Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

1924 jnllus 20. S2BOBO 8 Az ügyészség megszüntette a nyomozást a választói számlálólapok ügyében. A központi választmány felületesen birálta el a felszólalásokat. Szeged, julius 19. (Saját tudósítónktól.) A központi választmány május nyolcadikán tartott ülésén dr. Tóth Imre, az első választókerület összeiró küldöttségének elnöke bejelentette, hogy a választók összeírása alkalmával „bizo­nyos visszaéléseknek" jölt nyomára. Több olyan számlálólapot talált, amelyről kiderült, hogy idegenek irlák, a benne fogl.lt adatok az alá­iráss il együtt hamisak. A közpon'i választmány dr. Tóth Imre ügyvéd javaslatára elhatározta, hogy ezeket a „gyanúsaknak talált" számláló­lapokat átteszi a rendőrséghez a bűnvádi eljá­rás megindítása és a tettesek kinyomozása cél­jából. Dr. Tóth Imre nagy fontosságot tu'aj­donilolt akkor fölfedezésének, mert ugy vélte, hogy politikai összeesküvést sikerült lelepleznie és hogy egy sötétben bujkáló társaság erőnek erejével választójoghoz akar juttatni egy sereg jogosulatlan polgárt. Most aztán kiderült, hogy kár volt a hűhó semmíér/, mert a dolog ugy fordult, hogy a szegedi ügyészség a rendőri nyomozás eredménye alapján bűncselekmény hiá­nyában megszüntette a további eljárást és nem vállalta a vád képviseletét. A központi válasz'mány szombaton délben ülést tartó t a városháza tanácstermében a pol­gármesfer elnökletével. Taschler Endre főjegyző előadó elmondotta, hogy a választmány határo­zata a'apján a gyanúsaknak talált számláló­lapokat annak idején áttette a rendőrséghez. A rendőrség lefolytatta a nyomozást és aztán át­küldte az iratokat az ügyészséghez. Az ügyész­ség ebben az ügyben most a következő hatá­rozatot hozta: „Válasz ójogi visszaélés vétsége miatt terhelt Resenfeld Sándorné, Neulender Hermanné, Róth Árpád, Herczeg Samuné és dr. Lőw Lipót ellen a Bpt. 101. § 1. és 3. pontja értelmében a nyomozást megszűntetem és erről a központi választmányt aazal értesítem, hogy ezen határo­zat ellen annak kézbesítésétől számi'.ott nyolc nap alatt jogában áll a szegedi kir. főügyész úrhoz folyamodni, amely folyamodványt nálam kell benyújtani, vagy pedig ugyanezen idő alatt a szegedi kir. töi vényszék központi vizsgáló­birájánál a vizsgálat elrendelésének kérelmezése által a vád képviseletét átvenni. Indokok: Szeged város központi választmá­nyának első osztálya a választói névjegyzékek átvizsgálásánál azt tapasztalta, hogy több olyan számlálólapot adtak be, amelyek valótlan ada­tokat tartalmaznak, vagy amelyek nem szabály­szerűen lettek kiállítva ... A szegedi rendőr­kapitányság lefolytatta a nyomozást annak tisz­tázása végitt, hogy nem terhel-e valakit, vagy kit terhel visszaélés a számlálólapok bemutatása körül. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy 1. Rosenfeld Sándorné helyett nővére a való adatokkal állította ki, de elmulasztotta azt fel­tüntetni és ő is aláírni. 2. Neulender Hermanné való adatokkal töl­tötte ki, de nem jegyezte be, hogy csak négy elemi osztálvt végzett, 3. Róth Árpád és 4. Herczeg Samunénak nincs tudomása arról, hogy a számlálólapokat ki töltötte ki, a nyo­mozat adatai szerint végül az ismeretlen férfi ki'éte pedig nem volt megállapítható, 5. Dr. Lőw Lipót valóssgnak megfelelő ada­tokat jegyzett bs akkor, amikor azt irta, hogy nem lakik két év óta Szegeden. Minthogy az 1., 2. és 5. esetekben olyan mulasztásról, illetve feljegyzésről lehet csak sző, aminek következménye, hogy a lapot ki­állító nem vehető fel a névjegyzékbe, de ne­vezettek terhére visszaélés, vagy bűncselekmény nem állopiiható meg, a 3. és 4. alatti esetek­ben pedig nem állapítható meg azon egyén kiléte, aki a számlálólapokat jogtalanul kíáüi­totta: Ü nyomozást meg kellett szüntetni rész­ben bűncselekmény hiánya miatt, részben azért, meri eredmény a további eljárástól nem re­mélhető. Dr. Zombory, k. ü. elnök." — Ha az ügyész nem talált bűncselekményt és igy nem vállalta a vád képviseletét — m ndolta az ügyészségi határozat ismertetése ut i elnöklő polgármester —, okkor mi, höipsnü választmány sem vesszük át a pól­mogáhvddat. A választmány egyhangúlag magáévá tette a polgármester álláspontját és így dr. Tóth Imre erélyesen megindult akciója csendes kudarccal véget ért. Tasch'er Er.dre főjegyző ezután beszámolt arról, hogy iz ideiglenes választói névjegyzék ellen 194 felszólalás érkezeit be, észrevétel azonban egy sem. A választók összeírása al­kalmával ugyanis kimaradt az egész rendőr­tisziikar és a deteklivlestület tagjai, akik most pótlólag kérték fölvételüket. A központi választ­mány elrendelte a rendőrtisztek és a detektí­vek fölvételét. A többi felszólalást az előadó javaslata értelmiben intézték el, csupán egy esetben, Munkácsy István cipészmunkás ügyé­nél volt egy kis vita. Munkácsy Istvánt az összeíró küldöttség azon a címen hagyta ki az ideiglenes választói névjegyzékből, mert a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása miatt három évi hivatalvesztésre Ítélték és erre az időre az ítélet politikai jogainak felfüggesz­tését is kimondta. bő!. Van azonban & választói rendeletnek egy másik paragrafusa is, amely nem ad választó­jogot azoknak, akik kifejezetten államé lenes tevékenységet fejtenek ki. Munkácsy István pedig... — A dolog ugy áll — szólt közbe dr. Tóth Imre —, hogy a politikai joggyakorlás fel­függesztése a büntetés letöltésétől számítandó, nem padig az elitéltetéstől. Nála biztoson az elitéltetéstől számították — tévesen és igy még nem jért le az a hirom év. — Akkor rendben van — szólt ismét Taschler Endre —, mert igy elég, ha erre hivatkozunk, amikor elutasítjuk felszólalását. — Da bizony jó lesz — mondotta a polgár­mester —, ha s másik kizáró okra is hivat­kozunk, mert biztosan megfelebbszi határoza­tunkat. A központi választmány azonban kissé felü­letesen járt el. Munkácsy István ugyanis az 1920 karácsonyakor kiadott amnesztia rendelet értelmében visszakopta szabadságát, tehát — még dr. Tóth Imre értelmezése szerint is — letelt már az a három év, amelyre a bírót Hi­tet felfüggesztette Munkácsy Istvánt politikát jogainak gyakorlásától. Ezen az alapon tehát i nem lehetett volna elutasitsni a felszólalást. A — Ez a három év — mondotta Taschler ! másik alep^n is bajossn, mert az olyan em­Etidre — 1923 áprilisában lejárt, tehát ezen . ber, aki kifejezetten államellenes működést fejt az alapon nem lehetne kihagyni a névjegyzék- | ki, nem igen lehetne szabadlábon. Megszüntették az eljárást a Vénusz-cipőgyár körül megindult bünügyben. Szeged, juüui 19. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék vádtanácsa, majd a sze­gedi tábla egy régóta húzódd és nsgy érdek­lődéssel kisért büntetőügyben szüntette meg az eljárást. A fcünügy iránt már ínnak megindu­lásakor mgy érdeklődés nyilvánult meg nem­csak a szakértő jogászkörökben, hsnem a nagy­közönség köreiben is, mivel a bűnügynek hat jól ismert szegedi cipészmes!er a szereplője. Ugyanis három szegedi kereskedőt csalás, hűt­len kezelis is magánokirathamisitással vádolta meg három társa. A figyelemmel kisért és moBt megszüntetett bűnügyről a Szeged munka­társa a következő részleteket jelenti: Még 1920 máiusában Szántó Mihály, Vinlg Qyula, Szögi Zoltán, továbbá Gál József, Mennlng Mihály és Heckmann Qáspár szegedi kereskedők, illetve cipészmesterek Vénus-clpő­'l gyár név alatt közkereseti társaságot aíapitot­i tak. Ennek a társaságnak lett azuán később a Kárász-u'cában fényes cipőüzlete. A Vénus­cipőgyár cipők előállítását, illetve azok eladá­sát tűzte ki céljíu'. A cég üzletvezetőjének Szántó Mihályt tették meg, aki annyira meg­szerezte társai bizalmát, ho^y a cég üzlet­menetét — mint Qálék előadják — jóformán minden ellenőrzés nélkül vezette. A cégtársak egészen 1921 novemberig ugy tudták, hogy az üzlet kitűnően jövedelmez és szépen gyara­podik. Ennek a gyarapodásnak pozitív jelen­ségei is mutatkoztak, tudniillik ez év elején nyitották meg a Kárász-utca 10. számú ház­ban az Ismert elegáns üzletet, valamint Makón fióküzletet létesítettek. Gál József és két társ? ezután ugy adják elő a történteket, hogy röviddel a Kárász-utcai üzletmegnyitás után Szántó Mihály egyre azt kezdte hangoztatni Gál József, Menning Mihály is Heckmann Gáspár előtt, hogy az üzlet tele van adósságokkal, iletkiptelen, az üzletet igy azonnal el kell adni, még mielőtt a tagok va­gyona elvész. Gálék szerint ekkor már fenye­getőzni kezdett Szántó, hogyha fik nem hajlan­dók eladni az üzletet, ugy Szántó és társai kilépnek a teljesen életképtelen üzletből. Qálék szerint Szántó őket teljesen távol tartotta az üzleti könyvektől, ugy hogy ők lassan-lassan kezdtek megbarátkozni az eladás gondolatával. Ekkor azután Szántó egyszerre azzal állott elő, hogy ő már talált is vevőt Maróthy Fe­renc személyében. A céget tényleg el is idták Maróíhynak, de alig vette ez át az üzletet, amikor Oálék meg­döbbenéssel látták, hogy Szántó továbbra Is bentmaradt az üzletben és ő rendelkezik ott elsősorban. Vénig Qyula és Szögi Zoltán padig továbbra is összeköttetésben mxrsdí <k a cég­gel. Qálék ekkor gondolkozni kezdiek az ügyön, hozzájutottak a könyvhét ¿8 azt vit­ték fölismerni, hegy őket kijátszották. A kön> ve­ket megmulatták eiulán Sós Manó könyvelő­szakértőnek, aki állítólag bizonyos szabály­talanságokra jött rá. Gál és társai ezután megtették följelentésü­ket Szántó és társai ellen. Siántó Mihályt — ski a Baross-Szövetség szegedi fiókjának egyik embere és ?kit a píterváradi várpürancsnokság bírósága 117/1915. szám alatt két évi súlyos börtönre itélt —, egyrendbell hűtlen kezelis büntettivel, egyrendbeli sikkasztás, valamint magánokirathamisitás t üntettivel is csalás bün­tettivel vádolták meg. A vádiratban azt állítot­ták, hogy — többek közölt — a pénztár­könyvben mutatkozó hiányt a könyvekben a maga javára irts, min h t azokba; a társascég neki, mint magánhitelezőnek t8ríozné*. Ezen­kívül még több olyan cselekménnyel vádolták, amely a tiüntetőtörványkönyvbe ütközik. Vénig Gyulát és Szögi Zoltánt pedig csalás bűntetté­vel vádolták meg Gál József es társai, ugyan­csak csalással vádolták az üzletet megvásároló Maróthy Feuncet is. A följelentés után elrendelték a vizsgálatot Szántó és társai ellen, amikor is könyvszak­értők vizsgáiiák meg a Vénus-cipőgyár üzleti könyveit. A szakértők szerint a könyvekben „minden alapot nélkülöző oly önkényes tételek vezettettek be, amelyek sz üzleti könyvekből meg nem indokolhatók". A vizsgálat során a szegedi tör vén} szék 1269/70. szám alatt házkutatást rendelt el Vinig Gyula lakásán, hogy az ott talált könyveket foglalják le. A szegedi törvényszék pedig nemrégiben megszűntette az eljárást Szántó is társai ellen, azzal az indokolással, hogy a vádiratban fog­lalt bűncselekményre nincsen elegendő bizo­nyíték. Dr. Eisner Manó — aki a pört eddig is vezette Qálék képviseletében —, alaposan megindokolt részletes fölfolyamodással élt ez ellen a végzés ellen a táblához. Megindokolta, hogy az eljárást megszüntetni nem lehet, már csak azirt sem, mert a könyvszakirtők véle­minye szerint Szántóik nem jártak el a leg­pontosabban. A tábla ennek dacára helyben­hagyta a vádtanács megszüntető határozatát, miután a könyvszakértők véleményét nem fo­gadta el elegendő bizonyítóinak. A nagy érdeklő­déssel kisért űgy még ezzel nem ért véget, mivel most a polgári perek égisz sorozata indul meg Szántőik ellen. ^awwwwwwwnwwwwiiwarj^iwwwwiwwwwMiw • — Kormányrendeletek. A pénzügyminiszter rende­letet adott ki, amely szerint a vagyonválíaágföldek után kivetendő haszonbér késedelmes törlesztése ese­tén megállapított 8 százalékos kamatlábat 12 száza­lékra emelte fel. — A kormány a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésről szóló törvény kiegészítéséről alkotott 1924. évi Vll. t.-c. végrehajtási utasítására vonatkozo részletes szabályokat az UFB meghal'gatá3a után megállapította. Az erre vonatkozó kormányrendelet a Budapesti Közlöny rasárnapi szá­mában jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents