Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-24 / 168. szám

SZEQBD milyen könnyítéseket lehet tenni a behozatali tilalom tekintetében. A tárgyalások még folyamatban vannak. A vonatkozó rendelet a legközelebbi napokban megjelenik. Walkó éa Szabó mlníaztérek tanácskozása a kereskedelmi szerződésekről. Ma délben nagyfotitossága tanácskozás volt a kereskedelmi minisztériumban. Walkó kereskedelemügyi miniszter több mint két óra hoszszat tanácskozott n-gyatádi Szabó István foldmivelésdgyi minisz errel azokról a kereskedelmi szerződésekről, amelyeket a kormánynak rövid időn belül / Smtth népszövetségi főbiztos elé kell terjeszteni. Ismeretes ugyanis, hogy a népszöveségí főbiztos többizben megsürgette már azoknak a kereskedelmi szerződéseknek a terA Németországnak adandó kölcsön. tt. londoni konferencia teljes ülése. 1M4 Wm 24 vezetét, amelyek hivatva vannak arra, hogv a Magyarország is a k Alt didi államok kizéttt kereskedelmi viszonylatokat rendezzék. A munkanélküliség éa a szakszervezeti tanács. A tegnapi miniszferk^zi értekezlet u'án, amely a munkaadók bevonásával a kereskedelmi miniszternél folyt le, a munkanélküliség és a közmunkák ügyében, a szakszervezeti tanács egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett. Hiteles információt a kormány álláspontjáról még neu kapott, éppen azért még ma, vagy holnap felkeresi a szakszervezeti tanács küldöttsége a kereskedelmi minisztert tájékoztatás végett és csak ennek megtörténte után dönt a kérdés további megvitatása tárgyában. London, julius 23. (Angol hivatalos szikraszolgálat.) A szövetségesközi konferencia ma teljes ülést tart. Ez lesz az első alkalom, hogy az angol gyarmati képviselők is részt fognak venni a konferencián az angol delegátusokkal együtt. Melcourt kanadai megbízott, mint a konferencia hivatalos tagja lesz jelen, mig a többi gyarmati képviselők mint megtigyelők vesznek részt. Előreláthatólag az I. és III. sz. bizottság jelentést terjeszt a konferencia elé, a II. sz. bizottság pedig csak abban az esetben, ha ma d'lelö t teljesen elkészül a jelentés fogalmazványával. Valószínűleg javasolni fogják, hogy a konferencia jogügyi tanácsadója a három jelentéit egy jelentésbe foglalja össze. Egyidjűleg behitó tanácskozást folytatnak a konferencia pénzügyi szakértői a legelőkelőbb bankképviselőkkel a Némotorsz ágnak nyújtandó 40 millió font sterling kölcsön tárgyábin. A bankárok a legfőbb súlyt arra helyezik, hogy megfelelő anyagi garancia mellett Németország teljesen blztosittassék gazdasági téren minden külső politikai beavatkozás ellen. Általános az a meggyőződés, hogy a kölcsön elkerülhetetlenül szükséges a Daw„-s-tervezet megvalósítására. Az I. számú bizottság pontosan kidolgozott javaslatot tett a kölcsön biztosításának a módjaira vonatkozólag, azonban a bankárok még nyomatékosabb biztosítékok&t kívánnak. Tagadhatatlanul számolni kell a francia véleménnyel is. Ebben az irányban vannak ugyan még nehézségek, amelyek azonban semmikép sem tarthatók legyöihetetleneknek. Számos formuláról tárgyaltak, különösen belga-amerikai és angol részről. A 40 millió font sterlinget kitevő németországi kölcsOn évi terheit négymillió font sterlingre becsülik, amely Németország gazda* sági erejéhez mírien nem sok. A Daily Telegraph szerint az a körülmény, hogy a német államháztartás összegei a műit évben 40 utqut 50 millió font sterling többletet mutattak az előirányzathoz képest, a kölcsOn ügyét mindenesetre nagyon előnyösen befolyásolja. Azt hiszik, hogy a mai teljes ülés ulán kialakult a pénzügyi szakértők véleménye. London, julius 23. A konferencia délután tartja meg második teljes ülését, amelyei tudomásul veszik a három bizottság jelenléteit. Eiulán ruházza át a konferencia a bizottságokra a munkájuk lolytatására szükséges teljhatalmat és dönteni fog egy jogi bizottság megalakítását illetőleg, amelynek az lesz a föladata, hogy megvizsgálja a D .was-tervezelet, hogy mely pontjai esnek kivül a versaillesl békeszerződés keretein. Ezen pontokhoz ugyanis Németországnak meg kell adni a hozzájárulását. Lehetséges, hogy felszólítják, hogy fejtse ki e tekintetben álláspont|át. Döntést ez ügybm csak akkor hoznak, ha már megkérdették a szövetségesek jogi szakembereit. London, julius 23. Az alsóház miniszteri szobájában Snowden kincstári kancellár meghívására tanácskozást tartottak. A tanácskozáson a módosított belga formulának feltételeiről és újból biztosított jogköréről tárgyaltak. Mivel nem tudtak megegyezni, a tárgyalást felfüggesztették. A tanácskozáson jelenvolt Herriol és Theunis miniszterek annyira belemerültek a vi»ába, hogy még az utcára kiérve, élénken gesztikuláltak, megakarván győzni egymást a maguk igazáról. Az esli Ispok szerint Herriot azt kívánta, hogy a konferencia mielőbb döntsön, mert Franciaországra nézve tűrheted ;n a bizonytalanság, ellenkező esetben kénytelen volna praktikus rendszabályokhoz nyúlni. Kellog amerikai nagykövet közvetítő javaslatot dolgozott ki és tegr ap eljuttatta Ranuay Macdonald és Herriot, valamint Theunis minisztereknek. Beavatott körökben azt mondják, hogy ez a kompromisszum nagyon szerencsés, mert egy öttagú bizottság és a jóvátételi bizottság összműködését feltételezi minden ügyben. London, julius 23. Herriot minisz'erelnök tegnap tanácskozást foly atott Macdonald miniszterelnökkel és valószínűnek tartják, hogy tudomására hozta az angol miniszterelnöknek azon elhatározását, hogy Franciaország a békeszerződésben neki biztosított cselekvési szabadságát semmi esetre sem adja fel. Az amerikai bankárok a londoni tanácskozásról, London, julius 23. A delegációk vezetőinek meghívására a technikai és pénzügyi szakértők, a belga és olasz pénzügyminiszter, a szakértői bizottság tagjai, továbbá Lamont és Montague Norman bankárok tegnap ülést tartottak és azzal a kérdéssel foglalkoztak, minő eszközöket lehetne alkalmazni a 800 millió aranymárkás kölcsön kibocsátásának megoldására. A tanácskozás elvi megegyezésre jutott a Theunis előterjesztette formula ügyében, amely megállapítja, hogy az amerikai delegátussal kibővített jóvátételi bizottságnak kell a jövőben is megállapítani Németország mulasztását és uj garanciát kell nyújtani annyiban, hogy mielőtt a jóvátételi bizottság határozatot hozna, megkérdezi azt a bizottságot, amely a Dawes-tervezetet készítette. A tanácskozás során Clementel pénzügyminiszter erélyesen kijelentette, hogy Franciaország semmikép sem járulhat hozzá ahhoz, hogy a jóvátételi bizottság a jóvátételi kötelezettség végrehajtása körül Németország és a szövetségesek között esetleg felmerülő konfliktusokban gyakorlandó bírói szerepet elveszítse. Azoknak a garanciáknak, amelyek a kölcsönadóknak normálisan járnak, nem szabad a versaillesi szerződést érteniök. Franciaország, hogy jövőben a kölcsön jegyzőit megnyugtassa, hajlandó kiegészítő garanciákhoz hozzájárulni. A delegációk vezetői ma megvizsgálják a megállapított uj szöveget. A szövetséges hatalmak izolált akciójának lehetőségére vonatkozóan Herriot miniszterelnök ragaszkodni fog Franciaország cselekvési szabadságához. Az eltávozás művészete. Ohó, az nem olyan egyszerű, mint ahogy talán elképzelni tetszenek. Sokféle a formája is. Hallottam egyszer egy zsurról, amely reggel hatig tartott. Az asszonyok közül senki sem mert előbb elmenni, mint a többiek, mert féltek, hogy az ottmaradottak megszapulják. Isten tudja, hogyan oszlottak széjjel mégis. A másik régi zsurvicc arról szól, hogy egy dángubáló fiatalember rászól egy mellékteremben bóbiskoló úrra. — Szörnyen unalmas ez a társaság. — Láthatja rajtam, mondja Bóbiskoló. — Jöjjön, öregem, szökjünk meg. — Magának könnyű, fiatal barátom, azt teheti, amit akar. De én vagyok a házigazda. Hát mindez csak bevezetés, talán nem is tartozik ide, nem ezekről akarunk beszélni, inkább azokról a drága unalomterjesztőkről, akik betelepednek az emberhez, mindig rosszkor jönnek, de eltávozni képtelenek. Szegeden például mindig divat volt a polgármester megvizittelése. Pálfy Ferencet egész sereg ember kisérte már az utcán, várta megérkezésekor a hivatalban s azt se nagyon bánták, ha közben dolga akadt az öreg urnák, mert eldiskurálgattak ők maguk közt is. Valahogy a városhoz, inkább a hatósághoz való tartozásukat akarták ezzel kifejezni, mint ahogy falun is a községháza körül kaszinózik a nép. öreg Pálfy nem sokat törődött velük. Ha volt téma, beszélgetett róla, néha pedig az is megesett, hogy kapta a kalapját és indult. — Én most hazamegyek, ha ugy tetszik az araknak, maradhatnak. Ferenc-napokon apró pogácsa, szilvórium, szivar volt bőven, oda is szokott boldog-boldogtalan. Jött aztán Lázár György, akinek amúgy is nagy volt az ismeretsége, de ez csak növekedett a képviselősége alatt. A népek, főleg a jó magyarok, még mindig ott szerettek volna tanyázni, megje- I lentek a hivatalban, ahol Lázár százféle tervek 1 fonalait bontogatta, nem szerette, ha zavarják, — fölvetette hát a fejét. — Mit hoztál, mit hoztál ? — Hát csak benéztem. — Nesze egy szivar, most dolgom van. Majd a jövő héten lenézek felétek. (Esetleg arról szólt az ígéret, hogy kimegy a tanyára.) De eltessékelte a vendéget, akit a szivar-fájdalomdij engesztelt meg. — Furcsa ember, dörmögték a magyarok, azért szörnyen szíves. Nem szeret beszélni, de szivart ad. Hogy Somogyi Szilveszternek mennyi idejét rabolták el, azt érdemes lett volna számtanpéldának feladni fölvételi vizsgán. O a világért se tudott senkit elküldeni, valahogyan azért az évek során csinált finom átmenetet. (Ha máskép nem, hát átment Scultéty főszám vevőhöz, hogy Sándorkám, hogy is leszünk, tudunk-e elsején fizetni ?) De az első esztendőkben nagyon a nyakára nőttek a vendégek, akiknek semmi dolguk nem volt, éppen csak időt töltöttek a hivatalában. (Ámbár Somogyi királyi ügyész korában jobban ismerte azokat, akik „időt töltöttek".) Ültek egymással szemben, vagy Somogyi járkált a szobában, már a második óra felé s ilyenfélék voltak a beszédek: — Hja, ja! — Hát persze, hogy persze. — No, de lesz még jobban is. — Én is amondó vagyok. De már talán mennek is. (Somogyi arca felragyog, abba hagyja a sétát. Várja az angyali szózat tettekkel való folytatását. Csend. De a magyar vagy a kalapja bélésit nézi, vagy a szőnyeget tanulmányozza s negyedóra is eltelik, amíg megerősíti iménti igéit.) — Talán mégis csak mennék én már. Azért is ujabb negyedórának kellett eltelnie, hogy valami szent véletlen kimozdítsa a helyéből.) Nehezen mozgatható az asszonynép, az elmondaná Krisztus kínszenvedését is, ha véletlenül nem hallottál volna róla. — Csak pár szóra jöttem drágám, ne is kinálj, mert nem ülök le, (leül), annyi a dolgom, hogy azt se tudom, hol a fejem, tudom, te is el vagy foglalva, borzasztó, hogy mennyi a munka ott, ahol gyerek van, de megyek már, épp csak beugrottam. (leszedi a kalapját, a keztyüjét), jaj, künn voltam a piacon, na, mit szólsz ahhoz a borzasztó drágasághoz, majd elájultam; hogy azt mondod éppen nagymosásod van, én nálam a mult héten volt, mondtam is a mosónénak, ne pazarolja a szappant, mert abból a rongyos fixből, amit kapunk, nem lehet rugdalózni... Közben a cseléd megterít, hazajön a családfő, a gyerekek, az egy-szóra beugró vendég még mindig beszél, épp a sógorát meséli, aki Bivalyfüreden tavaly nősült, de nem a Tinkát vette el, hanem a Tercsit, pedig ugy-e, azt hitte mindenki, hogy bolondul a Tinka után, igaz is, te nem ismered őket, na jó, akkor aztán jön a postamesternő, aki most ment férjhez másodszor, ez egy egész komédia, ezt hallgasd meg ... Észreveszi, hogy a gyerekek megették már az asztalra beadott kenyeret, hírtelen nagyot kiált. — Jaj, az uram már otthon lesz, félkettő, szaladok ! Majd gyere fel, elmesélem a postamesternőt Na olyat még nem hallottál. A háziasszony kikíséri, de csak félóra múlva tér vissza az előszobából. Addig tartott a búcsúzkodás, pedig a postamesternőt még el se mondta. Van egy típus, amely azzal kezdi. — Talán zavarlak. — Oh, kérlek, van néhány szabad percem. Ezzel az engedékenységgel aztán örökOs rab lett.. Elővean hát a babonát, hadd lásBuk, vannak-e