Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

SZBQBD Ifl4 julius 20. bin ajánlott teitQlet helyett inkább egy sereg iroda szükséges, hogy a jóvátételi bizottság és a nemzetek a jövő évben megkapják az elengedhetetlen kimutatásokat és elszámolásokat a dologi számításokra vonatkozólag. Pdris, julius 19 Londonból jelentik! Macdonald és Herriot tanácskoztak Németországnak a konferenciára való meghívásáról. Macdonaldnak az az óhaja, hoiy Németországot minden fettétel nélkül von/dk be a konferenciába, Herriot ellenben azt aksrjs, hogy Németországnak a konferenciára való bocsátása csak olyan formaságok között történhetik meg, mint amilyen formaságok között Németország a versaillei tár • gyalásokon részt vett. Párls, ju'ius 19. A szankció kérdésében tegnap az amerikai megbízottak beavatkozására nagyjelentőségű fordulat történt. Délután két óra körül magjelent a francia delegáció szállásán Young és Logan és Herrlotnak tervezetet adlak át. amely áthidalja a francia és angol felfogást. Erről a tervről már tegnapelőtt szó volt az első bizot'ság tárgyalásán. Az amerikai javaslatot a franciák nagy szimpátiával fogadták és alkalmasint közös frrncia-amerikai javaslatként fogják előterjeszteni. Párts, julius 19. A ma reggeli francia lapok nagy eseményként kommentálják az amerikaiak közvetítő javaslatát. Perttnax értesülése szerint a kompromisszumos javaslat a következő négy szakaszból áll: 1. Amint a jóvátételi bizottság össieül Németország mulasztásának megállapítására, rögtön résztvesz a tanácskozáson egy amerikai állampolgár, akinek szavazati joga ts van. Az amerikai állampolgárt a bizottságba vagy a jóvátételi bizottság n*vezi ki egyhangúan, vagy pedig a hígai döntőbíróság elnJke. 2. A hatalmak ezután megállapodnak a szükséges szankciók dolgában. A szankciók megállapításakor szem előtt tar'j'k, hogy Németországot figyelmeztetniük kell kötelességeire. Figyelemmel kell továbbá lennink arra a közös felelősségre is, amellyel a német kölcsön jegyzőinek tartoznak. 3. A német kölcsön jegyzői elsőbbségi jogot élveznek a Németország által fizetett tételekre. A szankciók segítségével behajtott összegeket tehát elsőtorban a kölcsönjegyzők kielégítésére kell fordítani mindaddig, amig követeléseik fennforognak. 4. E feltételek elfogadása eseién továbbra is megmarad a hatalmak cselekvő szabadsága. A harmadik és negyedik pont ügyében az amerikaiak még bizonyos változtatást kívánnak. A megálap dás ebben a kérdésben alkalmasint ma lesz. Mindezek ellenére azonban még mindig korai volna ait mondani, hogy a mulasztás j és a szankciók dolgában Franciaország és Anglia ' között immár teljes az egyetértés. Erélyes vizsgálat indult a pénteki karambol okozója ellen. Szeged, julius 19. (Saját tudósítónktól.) Részletesen beszámoltunk tegnsp arról a könnyen végzetessé válható karambolról, amely a Kossuth Lajos- sugárut és a Tisza Lajos-körut sarkán történt pénteken este 9 órakor, éppen akkor, amikor a tűzoltók az elöirásos gyorsasággal robogtak az alsóvárosi szérűskert felé, ahol már akkor lángokban állott egy nsgy kazal szalma. Könnyen elkézelhetö és mindenki előtt nyilvánvaló, hogy mit jelentett volna, ha a tűzoltóknak nem sikerül lokalizálni a tüzet, ha a lángok átterjednek az egymás mellett álló kazalokra. A szérűskertben jelenleg mintegy négyszáz—négyszázötven kazal van, részben cséplésre váró gabona, részben pedig szalma, uay hogy ha a tűz lángba borította volna a szérűskertet, mintegy hárommilliárd értékű gabona pusztult volna el. Nagy szerencse volt az, hogy a szivattyú összetöréséröl telefonon azonnal értesítették a tűzoltóságot és az azonnal egy uj szivattyút indított a tüz helyszínére. A mentési akció teljes és gyors sikeréhez hozzájárult az is, hogy a köztisztasági telep azonnal két öntözökocsit küldött a szérűskertbe és igy az oltási munkála'ok nem szenvedtek késedelmet a karambolnál összetörött síivattyu miatt. A rendőrség egyébként erélyes vizsgálatot indított a karambol ügyében, mert az az álláspontja, hogy okvetlenül felelősségre kell vonni azt az embert, aki a karambolt gondatlanságával előidézte. Elsősorban Mucsay Bila rendőrfelflgvelöhelyeites tette meg részletes jelentését a karambolról, aki ennek a 19 es számú villamosnak a perronján utazott, amely nekiment a tüzoltókocsinak. Szombaton délelőtt beérkezett azután a rendörségre a villamostársaság jelentése is. A villamostársaság szerint Schönberger Béla főmérnök azért vezette a 19 es számú villamost, mert az egy a temetöböl jött kocsi volt, amelyen csak egy alkalmazott teljesített szolgálatot, aki egyszemélyben volt vezető és kalauz is. A főmérnök szerint türelmetlenkedtek az utasok a kocsi lassúsága miat és ezért vette ő át a vezetést. Schönberger állítólag nem látott sem lámpát a tűzoltó kocsin, valamint sípjelzést sem hallott, amikor a megállótól elindította a kocsit. Mint mondja csak öt méternyi távolságból látta meg a sötétségben a robogó tüzoltókocsit és akkor már nem volt idő a megállásra. '. Ezzel szemben a szemtanuk állítása szerint I Schönbergernek okvetlenül hallania kellett a tüzoltókocsi robaját Észre kellett azt vennie, ha élesen világító lámpa nem is volt rajta, mivel akkor már nagy tömeg gyűlt össze a sarkon, akik ugyancsak figyelték a robogó tűzoltókat. Eszerint föltétlenül felelősséggel tartozik a főmérnök, akinek előbbre való volt az utasok türelmetlensége, mint a leggondosabb vigyázat, akkor, amikor a tűzoltók teljes sebességgel rohantak megmenteni az égő szérűskertet, ahol négyszáz kazal gabona van fölhalmozva. Szeged város közlekedési szabályrendeletének 19. szakasza ugyanis világosan elöirji, hogy a villamosnak kell ki'érnie, illetőleg megállnia, amikor a tűzoltók, vagy a mentők tűzhöz, illetve balesethez robognak. Schönberger főmérnöknek okvetlen ki kellelt volna várnia, mielőtt elindult, hogy jön-e még tüzoltókocsi az autók elrobogása után is. Ekkor pedig a robajt és a sípolást okvetlen hallania kellett volna. Igy a jelek szerint a villamos okozta a karambolt, amely — ha a véletlen nem segit — végzetes katasztrófát vonhatott vo na maga után. A rendőrségen a legnagyobb körültekintéssel dolgozzák fel a legapróbb részleteket. Mamég nem lehet tudni, hogy súlyosabb természetű mulasztás okozása miatt fogják felelősségre vonni a karambol okozóját, az azonban kétségtelen, hogy a kihágási tőrvénykönyv 120, szakasza 3 napi elzárástól 200.000 korona pénzbüntetéssel bünteti az ilyen karambol okozóját. Hétfőn hallgatják ki egyébként az eset szemtanúit, és ha súlyosabb természetű dolog nem merül fcl a nyomozás során, akkor rövidesen a kihágási tiró előtt felel gondatlanságáért a karambol okozója. Érdekes itt az is, hogy a vi lamos'ársaság fölajánlotta a tűzoltóknak, hogy megfizeti az összetört szivattyút, illetőleg a javítási költségeket és igy a város valószínűleg nem indit pört a köteles elövigyázatot elmulasztott villamostársaság ellen. Helyén való volna egyébként megodani a temetői villamos kezelésének kérdését is, mert ké ségtelen. hogy ha két alkalmazott van a villamoson, akkor elmarad az összeütközés. Egy hivatásos vezető, akinek nagyobb rutinja van a főmérnöknél, föltétlen elkerülte volna a karambolt. A román vasúti tarifát ötven százalékkal emelik. Bukarest, julius 19. A gazdasági bizottság ülésén a vasúti tarifa felemelésének ügyét tárgyalták. A pénzügyminiszter 200 százalékkal való felemelést javasolt, azonban a bizottság ideiglenesen augusztus 1- tői 25 százalékkal való emelést, október l-től ujabb 50 százalékkal való emelést fogadott el. A rekonstrukció humora. Irta: Móra Ferenc. IV. A rekonstrukció megindulása vállalkozó szelleművé, találékonnyá tette az egész várost. Minden ember egy kigondoló bizottság volt önmagában és a fantasztikus ötletek egymást kergették. Mikor már el volt határozva körtöltés, feltöltés, kir. tábla, megfogadva a fogadalmi templom, megígérve az egyetem, megálmodva a vízvezeték és villanyvilágítás (no a mai villanyos nem volt megálmodva, mert az még álomnak is rossz lett volna), akkor egy orvos röpiratot irt arról, hogy Szatymazból klimatikus gyógyhelyet kell csinálni. Egy tanár városi állatkertet kivánt létesíttetni Újszegeden — amiből csak a Pillich Kálmán medvéje valósult meg — Okrenstein őrnagy pedig a Szegedi Hirado-ban cikksorozatban fejtegette, hogy a várat nemcsak hogy lebontani nem szabad, hanem ki kell építeni a délvidéki várnégyszög pillérévé, mert Szegedet az Isten is hadászati pontnak szánta. A rekordot azonban mégis Mikszáth Kálmán nyerte el, aki egy rekonstruktor szájába adja azt a kívánságot, hogy Szegedre kell hozni Budáról Szent István jobbkezét I Hát ezt máig se sikerült elérnünk, ellenben egy Attilát adott a jó szerencse. A városháza során találtak egy négyszögű vaslemezt, amelyen egy marcona sisakos vitéz néz farkasszemet ezzel a cudar, romlott világgal. Helybéli tudósok mindjárt megállapították, hogy ez nem lehet más, csak Attila, az isten ostora, akinek úgyis itt állt valamikor a sátra — alighanem erre való kegyeletes reminiszcenciát kell keresni abban is, hogy most, negyven évvel a rekonstrukció után megint annyi a bódé és sátor a város szivében, mintha most kezdődnék a rekonstrukció. Irigy budapesti akadémikusok ugyan ráfogták a mi Attilánkra, hogy az csak egy vaskályha-szem a XVIII. század végéről és csak annyiban isten ostora, amennyiben egy vasas-németet ábrázol, — de azért az utcát mégis csak Attila-utcának neveztük el és ez a rekonstrukciós ereklye máig is látható a Széchenyi-téri Attila-házon. 1879 őszén már annyira helyreállt a normális élet a belvárosban, hogy a két újság, a Napló, meg a Híradó már egymás fején magyarázta az igazságot. Kivételesen most nem a magisztrátussal volt bajuk, azzal nem is lehetett, mert hiszen az utcákon akkor valóban nem volt por és soha többet ebben a városban olyan kátyutlan kövezet nem lesz, mint akkor volt, mikor csónakokon konflisoztak a polgárok. Sokkal nagyobb elvi kérdések izgatták a helyi sajtót. A Híradó azt mondta, hogy nem a várost kell töltés közé zárni, hanem a Napló-t, mire a Napló azzal tronfolt vissza, hogy nem a városból kell kiszivattyúzni a vizet, hanem a Híradó fejéből. Az igazság pedig az volt, hogy a fiatal, friss, feltörekvő Napló-mk az fájt, hogy a hivatalos körök kedvence a jó öreg Híradó, a Híradó-1 pedig azért ette a méreg, hogy a közönség kedvence az ellenzéki Napló, amelyiknek volt egy házi koboldja a szentivánéji álom minden káprázatában csillogó Kállay aranyos, ahogy Mikszáth Kálmán a karcolatai alatt nevezni szokta magát. Hát én már sokat hallottam azt, hogy Szeged mi mindent adott Mikszáthnak, de én tudok olyant is mondani, ami nincs benne az irodalomtörténetbe. Mikor a Híradó csak „Nógrádból szalajtott firkász"-nak nevezte, akkor a Hiradó nagyon elnéző hangulatban volt. Mert mondta „veszettló"nak is, fölvetette azt a kérdést is, hogy „mikor üresedik már meg a számára egy hely a Lipótmezőn?" és több ízben tisztelte plagizátornak is, aki azonban még lopni sem tud jóravaló humort. Ennek a néhai szegedi írónak nevével rég elment az idők hajója és nem volna érdemes azt visszahozni. De szolgáljon magyarázatul áz, hogy ö is humorista volt. Ez kitűnik egy tárcájából, amelyben azzal kérkedik, hogy ő nem szereti a pálinkát. Legföljebb a két utolsó szótagját: a Unkát. Azt azonban ugy, hogy pá Linka ! És ez a humoros férfi tette föl azt a gúnyos kérdést Mikszáthnak, hogy csak nem számit tán arra, hogy valaha még az ő neve is belekerüljön a lexikonba I • Hát az istenadta nép mit csinált addig, mig az urak veszekedtek? Azt amit máskor: verejtéKkel dolgozott és pihenésül figurázott. Mikor Tisza Lajos 1879 juniusában először csónakázta körül a várost, a Csuka-utca egyik háztetejéről mérgesen kattogott le rá egy kócos, bundás kutya. Igaz, hogy viz alatt volt a porta, de jóravaló kutya telekkönyv nélkül is tudja, hogy hol kezdődik az ő ügyköre. Alig bírta visszatartani a gazdája, aki ott barkácsolt valamit a tetőn, hogy a házőrző bele ne ugorjon a csónakba. — Ejnye de hatalmaskodó kutyája van kendnek! — szólt föl a kormánybiztos a tetőre. — Az ez, uram. Nem eszik ez mást csak rágott ételt, a nyavalya cifrázza ki a nyeldeklőiét. — Ugyan? — nézett nagyott Tisza Lajos. — Hát aztán ki rágja meg neki az ételt ? — Hát ő maga, — magyarázta a gazda a magától értetődő dolgot.