nem az én dolgom, ott kell megállapodni a szakreferensekkel. Ugy értesülünk, hogy a tárgyalást a pénzügyminisztériumban az illetekes szakreferensekkel megkezdték. Megalakult uj görög kormány. Athén, julius 25. Az uj kormány mrgalakul'. Az elnök és átmenetileg tengerészeti miniszter Sefulis, külügyminiszter Russes, hadügyminiszter Kapeckis, belügyminiszter Pirokke Mavromiehaleis, pénzügyminiszter Taer.dero, közlekedésügyi miniszter Beiazrisz, földmivelésügyi és átmenetileg igazságügyminiszter MUenas, népjóléti miniszter Orfanidis, közoktatásügyi miniszter Vetianitis, rendőrügyi mintszter Protesymegeles. A kormánybin az összes pártok képviselve vannak és remélik, hogy politikai körökben kedvező fogadtatásra talál. Az uj kabinet julius 27 én mutatkozik be a kamarának és röv d ülés u'án kérni fogja annak elnapoláíát. Jugoszláviában egyre nagyobb méretet ölt a kommunista veszedelem* Belgrád, julius 25. A jugoszláv guvernamentálte pártokat a legnagyobb mértékben nyugtalanítja * bolseviki propaganda, amely az egész ország.^" rületén mind nagyobb méretet ölt. Hangoztatja* hogy az uj kormány első feladatává fogják a harc felvételét ezzel a veszedelemmel szénit* ' Mindinkább kialakul egy pártonkívüli tábor, an*'J hangoztatja a jelszót, hogy küzdeni kell a Pa, szláv bolsevizmus ellen. A seovjetkormány a kánon a pánszláv bolsevizmus és az agrárkonim ^ nlzmus jelszavaival akar döntő befolyásra tenni. JÜM A gáz Szeged, jt retes, hogy irt a kereskt bizottság k megállapítás bizottságot t Az ötös b hogy itt a h az egységár; gyár üzleti 1 letre hivta n Pénteken nácstermébei dr. Ladányi elnöke, Mez Tibor főméri csos és Bar ros hatóságá Berzencey D képviselték. 2ül egyedül részéről ped Pistor Egon Ladányi J relmét. Elme talános drá Megváltozás; kéri. Mivel < kéri, hogy emelje felaz jakkal. Azt Wselflk egysi *°ttak már t A gázárakra kérelme. Pongrácz a vil Szeged, j szegedi kert délelőttre a dekes és < Msért érteke "lyanis, h Szegedi váll ból a vasút cégek rakti kocsijaiban, és a Kállay igen frekver Szegeden rí pedig bizon • szállítás. Ük a villám *»bb tétel használják i . Ezek az < »dő óta han ® villa no úróga, azon Mérsékelni i az a v ytaság azt jdllltásl ti riJ-san rái feltet. A; indok i *« a vállala If&ődik, i Iífgyenliteni f^eskedelmi ||^JteIyzeté Rendőri jui békeidőkrend « ootrányos 1 g. utóbbi idí sokszor igen &óbb'idő KL18 a h %v£rgáseol8fl SS* ^ h4a