Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-18 / 163. szám

1&M fattgt 18 SZBQBD A tisztviselő-kiskertek alkonya. Szeged, julius 17. (Saját tudósítónktól.) Is­meretes, hogy a város tanácsa egyik legutóbbi ülésén elfogadta Kiss Ferenc miniszteri taná­csos erdősítési tervezetét és ezzel elhatározta azt is, hogy a háború után kipusztított Makkos­erdőt a jővő esztendőben ismét befásitfatja, a Makkos-erdőn létesített tisztviselői kiskertek bérletét pedig felmondja. Ezzel a határozattal megkezdődött a tisztviselői kiskert-rendszernek az alkonya. A csütörtöki tanácsülésen tovább folytató­dott ez az alkonyodás. Az „Otthon" tisztvise­lők kerfgazdasági szövetkezetének elnöke, Hau­ser Rezső Sándor ugyanis beadványt intézett a tanácshoz. A közgyűlés határozatilag kimon­dotta annakidején, hogy az állatvásárteret, amelyen a tisz viselők kertgazdasága van, a jövő évtől kezdve visszaadja eredeti rendelte­tésének és a kertgazdaság bérletét felmondja. A kertgazdaság ebből a területből kilenc ka­tasztrális holdat bírelt. Hauser Rezső most beadványában elmondja, hogy a polgármester megígérte az érdekelt tisztviselőcsoport kárta­lanítását, még pedig olyan módon, hogy a jövő gazdasági évben a vásártéri terület helyeit a rókusi feketeföldekből jelöl ki a kertgazda­ság számára kilenc katasztrális holdat. A beadványt dr. Ördögh Lajos tb. tanács­nok ismertette a tanács előtt. Az ismertetés után hosszú vita támadt és az elhangzott észrevételekből megállapítható, hogy a tanács elhatározott szánd¡ka a tisztviselői kiskert­rendszer fokozatos visszafejlesztése. — En nem teljesíteném ezt a kérelmet — mondotta dr. Turóczy Mi ály tiszti főügyész —, mert már éppen itt az ideje annak, hogy megszüntessük ezeket a háborús tüneteket. — Szakítsunk azzal a rossz szokással — szólt Fodor Jenő tanácsnok —, hogy mindun­talan kihasítunk a város földjeiből bizonyos darabokat és árverés mellőzésével adjuk oda egyes, kiváltságos csoportoknak, mert igy észre­vétlenül nagyon lecsökken a város jövedelme. Ha valakinek szüksége van a város földjére, álljon oda a többi igénylő közé és árverezzen, ba pedig egymagában nem képes arra, hogy egy parcella bérét előteremtse, akkor társuljon, vagy tömörüljön szövetkezetbe és ugy árverezzen. — A Makkoserdő területét bérlő [tisztviselők is megtarthatják parcelláikat, fütte tovább a polgármester, ha szövetkezetbe tömörülnek. Igaz ugyan, hogy ez a bérlet már korlátozott bérlet lesz. A tisztviselők nálam járlak ebben az ügyben. Azt mondottam nekik, hogy állja­nak össze és folyamodjanak a tanácshoz, a tanács majd kijdöl számukra más helyen meg­felelő n?gyságu bérletet minden árverés mellő­zésével. — Nem lesz az ugy jó polgármester ur — szól ismét Fodor Jenő — árverezzenek ők is. — Az a tisztviselő, aki ragaszkodik a néhány száz négyszögöles kiskert-rendszer fenntartásá­hoz, fenntarthatja akkor is, ha a város meg­szünteti az eddigi kedvezményeket. Ha négy tisztviselő együtt bérel ki egy egyholdas par­cellát, hozzájuthat a négyszáz négyszögöles kis­kertjéhez, mondotta Thuróczy M hály, Ezután a polgármester arról beszélt, hogy egyre szaporodik azoknak a száma, akik a vá­ros földjeiből akarnak megélni. Elmondotta, hogy a v'ros mindenkori elöljárósága tökéletes földbirtokpolitikát folytatott, amikor a népesség szaporodásával mindig kisebb és kisebb par­cellákban adta bérbe a város birtokát. Most ismét szüksége mutatkozik annak, hogy egyes ! helyeken tovább aprózzák a meglevő parcellá­kat, mert cüak igy juttathatja földhöz a város az összes igénylőket. A rókusi feketeföldeket eddig egyholdas parcellákban ad ák bérbe, a legközelebbi árverésen azonban egyrészét már j csak félholdas parcellákban kell bérbeadni. Az ellenkezne a város eddigi szociális földbirtok­politikájával, ha arra kényszeritenék a bérlöket, j hogy szövetkezeibe tömörülve béreljenek, vagy hogy társuljanak, mert a társak előbb-utóbb összevesznének. Célszerűbb és szociálisabb te­hát, ha kis:bb parcellákra osz'juk a bérföldeket. Ezután ismét a tisztviselői kiskertekről volt szó. Taschler Endre a következő megjegyzéssel fejezte be a vitát: — Nincs semmi értelme annak, tngy egyes csoportoknak indokolatlanul előnyt biztosítson a város a többi polgárok rovására. A tanács ezután kimondotta, hogy Hauser Rezső Sándor kérelmét nem teljesíti, a tiszt­viselői kertgazdaság számára nem hasit ki kár­pótlásul kilenc holdat a rókusi fekete földekből, hanem felszólítja a kertgazdaságol, hogy az ár­Verés alkalmával álljon a többi árverezők közé\ > ^ a ^ a^a^ian^Ba • a m a • a • «-irt • » n • • a • a • • • < „Andor Zsigmond percentet kap a színésznők ruhái után." Sajtópört indit a színigazgató egy kolozsvári láp ellen. Szeged, julius 17. (Saját tudósítónktól.) Egy hónapja csöndes már Thália szegedi temploma, papjai a forró nyárra áttették székhelyüket Vásár­helyre. A városi szinház néma falai nem is árulják el, hogy a nyári csöndességben azért nagy munka folyik érte, ha nem is éppen Szegedén, sőt nagyon messze Szegedtől, most már egy másik országban. Ismeretes, hogy Andor Zsigmond színigazgató legutóbb román megszállott területen, főkép Erdély fővárosában járt, hogy társulatát ne csak kiegészítse, hanem jóformán újjászervezze a legjobb erdélyi színészekkel. A szervezési munkálatokat teljes siker koronázta, mivel majdnem minden erdélyi színtársulat szinte örömmel fogadta a legnagyobb magyar vidéki város színigazgatóját, elsősorban azért, mert az erdélyi színtársulatok legjavarésze igen sok nehéz­séggel küzd. Andor Zsigmond Kolozsvárott elsősorban ki­választotta az elsőrendű színészeket, akiknek már multjuk van a magyar színészetben és nevük már az elismerés fényében csillog. Tárgyalt ezek után nemcsak színészekkel, hanem rendezőkkel és kar­mesterekkel is, hogy szeptemberre kifogástalan és teljes társulattal kezdje meg a szezont, tulajdon­képen az első saját szezonját Szegeden. Tavaly ugyanis kénytelen volt átvenni Palágyi Lajos teljes társulatát, amelyről, mint kitűnt, nem mindenben volt egészen tökéletes. Már a tárgyalások második napján személy szerint is megegyeztek a színészek az igazgatóval és ekkor kitűnt, hogy Andor Zsigmond lényegesen magasabb gázsikat ajánlott fel, mint amilyeneket a kolozsvári szinház fizet. Amint a szerződtetések­nek hire terjedt a városban, szinte egyöntetű sajtó­kampányt indítottak a kolozsvári lapok Andor Zsigmond ellen. Hangoztatták, hogy Erdélynek is szüksége van színészekre. A cikkekből kicsendült a féltékenység hangja. Kiderült, hogy a kolozsváriak nem szívesen engedik el azokat a színészeket, akiket Andor Zsigmond leszerződtetett. Éppen ezek voltak ugyanis a társulat kimagasló tagjai, éppen ezeket szerette meg a közönség. Másodnapon azután már hevesen támadó cikkek jelentek meg, amelyek nem riadtak vissza a leg­képtelenebb gyanúsításoktól, sőt súlyos vádaktól sem, csakhogy megakadályozzák a szerződtetéseket. Ezeknek a cikkeknek nyilván az volt a céljuk, hogy a színészeknek vegyék el a kedvüket a szegedi utazástól. Ebben a hadjáratban a különben ióhirü Ellenzék járt elől, amely olyan állításokat kockáztatott meg, amilyenek még egészen ismeret­lenek a leghevesebb hírlapi támadások tárházá­ban is. Az Ellenzék ugyanis többek között azt irta, hogy Andor Zsigmond magas gázsikat fizet ugyan, de a gázsik jórésze visszatérül neki, mert színészeit állítólag arra kényszeríti, hogy egyhelyen étkezze­nek, egyhelyen lakjanak, ő pedig ezért percentet kap a vendéglőstől és a szállodástól. A szegedi színigazgató — hangoztatta egyik cikk — a színésznőket arra kényszeríti bizonyos eszközökkel, hogy ruháikat egycégnél csináltassák, amiért ugyancsak percentet fizet neki a cég. Igy nem vicc — irták az ellenséges indulatu lapok — magasabb gázsikat adni, mint a nehéz sorban levő kolozsvári színházak. Azt is irták Andorról, hogy színészeit az utolsó erejükig dolgoztatja, hogy aztán — mikor már nincs szüksége reájuk — eldobja őket, mint a kifacsart citromokat. Andor Zsigmond ezeket, a szegediek előtt nyilvánvaló rágalmakat a kolozsvári Reggeli Újság-ban.azonnal visszautasította a Ieg­erélyesebb hangon, most pedig durva rágalmazás elmén sajtópört indit az öt támadó újságok ellen. A szerződtetéseknek ezek az alaptalan támadások persze semmit sem ártottak. A szervezési munká­latok egyébként — mint értesülünk — már egészen befejeződtek, ugy hogy komplett társulat fogja megkezdeni a szezont szeptemberben. ifirefc MII /№ Péntek. Róm. kat. és protestáns Kamii WIR/IO* hv. f Oör. kat. Emílián vt. Nap kei 4 óra 22 perckor, nyugszik 7 óra 50 perckor. A meteorologiai intézet időprognózisa: Hazáikban az időjárás mérsékelten meleg. Továbbra is meleg éa tal­nyomólag száraz idő várható, helyenként zivatarra való hajlammal. Somogyi-könyvtár nyitva d. e 10-12-ig, d. n. zárva. Muzeum nyitva d. e. 10— 12-ig. Egyetemi könyvtár (köz ponti egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 12-ig. A mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: frankó Andor Kálvária-utca 17 (telefon 225), Leinzinger Oyula Széchenyi-tér (telefon 352), Mocsáry S. Kállay Albert-utca (Hid-utca) (telefon 391), Nindl János Petőfi­Sándor-sugárut 4! (telefon 777), Moldvány Lajos Új­szeged (telető» 846), Török Márton Csongrád-sugárut (telefon 364). Radics t hir szerint megölték Moszkvában. * Berlin, julius 17. Az Information moszkvai jelentést közöl, amely azt mondja, hogy Radics horvát politikust a vörös hadsereg egyik tisztje meggyilkolta. Az illető az osztrák-magyar had­sereg tagja volt. A gyilkos állítólag kijelentette, hogy azért ölte meg Ridicsit, mert állandó veszedelme volt a horvát népaek. — Az amszterdami szocialista gyűlés. Amszter­damból jelentik: A szakszervezetek és a szocialista internacionálé küldötteinek értekezlete arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mostani helyzet­ben a legjobb megoldás a Dawes-terv végrehaj­tása. A testület ezenfelül több határozatot hozott a jóvátétel dolgában. A Ruhr-vidék megszállásának kérdésében a konferencia megállapította, hogy a Ruhr-vidék megszállásának a gazdasági kivonulás­sal egyidőben kell megszűnni. A konferencia követeli továbbá Németország meghívását a londoni konferenciára, kiegészítését azokkal a követelések­kel, amelyeket a kongresszus 1922 Márciusában megtartott kongresszusa megjelölt. — KÜLFÖLDI HÍREK. Prágából jelentik: A Kárpá­tokban csütörtökön megkezdődött a hegyi zászlóaljak kiképzése. A gyakorlat négy hétig tart, amelyen a zászlóaljakat tökéletes kiképzésben részesítik a hegyi szolgálat terén. — Newyorkból jelentik: Michigan ál­lambin Battlecreek városban borzalmasan meggyötörve és megkínozva találták a római katolikus templom egyik papját. A rendőrség kinyomozta, hogy a papot a Ku-klux-klan emeberei kínozták meg, mert a prédi­kációjában élesen támadta a bűnszövetkezetet. A sze­rencsétlen pap beleőrült az óriási fájdalmakba. Az embertelen kínzók három nagy K betűt is beleégettek a hátába, hogy ezzel is jelezzék, hogy a Ku-klux-klan büntette meg. — Belgrádból jelentik: Az albán Azim Bejta bandájának a tegnap márijelentett szétverése után a megerősített épületekben nagymennyiségű lőszert ös gránátokat találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy a bandát kívülről támogatták. A halottak között több olyan bandita volt, akiket többrendbeli gyilkosság és rablás miatt már régebbi idő óta kerestek. — A Matin jelenti: A riff törzsek több spanyol őrséget és 800 spanyol katonát elfogtak. A spanyolok a ruodiani őr­séget feladták. Hire jár, hogy Totuan eleste közvet­lenül a küszöbön áll. — Dublini jelentés szerint de Valera forradalmi kormányát, amelyet tudvalevően hazaárulás miatt letartóztattak és 1923 augusztus lí-e óta Marbour Hiil kaszárnyájában fogva tartottak, ma szabadlábra helyezték. — A Santosban működő amerikai konzulátus hadihajó kiküldését kérte, mert csak igy lehet az amerikaiak életbiztonságáért felelpi. Paulóban forradalmi kormány működik. A washingtoni kormány elhatározta, hogy azonnal kiküldi a kért hadihajót. — Könyves Tóth Kálmán meghalt. Könyves Tóth Kálmán debreceni református lelkész, a re­formátus papság egyik kimagasló alakja, tegnap reggel 87 éves korában Debrecenben elhunyt. Könyves Tóth Kálmán 1837-ben született Debre­cenben és tanulmányait az utrechti egyetemen fejezte be. Debrecen 1883-ban választotta meg papjává, 1884-ben már a tiszántúli egyházkerület tanácsbirája lett. Az ismeretterjesztő és az elbe­szélő irodalomban éppen olyan jelentős és lanka­datlan munkásságot fejtett ki, mint az egyházban. Az elhunytat a debreceni református egyház saját halottjának tekinti. A temetés pénteken 11 órakor lesz. — Az aranyalapon való adófizetés. Az utóbbi napokban igen sok kereskedő és iparos fordult a kamarához azzal a kéréssel, hogy őket az aranyalapon való adófizetés tekinteté­ben tájékoztassa. Minthogy a kérdés tényleg az egész kereskedő- és iparosvilágot igen közvet­lenül érdekli, a kamara megálldpodott dr. Sze­kerke Lajos ügyvéddel, hogy erről a kérdésről egy mindenki által érthető ismertető előadást fog tartani. Az előadás időpontját a kamara vasárnap, julius 20 án délelőtt 11 órára tűzte ki. Az előadáson érdeklődőket szívesen Iát a kereskedelmi és iparkamara elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents