Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-18 / 138. szám

£|yt» sarain ára 1500 kopaw«i izii nw UtlMMftral nwüxnj We­f.JMUJWil"""^ Wam uám ára 130* Iw Me«u KHXiMtéal ánki tS7 Mutvn keljrbea 3WC4, Bitda­hmsm *• vUMkaa mxo lur. Hirdetttl irU i Félhatóöon I mm. 400, egy kaslbon 800, mástél kasábon 1300. SsflTefr kOzt B százalékkal dráfáM. Aprúairdetés 10 ixöif «0M kar. SrörefkOzti közlegé­nyek toronként KDO1 Családi értesítés 46000 V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 18, SZERDA. 138-ik szám. Egy ideges nemzet. Az ideges nemzet: az olasz. Egy magyar faj­védő publicista nevezi annak, akik siet meg­nyugtatni elvtársait, hogy ciak a zsidó lapok koholják szt, mintha az olasz Somogyi Béla meggyilkolása válságba juttatta volna a fssciz­must. Sót egészen bizonyos, hogy i nemzeti bosszú müve végeredményben csak javára válik s szent nemzeti vaskéz eszméiének, amely előbb­utóbb mirdenütt napfény gyanánt fogja elűzni a fekete éjszaka vörös rémeit. A látszat ugyanaz, mintha az ismeretlen tettesek tőre a meggyil­kolt szocialista képviselő testén keresztül a fascizmusba is beledöfött volna, de ez csak látpat, amelyet az olasz nép ideges természete magyaráz. Némi képzavar van ebben a szemelvényben, de sz se nem lényeges, se nem szokatlan a faj­védő publicisztikában. A vaskéz mint viJágitó nap igazán nem meglepő azokon a hasábokon, amelyek a sémita arabokat, Túrán ősi ellen­ségeit mint turáni testvéreket szokták ünnepelni Írásban és képben. Valószínű, hogy a fasciz­mus körül is van a magyar honfikeblek egy részében némi fogalomzavar, de az is lehet, szándékosan felejtik el a magyar fascisták, hogy az olasz fascisták közt nagy számmal vannak zsidók is és bogy Mutsolini többizben kijelen­tette már, hogy az ő táborában nincs antisemi­tizmus s ő az antisemitizmust a maga részéről el is itéli. Pedig ezt nem ártott volna már előbb is tudomásul venni és hangoztatni, mert akkor most diadalmasan lehetne hirdetni, hogy az olasz szocialista képviselőt a fascisták közé be­lopódzott kommunista zsidók Ölték meg szíriai gyávasággal éi kegyetlenséggel, csak azért, bogy kompromittálják a mai olasz rezsimet. Lehet ii, hogy ez még ki fog derülni, sőt az te lehetet­len, hogy Garami Ernő és Hatvany Lajos kö­vették el a gyilkosságot Peidl Qyula bujtogatá­sairs, —• egyelőre azonban csak annyit derített ki a magyar fascisták által vezetett nyomozás, bogy az olasz nép rendkívül ideges. Valóban nagyon különösnek tűnik fői nekünk, óvatos, nyugodt, hűvös, józan magyaroknak, bogy milyen különös bolondságokra képes ex az ideges olasz nép. Mert mi történt? Pascista banditák, akiket kalandorokból politikai ténye­zőkké léptetett elő a Mussolini-kurzus, állami autókon elhurcoltak, agyonszurkáltak és vizbe dobtak egy szocialista képviselőt, aki kellemet­len adatokat tudott néhány fascista vezér és közéleti oszlop komisz panamáiról. Csak ennyi az egész? Miért kell ezen felfortyanni? Hiszen ez csak annyit jelent, hogy kevesebb van egy szocialistával s hogy akik még megmaradtak, azoknak elmegy a kedvük a nemzeti ideálok beszennyezésétőL Mert nem a panama a szeny­nves hanem aki a fascists eszme zászlóhordóira rásüti a panamista bélyeget. Az ilyen megdönti a hivőben a hitet, lejáratja a tekintélyeket és a külföldön i» ro^í^t^t^ni0? mSí nemzetnek. Mit kell tehát itt tenni ? Kifelé nem beszéln a dologról semmit, befelé pedig a nem­2Phőíöí glóriájával köríteni a gyilkosok fejét és minden becsületes olasz szívben oltárt emelni az ismeretlen tetteseknek. Az olaszok azonban nagyon ideges emberek és az idegességük olyan furcsa formákban nyi­latkozik, amelyek teljességgel érthetetlenek ne­künk, józan és higgadt magyaroknak. Az olasz kormány három tagja lemondott merő ideges­ségből, még pedig az a három tagja, akiknek legtöbb oka volna örülni a szocialista képviselő örökös elnémitásának. Lemondott egy állam­titkár, aki petróleumban fejtett ki közgazdasági tevékenységet, lemondott Mussolini sajtófőnöke, aki az olasz uszitó sajtót dirigálta és szintén pe'róleumszagu volt és végre lemondott Róma rendőrfőnöke, aki előbb tudott a gyilkosságról, semmint arról jelentést tettek volna neki Es ez a három ur lemondott azért, mert ba le nem mond, a fascista párt kilökte volna őket magá­ból, mert a fascista párt többsége is ideges. Másik bárom ur, a kultuszmininzminiszter, a pénzügyminiszter és az igazságügy miniszter pe­dig azért nem ment el a fatcis a párt számonkérö gyűlésére, mert a gyilkosság után, noha azt is ismeretlen tettesek követték el, nem kivánja magát se miniszternek, se fascistának tekintetni. Hát ilyen ideges emberek ezek az olaszok. De nemcsak a vezérek, hanem maga a Popolo is. Az ellenzéki pártok, köztük a katolikus néppártiak is, kijelentették, hogy addig a parla­mentbe be nem teszik a lábukat, mig a szocia­lista képviselő gyilkosait törvényszék elé nem állítják. A római ujságirók egyesülete a gaz­tett hatása alatt annyira ideges lelt, hogy Mussolini politikájának leghevesebb támadfc­ját választotta elnökévé. A nápolyi törvény­szék kénytelelen volt tárgyalásait elnapolni, mert az ügyvédek megfogedták, hogy a tárgyalásokon mindaddig nem vesznek részt, amíg az aljas és gyáva gaztett meg nincs bosszulva a törvény teljes szigorával. Es ami legmegdöbbentőbb, a nápolyi egyetemi ifjúság idegessége annyira fokozódott, bogy gyászuk jeléül félárbócra bocsátották az egyetem lobo­góját. Még az Osssrvatore Rontana is ideges­kedik, a pápa félhivatalos lapja. Azt követeli, hogy ne csak a bűnösöket büntessék meg, ha­nem végre .tisztítsák meg az országot attól a bűnös társaságtól, amelynek erőszakos és go­nosz működése a helyzetet egyre kínosabbá teszi." Betetejezi sz idegességet az, hogy Mussolini lapja is azt irja, ,a cinikus fascista oligarchia, amely csak üzletet akar csinálni és azért állandósítja a forradalmat, hogy kereshes­sen bolsevistákon és fascistákon, ez a speku­láns anarchista tábor komolytalanná teszi Mussolini egész küzdelmét." Nem lehetetlen az se, hogy maga Mussolini irja ezt a cikket, aki még szocialista szer­kesztő korából benne van a publicisztikában. Mert a dace is nagyon ideges. Annyira ide­ges, hogy maga vezeti a nyomozást éjjel-nappal és eddig hetven letartóztatást rendelt el, noha azok közt bizalmas alvezérei is szerepelnek. De hát ahol az ország annyira ideges, ott muszáj a diktátornak is idegesnek lenni. ember, dinek nemzetközi látóköre van és sza­vai igazolják azt a reményt, bogy a magyar rekcnttruciónak teljes sikere lesz. Smith az ed­digi eredményeket rendkívül kielégítőnek je­lölte meg és kiemelje, hogy a magyar kormány jó munkát végzett a Népszövetség szanálási ter­vének végrehajtásában. MMMWMM Angol lapok Smith főbiztos sikerét jósolják. London, junius 17. A Financial News két hasábot szentel Smith genfi jelentésének. A je­lentés kiemeli, hogy a kölcsönt m£r biztosítot­ták s annak legnagyobb része Londonban ke­rül kibocsátásra. A Manchester Guardian genfi levelezője hirt ad arról a kitűnő benyomásról, amelyet Smith a Népszövetségre telt. Srailh nyilt és jó űzlet­j Az igazságügyi bizottság vitája a sajtójogi felelősségről. —«•» A ' - 1— Ság nyugalmával. De ettől eltekintve is a leg­nagyobb hibának tartaná a bíróságokat a poli. Ilkába bevonni. Ezután Györki Imre szólalt fel, aki az előző felszólalásokkal egy értelemben terjesztette elő kifogásait. Az elnök az ülést azzal zárta be, hogy a bizottság következő ülését pénteken délben tartja, amikor is elsősorban Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter válaszol a mai ülésen elhány zottakra. A munkásbalesatblztoaltás módosítása. Budapest, junius 17. A nemzetgyűlés munkás­ügyi bizottsága ma délután Egri Nagy János elnökiele alatt ülést tartott, amelyen a beteg­ségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozá­sáról s-óló rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában kiadandó rendelet tervezetét mutat­ták meg. A bizottság ülésére meghívást kaptak az ér­dekképviseletek is. A kormány részéről Vas* József volt jelen. A bizottság tagjai és a meg­hívott érdekképviselők behatóan foglalkoztak*, rendelettervezettel. Véleményeik után f,„ V zsef miniszter kilátásba helyezte ax elhlíJX véleményeknek a közérdek é, f ^Sk szempontjából való összhangzatbahozaS 2 a rendeletben való érvényesítését Budapest, junius 17. A nemzetgyűlés igar ságügyi bizottsága Platthy György elnöklete alatt ma délután folytatta a büntetőtörvény­könyv kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. A tárgyaláson a kormány részéről Pesthy Pál igazságűgyminiszter volt jelen. Az egész ülés napirendjét a sajtójogi fele­lősség tekintetében javaslatba hozoit szakaszok általános tárgyaláta töltötte be. A szakaszok­hoz elsőnek. Rupert Rezső szólt hozzá, aki részletesen fejtegette, bogy a javaslat anti­demokratikus és ugy egészében, mint részletet­ien veszélyeztett a sajtószabadságot. Rassay Károly a kaucióra vonatkozó intéz­kedést kifogásolta, mert szerinte az óvadék egyáltalán nem indokolt. A felelősség kibőví­tésére vonatkozó intézkedést is feleslegesnek tartja, mert megnehezíti a lapszerkesztést és önkéntelenül magával hozza a nyomdal elő­zetes cenzarát. Lehetetlennek tartja azt ai intézkedést is, amely szerint, ha a felelősségre vonandó személy nemzetgyűlési képviselő és mentelmi jogát három nap alatt nem függeszfik fel, megszűnik a felelősségrevonás lehetősége. Felveti azt a kérdést, mi történik abban az eset­ben, ha a nemzetgyűlés három napnál hosszabb Ideig nem ülésezik. Végül a betiltásra vonat­kozó intézkedéseket helyteleníti, mert szerinte a betiltás lehetősége ellentétben áll a sajtószabad­Doumergue elnök üzenete a kamarákhoz: r"J-J- 17 - vonhatatlan tényekből kell állani* ^ffSJuniu* u17- Több lap rokonszenvvel Xíl^i10"*' Í08* Herriot hivatalba lépése alkalmából személyesen megjelent bemutatkozás vJ?eU° német nagykövetségen. Meg­állapítják, hogy a háború óta elsőizben törté­nik, hogy a francia miniszterelnök a német követségen látogatást tesz. Párts, junius 17. A kormánynyilatkozatban a kormány mindenekelőtt azt s szándékát jelenti be, bogy a vatikáni nagykövetséget megszün­,Páris, junius 17. Doumergue elnök a két ka­marához intézett üzenetében kijelenti, hogy igyekezni fog a pártok felett és minden vitán kívül álló pártatlan döntőbíró maradni. A jóvá­tétel kérdésé a szakértői vélemény óta ugy ala­kul', hogy a békülékeny Francieország a mi­előbbi megoldásra törekszik, de az adósnak előbb bizonyítékát kell adnia jóakaratának és jóhiszeműségének, amint tette ezt a hitelező is, s ennek a bizonyságnak nem garanciák nélküli egyszerű kötelezettségekből, hanem kétségbe-

Next

/
Thumbnails
Contents