Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-23 / 167. szám

I|yg wmém ára 1800 korüi«, jali Daák taoMki L(NV. {«•Utfeaiiral samben.) Tato> m !»-njk,«iegod- awgjelsIta MM ktv«talém Bindaa SS* ION iria tra in ka<jHL UMlMttsl tnk i En i Mybra 40000, BadaI ti rUttn 49000 kW. GID Hirdetési bak i Fahasábon I mm. 400, egy hasábon 800, máslél hasábon 1X0. SxOveg. költ 25 százalékkal drágább. Aprókirdstés 10 (>«1« 0000 kor. SzSvegkfiztt közlemények soronként M00 korona. Családi értesítés 49000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 23, SZERDA. 167-ik szám. Kétszerkettő negyven... Ma tiz esztendeje Ischlben nyaralt az osztrák császár és magyar király. Az Öreg ur ezen a napon fogadta Krobatin hadügy minlszer kíséretében a daliás Bercbtold Lípdt grófot, a mo narchia külügyit iniszU rét. A nemes gióf egy sürgönyt tett az uralkodó elé. A sü göny, mikor elindult, még arról számolt be, hogy: .Szerb határörök a Száva torkolatánál rálőttek egy csónakra, melyben osztrák zsandárok eltek. Négy ember meghalt.' Igy szólt a sürgöny, amikor elkfildötték és amire Ferenc József felséget szine elé került, akkorára meg máig is kiderítetlen sredetű hibával Bercbtold gróf ugy teijesztette a császár és király elé a fatális táviratot, hogy a halottak számát jelző 4-es szám mellé egy nullát írtak és igy a sürgöny kerek negyven balettról száméit már be a megrémüli és megrendült uralkodónak. Erre Ferenc József katonás rövidséggel kijelentette: mHa negyven halóit van, akkor igazán nincsen más megoldás, mint a háborúi Es azonnal aláirta a morgósitási parancsot, hatalmas birodalmának halálos ítéletét... Ha negyven halott van t... Mint ahogy Pascal fölkiállása mondja: — Hi Kleopatra orra rövidebb lett volna 1... Igy csinálták a nagyok a világ történelmét, meit amit most Berchiold gróf véletlen elírásáról, vagy mondjuk, matematikai tévedéséről megirtunk, ait nem mi találtuk ki, lunem hiteles forrásból egy nagy bécsi újság hozza nyilvánosságra a hadüzenet tizedik évfordulójára. K>ssé elkésett vele vsgy tizesztendőt, mindenesetre jobb lett volna nekünk és az egész szenvedő világnak, ha azt a fatális sürgönyt azon a tiz év előtti napon jobban megvizsgálják, alaposabban megforgatják, lelkiismeretesebben meghányják-vetik, mielőtt mindent megfontoltak és mindent meggondoltak volna. Akkor talán mégis időt nyert volna a jobb belátás, az emberibb felfogás, akkor talán mégis megszívlelték volna a BallpUtzon és Ischlben az akkori angol külügyminiszternek intő szavát, amelyet éppen ezen a napon fölemelt, erős nyomatékkal azt a jó tanácsot adva Menssdorf grófnak, londoni nagykövetünknek és a nemes gróf utján Bercbtold urnák, hogy minden Szerbiával való háborús konflíktusiól tekintsen el az osztrák-magyar monarchia! Megint csak ezen a napon azt is megüzente lord Qrey, hogy a két állam ügyében döntőbíróság fölállítását javasolja, amely egészen bizonyosan elégtételt fog szolgáltatni a megsértett monarchiának. De ezt a két nagyon, véresen, vílágraszólóan komoly és fontos üzenelet nem lehetett továbbítani és átadni Bercbtold urnák, mivel egészen rejtelmes okokból, amelyeket megint csak nem tudtak még máig sem kideríteni, a közvetítő német nagykövetnek minden fáradozása meddőnek bizonyult, hogy az osztrák külügyminiszterrel telefonösszeköttetésbe léphessen. Az isc li és ballplatzi telefonnál nem jelentkezett senki, hogy az üzenetet átvegye és meghallgassa. Olt már akkor, ügy látszik, csakugyan mindent meggondollak. Bercbtold grófnak a zsebében volt már a híres kiáltvány Népeimhez, az uj Inferno első éneke, csak a dátum hiányzott még és az aláírás. A mozgósítási parancs már alá volt irva, Putnik vajdát és leányát már le is tartóztatták másnap a kelenföldi pályaudvaron és Ferenc József napi dolguk és gondjuk után siető .népei" még mindig nem akarták elhinni és még mindig nem tudták, hogy a háború kockáját magas kezek már elvetették és hogy a véres lakzitól, a szörnyű báltól, amelybe bokrélásan és dalosan indultak el a fiatalok és később az öregek, már csak egy hét választja el az emberiséget. Ahogy a tiz év előtti legenda tömjéné és füstje kezd lassan oszlani, egyre rémitöbb és elkeserítőbb arányokban bontakozik ki egyeseknek, a hatalom és uralom polcán ülőknek, milliók sorsát intézőknek, országok és nemzetek végzetét irányitóknak bűne, könnyelműsége, tudatlansága és értelmetlensége. A nagy sir fölött, hol népek süllyedtek el és országok emelkedtek, a történelem szörnyű szele zug és mindnyájunk fülébe és lelkébe véres tanulságokat, borzalmas igazságokat süvöltöz. Más kérdés — ezen fordul meg az emberiség jövendője •—, hogy csakugyan megértik és megérrik-e ezeket az igazságokat és megszívlelik* e, követik e ezeket a tanulságokat a nagyok és a kic*inyek? Az országok vezérei és az istenadta nép ? Mert ha nem, akkor szomorúan nevetséges ostobaság itt minden kultura és civilizáció, minden haladás és szabadság emlegetése, akkor valóban vanttatam vanltas minden a nap alatt és akkor igazán igaza van a nagy magyar költőnek, aki az emberekről d lolva ezt a vigasztalan refrént csendítette meg: Nincsen remény i Közmunkák kiírása a munkanélküliség ellen. Budapest, julius 22. Vass József, a miniszterelnök helyettesének einökleévet a kereskedelemügyi minisztériumban értekezlet volt a munkanélküliség kérdéséten, amelyet tudvalevően a szociáldemokrata párt vetett föl. A tanácskozáson Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Korányi báró pénzügyminiszter is résztvettek. Az értekezlet legfőbb tárgya a közmunkák kijelölése és annak a sorrendnek megállapítása volt, hogy a közmunkákat milyen sorrendben végzik el. A belső kölcsön. A külföldi kölcsön nagy részét a Nepizövet•éf kívánságához képest Magyarországon kell lejegyezni. A kölcsöukibocsátási ügyben az előkészületek megtörténtek és a tegnap tartott tanácskozás során véglegesen megállapodtak a kölcsön kibocsátási Időpontjában. Megállapodtak a kölcsön jegyzésre vonatkozólag, hogy az augusztus 19-ig történhetik, a kö'csöncimlelek dollárra szólnak 10. 20, 100 és 200 dolláros címletek krrülnek kíbccaátáira, melynek megfelelő aranykoronaérték — kerek dollárra száj mitva át — fizetendő be kölcsönképen, A kölcsönjegyzés helyei a Pénzintézeti Központ tagjai, az OKE tagjai. MMWMMMMMMM^^ Macdonald fölvetette a németek meghívásának kérdését Berlin, julius 22 A német kormány tegnap szűkebb minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározta, f ogy abban az esetben, ha Németországot valóban csak az aláírás formalitása végeit hivnak meg Londonba, ezt a szerepet vtssza fogja utasítani. Általános meggyőződés azonban, hogy az erre irányuló francia törekvés kudarccal fog járni. London, julius 22. Jólértesült forrásból azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a német delegáció meghivására a közbejött bonyodalmak folytán jövő csütörtök előtt nem kerül sor. Éppen ezért számolni kell azzal, hogy a konferencia tartalmát tizennégy nappal meghosszabbítják. Az a francia részről elhangzott javaslat, hogy a német delegációt csak a határozatok aláírása végett hívják meg, előreláthatóan kudarcot í g vallani, mert elfogadása lehetetlenné tenné a 800 millió aranymárkára tervezett német kölcsön sikeres kibocsátását, mimen a visszafizetésnél nemcsak a tárgyi biztositékok, hanem a német nemzet jóakarata is döntő szerepet játszik. Berlin, julius 22 Feltétlenül megbízható helyről kapott értesülés szerint Morgan kijelentette, hogy a 40 millió font sterlingre rugó német kölcsön teltnek elhelyezését magára vállalja. London, julius 22. A konferencia a II. sz. albizottsága a német szakértőkkel hosszasan tárgyal a Ruhr-kérdésről. Hir szerint a tárgyalás folyamán annyira halad ak volna előre, hogy a Dawes-tervezet értelmében küönbözö német szakérjökkel tárgyalnak, annak megállapítása tekintetében, hegy milyen időpontban lehet a gazdatági megszállást fokozatosan megszüntetni. London, julius 22. Macdonald miniszterelnök *a konferencián ma felvetette Németország felhívásának kérdését, a konferencia azonban nem határozott. A francia jogi szakértők megvitatják azt, hogy Németországgal közvetlenül Londonba lárgytlnak-e, vagy pedig a jóvátételi • bizottság elé utasítják. A konferencia holnap j teljes ülést tart. A Dawes-féle terv kivonata. Budapest, julius 22. A Iondoni konferencián a Dawes-féle terv alapulvételével óhajtják megoldani Európa sajgó problémáját, a német jóvátételi kérdést. Ennek a sokat emlegetett, de a nagyközönség előtt kevéssé ismeretes tervnek a lényeges pontjai a kővetkezők: Elsősorban a Reichsbank átszervezésével, esetleg egy uj alapítással arany jegy kibocsátó intézetet kell szervezni, melynek tőkéje 400 millió aranymárka. Ennek az aranyjegybanknak kizárólagos jog biztosítandó bankjegyek kibocsátására a badeni, würtenbergi szász és bajor jegybankok működésének további fenntartása mellett, a jelenlegi kereteknek megfelelő kautelák között. Az uj jegybank 10 év alatt fokozatosan tartozik a járadékmárkát (Rentenmark) átvenni, a papirmárkát pedig 1 billió papirmárka egyenlő 1 aranymárka alapon beváltani. „Kis kölcsön* elnevezés alatt 800 millió aranymárka értékű kölcsön veendő fel, amelynek hozadéka az uj jegybanknál teendő le. Ez a kölcsön fogja lehetővé tenni a győztesek részére eszközlendő szállításokat. A külföldön elrejtett német követeléseket a németek előreláthatóan vissza fogják hozni, mihelyt a jóvátételi kérdés ily módon nyugvópontra jut. Mindez Németország tőkehiányán lényegesen enyhíteni fog. A német iparnak háború előtti adóssága az infláció során értéktelen papirmárkákkal nyert kiegyenlítést. Ha tehát ezt az ipart 5 milliárd aranymárka uj adóssággal terhelik meg, (amelynek felosztásában az ipar kebelén belül kell megegyezni), az ipar nem lesz rosszabb helyzetben, mint aminőben a háború előtt volt. Termelőképessége és rentabilitása nincs veszélyeztetve, mivel módjában volt az inflációs hiteleket értékes befektetésekre felhasználni. Ez az 5 milliárd értékű kötvény 5 százalékos kamat és 1 százalék amortizációs alapon kerülne kibocsájtásra oly módon, hogy a 300 millió aranymárka évi összes teher csak 1927-ben következnék be a maga egészében. Addig, 1925-től kezdődőleg, 125 millió aranymárkától fölfelé fokozatosan emelkedik. Ugyanez áll a vasutakra. Itt is nagy invesztíciók történtek, az adósságokat értéktelen márkával fizették vissza. A vasutakat a terv szerint 26 milliárd aranymárka alaptőkéjű részvénytársaság veszi át és az alaptőke megfelelne a vasutak összberendezése értékének. A társaság 11 milliárd aranymárka elsőbbségi kötvényt bocsát ki, amely öt százalék kamat és egy százalék tőketörlesztés alapján évenként 660 millió aranymárka kamatot biztositana a jóvátételi bizottságnak, amelynek e kötvények átadandók. A vasúti forgalmat ezenkívül szállítási adóval kell megterhelni, amely a várakozások szerint évenkint 290 millió aranymárka hozadékot fog hajtani; tehát a vasutakból évenként 950 millió aranymárka fog rendelkezésre állani. Ez az összeg alatta maradna annak a jövedelemnek, amelyet állami, nem magángazdasági kezelés mellett a német birodalom a háború előtti években feleslegként kapott. A német költségvetés ezenkívül évenként egy bizonyos összeggel terhelendő meg, amely 1926-ban