Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-18 / 163. szám

Egyig ««ám ára 1800 корова Ml МП ur*•инидпщг Ш án 1400 t* HM tárttal árak i Bar МгЬеаахздВаавll гДОкп «ОС hn. ВМеММп ll mái léi Hrt>» 121 kM 25 trt»W4rtml drágáMl. Apró hirdette II 1Й1| Mi bor. SxevetUi« Mxltméujtk «oroakéat ИОВ I Ccaládl értesrtte «50« V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 18, PÉNTEK. 163-ik szám. Palágyi Menyhért. Egy magyar filozófus balt meg most német földön, önkéntes száműzetésben ¿1 nevének olvastára sokan fölfigyeltek és kíváncsian kérdeztek magukban: o yan ismerős név, vájjon mikor is hallottam? Paldgyi Menyhért nem volt ftjvédö képviselő, nem volt kurzuipolitikus, nem volt kormányfötanácsos és mégis százszor inkább megérdemli, hegy ezen a politikának szint első helyen fogltlkozzunk vele, életével és művével, törekvései vei és tragédiájával. Mert noh« a napi politika szennyes és kicsinyes hullámaiban sohasem fürdött és a hordók tetejéről tobasem igért mindent, hogy semmit se adjon, meri noha nem tülekedett és lármázott a fórumon, nem" harsogott divatos és hangzatos jelszavakat, mégis, VBgy Ulán éppen ezért, a magyar nemzeti öntudat és önérzet, önbírálat és önismeret föl keltése, ébresztése és erösiése körűt ennek a izxgény paksi zsidofiunak tööb és maradandóbb érdeme v»n, mint az egész mai favédelmi cioport összes izgága és garazda szélkiáltóinak. Palágyi Menyhért nemzeti vitt, mélyen és igazán nemzeti akkor, amikor ezek a mai handabindázók még meg se voltak vagy javában úsztak a mindenkori árral és amikor 1 hivatalos tudomány vaskalapos egyetemi kizárólagosai mellőzéssel és üldözéssel, hallgatással és lenézéssel jutalmazták azt a magyar gondolkozót, akit néhány esztendő múlva a nagy német tudomány első emberei üdvözöltek, mint a modern ismeretelméleti és logikai alapvetés mesterét, akitől az egyik bírálója Kant tekintélyét kezdte félteni. Mert Palágyi Menyhért külön tragédiája volt, hogy filozófus akart lenni ebben a szerencsétlen országban, ahol csak politikával lehet érvényesülni és ahol politikát csinálnak mindenből 1 világon, még az egyetemi tanárságból és a filozófiából is. (Ma már az elemisták felvételi vizsgájából íj.) Palágyi Menyhért tragikumában van valami fájdalmas groteszkség, valami magyar abszurditás : mikor eszméit és eszményeit a mpi politika olcsó apró pénzére kezdik fölváltani kicsi és kicsinyes közéleti szatócsok, tudatlan és korlátolt stréberek: akkor neki idegenben kell, elfeledve és kitagadva, az élet gondjaitól és szenvedéseitől megtörve élnie és a távoli Darmstadt forgatagában meghalnia. A Dávid Ferencek és Bolyaiak, a Vajda Jánosok és Grűnwald Bélák végzete érte el, ez kisérte életében és eiz teljesedett be most rajta, a magyar Messiások fatuma, amelyről Ady Endre énekelt. Mert, ugy látszik, nálunk nagy fölösleg vsn kiváló szellemekben, gerinces magyarokban, különösen filozófusokban, hogy szó nélkül elengedték, löt elküldötték és nélkülözni tudták Palágyi Menyhért egyetemes európai szellemét, tudását és munkáját, amelyet az önálló magyar tudományos gondolat érdekében pazarolt el egy hossiu, eredményekben és csalódásokban gazdag életen keresztül. Ő volt a mi első, valódi nagy és eredeti filozófusunk a szó igazi értelmében, aki alkotó volt, ámbár mint tanitó és nevelő is első az elsők között, preceptor Hungáriáé lehetett volna, ha engedték volna a kis senkik és a nagy törtelök, mig igy, élete javát idegenben tengetve, hazavágyva, nemzete során elborongva kénytelen volt a németeknek irni németül és meghalni elbagyotian, de haláláig hiven a nemzeti gondolathoz, amelynek egy szolgalelkü és megalkuvó korszakban zászlóvivője és fáklyatartója volt. A nemzett eszmit kereste és találta meg még egy olyan internacionális keretű és érdekű nagy magyar remekműben is, mint az Ember tragédiába és Vajda Jánost és Tolnai Lajost is azért szeretje és ajnározta elsősorban, mert a magyar jelen hibáit ostorozva a magyar jövendő útjait egyengették. A nemzeti szellemet hirdette és magyarázta, védelmezte és propagált« Palágyi Menyhért, aki a német bölcsészet legjobbjiinsk elismerését és a mfgyar hivatalos tudomány mandarinjainak elutasító geszturát nyerle meg. Számára лет volt katedra és nem termett babér ebben az orsz/gban, amelynek több diciŐEéget hozott, mmt iroernyi szégyent ma reakciós é« pyűlölkCdő korifeusok szereznek számára. Dí Palágyi Menyhért tört, várt és hallgatott, hiszen ö filozófus volt, akinek nincsen írás erfssége és fegyvere, mint a tiszta gondolat, amely oljan, mint a nádszál a megcsúfolt és megostorozott Messiás kezében. Ez 1 tiszta gondolat, nagy magyar irók, művészek, tudósok, a nemzeti szellem valódi és örök képviselőinek hagyománya, él és győz minden gonosz és os'oba bandabandázás és kontárkodás ellenére és diadalt fog aratni és ennek 1 magyar győzelemnek flnmpén az idegenben elpihent Palágyi Menyhértnek is jut koizoru, bálából, elismerésből és szeretetből. ! Koszorú, amely nem berved el és amelynek | életében csupán csak tövise jutott nekil „A szerb válságból egyedül kivezető ut a választás/' Lemondott a Paiics-kormány ? magához kéretni, hogy kikérje a véleményét. Ellenzéki körökben megütközéssel tárgyalták, hogy Pasics miniszterelnök szabad u'at enged a válságnak. Általában azt hangoztatják, hogy a miniszterelnök eljárása a szokásokkal ellenkezik és a parlamentárizmus elveit figyelmen kivűl hagyja. Nincsics külügyminiszter csütörtök délután Belgrádba étkezett, ahol még a délután folyamán kihallfatáson jelentkezett és beszámolt a királynak a prágai kisántánt-konferendáról és a bécsi útjáról. Jovanovics, a szkupstina elnöke este közölte a sajtó képviselőivel, hogy a miniszterelnök a mai kihallgatása alkalmával szóbelileg felajánlotta a királynak a lemondását. A király ma Jovanovicsot másfél órái«: tartó kihallgatáson fogadta. Davtdovtcs holnap délelőttre kapott mrghivást a ki ályhoz. Belgrád, julius 17. Pasics miniszterelnök ma déli 11 órakor a királyi palotába ment, ahol egy óráig időzött. Pasics 12 óra után minisztertársait minisztertanácsra hívta össze. Politikai törökben azt hiszik, hogy mivel Pasics az audienciáról semmiféle nyilatkozatot nem adott ki, valósznűleg beadta a kormány lemondását, erről azonban csak a minisztertanács után ad ki hivatalos közleményt. Belgrád, julius 17. Pasics miniszterelnök ma délelőtt megjelent a király előtt és ismertette az általános poli ikai helyzetet és kifejtette a jelenlegi kormány nézetét, hogy a válságból egyedüli kivezető ut a választás. A miniszterelnök kérte a királytól a jelenlegi krizis megoldását, anélkül azonban, hogy a kormány lemondását forma szerint beterjesztette volna. Sándor király tudomásul vette a miniszterelnök előterjesztését és kijelentette, hogy dél- > után a szkupstina elnökét, Jovanovicsot fogja • Fontos minisztertanács a miniszterelnök pihenője előtt. Budapest, julius 17. (Tudósítónk telefonjelentése) A kormány tagjai pinteken dé után minisztertanácsot tartanak. Ez a minisztertanács lesz az u*olsó, smelyen nyári pihenCje előtt Bethlen István gróf niniszterelnök is résztvesz. A miniszterelnök ugyanis vasárntp kezdi meg az egy hónapra tervezett szabadságát, amelynek a legnagyobb részét Soirogymegyében tölti. A miniszterelnök távollétében Voss József népjóléti miniszter fogja helyettesiteni. Az erről szóló kormányzói kézirat valószínűleg már a hivatalos lap vasárnspi számában megjelenik. A holnapi minitzlettanácton fair szerint fontcs 101 irány intézkedések kerülnek a szőnyegre. Pesthy Pál igaz ságügyminiszter előterjeszti íz ingailenárverési tihlom megszüntetésétől szóló rei deletet. A miniszterelnök elnökletével tartott inkéten az az általános felfogás kerekedett felül, hogy a rooratóriumrendt letnek ezen intézkedését sürgősen meg kell szüntetni. Az ingatlan árverési tilalom megszüntetésének közgazdasági szempontból nsgy jelentősége van, mert ez a rendelet az akadálya nagyrészt annak, hogy a külföld nem kapcsolódhat bele intenzivebben a magyar közgazdasági életbe. Valószínű, hofy a rendeletet a minisztertanácson vita nélkd elfogadják és már a hivatalos lap egyik legközeltbbi számában nyilvános- f Ságra is kerül. Ugyancsak a pénteki minisztertanács elé terjeszti a pénzügyminiszter az elkészült két valorizációs javaslatot. Ezek közül az egyik a családi jogviszonyokat szabályozná a kártérítés kérdésében, a másik a balesetre járó kártérítés viszonylataiban lépteti életbe a valorizáció elvét. Ezen rendelet is rövidesen hatályba lép. Harmincazer munkanélküli. Tegnap délután Walkó Lajos kereskedelmi miniszternél tanácskozás volt a OYOSz. képviselői és a miniszter között. A tanácskozást az egyre ijesztőbb arányokat öltő munkanélküliség ktrdése tette szükségessé. A szakszervezeti tanács kimutatása szerint ugyanis Magyarországon a munkanélküliek száma (csak a szakszervezetek által segélyben részesített munkanélkülieket számitva) közel jár a 30000hez. A tanácskozáson résztvett munkaadók szerint ebben a számban a magántisztviselők is bennfoglaltatnak. A helyzet mindazonáltal a munkaadók véleménye szerint is igen súlyos, ugy hegy sürgős beavatkozásra van szükség. A kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy az állami közmunkák elrendelésével könnyíteni fog a munkanélküliségen. A szakszervezeti tanács vezetőségéföl nyert információk szerint a tanács képviselői felkeresték Wimmersperg Frigyes báró kereskedelmi államtitkárt és felvilágosítást kértek arról, hogy mikor szándékozik a kereskedelmi miniszter összehivni azon ankétet, amelyet ez ügyben már kilátásba helyeztek. A szakszervezeti tanács pénteken délután ülést tart és ezen számolnak be a kiküldöttek a kereskedelmi minisztériumban szerzett információikról. Azon esetben, ha a tanács nem találná az intézkedéseket kielégitőeknek, amelyeket a kormány terv bevett, a szocialista párt parlamenti frakciója lépéseket tesz a nemzetgyűlés összehívása iránt. Megállapodás Nagyatádival a földreform végrehajtásáról. Bethlen István gióf megjelent Pesthy Pál igazságügyminiszterrel nagyatádi Szabó István földművelesügyi miniszternél, akivel a tegnapi miniszterköii tanácskozás foIyamány^Vépen a földbirtokreform végrehajtási utasitásara vonatkozóiig állapodtak meg tövid szakaszokban. Az utasitás megszövegezése a késő déli órákig eltartott. Bethlsn miniszterelnök nyilatkozata a kölosönröl egy londoni lapban. A Londonban megjelenő Daily Mail tudósítója felkereste Beihltn Isiván gróf a*'er-