Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-20 / 165. szám

Eqyim mxém ára 2500 Irarena Hri< Mt Рапм-Ысш t (FöI J»!(«taiml SBUBbOL) Teleяп 1-».A,Sseged" як(|ей' *Я Mi» UvMeltvel elodeí Яр, (un irt« ára 1Ю0 b»- *». IlttiMttsi ánüu BIT fitwtli koljbes 40000, Mbfüi -« U íHékeb «GOOS кя SZEGED Jltrdetési ánk t PélbaiAbuo 1 mm. 400, с(ry hasábon 800, máslél hasábon 12S0. Szive» kOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 Kéig 1000 bor. SzOvegkOzH kízleméвтек soronként ПВО barma. Családi értesítés 46000 км. Szeged, 1924 julius 20, VASÁRNAP. 165-ik szám. V. évfolyam. Szeged falvai. Huiz esztendővel ezelőtt nagy viták voltak Szeged közgyűlésén akörül a téma körül, hogy a tanyai központoknak engedélyezzenek-• hetipiacot, v»gy ne engedélyezzenek. A tanya kérte a betipiícot, halkan és alázatoian, mit még akkor a tanyának kevés szava volt a közgyűlésen 6« a város, amely még akkor szinte ellenmondás nélkül dominálta a törvényhatóságot, mereven és egyhangúlag elutasította a tanyát. Az indok, amelyben egye értért a tanács és nemcsak a tanáci pártje, hanem állandó ellenzéke is, az volt, hogy mentől több mozgási szabidságot engednek a tanyának, a tanyából annál hamarabb falu lesz s a falunak első dolga lesz elszakadni az anyától és önálló életet kezdeni. Az pedig — igy tartotta a városi köife'bgás — megölője lenne Siegednek, az mbs nak, a metropolisznak s az ország második városit századok munkájával szerzett rangjáról egy kisváros szinvonalára süllyesztené. Szegednek nem az iz érdeke, hogy falvakat neveljen maga körűi, amelyek idővel leválván róla, testben, lélekben megkisebbítik, hanem az, hogy a két tanyai központ létezésével a közigazgatási kényszerűségnek eleget tévén, egrebekben minden módon őrizze meg a szétszórt tanyarendszert és a további tömörülés útjába mentül több paragrafus szögesdrótját fektesse. így gondolkoztak és igy is cseiekediek és ez a felfogás olyrn dogma volt, amelyhez még г szociális érzék se nyúlhatott. A városi földek eladásának az eszméje sokszor felmerült, súlyos szavú és kiváló propagátoni mindig akadtak ennek az eszmének, akik Szeged modem fejlődésének ebben látták az életföltetelét, — de soha senkinek sem jutóit eszébe, hogy Szeged problémája talán a tanyáknak faiuaká tö nöritésével is megoldható. Nem kutatjuk, mi okozott a lelkekben olyan változást, hogy mikor az első szegedi falu eszméje magától, szinte é&zrevé.lenű! oíyan konkrétummá sűrűsödő f, amely már a megvalósulás stádiumának mondható, ellenvélemény sehonnan nem hallatszik. Nem szeretnénk ezt tiszára annak betudni, hogy a régi közgyűlés matadorai kiköltöztek a holtak varosába és a mennyei közigazgat álban sszisztálnak, idelent átadván a helyűket annak a közömbösségnek, amely egyre jobban elhatalmasodik az elaggott ée lomba vérkeringést! törvényhatóságban. (Amivel a világért se akarnánk visszakívánnia demagógiának azt a szellemét, amely túlzásba vitt érdeklődésével többet ártott, mint használt köiigazgttásunknek.) Abban se óhajtjuk kizárólagos okát keresni, hogy a tanyai szárny valahogy a közgyűlés homlokterébe került az utóbbi években, nem annyira számarányánál, mint inkább tömörségénél fogva, mig a városi szárny tömegre talán nagyobb, de megszervezetlen, sót megszervezhetetlen. Szivesebben tulajdonitanánk ezt a feltűnő véleményváltozást annak, hogy a tudat alatt megnövekedett a szociális érzék ée ez nem tartíná se jogosultnak, se méltányosnak azt, hogy a város belterületén é;ő fele belterületi érdekből szembeszálljon a város külterületének népével és azt megakadályozza a fejlődés legtermészetesebb vágyának kielégítésében. Akármi legyen íz oka a véleményváltozásnak, a magunk részéről örömmel üdvözöljük azt, nemcsak általában szociális szempontból, hanem az mbs, a szűkebb értelemben vett város szempontjából is, amelynek érdekével nemcsak nem ellentétes, hanem egyenesen meg« egyező a tanyáknak faluvá, vagy a falu irányában való fejlődése. Szegednek a háború előtt is az volt a baja, hogy hijával volt annak, amit a háború óta magyarul is Hinterlandnak neveznek s ma még jobban hijával van. A töltések gyűrűje megvédi az ősi ellenségtől, a víztől és a homokpuszták gyűrűje olyan jellegei ád neki, amilyen Tímbuktunak van, az óriási oázisnak, amelyet a Siabara királynőjének neveznek. Szeged is királynő, de udvar nélkül s ennek az udvermk: a megteremtésére az eltö lépés lesz, amikor az első szrgedi falu határát kimérik. Szeged polgármesterének, akiből a reális érzék mellett bizonyos szívbeli líra sem hiányzik, egy poétikus vízióját olvaituk va'amelyik nap Szeged falujáról. Ezt a víziót a fákkal szegett egjenes, szélet, tiszta utcákról, a virágos kertekkel kőiühett fehér házakról, az elégedeti és boldog magyarck'ól ciak azzal helyeBbitenérk, hogy a látomásban ne Szeged falva, fcarem Szeged falvai szerepeljenek, a falvaknak egész koszorúja, trrely előkert gyanánt vegye körűi az slf pi ó várost és mig azt gazdaságilag erősiti, legyen fe fogó állomása annak a kultúrának, amelynek kisugárzása ma nagyrészben elvész az óriás területen elszórt tanyákat elválasztó lakatlan hézagokban. S hogy mi lesz ezeknek a fal vak n&k a sorsa? Hogy megmaradnak-e Szeged hűséges zselléreinek, vagy az önállóság Ösztönének engedelmeskedve, megváltják magukat a jobbágyság alól? Meddő kérdések ezek ¿s oktalanság volna ijedten nézni a szemükbe. Az időnek széles köze választ el tőlük bennünket s hogy Szeged virágzóan ¿8 hatalmasan érje meg ezt a távol jövendőt, annsk előfeltétele az, hogy a jelenben erősítse meg m?gát külső területeinek anyagai és szellemi nivóeme'étével. iovanovicsot megbízták a jugoszláv kormány megalakításával. Belgrád, julius 19. Paslcs miniszterelnök a lemondás alkalmával ismét hangoztatta a király előtt az uj választások kiírásának az előnyeit. A tanácskozások azonnal megkezdődtek. A királynak Jovanovtes, Davidovics, Spake és Koresecnek már jelentett kihallgatása után Nincsics külügyminisztert fogadta, aki beszámolt a kisántánt konfeienciájának a munkálatéiról, valamint Seypel szövetségi kancellárnál Bécsben tett látogatásáról. Belgrád, julius 19. Jovanovics az ellenzéki blokk vezéreivel folytatott megbeszélések után ma délelőtt referált a királynak a tanácskozások eredményéről. A király az előterjesztés alapján járma szerint Is megbízta fovanovicsot a munkakormány megalakításával. Mivel foglalkozott a minisztertanács? Budapest, julius 19, (Tudósítónk telefonjelentése.) Pénteken elnökölt Bethlen István gróf miniszterelnök szabadsága előtt utoljára a minisztertanácson, amelynek ez alkalommal különösen gazdag programot kellett letárgyalnia. El is húzódott a tanácskozás éjféluián fél két óráig. A legfontosabb kérdés a közmunkák megkezdése volt, amivel a munkadélküliségen óhajt segi'eni a kormány. Beható tanácskozás u'án elhatározták, hogy az egyes reszort miniszterek a rendelkezésükre álló hitel keretén belül izonnal elrendelik tárcájuk hatáskörében a közmunkák kiirását. A kiírás tehát a legrövidebb időn belül meg fog történni, ugy hogy a közmunkák is hamarosan megindulnak a költségvetési hitel keretén | belül. A jövő hé en újra tanácskoznak a szakminiszterek a további teendőkre vonatkozóan. A lakbér szorzószámával nem foglalkoztak. A minisztertanács ezenkívül az igazságügyminiszter két javaslatát fogadta el és több folyó üggyel foglalkozott. A miniszterelnök szabadsága. Bethlen István gróf miniszterelnök szabadsága idejére Vass József népjóléti minisztert bizta meg a kormányelnöki teendők ellátásával. Vass Jó'stf helyettes miniszterelnök a jövő hét közepére értekezletet bivott össze a közmunkák ügyében. Ezen az értekezleten a különböző testületek és érdeltségek is részt vesznek. Megtárgyalják a szükségessé vált közmunkák ügyét. A londoni konferencia után még egy értekezlet lesz. Pdrts, julius 19. A most ülésező konferenciát, amennyiben eléri kitűzött célját, újból egy értekezlet fogja követni, amelyen a szövetséges országok pénzügyminiszterei vesznek majd részt. Ez az ujabb értekezlet a német fizetöteljesité^sel kapcsolatos kérdéseket, különösen a fizetett összeg elosztását fogja tárgyalni. Nspirerdre tűzik a szövetségesközi adósság kérdését is. Ezen a konferencián Amerika ts képviselteti magát. London, julius 19. A konfereccia ma nem tartott Uljes ülést, azonban annál nagyobb tevékenységet fejtettek ki az egyes bizottságok. Az I. számú bizottságot fél 11 órára hivták össze, a II. számú bizottság egynegyed 12 órakor kezdte az ülését. A III. számú bizottság igen előrehiladt már a Jelentés megszövegezésében. Hir szeiint vasárnap egyetlen bizottságnak sem lesz ülése. London, julius 19. A szövetségközi konferencia első bizottsága, amely a német mulasztások kérdésével foglalkozik, még ülésezik. A második bizottság, amely Németország garda« sági és pénzügyi egysége helyreállításának kérdését vizsgálja, előmunkálatait már befejezte és holnap reggel tartja első ülését. A harmadik bizottság, amely a német fizetéseknek a hitelező államok részére való átadás módszereit tárgyalja, mi reggel ült össze. Híre jár, hogy a bizottság munkája jól halad előre, a munkálatok azonban még nem fejeződtek be. A bét végén a konferencia munkálataiban valószínűleg rövid szünet állt be. Teljes ülést nem tartanak, amíg valamennyi bizottság be nem fejezi munkáját. Azt jelentik, hogy a tegnap délutáni tárgyalások során az általános helyzet jó volt és mindenki meg volt elégedve a dolgok menetével. London, julius 19. Az első számú bizottság befejezte annak az egyhangúlag hozott jelentésnek a megszerkesztését, amelyet hétfőn a konferencia elé terjesztenek és amely főbb vonásaikban a következőket mondja: aA jóvátételi bizottság, egy amerikai delegátussal kiegészítve, Németország mulasztása esetén köteles lesz a jóvátételi fizetéseknél a kölcsönadók képviselőinek véleményét beszerezni. A 800 millió aranymárkás kölcsön törlesztésénél biztosítsák az abszolút prioritást a kölcsönzőknek. Ha a kölcsönadók a biztosítékot elégtelennek tekintik, akkor a szükséges kiegészítő biztosítékokat a konferencia szerezze meg." A második számú bizottság délelőtt és délután ülést tartott. London, juüus 19. A konferencia III. számú bizottságának tanácskozásáról a kővetkezőket irja a Daily Telegraph: A bizottság alaposan megvizsgálta i dologi számítás kérdését és gyakorlati megállapításokra jutott. Eszerint a julius 9 i angol-francia egyezségi javaslat, hogy a jóvátételi dologi számitások kezelésére egy szövetségesközi testületet létesítsenek, kivihetetlen ¿8 valójában szükségtelen is. A i»"-