Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-24 / 168. szám

1 ms&m ára 1800 fearana. atmoFinii rtoi-rő. ("••IMMttval ssamtMn.) Ttí­o* IMi.«.Sx«ced' MŰM­Ita MM üHrttalM nlaúa sí«, ssm i» Jí*u. naiMtel áraki Btr iMrb«a«xjas,i KlrdeWtJ Arak i Mihasábon 1 mm. 400, egj hasábon 80B, mástél hasábon 1200. SzSveg. kört a százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szOg 8000 kor. Szövegközti köziemé­nyék soronként 6100 korona. Családi értesítés 49000 kw. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 24, CSÜTÖRTÖK. 168-ik szám. A munkanélküliek. Agrárius országban élőnk, nyár derekán is vagyunk, mikor agrárius országokban rendszt­rint a legjobbak a kereseti viszonyok, mégis egyre nyomasztóbb módon nehezedik rá gazda­sági életünkre egy nagyon veszedelmes jelen­ség, a munkanélküliség. Az a jelenség, mikor azoknak egy része, akiket a sors nem ajándé­kozott meg földi javakkal, vagy nem helyezett bitbizományszerü, jövedelmező állások birtokábi, nem kenyeret, hanem munkát keres, de sem egyiket, sem másikat nem talál. A munkakere­söknek és munkanélkülieknek ez a fekete had­serege nyomja ilyenkor az egész gazdasági és társadalmi életet és növekvő elkeseredéssel várja vagy a jó szerencsét, vagy az organizált társadalom segítő kezét, amely kiemeli öt nyo­morúságának állapotából. A munkanélküliség a magánvállalkozáson alapuló modern ipari és kereskedelmi életnek egyik legnagyobb problémája, még pedig nem­csak anyagi, hanem erkölcsi következéseinél fogva is. A munka érték, — taniiják a közgaz­daságtan különböző iskolái. Aki dolgozik, az boldogul, — hirdetik különböző változatokban a közmondások. A munka nem érték, — cáfol rá ezekre a tételekre a gazdasági depresszió s az elbocsátott munkásnak a saját bőrén kell érezni, hagy munkájának értéket nem tulajdoní­tanak s érette olysn ellenszolgáltatást, amelyből magát és családját fenntarthatná, nem nyújta­nak. A legkevesebb, amit az így akaratán kívül dolgozni nem tudó munkás feltételezhet az, hogy bajok vannak a társadalom szervezetében. Az a társadalom, melyben egy normális, egész­ségei, dolgozni tudó és dolgozni akaró ember nem tud munkát kapni és nem tud munkája után megélni, az olyan géppel hasonlítható össze, melynek fogai nem illenek egymásba, kerekei akadoznak, egészében pedig hiába emészti a táplálására rendelt szenet és olajat. Nálunk a munkanélküliség most sokkal sú­lyosabb formák között jelentkezik, mint más­kor. Nemcsak az ipari munkásságnak az alsóbb rétegeire terjed ki, hanem tanult szakmunká­sok is állanak négy számmal munka nélkül. A vasmunkások szakszervezetének kimutatásai megdöbbentő adatokat tartalmaznak a munka­nélküliség nagy arányairól és még további terjeszkedéséről. Htsonló a helyzet egész csomó más nagyipari ágazatban és a kisipar köré­ben is. Az az ősipar, melynek fellendüléséhez a többi iparok egész sorának a fellendülése fűződik, áll. Terveznek, terveznek, de nem épi­tenek. Csak a falvakban van építkezés, de ennek a falusi építkezésnek kevés az ipari je­lentősége. Az ipari munkanélküliléget súlyosbítják még az államnál, de különösen a kereskedelmi jel­legű hivatalokban és irodákban történt létszám­apaaztások. Azok, akiket az állam elküld, ke­vésbé érzik a nyomorúságot, mert kapnak vagy nyugdijat, vagy végkielégítést, a magántiszt­viselők nagy része azonban három-hat havi fizetésének megfelelő összeggel kerül az utcára, az ujabb elhelyezkedésnek minden reménye nélkül. Két-három éve még remélni lehetett, hogy az állam elbocsátottjait jó konjunktara esetén az ipar és kereskedelem fogja felszivni; ma ez a reménység elpárolgott. Akkor a kávé­házakból bankok lettek, ma a bankok kezde­nek összezsugorodni, anélkül, hogy más üzlet kerülne a helyükbe. Olyan jelenségek ezek, amelyekkel foglal­kozni kell a kormánynak is, amelynek a hata­lom adatott, hogy a bajokon legalább részben segitsen. Közömbösen a kormány az ilyen je­lenségeket nem nézheti, különösen ha keresz­tényszocialista alapon áll, mint Vass miniszter ur, kinek vílágnézlete elismeri a munkához való jogot. Bizonyára ezért ment el Vas* tr' i< 'te ur kollégái közül a legmesszebb, Ígérvén köz­munkát mindazok számára, akik tulajdon szak­májukban nem tudnak alkalmazást találni. Walkó miniszter ur már nem vállal ilyen kö­telezettséget. Ő egyelőre tanulmányozza a kér dést és tanácskozik á szakminiszterek vezetői­vel. Kószó állam itkár ur ellenben egy nyilat­kozatában megállapija, hogy a szakszervezetek jó időkben vezették a munkásságot, most te­hát rájuk kell bizni, hogy munkaalkalmakról gondoskodjanak. Ez a megoldás majdnem olyan egyszerű, mintha a piramist a talpával fölfelé a csúcsára akarnánk állítani. Alkalmasint nagyon kftes volna az egyensúlyi helyzete és rövidesen föl­borulna. Taktikából lehet talán ilyeneket mon­dani, de magának az államnak nem lehet ér­deke, hogy ilyen könnyed módon intézze el a munkanélküliség ügyét. Tudnivaló ugyanis, hogy az alkalmi munkanélküliből lesz lassan­kint az állandó munkanélküli és a hiábavaló munkakeesőböl a hivatásos munkakerülő. Ezt nem elősegi'eni, hanem megakadályozni az ál­lamnak a feladata. Változó intenzitással a háború befejezése óta állandóan érezzük a munkanélküliséget. Meg­szüntetésére csak egy nagyon szerencsétlen kí­sérlet történt a kommünt megelőző időkben, a hatósági munknnélküli segély formájában, amely egész rendszerével a dolgozni nem akarátt nö­velte nagyra. Azóa állandóan hallunk terveket hatósági építkezésekről, közmunkákról, melyek mind összezsugorodnak, mire kivitelre kerülné­nek A munkanélküliekkel p dig ugy vagyunk, mint az opera grófjával. A kórus körülállja és szépen, elhúzva, ismételve énekli: — A gróf a vízbe ful 1 A gróf a vizbe ful 1 Mentsük meg öt I Szombaton bocsátják ki a belföldi kölcsön jegyzési felhívását. Budapest, julius 23. Je'entettük, hogy a nép- felhívást megküldik az összes bankoknak és sz Budapest, julius 23. Je'entettük, hogy a nép szövetségi kö'csön belföldre kerülő részlete ügyében már te-jes megegyezés történt a kor­mány és az érdekeltségek között. Még ciupán a kölcsöre való nyilvános jegy­zési felhívás kibocsátásának az időpontja volt tisztázatlan. Csütörtökre, vagy péntekre várták már ennek a felhívásnak a kibocsátását. Illeté­kes helyről ma ugy értesültünk, hogy a jegy­zési prospektust szombaton bocsátják ki. Ezt a felhívást megküldik az összes bankoknak és sz ipari érd-kkép Cseleteknek. Amerikai magyar lapok a kölcsönről. Newyork, iuliuj 23. A ma^ytr kö;c*ön iránt világszerte megnyilakozó kedve; ő hangulatáról az amerikai magyar lapok igen bőven foglal­koznak és örömmel állapítják iteg, hegy Ma­gyarország nemzetközi hitele helyreállt és az ország ismét elfoglalta a régi, megbecsült he­lyét a világ nemzet« i között. Augusztusra elkészül az aran^költségwetés. Budapest, julius 23. (Tudósítónk telefonjelentése ) Korányt Frigyes báró pénzügyminiszter szer­dán délben fölkereste hivatalában Vass József népjóléti minisztert, a miniszterelnök helyette­sét, akivel hosszasan tanácskozott, A tanács­kozás befejezése után Korányt pénzügyminisz­ter így nyilatkozott: — Rengeteg sok kérdés van, amelyet a mi­nisiterelnökhelyeites úrral meg kellett beszél­nem. A lakásépítést hitel felemelése, valamint a kereskedői hitel folyósítása ma még csak mellé­kesen kerülhetett szóba, mert ezeknél a kérdé­seknél egyelőre sokkal fontosa bb feladat az aranykiltségvetés Összeállítása. Ezt a nagy munkát az késlelteti, hogy az 1924-25 i évi budgeten kivül a havi költségvetési előirány­zatot is el kell készíteni. Ami az 1924—25-ik évi aranykölfsígvetést illeti, a végleges szöveg megállapítása előtt minden egyes minisztérium­nak össze keli állítania a tárcája körébe vágó adatokat, amelyeket azután megfelelően egyez­tetni kell. Arra a kérdésre, hogy körülbelül mikorra készül el az 1924—25. évi arany költségvetés, a miniszter igy válaszolt: — Jóslásokba nem szeretek bociátkozni, ugy számitom azonban, hogy a költségvetés augusz­tus folyamán végleges formájában el fog ké­szülni. Az OMKE küldöttsége Popovfes 8ándornál. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa a kitelkrizis kérdésében csütörtökön délután ülést tart Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetőségének képviselői a kereskedelmi hitel kér­désében tárgyaltak Popovics Sándorral, a jegybank elnökével és Schóber Béla vezérigazgatóval. Drucker Géza vázolta a kereskedelem súlyos hitelkrizisét. A béke óta a hitelélet jóformán meg­szűnt. A kereskedelem — mondta — kénytelen volt készpénzzel vásárolni és csak az utóbbi idők­ben kezdett lassanként visszatérni a hitelgazdál­kodás. Hitelforrásaink azonban a legsúlyosabb gazdasági pangás idején egészen kiapadtak, mert a Nemzeti Bank hitelpolitikája megfelelő hitel­keretek biztosítására nem elég bőkezű, a bankok pedig 3—4 százalékos havi leszámítolási kamattal dtf jitják meg a kölcsönpénzt, ami részben az áruk megdrágítására, végéredményben azonban az egész kereskedelmi forgalom megbénítására vezet. A hitelkérdés válsággal fenyegeti az exportot is. j Strasser Alfréd a gabonakereskedelem speciális | hitelviszonyait vázolta. A termés financirozásához ' a kereskedőknek hitelre van szükségük, anélkül azonban, hogy áruváltókat produkálhatnának. A gabonakereskedelem olyan váltókkal dolgozik, ! amelyek látszólag finánc-váltók, de lényegükben I kereskedelmi áruüzletet fedeznek és áruváltóknak ' tekintendők. Kérte, hogy ezeket a finánc-váltókat . a Nemzeti Bank honorálja, f Vértes Emil arra kérte a Nemzeti Bank elnökét, hogy a hitelkatasztert vegyék revízió alá és adjanak módot egyesek hitelkereteinek kibővítésére, illetve arra, hogy olyan cégek is felvétessenek a katasz­terbe, amelyek a régi Osztrák-Magyar Bank, vagy a Jegyintézet névsorán nem szerepeltek. A Nemzeti Banknak befolyást kell gyakorolnia a bankokra a | marge csökkentése érdekében. Kéri, hogy a korona stabilizációjára és a Devizaközpont megszűnésére való tekintettel a jegybank adjon általános deviza­amnesztiát azoknak, akik a múltban fizetési köte­lezettségeik érdekében forma szerint kihágást követtek el. Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke azzal kezdte válaszát, bogy nem akarja pel­lengére állítani azokat, akik végeredményben semmi­lyen bünt nem követtek el. A Jegybank feladata korona árfolyamának fenntartása és a pénzforga­lom szabályozása s ehhez kell igazodnia a hitel­keretek megállapításának is. Nincs szükség arra, hogy a jegybank által elfogadott váltókon bankok is szerepeljenek. A Jegybank elfogad két aláírással ellátott váltót is, ha kitűnő solvens aláírásokkal van ellátva. Egyébként Schober vezérigazgatóval most készíti elő az uj hitelnévsort és uj felbecsü­lés alapján állítják össze a katasztert. Miután a forgalmi érdekeknek a mai stabil koronában kell kifejezést találniok, ebben a kataszterben fognak helyet találni azok a cégek is, amelyek eddig nem élvezhették a Jegybank hitelét. A termés financi­rozása valóban szükségessé teszi a fináncváltók honorálását. A behozatali tilalom enyhítése. A kereskedelemügyi minisztériumban ma dél­J előtt Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter elnökletével a behozatali tilalom ügyében érte­kezlet volt. Az értekezleten megvitatták, hogy \

Next

/
Thumbnails
Contents