Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-18 / 163. szám

elnököt budai palotájában s több kérdést intézett hozzá. A miniszterelnök a következőkép válaszolt: — A kölcsön ügyének állásával nagyon meg vagyunk elégedve s erre nem voltunk elkészülve, hogy Londonban ily előzékenységet találjunk, mivel azt hi tük, hogy a magyar kölcsön egy éven belül nem kerül tető alá. Ezek után azt hisszük, hogy a magyar jövendő nem oly kilátástalan, mint eddig volt. Mi békében ! tMMMMMMÍMÍM^^ Revízió alá veszik a kisiparosok forgalmiadóátalányát. SZBÜBD akarunk élni, igy akarjuk a termelést fokozni, tőlünk nem kell tartani senkinek. A magyar kormány nem türi, hogy a magyarok bármely más államot megtámadjanak. Semmi kétségem sincs az iránt, hogy a magyar koronát nem tudjuk stabilizálni, azt hiszem, ennek itt az ideje. A koronát nem akarjuk az osztrák korona fölé emelni, azt hiszem, hogy a magyar korona ezen a ni vőn fenn fog maradni. Szeged, julius 17. (Saját tudósítónktól.) Beszámolt a Szeged, hogy a pénzügvigazgatóaág nemrégiben megengedte a szegedi kisiparosodnak, hogy a fargalmUdójuiat átalányban rójják le. Az átalánykivetéseknél azonban olyin igazságtalanságok történtek, amelyek alaposan veszélyeztették egyes kisiparosok egzisztenciáját. A forg lmat ugyanis jóval a tényleges forgalom fölött állapitotta meg a pénzügyigazgatásig. A kereskedelmi és ipirkamara erélyes formában eljárt ebben az ügyben, h)gy a sérelmeket lumaroiaa orvosolják, még mielőtt egyeseknél súlyos károkat okoznának. A kamara akcióját most teljes siker követte, mert a pénzügyigazgatóság kijelentette, hegy revízió alá fogják venni a kivetett átalányokat. A pénzügyigazgatós tg 44 933 szám alatt ma leiratot küldött a kamarához. Ebben megálla. pitja, hogy a pénzügyigazgatóság a legnagyobb körültekintéssel járt el, hogy az átalányokat arányosan és igazságosan vesse ki. Hogy azonban a kivetés teljes megnyugvást keltsen az iparosság körében is, minden szakmában osztályokat és alosxtályokat állított föl a kivetés céljára és az egyes osztályokba az iparosok saját maguk sorozták be az iparosokat. Ha hibák, Igazságtalanságok törtintek — mondja a leirat —, akkor annak nem az adókivetök az okozói, hanem kizárólag az iparosok kipviselől, akik va^y nem ismertét szaktársaik kereseti viszonyait, vagy a konkurreacia miatt nem jUtak el a kellő alapossággal. A pénzügyigazgatóság a sérelmek ügyében tárgyalást folytatott a kamirásral és hagy a panaszokat orvosolja, elrendilte a panaszok felülvizsgálását, hogy aztán revízió alá lehessen venni az egyes átalányokat. Ezért szortírozni keli szakmák szerint a panmirltokat, amelyeket egyenkint megvitatnak a kamara, az Ipartestület, a szakmák is a forgalmi adóhivatal képviselőivel. így azután igazságosan leh;t megállapítani a téiyleges forgalmat és a torgalmiadóátaláiyt. Természetein minién kisiparos ügye külön-külöi kerül a bizottság e'é. A szegedi pénzügyigazgatóság egyenként felhívta a szegedi és hódmezővásárhelyi forgalmi adóhivatalokat, hogy olyan esetkoen, amikor az iparosok nem akarják megfizetni a tulmagas, szerintük igazságtalan átalányokat —, ott vegyenek fel ugyan jegyzökönyvet, de az összeg behajtását függesszék fel addig, mlg a valóságos vagy vélt sérelmek fölött nem döntenek, illetve amig vagy helyben hagyják a réiji átalányt, vagy azt a valódi forgalom alapján leszállítják. Értesülésünk szerint a revízió ügyében a kamara megtette a szükséges e'őintézkedéseket és igy a reviziós tárgyalások a közeli napokban már meg is kezdődnek. aMMNMMMMMWMM^^ Amerikai polgár is résztvesz a jóvátételi bizottság ülésein Nyolc-tiz nap alatt véget ér a londoni konferencia. Az Unió felhagy • tartózkodó politikával Pdrts, julius 17. A Petit Párisién értesülése szerint Logan ezredes tegnap az első számú bizottság tárgyalásán rendkívül fontos nyilatkozatot tett. Az ezredes kijelentette, hogy a washingtoni kormánynak semmi kifogása nincs az ellen, hogy a jóvátételi bizottság üliseln amerikai állampolgár is risztvegyen, ha arról van szó, hogy Németország esetleges mulasztását megállapítsák. Most tehát már befejezett tény, hogy Amerika résztvehet a jóvátételi bizottság ülésein. Az eszmecsere folyamán felvetődött a kérdés, vájjon ki fogja ezt az amerikai állampolgárt kinevezni. A kérdés felvetése hosszabb vitát idézett elő. Két vélemény jegccesedett ki. Az egyik amellett kardoskodik, hogy a jóvátételi bizottság maga nevezze ki az Egyesült Államok képviselőjét, a másik azt kivánja, hogy a hágai döntőbíróság elnöke gyakorolja a kinevezést. Perettl delta Rocca és Snowden angol kincstári kancellár fejtegetései után a bizottság elhatározta, hogy az amerikai kölctönjegyzők érdekeit képviselő amerikai tagot a hágai döntőbíróság elnöke nevezze ki. Erről a javaslatról még az est folyamán értesítették a különböző delegációkat. London, julius 17. A konferencia ma nem tartott ülést, azonban mindhárom bizottság ülésezett Az első délután 4, második 5, a harmadik fél 2-kor ült össze. Pár is, julius 17. Mint az Echo de Paris külön tudósítója jelenti Londonból, a francia delegátusok ma részletesen megokolták az első számú bizottságban a francia álláspontot, amely szerint a francia delegációnak lehetetlen nagy engedminyeket tenni a jóvdtitelt bizottság illetékessége kirdisiben és ragaszkodik a Parisban megállapított formulához, amely az amerikai állampolgároknak a jóvátételi bizottságba való bevonásáról szól. London, julius 17. A konferencia három bizottsága ma délután a külügyminisztériumban tanácskozást tartott. A Reuter értesülése szerint a bizottság munkája jól halad és még mindig remélik, hogy a konferencia 8—10 napnál tovább nem fog tartani. Berlin, julius 17. A Nevyork Herald a következőket irji: Az Egyesült Államok arra készül, hogy felhagy a Nimetországgal szemben eddig tanusitott tartózkodó politikájával. A közvélemény ugyan azt tartja, hogy egyei állam nem élhet szankcióval, másrészt azonban azt is vallja, hogy Franciaemágnak a Ruhr-vidék kiürítése előtt joga van biztossága érdekében zálogot követelni. Erről a jogról a Dawtsjavaslat semmit sem mond. Londoni jelentések szerint a konferenciáról szóló tudósítások Washingtonban jó benyomást tettek. Pditiksi körökben most felvetették azt a kérdést, vájjon az amerikai töke szempontjából elég-e egy amerikai állampolgárnak a jelenléte. A három bizottság faladata. London, julius 17. A Times a konferencia három bizottságának feladatairól ezeket irja: Az első bizottságnak a német késedelmeskedés súlyos problémájával kell foglalkoznia és határoznia arról, minő testület döntsön arról, hogy Németország a Dawes-tervezet tekintetében mulasztást követett el és minő intézkedéseket kell adott esetben tenni. Franciaország azt követeli, hogy a jóvátételi bizottság maradjon a döntő fórum, a kérdés azonban az, vájjon kielégítőnek tekintik-e ezt a testületet az amerikaiak és a többi kölcsönadók. A második bizottságnak meg kell találnia a legjobb utat arra, hogy a német gazdasági és pénzügyi egységet helyreállítsák, ugy, amint azt a Dawesterv megköveteli. A harmadik bizottságnak az lesz a feladata, hogy foglalkozzék a német fizetéseknek a hitelező országok részére való átruházásának módszereivel. Egyébként rövid, azonban éles megvitatás folyt a különböző bizottságok összeállításáról. Titulescu a kisebb államok nevében tiltakozott az ellen, hogy javasolt képviseleteiket elégteleneknek mondották, azonban Macdonaldtól megnyugtató biztosítást kapott Páris, julius 17. Az Echo de Paris londoni érteaitése szerint a jugoszláv és román kormányok tiltakoznak az ellen, hogy őket a londoni konferencián a bizottságba aránylag kevesebb számban hívták meg. 1914 ЦИм 18. Párls, julius 17 A Malin londoni tudósítója, Sauerweln azt jelenti lapjának, hogy az esetleges német mulasztás megállapítása kérdésében rendkívül sok nehizsig forog fenn. A franciák azt kívánják, hogy a mulasztás megállapítására a jóvátiteli bizottság öt tagu bizottságot alakítson, az angolok viszont az amerikai delegátus megbízását kívánják. Minthogy az Egyesült Államok most már nem ellenzi amerikai állampolgárnak a jóvátételi bizottságban való rész- • vée ét, valószínű, hogy valamilyen formában sikerül az angol és a francia álláspontot kiegyenlíteni. .Franciaország egymaga le meg' egyezhetne Németországgal." Páris, julius 17. A londoni konferenciáról szóló sajtókommentárok túlnyomórészt pesszimista hangúak. Ezt a sötétlátást elsősorban az angol és amerikai pénzemberek álláspontja idézte elő, akik a Daily Telegraph jelentése szerint maguknak kívánják a Németországnak hitelező államok elsőbbségi jogait. A hangulatot leginkább a Temps elkeseredett hangú cikke jellemzi. A lap azt mondja, hogy nem volna-e előnyösebb a sok nehézség láttára véget vetni a játéknak. Franciaország a versaillesi szerződés értelmében ki is léphet a jóvátételi bizottságból. Ebben az esetben nem volna szüksége Anglia támogatására és egymaga is megegyezhetne Németországgal. Ez a megoldás egyre csábítóbb szinben tűnik fel, annál is inkább, mert a szakértői jelentés ígéreteit mind jobban kompromittálják a kölcsönjegyzök feltételei és az esetleges mulasztásról megindult végnélküli eszmecserék. A cikk végén a lap mégis visszatér régi álláspontjára és nyomatékosan hangoztatja, hogy a tárgyi problémákat, vagyis a természetbeni szállítást és a fizetést a szankciók védelme alatt kell megoldani. Végül azt kérdezi, vájjon a konferencia tényleg tud-e ezekben a kérdésekben egyetértően határozni. •MMWMMMMMAAAAMMMMMMMMMAMM Eskütt Lajost szabadlábra belyezik. Budapest, julius 17. A vádtanács a tegnap délutáni órákban hirdette ki a határozatot Eskütt Lajos ügyében. A vádtanács elrendelte szabadlábra helyezését. A határozat foganatosítása körül azonban bizonyos zavarok merültek fel. Esküttet ugyanis nem ezen ujabb ügyéből kifolyólag tartották fogva és akkor a bíróság egymilió korona óvadék ellenében kilátásba helyezte a feltételes szabadonbocsátását, azonban a vádtanács már azon álláspontra helyezkedett, hogy az egymilliós kaució nem elegendő és felemelte az óvadékösszeget 15 millió koronára. A hiányzó 14 millió koronát holnap fizetik be az állampénztárba. A délelőtt folyamán azonban Eskütt két korábbi ügyvédje megjelent a törvényszéken és visszakövetelték azt az egymillió koronás kötvényekben letett óvadékot, amelyet volt védencük részére a bíró; ságnál elhelyeztek. Későbbi jelentés szerint az Eskütt-üggyel kapcsolatban feltűnést keltő hirek keltek szárnyra. A vádtanács ugyanis elhatározta Eskütt szabadlábra bocsátását, amennyiben a tizenötmillió óvadékot befizeti. Az óvadék befizetése körül nehézségek vannak, amennyiben az uj rendelet értelmében az állampénztár nem fogad el óvadékbefizetést, hanem ; azt a postatakarékpénztárnál kell eszközölni, mely | azt a Pénzintézeti Központhoz utalja át. A Pénzintézeti Központ értesítésére a vádtanács elnöke fog intézkedni Eskütt Lajos szabadlábra helyezése iránt. Miután az állampénztár az óvadékot nem fogadta el, a védők a postatakarékpénztárnál fizették be és igy legjobb esetben pénteken, vagy szombaton értesülhet a Pénzintézeti Központ az óvadék befizetéséről és igy semmi kilátás sincs arra, hogy Eskütt Lajos hétfőnél hamarabb szabadlábra kerülhessen. Hire jár, hogy Eskütt ellen a szabadlábra helyezése után az internálási eljárást fogják megindítani. %MMMMMMMMVWMMMMMMMMMMMI 55 000 dollár és Bencs. Prága, julius 17. Oehszlovák jelentés szerint az amerikai tót liga XV. kongresszusa a kongresszus elnökéhez interpellációt nyújtott be annak a kereken 55.000 et kitévő dollár sorsára vonatkozólag, amely összeget a tót felvidék megsegítése céljából küldtek 1919-ben Вепев cseh külügyminiszter cimére. Az elnökség ugy válaszolt, hogy 1919-ben az amerikai bankárok megküldték a pénzt és pedig kimondottan a szlovákok megsegítésére, azonban a pénzből erre a célra semmit sem fordítottak. A lapok felszólitják Benes külügyminisztert, bogy adjon felvilágosítást a pínz hovatorditására vonatkozólag.