Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

1924 jnllus 20. S2BOBO 8 Az ügyészség megszüntette a nyomozást a választói számlálólapok ügyében. A központi választmány felületesen birálta el a felszólalásokat. Szeged, julius 19. (Saját tudósítónktól.) A központi választmány május nyolcadikán tartott ülésén dr. Tóth Imre, az első választókerület összeiró küldöttségének elnöke bejelentette, hogy a választók összeírása alkalmával „bizonyos visszaéléseknek" jölt nyomára. Több olyan számlálólapot talált, amelyről kiderült, hogy idegenek irlák, a benne fogl.lt adatok az aláiráss il együtt hamisak. A közpon'i választmány dr. Tóth Imre ügyvéd javaslatára elhatározta, hogy ezeket a „gyanúsaknak talált" számlálólapokat átteszi a rendőrséghez a bűnvádi eljárás megindítása és a tettesek kinyomozása céljából. Dr. Tóth Imre nagy fontosságot tu'ajdonilolt akkor fölfedezésének, mert ugy vélte, hogy politikai összeesküvést sikerült lelepleznie és hogy egy sötétben bujkáló társaság erőnek erejével választójoghoz akar juttatni egy sereg jogosulatlan polgárt. Most aztán kiderült, hogy kár volt a hűhó semmíér/, mert a dolog ugy fordult, hogy a szegedi ügyészség a rendőri nyomozás eredménye alapján bűncselekmény hiányában megszüntette a további eljárást és nem vállalta a vád képviseletét. A központi válasz'mány szombaton délben ülést tartó t a városháza tanácstermében a polgármesfer elnökletével. Taschler Endre főjegyző előadó elmondotta, hogy a választmány határozata a'apján a gyanúsaknak talált számlálólapokat annak idején áttette a rendőrséghez. A rendőrség lefolytatta a nyomozást és aztán átküldte az iratokat az ügyészséghez. Az ügyészség ebben az ügyben most a következő határozatot hozta: „Válasz ójogi visszaélés vétsége miatt terhelt Resenfeld Sándorné, Neulender Hermanné, Róth Árpád, Herczeg Samuné és dr. Lőw Lipót ellen a Bpt. 101. § 1. és 3. pontja értelmében a nyomozást megszűntetem és erről a központi választmányt aazal értesítem, hogy ezen határozat ellen annak kézbesítésétől számi'.ott nyolc nap alatt jogában áll a szegedi kir. főügyész úrhoz folyamodni, amely folyamodványt nálam kell benyújtani, vagy pedig ugyanezen idő alatt a szegedi kir. töi vényszék központi vizsgálóbirájánál a vizsgálat elrendelésének kérelmezése által a vád képviseletét átvenni. Indokok: Szeged város központi választmányának első osztálya a választói névjegyzékek átvizsgálásánál azt tapasztalta, hogy több olyan számlálólapot adtak be, amelyek valótlan adatokat tartalmaznak, vagy amelyek nem szabályszerűen lettek kiállítva ... A szegedi rendőrkapitányság lefolytatta a nyomozást annak tisztázása végitt, hogy nem terhel-e valakit, vagy kit terhel visszaélés a számlálólapok bemutatása körül. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy 1. Rosenfeld Sándorné helyett nővére a való adatokkal állította ki, de elmulasztotta azt feltüntetni és ő is aláírni. 2. Neulender Hermanné való adatokkal töltötte ki, de nem jegyezte be, hogy csak négy elemi osztálvt végzett, 3. Róth Árpád és 4. Herczeg Samunénak nincs tudomása arról, hogy a számlálólapokat ki töltötte ki, a nyomozat adatai szerint végül az ismeretlen férfi ki'éte pedig nem volt megállapítható, 5. Dr. Lőw Lipót valóssgnak megfelelő adatokat jegyzett bs akkor, amikor azt irta, hogy nem lakik két év óta Szegeden. Minthogy az 1., 2. és 5. esetekben olyan mulasztásról, illetve feljegyzésről lehet csak sző, aminek következménye, hogy a lapot kiállító nem vehető fel a névjegyzékbe, de nevezettek terhére visszaélés, vagy bűncselekmény nem állopiiható meg, a 3. és 4. alatti esetekben pedig nem állapítható meg azon egyén kiléte, aki a számlálólapokat jogtalanul kíáüitotta: Ü nyomozást meg kellett szüntetni részben bűncselekmény hiánya miatt, részben azért, meri eredmény a további eljárástól nem remélhető. Dr. Zombory, k. ü. elnök." — Ha az ügyész nem talált bűncselekményt és igy nem vállalta a vád képviseletét — m ndolta az ügyészségi határozat ismertetése ut i elnöklő polgármester —, okkor mi, höipsnü választmány sem vesszük át a pólmogáhvddat. A választmány egyhangúlag magáévá tette a polgármester álláspontját és így dr. Tóth Imre erélyesen megindult akciója csendes kudarccal véget ért. Tasch'er Er.dre főjegyző ezután beszámolt arról, hogy iz ideiglenes választói névjegyzék ellen 194 felszólalás érkezeit be, észrevétel azonban egy sem. A választók összeírása alkalmával ugyanis kimaradt az egész rendőrtisziikar és a deteklivlestület tagjai, akik most pótlólag kérték fölvételüket. A központi választmány elrendelte a rendőrtisztek és a detektívek fölvételét. A többi felszólalást az előadó javaslata értelmiben intézték el, csupán egy esetben, Munkácsy István cipészmunkás ügyénél volt egy kis vita. Munkácsy Istvánt az összeíró küldöttség azon a címen hagyta ki az ideiglenes választói névjegyzékből, mert a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása miatt három évi hivatalvesztésre Ítélték és erre az időre az ítélet politikai jogainak felfüggesztését is kimondta. bő!. Van azonban & választói rendeletnek egy másik paragrafusa is, amely nem ad választójogot azoknak, akik kifejezetten államé lenes tevékenységet fejtenek ki. Munkácsy István pedig... — A dolog ugy áll — szólt közbe dr. Tóth Imre —, hogy a politikai joggyakorlás felfüggesztése a büntetés letöltésétől számítandó, nem padig az elitéltetéstől. Nála biztoson az elitéltetéstől számították — tévesen és igy még nem jért le az a hirom év. — Akkor rendben van — szólt ismét Taschler Endre —, mert igy elég, ha erre hivatkozunk, amikor elutasítjuk felszólalását. — Da bizony jó lesz — mondotta a polgármester —, ha s másik kizáró okra is hivatkozunk, mert biztosan megfelebbszi határozatunkat. A központi választmány azonban kissé felületesen járt el. Munkácsy István ugyanis az 1920 karácsonyakor kiadott amnesztia rendelet értelmében visszakopta szabadságát, tehát — még dr. Tóth Imre értelmezése szerint is — letelt már az a három év, amelyre a bírót Hitet felfüggesztette Munkácsy Istvánt politikát jogainak gyakorlásától. Ezen az alapon tehát i nem lehetett volna elutasitsni a felszólalást. A — Ez a három év — mondotta Taschler ! másik alep^n is bajossn, mert az olyan emEtidre — 1923 áprilisában lejárt, tehát ezen . ber, aki kifejezetten államellenes működést fejt az alapon nem lehetne kihagyni a névjegyzék- | ki, nem igen lehetne szabadlábon. Megszüntették az eljárást a Vénusz-cipőgyár körül megindult bünügyben. Szeged, juüui 19. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék vádtanácsa, majd a szegedi tábla egy régóta húzódd és nsgy érdeklődéssel kisért büntetőügyben szüntette meg az eljárást. A fcünügy iránt már ínnak megindulásakor mgy érdeklődés nyilvánult meg nemcsak a szakértő jogászkörökben, hsnem a nagyközönség köreiben is, mivel a bűnügynek hat jól ismert szegedi cipészmes!er a szereplője. Ugyanis három szegedi kereskedőt csalás, hűtlen kezelis is magánokirathamisitással vádolta meg három társa. A figyelemmel kisért és moBt megszüntetett bűnügyről a Szeged munkatársa a következő részleteket jelenti: Még 1920 máiusában Szántó Mihály, Vinlg Qyula, Szögi Zoltán, továbbá Gál József, Mennlng Mihály és Heckmann Qáspár szegedi kereskedők, illetve cipészmesterek Vénus-clpő'l gyár név alatt közkereseti társaságot aíapitoti tak. Ennek a társaságnak lett azuán később a Kárász-u'cában fényes cipőüzlete. A Vénuscipőgyár cipők előállítását, illetve azok eladását tűzte ki céljíu'. A cég üzletvezetőjének Szántó Mihályt tették meg, aki annyira megszerezte társai bizalmát, ho^y a cég üzletmenetét — mint Qálék előadják — jóformán minden ellenőrzés nélkül vezette. A cégtársak egészen 1921 novemberig ugy tudták, hogy az üzlet kitűnően jövedelmez és szépen gyarapodik. Ennek a gyarapodásnak pozitív jelenségei is mutatkoztak, tudniillik ez év elején nyitották meg a Kárász-utca 10. számú házban az Ismert elegáns üzletet, valamint Makón fióküzletet létesítettek. Gál József és két társ? ezután ugy adják elő a történteket, hogy röviddel a Kárász-utcai üzletmegnyitás után Szántó Mihály egyre azt kezdte hangoztatni Gál József, Menning Mihály is Heckmann Gáspár előtt, hogy az üzlet tele van adósságokkal, iletkiptelen, az üzletet igy azonnal el kell adni, még mielőtt a tagok vagyona elvész. Gálék szerint ekkor már fenyegetőzni kezdett Szántó, hogyha fik nem hajlandók eladni az üzletet, ugy Szántó és társai kilépnek a teljesen életképtelen üzletből. Qálék szerint Szántó őket teljesen távol tartotta az üzleti könyvektől, ugy hogy ők lassan-lassan kezdtek megbarátkozni az eladás gondolatával. Ekkor azután Szántó egyszerre azzal állott elő, hogy ő már talált is vevőt Maróthy Ferenc személyében. A céget tényleg el is idták Maróíhynak, de alig vette ez át az üzletet, amikor Oálék megdöbbenéssel látták, hogy Szántó továbbra Is bentmaradt az üzletben és ő rendelkezik ott elsősorban. Vénig Qyula és Szögi Zoltán padig továbbra is összeköttetésben mxrsdí <k a céggel. Qálék ekkor gondolkozni kezdiek az ügyön, hozzájutottak a könyvhét ¿8 azt vitték fölismerni, hegy őket kijátszották. A kön> veket megmulatták eiulán Sós Manó könyvelőszakértőnek, aki állítólag bizonyos szabálytalanságokra jött rá. Gál és társai ezután megtették följelentésüket Szántó és társai ellen. Siántó Mihályt — ski a Baross-Szövetség szegedi fiókjának egyik embere és ?kit a píterváradi várpürancsnokság bírósága 117/1915. szám alatt két évi súlyos börtönre itélt —, egyrendbell hűtlen kezelis büntettivel, egyrendbeli sikkasztás, valamint magánokirathamisitás t üntettivel is csalás büntettivel vádolták meg. A vádiratban azt állították, hogy — többek közölt — a pénztárkönyvben mutatkozó hiányt a könyvekben a maga javára irts, min h t azokba; a társascég neki, mint magánhitelezőnek t8ríozné*. Ezenkívül még több olyan cselekménnyel vádolták, amely a tiüntetőtörványkönyvbe ütközik. Vénig Gyulát és Szögi Zoltánt pedig csalás bűntettével vádolták meg Gál József es társai, ugyancsak csalással vádolták az üzletet megvásároló Maróthy Feuncet is. A följelentés után elrendelték a vizsgálatot Szántó és társai ellen, amikor is könyvszakértők vizsgáiiák meg a Vénus-cipőgyár üzleti könyveit. A szakértők szerint a könyvekben „minden alapot nélkülöző oly önkényes tételek vezettettek be, amelyek sz üzleti könyvekből meg nem indokolhatók". A vizsgálat során a szegedi tör vén} szék 1269/70. szám alatt házkutatást rendelt el Vinig Gyula lakásán, hogy az ott talált könyveket foglalják le. A szegedi törvényszék pedig nemrégiben megszűntette az eljárást Szántó is társai ellen, azzal az indokolással, hogy a vádiratban foglalt bűncselekményre nincsen elegendő bizonyíték. Dr. Eisner Manó — aki a pört eddig is vezette Qálék képviseletében —, alaposan megindokolt részletes fölfolyamodással élt ez ellen a végzés ellen a táblához. Megindokolta, hogy az eljárást megszüntetni nem lehet, már csak azirt sem, mert a könyvszakirtők véleminye szerint Szántóik nem jártak el a legpontosabban. A tábla ennek dacára helybenhagyta a vádtanács megszüntető határozatát, miután a könyvszakértők véleményét nem fogadta el elegendő bizonyítóinak. A nagy érdeklődéssel kisért űgy még ezzel nem ért véget, mivel most a polgári perek égisz sorozata indul meg Szántőik ellen. ^awwwwwwwnwwwwiiwarj^iwwwwiwwwwMiw • — Kormányrendeletek. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a vagyonválíaágföldek után kivetendő haszonbér késedelmes törlesztése esetén megállapított 8 százalékos kamatlábat 12 százalékra emelte fel. — A kormány a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésről szóló törvény kiegészítéséről alkotott 1924. évi Vll. t.-c. végrehajtási utasítására vonatkozo részletes szabályokat az UFB meghal'gatá3a után megállapította. Az erre vonatkozó kormányrendelet a Budapesti Közlöny rasárnapi számában jelenik meg.