Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

SZBQBD Ifl4 julius 20. bin ajánlott teitQlet helyett inkább egy sereg iroda szükséges, hogy a jóvátételi bizottság és a nemzetek a jövő évben megkapják az el­engedhetetlen kimutatásokat és elszámolásokat a dologi számításokra vonatkozólag. Pdris, julius 19 Londonból jelentik! Mac­donald és Herriot tanácskoztak Németországnak a konferenciára való meghívásáról. Macdonald­nak az az óhaja, hoiy Németországot minden fettétel nélkül von/dk be a konferenciába, Herriot ellenben azt aksrjs, hogy Németországnak a konferenciára való bocsátása csak olyan forma­ságok között történhetik meg, mint amilyen formaságok között Németország a versaillei tár • gyalásokon részt vett. Párls, ju'ius 19. A szankció kérdésében teg­nap az amerikai megbízottak beavatkozására nagyjelentőségű fordulat történt. Délután két óra körül magjelent a francia delegáció szállásán Young és Logan és Herrlotnak tervezetet adlak át. amely áthidalja a francia és angol felfogást. Erről a tervről már tegnapelőtt szó volt az első bizot'ság tárgyalásán. Az amerikai javaslatot a franciák nagy szimpátiával fogadták és alkal­masint közös frrncia-amerikai javaslatként fog­ják előterjeszteni. Párts, julius 19. A ma reggeli francia lapok nagy eseményként kommentálják az amerikaiak közvetítő javaslatát. Perttnax értesülése szerint a kompromisszumos javaslat a következő négy szakaszból áll: 1. Amint a jóvátételi bizottság össieül Német­ország mulasztásának megállapítására, rögtön résztvesz a tanácskozáson egy amerikai állam­polgár, akinek szavazati joga ts van. Az ame­rikai állampolgárt a bizottságba vagy a jóvá­tételi bizottság n*vezi ki egyhangúan, vagy pe­dig a hígai döntőbíróság elnJke. 2. A hatal­mak ezután megállapodnak a szükséges szank­ciók dolgában. A szankciók megállapításakor szem előtt tar'j'k, hogy Németországot figyel­meztetniük kell kötelességeire. Figyelemmel kell továbbá lennink arra a közös felelősségre is, amellyel a német kölcsön jegyzőinek tartoznak. 3. A német kölcsön jegyzői elsőbbségi jogot élveznek a Németország által fizetett tételekre. A szankciók segítségével behajtott összegeket tehát elsőtorban a kölcsönjegyzők kielégítésére kell fordítani mindaddig, amig követeléseik fenn­forognak. 4. E feltételek elfogadása eseién to­vábbra is megmarad a hatalmak cselekvő sza­badsága. A harmadik és negyedik pont ügyében az amerikaiak még bizonyos változtatást kívánnak. A megálap dás ebben a kérdésben alkalmasint ma lesz. Mindezek ellenére azonban még min­dig korai volna ait mondani, hogy a mulasztás j és a szankciók dolgában Franciaország és Anglia ' között immár teljes az egyetértés. Erélyes vizsgálat indult a pénteki karambol okozója ellen. Szeged, julius 19. (Saját tudósítónktól.) Rész­letesen beszámoltunk tegnsp arról a könnyen végzetessé válható karambolról, amely a Kos­suth Lajos- sugárut és a Tisza Lajos-körut sar­kán történt pénteken este 9 órakor, éppen ak­kor, amikor a tűzoltók az elöirásos gyorsaság­gal robogtak az alsóvárosi szérűskert felé, ahol már akkor lángokban állott egy nsgy kazal szalma. Könnyen elkézelhetö és mindenki előtt nyilvánvaló, hogy mit jelentett volna, ha a tűz­oltóknak nem sikerül lokalizálni a tüzet, ha a lángok átterjednek az egymás mellett álló ka­zalokra. A szérűskertben jelenleg mintegy négy­száz—négyszázötven kazal van, részben csép­lésre váró gabona, részben pedig szalma, uay hogy ha a tűz lángba borította volna a szérűs­kertet, mintegy hárommilliárd értékű gabona pusztult volna el. Nagy szerencse volt az, hogy a szivattyú összetöréséröl telefonon azonnal ér­tesítették a tűzoltóságot és az azonnal egy uj szivattyút indított a tüz helyszínére. A mentési akció teljes és gyors sikeréhez hozzájárult az is, hogy a köztisztasági telep azonnal két ön­tözökocsit küldött a szérűskertbe és igy az ol­tási munkála'ok nem szenvedtek késedelmet a karambolnál összetörött síivattyu miatt. A rendőrség egyébként erélyes vizsgálatot indított a karambol ügyében, mert az az állás­pontja, hogy okvetlenül felelősségre kell vonni azt az embert, aki a karambolt gondatlanságá­val előidézte. Elsősorban Mucsay Bila rendőr­felflgvelöhelyeites tette meg részletes jelentését a karambolról, aki ennek a 19 es számú villa­mosnak a perronján utazott, amely nekiment a tüzoltókocsinak. Szombaton délelőtt beérke­zett azután a rendörségre a villamostársaság jelentése is. A villamostársaság szerint Schön­berger Béla főmérnök azért vezette a 19 es számú villamost, mert az egy a temetöböl jött kocsi volt, amelyen csak egy alkalmazott telje­sített szolgálatot, aki egyszemélyben volt vezető és kalauz is. A főmérnök szerint türelmetlen­kedtek az utasok a kocsi lassúsága miat és ezért vette ő át a vezetést. Schönberger állító­lag nem látott sem lámpát a tűzoltó kocsin, valamint sípjelzést sem hallott, amikor a meg­állótól elindította a kocsit. Mint mondja csak öt méternyi távolságból látta meg a sötétség­ben a robogó tüzoltókocsit és akkor már nem volt idő a megállásra. '. Ezzel szemben a szemtanuk állítása szerint I Schönbergernek okvetlenül hallania kellett a tüzoltókocsi robaját Észre kellett azt vennie, ha élesen világító lámpa nem is volt rajta, mivel akkor már nagy tömeg gyűlt össze a sarkon, akik ugyancsak figyelték a robogó tűzoltókat. Eszerint föltétlenül felelősséggel tar­tozik a főmérnök, akinek előbbre való volt az utasok türelmetlensége, mint a leggondosabb vigyázat, akkor, amikor a tűzoltók teljes sebes­séggel rohantak megmenteni az égő szérűs­kertet, ahol négyszáz kazal gabona van föl­halmozva. Szeged város közlekedési szabályrendeletének 19. szakasza ugyanis világosan elöirji, hogy a villamosnak kell ki'érnie, illetőleg megállnia, amikor a tűzoltók, vagy a mentők tűzhöz, illetve balesethez robognak. Schönberger fő­mérnöknek okvetlen ki kellelt volna várnia, mielőtt elindult, hogy jön-e még tüzoltókocsi az autók elrobogása után is. Ekkor pedig a robajt és a sípolást okvetlen hallania kellett volna. Igy a jelek szerint a villamos okozta a karambolt, amely — ha a véletlen nem segit — végzetes katasztrófát vonhatott vo na maga után. A rendőrségen a legnagyobb körültekintés­sel dolgozzák fel a legapróbb részleteket. Ma­még nem lehet tudni, hogy súlyosabb termé­szetű mulasztás okozása miatt fogják felelős­ségre vonni a karambol okozóját, az azonban kétségtelen, hogy a kihágási tőrvénykönyv 120, szakasza 3 napi elzárástól 200.000 korona pénzbüntetéssel bünteti az ilyen karambol oko­zóját. Hétfőn hallgatják ki egyébként az eset szemtanúit, és ha súlyosabb természetű dolog nem merül fcl a nyomozás során, akkor rövi­desen a kihágási tiró előtt felel gondatlansá­gáért a karambol okozója. Érdekes itt az is, hogy a vi lamos'ársaság fölajánlotta a tűzoltóknak, hogy megfizeti az összetört szivattyút, illetőleg a javítási költsé­geket és igy a város valószínűleg nem indit pört a köteles elövigyázatot elmulasz­tott villamostársaság ellen. Helyén való volna egyébként megodani a temetői villamos kezelésének kérdését is, mert ké ségtelen. hogy ha két alkalmazott van a villamoson, akkor elmarad az összeütközés. Egy hivatásos vezető, akinek nagyobb rutinja van a főmérnöknél, föltétlen elkerülte volna a karambolt. A román vasúti tarifát ötven százalékkal emelik. Bukarest, julius 19. A gazdasági bizottság ülésén a vasúti tarifa felemelésének ügyét tár­gyalták. A pénzügyminiszter 200 százalékkal való felemelést javasolt, azonban a bizottság ideiglenesen augusztus 1- tői 25 százalékkal való emelést, október l-től ujabb 50 százalékkal való emelést fogadott el. A rekonstrukció humora. Irta: Móra Ferenc. IV. A rekonstrukció megindulása vállalkozó szelle­művé, találékonnyá tette az egész várost. Minden ember egy kigondoló bizottság volt önmagában és a fantasztikus ötletek egymást kergették. Mikor már el volt határozva körtöltés, feltöltés, kir. tábla, megfogadva a fogadalmi templom, megígérve az egyetem, megálmodva a vízvezeték és villany­világítás (no a mai villanyos nem volt megálmodva, mert az még álomnak is rossz lett volna), akkor egy orvos röpiratot irt arról, hogy Szatymazból klimatikus gyógyhelyet kell csinálni. Egy tanár városi állatkertet kivánt létesíttetni Újszegeden — amiből csak a Pillich Kálmán medvéje valósult meg — Okrenstein őrnagy pedig a Szegedi Hir­ado-ban cikksorozatban fejtegette, hogy a várat nemcsak hogy lebontani nem szabad, hanem ki kell építeni a délvidéki várnégyszög pillérévé, mert Szegedet az Isten is hadászati pontnak szánta. A rekordot azonban mégis Mikszáth Kálmán nyerte el, aki egy rekonstruktor szájába adja azt a kí­vánságot, hogy Szegedre kell hozni Budáról Szent István jobbkezét I Hát ezt máig se sikerült elérnünk, ellenben egy Attilát adott a jó szerencse. A városháza során találtak egy négyszögű vaslemezt, amelyen egy marcona sisakos vitéz néz farkasszemet ezzel a cudar, romlott világgal. Helybéli tudósok mindjárt megállapították, hogy ez nem lehet más, csak Attila, az isten ostora, akinek úgyis itt állt vala­mikor a sátra — alighanem erre való kegyeletes reminiszcenciát kell keresni abban is, hogy most, negyven évvel a rekonstrukció után megint annyi a bódé és sátor a város szivében, mintha most kezdődnék a rekonstrukció. Irigy budapesti akadémikusok ugyan ráfogták a mi Attilánkra, hogy az csak egy vaskályha-szem a XVIII. század végéről és csak annyiban isten ostora, amennyiben egy vasas-németet ábrázol, — de azért az utcát mégis csak Attila-utcának nevez­tük el és ez a rekonstrukciós ereklye máig is lát­ható a Széchenyi-téri Attila-házon. 1879 őszén már annyira helyreállt a normális élet a belvárosban, hogy a két újság, a Napló, meg a Híradó már egymás fején magyarázta az igazságot. Kivételesen most nem a magisztrátussal volt bajuk, azzal nem is lehetett, mert hiszen az utcákon akkor valóban nem volt por és soha töb­bet ebben a városban olyan kátyutlan kövezet nem lesz, mint akkor volt, mikor csónakokon konflisoztak a polgárok. Sokkal nagyobb elvi kér­dések izgatták a helyi sajtót. A Híradó azt mondta, hogy nem a várost kell töltés közé zárni, hanem a Napló-t, mire a Napló azzal tronfolt vissza, hogy nem a városból kell kiszivattyúzni a vizet, hanem a Híradó fejéből. Az igazság pedig az volt, hogy a fiatal, friss, feltörekvő Napló-mk az fájt, hogy a hivatalos körök kedvence a jó öreg Híradó, a Híradó-1 pedig azért ette a méreg, hogy a kö­zönség kedvence az ellenzéki Napló, amelyiknek volt egy házi koboldja a szentivánéji álom minden káprázatában csillogó Kállay aranyos, ahogy Mikszáth Kálmán a karcolatai alatt nevezni szokta magát. Hát én már sokat hallottam azt, hogy Szeged mi mindent adott Mikszáthnak, de én tudok olyant is mondani, ami nincs benne az irodalomtörté­netbe. Mikor a Híradó csak „Nógrádból szalajtott firkász"-nak nevezte, akkor a Hiradó nagyon el­néző hangulatban volt. Mert mondta „veszettló"­nak is, fölvetette azt a kérdést is, hogy „mikor üresedik már meg a számára egy hely a Lipót­mezőn?" és több ízben tisztelte plagizátornak is, aki azonban még lopni sem tud jóravaló humort. Ennek a néhai szegedi írónak nevével rég el­ment az idők hajója és nem volna érdemes azt visszahozni. De szolgáljon magyarázatul áz, hogy ö is humorista volt. Ez kitűnik egy tárcájából, amelyben azzal kérkedik, hogy ő nem szereti a pálinkát. Legföljebb a két utolsó szótagját: a Unkát. Azt azonban ugy, hogy pá Linka ! És ez a humoros férfi tette föl azt a gúnyos kérdést Mikszáthnak, hogy csak nem számit tán arra, hogy valaha még az ő neve is belekerüljön a lexikonba I • Hát az istenadta nép mit csinált addig, mig az urak veszekedtek? Azt amit máskor: verejtéKkel dolgozott és pihenésül figurázott. Mikor Tisza Lajos 1879 juniusában először csónakázta körül a várost, a Csuka-utca egyik háztetejéről mérgesen kattogott le rá egy kócos, bundás kutya. Igaz, hogy viz alatt volt a porta, de jóravaló kutya telekkönyv nélkül is tudja, hogy hol kezdődik az ő ügyköre. Alig bírta visszatar­tani a gazdája, aki ott barkácsolt valamit a tetőn, hogy a házőrző bele ne ugorjon a csónakba. — Ejnye de hatalmaskodó kutyája van kend­nek! — szólt föl a kormánybiztos a tetőre. — Az ez, uram. Nem eszik ez mást csak rágott ételt, a nyavalya cifrázza ki a nyeldeklőiét. — Ugyan? — nézett nagyott Tisza Lajos. — Hát aztán ki rágja meg neki az ételt ? — Hát ő maga, — magyarázta a gazda a ma­gától értetődő dolgot.

Next

/
Thumbnails
Contents