Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

SZBGB O 1924 jnlins 20 Ezüst evőeszközök, Ezüst tálcák, Nászajándékok, Schaffhausen, Omega, Doxa zsebórák, BriIIiáns,guöngu, platina ékszerek 1 készpénzért, valamint előnyös részletfizetésre dus választékban kapható Fischer Testvérek órás, ékszerészek Szeged, Kárász-utca lU. Óra, ékszerkészités. Készpénzért veszünk brilliánst, aranyat, ezüstöt. Szegedi konferanszok. > í ölhalomban t és fél h. és Felsővárosi feketéken 2 h. eladó. KIsufszálláson 128 h. uri épületekkel 45 w. buza. Bérlet Szeged alatt 14 h, épületekkel 5 évre. Bérházak, magánházak, ujsze­gedi villák és bérttSldek, Üres telkek stb. Pf»fritr At ti! nyue;.állpt.tanácsos,O. F. B. rcu ltv iliílal által engedélyezett ingatlan­forgalmi irodája, türv. bej. cég, Ssegedpn. Iroda: Attfla-ntca 7. Telefon: 5—ö9 — La kis: Stáció­utca 8/b. Telefon 13—36. 392 ! Férfi i nyári szövetek ileszáliitott áron i kaphatók | | HoltzerésTársánál f | Szeged, | | Vár-utca 7. Telefon 223. f POLOSKA amaa • w w « K^t n kiirtás ára legbiztosabb a FRANKL féle 425 — POLOSKn-nntAC. A petéket is kipusztítja. Bútorokon nyomot nem hagy. Egy üveg ára SOOO K. — Egy nagy üveg ára 15.000 K. Kapható egyedül: rRAHKL ANTAL gyógyszertárában Felsöváros, Szeged, Szt. György-tér. III. Mélyen kivágott hölgyeim és uraim, tessék el­hinni, hogy ebben a fene melegben nem olyan könnyű ám konferálni — kabaré nélkül. Mert ka­baré, az megint nincsen Szegeden, nyár ellenben van bőven. Nem azért mondom ezt, mintha én a kabarét a kultúra elengedhetetlen kellékének tekin­teném, de valahogy ugy gondolom, hogy egy ilyen nagy város igy nyaratszaka talán mégis el­bírná a könnyű és lenge múzsának ezt a megnyi­latkozását, ha már a komoly és súlyos egyetemet is elbírja, sőt Balogh Lajos tartalmas és formás közbeszólásait és tudós tekintélyeknek a sajtósza­badság ellen tartott hírlapi filíppikáit is elviseli. Mi több, én még külön nemzeti hivatást is biznék erre a kimondottan szegedi kabaréra, ami nincs, pedig lehetne. Az átkos és rothadt pesti zsargon­nal szemben zamatos és magyaros szögedi tájszó­lást honosítana meg a félvilágot jelentő deszkákon és saját külön bajainknak és örömeinknek adna hangot. Meg azután a helyi szerzőknek is lenne egy kis nyári keresetük, amivel valahogyan mégis behoznák azt, amit a téli nagy sikereikre ráfizettek. • (Mert a színház mindig ráfizetéssel jár, ezt tudni ; illik. A város is ráfizet a színházra, Andor Zsiga is, a közönség is sokszor és a kultura is elégszer.) Milyen érdekes és eredeti lenne például úgyne­vezett közéletünk szereplőit és kereplőit viszont- j látni a szegedi Moulin rouge, magyarán mondva ; Paprikamalom, vagy a Chat Noir, vagyis Tarka Macska színpadán! Milyen pompás commedia del arte lenne például a Zsidó, vagy nem zsidó ? cimü toronyalatti jelenet, amelyben a Zsótér-ház faji jellegéről tartana alaposan fölépített és alátá- ; masztott, nagyszabású és kemény vágású beszédet Csonka Bukoca Tanács Lajos városatya és háziúr és amelynek vége az lenne, hogy a diplomatikus érzékéről és konciliáns magatartásáról híres po- j desztánk leszögezné és megtalpalná, miszerint ne­vezett Zsótér-ház tulajdonképen és egyáltalában árja eredetű, sőt oldalágon egyenesen turáni, hi­szen a szegedi Mussolini Francesko is benne épiti ki a valódi és igazán igazi fajvédelmet, valamint Papp Gábor is benne festi König Pétert. Az sem volna utolsó darab, amelyben a szögedi szinügyi bizottság juliusi ülését adnák elő, jobban ; mondva fekvését a strandfürdőn. Könnyű magyar- • ban jelennének meg a tulbuzgó bizottsági tagok és Andor Zsiga a gyepre heverve beszámolna 1 erdélyi sajtópöreiről és hiteles fényképfelvételekben \ mutatná be, hogy primadonnái és szendéi milyen kosztümben hűsölnek a nagy világfürdőkben, ki a Baktón, ki Gyopároson, ki pedig a Tiszán, már tudniillik a Tisza terraszán. Mindjárt helyszíni szemlét is tartanának a strand nimfái és bajadér­jei, sellői és midinettjei fölött, karfölvétel céljából természetesen. \ A népies zsánert is lehetne itt művelni, mondjuk j Kószó beszámol cimü énekes és halpaprikásos i magyar vaudeville keretében, amelynek középpont- s jában a kisüst és a nagy harang állana. Kószó i bátyánk nemzeti viseletben magyarázná Kisgazda ' Miskának a szanálási müveleteket, a létszám- 1 redukciót, a Bé listát, a forgalmi adót, a sajtó- í törvényt, a numerus clausust, a nemzeti megujho- } dást, az aranyparitást, a bor és a buza árát és persze Kisgazda mindezt hallgatná örömmel. (A háttérben Pálfy Dániel javában főzné a — halat.) Az egyes magánszámok sorában egy fiatalkorú szegedi költő elszavalná Ügyész ur, kérem! cimü legújabb verses könyvéből a Pardon, hogy irok! kezdetű szabad versét 1 Schermann ur a párizsi olimpiászon cimü lát­ványos revü is általános érdeklődéssel és zajos tetszéssel találkoznék. Ebben Schermann és társai, a szegedi válogatott kávéházi és éttermi csapat vinné el a dijat az emelési versenyben a világ összes nemzetei elől. Valóban, ideje is már, hogy valamiben elsők legyünk, rekordot teremtsünk és éppen ebben, mert hiszen kimondottan mi vagyunk a leginkább vendégszerető náció! Tréfán kivül.ezt a szegedi kabarét egyszer már nyélbe kellene ütni. Igaz, hogy a közéleti kabaréval nehéz volna lépést tartani, de hát aki mer, az nyeri Gyalu. a waiwíWflAwwww^^ Világkonferencia az á talános leszerelés ügyében. Berlin, julius 19. A Vissische Zeitung genfi jelentése szerint az angol kormány tudatta a Népször f8t£gtl azt a szándékát, hogy idejé­ben Összehívja a világ valamennyi kormányá­nak konferenciáját, illetve elősegíti a konfe­rencia összehívását, amelyen az általános le­szerelés tervével foglalkoznának. E konferen­cián résztvennének azok a kormányok is, amelyek még nem tartoznak a Népszövetség kötelékébe. Repülőjárat Stockholmból Budapestig. Berlin, julius 19. A junker müvek pár nap múlva megkezdik mindkét irányban a berlin— stockholmi éjszakai repülőforgalmat, amely légi­postaszolgálatot bonyolít le. Ezzel kapcsolatban az érdekelt helyekkel tárgyalés folyik a mult évben üzemben volt berlin—lpcsa—zürichi légivonal szolgálatának ujrafelvétele ügyében, h°gy >gy átmenő légiösszefcöt'etést teremtsenek Stockholmból Berlinen át Züricbig, Bécsig és Budapestig. A Stockholm—zürichi vonalon ily módon a szállítás időtartamát 18 órára lehe'ne csökkenteni. Berlin—Wdrmenünde között az éjjeli légiforgalom támogatására berendezett nappali légi;áratot személyszállításra is felhisz­nálnák. KÖNYVEK A Föld története. (Gaál István geológiája, a Danubia kiadása.) A szegedi egyetem tanári kará­nak egyik kiváló tagja: dr. Gaál István magán­tanár, a hazai geológiának nagyszorgatmu müvelője, A Föld története cimen történelmi geológiát irt a nagy közönség számára s ez a magyarázata annak, hogy ezen a helyen is foglalkozunk ezzel a komoly szakmunkával. A természethistória, sajnos, meg­lehetősen kívül esik az intelligens magyar olvasó­közönség érdeklődési körén s annak ágai közül is különösen a geológia részéről kevés figyelemben. Pedig a geológia a közhittel szemben, amely az elomlott világok, az ásatag petre faktumok unalmas leltárának tartja, az élet fejlődéstörténetének a tudománya s nincs az az érdekfeszítő regény, az az izgalmas dráma, amely vele vetekedhetne. Le­hetetlen, hogy intelligens embert ne érdekeljenek az ilyen kérdések: miből, hogyan lett a föld, milyen módon keletkezett, milyen formákban nyil­vánult meg rajta az élet s milyen felvonásokon keresztül jutott el a kozmológiai drámának addig a jelenetéig, ahol most tartunk? Ha még sincs meg az érdeklődés, a hiba nyilván nem a geoló­giában van, nem is a közönségben, hanem abban, hogy nem közvetítették, vagy nem jól közvetítették ezt a tudományt a tudósok műhelyétől a laikusok könyves polcáig. Erre a nehéz föladatra vállalkozott s azt mesterileg oldotta meg Gaál professzor, aki amilyen szakavatott müvelője tudományának, olyan mestere a lebilincselő előadásnak. Ebben nagyszeft külföldi mestereket követett — Johannes Walther német munkája nálunk is igen elterjedt magyar fordításban —, de egyéniségének teljes megőrzé­sével. A szépen illusztrált, több mint tizives könyvet, amely a Tudományos gyűjtemény cimü sorozatban jelent meg, melegen ajánljuk minden kulturember figyelmébe. Pór Tibor: 1. (Budapest, 1924.) A fiatalság és erő szokatlan bátorsága és nyersesége duzzad abban a különös kötetben, amely 1 cimmel most jelent meg és amely Pór Tibornak, a tehetséges és uj szegedi költőnek verseit hozza. Vad versek ezek, amelyektől meg is ijed egynémely nyájas olvasó és amelyektől talán meg is vadul egyné­mely jámbor vaskalapos. Bizony ez a kemény és kegyetlenül őzsinte ifjú poéta messze elkerüli a közhelyeket, a bevált formákat, a polgári izlés és kedély számára kikészített hangulatokat. Pór Tibor a meztelen lelkét akarja megmutatni, a véres szi­vét dobja a könyvpiac porába és fanatikus hitet tesz a jövő, az elnyomott és szenvedő robotosok igazsága mellett. Nem széplélek, de nem is akar az lenni, Az uj proletár keserűsége, daca, lázon­gása és akarata lobog benne, ám szive van, forró, piros szive, mélységes és jajongó részvéte minden eltiportak és kitaszítottak iránt, a nagy emberi szolidaritás hatalmas érzése harsonázik szavaiban. Nem válogatjat ezeket a szavakat, de igen gyak­ran megdöbbentő és megkapó biztossággal találja meg az egyedül üdvözítő művészi kifejezést. A nagyvárosi nyomor és a szellemi munka költője ez a Szegedről elkerült poéta, már is jelentékeny és a legtöbbet ígérők közül való. Akik szeretik és akarják a bátor indulást, az uj hangot, a zabolát­lan és magabíró fiatalság riadóját, azok olvassák el és azok meg fogják szeretni Pór Tibor dü­börgő verseit. (j. gy.) Agilis, intelligens fiatalembert hirdetés« akvizitőrnek alkalmaz a »Szeged« kiadó­hivatala. Személyes jelentke­zés délelőtt 9 és 10 óra között

Next

/
Thumbnails
Contents